Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-28 / 26. szám

Gyula, igo8. junius 28. 26-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ............ 10 K — f Fé l évre............ _. 5 K — f Év negyedre............ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatalr Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Közművelődési bizottság. Az erkölcsi és nemzeti szellemben való oktatás hiányai már-már szükebb körű ha­zánkban : Bókésvármegyében is egyre érez­hetőbbé válnak. Bizonyságunk és egyszersmind aggasztó bizonyítékunk erre a mai népélet számos je­lensége. És aki ezt közelebbről vizsgálja, aki ennek a rugóit keresi, lehetetlen, hogy észre ne vegye a nevelés óriási hiányait, a műve1 lődés és pedig a nemzeti művelődés nagy bajait, melyek most már nemcsak a nemzeti­ségek lakta vidékeken, hanem az ország szi­vében a nagy magyar Alföldön is éreztetik kínos hatásukat. Hol itt, hol ott üti fel fejét olyan jelenség, amelynek intencziója félre­ismerhetetlen, s amelynek forrása az állandó és szított félreértés, visszavonás, káros gyűlöl­ködés, veszedelmes izgalmak. Ez alkalommal kimondjuk őszintén és nyíltan, nem az emberek azon fajtájáról szó- * lünk, akik az önzés ördögeinek hatalmában félre vezetik a népet a haza, az állam rend, főleg a társadalom és annak intézményei ellen és akik éppen e népnek megrontása, sőt feláldozása révén keresik érvényesülésüket. Más veszedelemre mutatunk itt reá. A szláv nemzetiségi velleitásokra, helyesebben Írva eme velleitások veszedelmeire óhajtjuk itt felhívni az illetékes körök figyelmét. Békésvármegyében voltak azelőtt is, ma is vannak igen nagy számban tót anyanyelvű polgárok. Mindeddig ezek érzelemben is, szóval is, tettekben is magyarnak vallották magukat. Ámde napjainkban — mint egyik szarvasi laptársunk, múlt heti számának első czikké- ben nagyon is helyesen jegyzi meg, — »mintegy két század útán megdöbbenéssel kell látnunk, hogy a magyarság nemcsak nem hatotta át e kis csoportot, de folyton megújul itt is, ott is a támadás az állam­nyelv, a magyar nyelv ellen.* Amit tehát eddig tagadtak, azt nyíltan vallják be, amiről eddig sejtettünk, azt most már külső jelelekből kézenfekvőleg bizonyítva látjuk : hogy vármegyénkben határozott magyarellenes, agressiv tót irányzat Ttezd lábra kapni. A méregfogu csúszómászó állat tehát eddig hallgatva kullogott, együttérzést szín­lelve ballagott a magyar nemzeti haladás után. Ma már nem tagadja meg, sőt mellét veregetőleg nyíltan fellép és szembehelyez­kedni merészkedik mindennel, ami magyar! Magyar polgártársaink! Itt szervesen dol­gozó tényezők egész seregének kell közreműköd­nie azon, hogy a baj gyökeresen orvosoltassék. Mindezeket abból az alkalomból mon­dottuk el, hogy Ambrus Sándor alispán, a törvényhatóság által alakított közművelődési bizottságot kedden délután 3 órára ülésre hívta egybe. Nagyon jól tudjuk, hogy ez a bizottság abból a czélból alakíttatott, hogy megálla­pítva községenként a lakosság szellemi fej­lettségéhez, tanulási hajlamaihoz mérten a tervbe vett ismeretterjesztő felolvasások tár­gyainak tervezetét, a lakosság körében ter- jeszsze a művelődés iránti kedvet. Da miután a kiadott hivatalos jelszó sze­rint a bizottság működésének célja a lakosság szellemi színvonalának emelése,ennek a bizott­ságnak nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy ezen színvonal az az alap, melyen erkölcsi és gazdasági életünk kiépülhet, de amely e mellett a magyar nyelv hegemóni­áját s vele együtt a magyarság fennmaradását kiválóan biztosíthatja. Ide szegezzük tehát a tényt, hogy a vár­megye most szervezett közmivelődési bizott­sága nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is van a magyarság közjavának nemes szolgálato­kat tenni. Ebben a tekintetben maga előtt semmi féle akadályt nem szabad ismernie. Nagy feladatra vállalkozott! Hisz tudva­levő, hogy itt szerves független erők műkö­désének irányításáról, legtöbb esetben ellen­áramlatok ellensúlyozásáról van szó, mely kitartó és belterjes munkásságot, szilárd erólyességet igényel. De ne feledjük, hogy a nemzetiség nem a születés eredménye, hanem igenis a nevelés, az oktatás okszerű következménye! Konkoly Tihamér. TÁ1C1A, ^______________________________ A József szanatórium 1907. évi működése. Közli Geszti József dr. igazgató-főorvos. (Folytatás.) Ebből a kimutatásból kitűnik, hogy a József szanatórium lokális jelleggel nem bír, amint azt némelyek még ma is hiszik és vallják. Sőt el­lenkezőleg, alig van az országnak vármegyéje, melyből 1—2 betegünk ne lett volna. Amint az előre látható volt, az intézet telt- ségi viszonyai az elmúlt év folyamán nem vol­tak kielégitöek, daczára annak, hogy hazánk­ban a szanatóriumi gyógykezelésre szorulók száma számtalan ezer.* Ennek a körülménynek némely okára legyen szabad a befejezésben rá­mutatnom, itt csak arra hivatkozom, hogy új intézetről lévén szó, a közönség még nem volt eléggé tájékozva, továbbá arra, hogy közönsé­günk épen közegészségügyi intézmények iránt melegszik fel a legnehezebben s épen közegész­ségügyi intézményekről vesz a legkésőbben tudo­* A folyó év februárja óta intézetünk állandóan zsúfolt s a betegek jórésze huzamosan kénytelen várakozni, amig fel­vehetjük. mást. Mindezek daczára az elmúlt év folyamán (junius 5-től dei zember 31-ie) 15,020 ápolási napunk volt, ami 74 3 napi átlagos beteglétszámnak fele] meg. Az egyes hónapok szerint az ápolási napok a következő kimutatásba foglalhatók : junius 860 ápolási nappal julius 1915 n n augusztus 2264 T) n szeptember 2458 n n október 253-1 » 11 november 2539 » n deczember 2450 n A betegek átlagos kúraideje 69 napot tett ki. Mivel a kúraidő átlaga 90 napban lett kontemplálva, ez az eredmény kielégítőnek nem mondható. Okát ennek abban kell keresnünk, hogy betegeink legnagyobb része a szegény és egyedül keresetére utalt társadalmi osztályhoz tartozott, akiknek magánviszonyai a kúra foly­tatását és befejezését lehetetlenné tették. Innen van, hogy mig a nők átlagos kúraideje 74 napot tett ki, a férfiaké csak 64-et. A gyógykezelés eredményességének szempontjából rendkívül üd­vös volna, ha a társadalom afz otthon maradt családtagok segélyezését fokozottabb mértékben gyakorolná s ezáltal a gyógykezelés idejére a betegnek családja fenntartására irányuló gond­jait enyhítené. Hiven a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület intenczióihoz, a betegek legnagyobb része teljesen ingyen gyógykezeltetett. A 220 fel­vett beteg közül fizető volt 71 — 32'2°/0, ingyenesen gyógykezeltetett 149 = 67'8°/u. Az ingyenesen gyógykezelt betegek közül 25 férfi 21 nő, össze­sen tehát 46 beteg a különböző alapítványi helyeken nyert elhelyezést, 53 férfi és 43 nőért, összesen tehát 96 betegért a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület fizette az ápolási költsé­geket. Ápolási költségeket fizettek továbbá betegeikért: a pozsonyi kerületi munkásbizto- sitó pénztár 1 férfiért, báró Lipthay Béláne 1 nőért, gróf Almásy Dénesné 1 férfiért, osztrák­magyar bank kassai fiókja 1 férfiért, aradi kerü­leti munkásbiztositó pénztár 1 férfiért, diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár 2 férfiért. A valóságban úgy állanak a viszonyok, hogy az ingyenesen ápelt betegek közül csak az utolsó 7-nek = 4'6°/0 az ápolási költségei térültek meg, a többieknek == 93'4%-nak a gyógy­kezelése a József Kir. Herczeg Szanatórim Egyesület terhére történt. Mivel az ingyenesen gyógykezelt betegek ápolási napjai 9680 napot tettek ki s ebből csak 4o8-nak az ápolási dija térült meg (1632 korona), a József Kir. Herczeg .Szanatórium Egyesület 9272 ápolási napért fizetett, ami 37088 korona Az arc és kéz bőrének mindennapi A ^ ^ mety a legkényesebb követelmé­ápolására legideálisabb szer az y j maA « nyéknek is teljesen megfelel. OzN7-osilstgr a-jánl^ra, I -------------------------------------------------- Or-v^cslla.g' aj át n. Itt a, I Kapható a gyógytárakban és divatáru üzletekben. Egy üveg ára I korona 20 fillér. 15313-is Lapvink mai száma, 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents