Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-28 / 26. szám
BÉKÉS 1908. junius 28. V T a n ü g y. A gyulai főgimnáziumban az évzáró vizsgák hétfőn fejeződtek be ; a tanév ünnepélyes bezárása, mint minden évben, úgy ezúttal is Péter Pál napján történik Te Deummal. Ugyanekkor osztatnak ki a tanügyi értesítők is. Az értesítővel tüzetesen fogunk foglalkozni. Ez alkalommal a tornavizsgálatról emlékezünk meg, mely a vizsgák elején nagyszámú közönség részvétele mellett folyt le. A közönség annyira meg volt elégedve a növendékeknek általános magatartásával, az egyes gyakorlatokban és játékokban kifejtett ügyességével, hogy mindjárt a helyszínén 20 koronát gyűjtöttek össze az ügyesebb tanulók jutalmazására. Egész éven át tanúsított példás szorgalmukért Uhrin István I. o. tanuló, Téchy Barna II. oszt. tanuló, Monory Mihály III. oszt. tanuuló, Tóttal Iván IV. oszt. tan. és Emandity Virgil V. o. tanuló 5—5 korona jutalomban részesültek. A versenyekben elismerő okiratot kaptak : rúdmászásért Somogyi János, Csete Gábor és Kocsondy József; futásért Titz Mihály, •Gulyás Lajos és Uhrin László ; magasugrásért : Nagy Elemér, Török Antal és Kalocsa Ferencz ; magasugiásért rohamdeszkáról Tóth Libor, Dobay Jenő, Marék Béla, Emandity Virgil, Erkel Gyula, Dávtd István és Török Béla. A tornavizsga ékes hizonyitéka lla Tóth József tornatanár kiváló jó metódusának és lelkiismeretes fáradozásának. Előléptetés. Kulitzy Nándor állami elemi fiúiskolái tanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1907. évi XXVI. t.-cz. 9. §-a alapján gyulai székhelyén igazgató tanítóvá léptette elő. Kulitzy Nándor a gyulai tanítói karnak'egyik nagyrabecsült érdemes tagja; kitüntetése részben honorálása annak a hazafias működésnek is, amit Bazinban a pánszláv törekvések ellensúlyozásául a magyar nyelv és a magyar állameszme érdekében tanítói működésében számos éven át sikeresen kiejtett. Szívből gratulálunk. Tanár jelölés. A szarvasi gimnázium ügyeit intéző bizottság f. hó 16-án délután ült össze, hogy a hirdetett tanári állásra vonatkozólag megtegye a jelölést. Mint értesülünk, a létesítendő uj magyarnémet szakra a nagyszámú pályázók közül Eizert Árpád volt szarvasi tanárt jelölték első helyen, kinek megválasztása ily körülmények között biztosra vehető. Tanító gyűlés. A békésbánáti református taui- tók évi rendes nagygyűlése az idén, julius 2-án Szeghalmon tartatik meg. Jubileum. Csendes, családias ünnepeltetésben volt e héten része Fürst János ev. tanítónak abból az alkalomból, hogy betöltötte tanítói működésének huszonötödik esztendejét. Kartársai, jóbarátai felkeresték őt üdvözleteikkel, bogy eddigihez hasonló, eredményes munkásságához továbbra is erőt, kitartást kívánjanak. Magánjellegű polgári leányiskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Böszörményi Róza oki. polgári iskolai tanítónőnek megengedte, hogy az 1908—9. iskolai évtől kezdődőleg Gyoma helyett Békéscsabán állíthasson és tarthasson fenn egy magyar tannyelvű polgári leányiskolát. Érettségi vizsgálat. A békési ref. főimnázium- ban folyó hó 19. és 20-dik napján tartatott meg az érettségi vizsgálat, melynek elnöke dr. Erdős József debreczeni theologiai tanár, a kormány kiküldött k ép viselő ja Major Károly fogarasi állami fő- gimázium igazgatója volt. Az érettsági vizsgálatra 17 ifjú jelenikezett, melynek a következő eredménye lett: Jelesen érett: Romvári Tibor és Weisz Vilmos. Jólérett: Borbély János, Borbély László, Herczog Károly, Lázár Emi), Morvái Antal. Egyszerűen érett: Abrahám Károly, Barzu Traján, Deheleán Sylviusz, Herczog Elemér, Tokaji Gyula, Vad Péter. Két hónapra egy-egy tárgyból visszavettetett 3, egy évre 1. 3051—1908. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1908. évre előirt általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében junius hó 29-töl julius hó 7-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1908. junius hó 27-én. Dr. Lovich Ödön, 298 1—1 polgármester. 8759 — 1908. Gyula város tanácsától. Hlrd.etmén.37-_ Gyula város tanácsa mint elsőfokú iparhatóság közhírré teszi, hogy K. Schriffert József és társa a homokbánya és vasút melletti telken tűzifa telepet szándékozik fellállitani. A telep engedélyezése iránt beadott kérelemnek a helyszínen megejtendő tárgyalásra határnapul folyó évi julius hó 2-ik napjának délután 3 órája tűzetik ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. évi XVII. t.-oz. 27. §-a értelmében azzal idézzük meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson Írásban vagy szóval annál- inkább terjesszék elő, mert ellenesetben ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul, a telep engedélyeztetni fog. Kelt Gyulán, 1908. évi junius hó 27-én tartott városi tanácsülésen. Dr. Lovich Ödön s. k., Szikes György s. k., polgármester. 303 1—1 I. jegyző. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békésire, az 1908. Il ik felére. Tisztelettel kérjük mindazokat, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek. A „Békés“ előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, mely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Dőry Pál főispán körútja. Vármegyénk főispánja hétfőn kezdette meg körútját a békésmegyei községekben, hogy az egyes községeket, azoknak intézményeit, társadalmát közvetlenül is megismerje. A főispán a vármegye legnagyobb községében, Csabán kezdte meg körútját. Vele ment Ambrus Sándor alispán. A vonatnál Csaba község elöljárósága, élén a bíróval és Korosy főjegyzővel, továbbá Seiler Elek főszolgabíró fogadták a főispánt, aki délelőtt a főszolgabiróságot látogatta meg, majd fél tizenkettő után nehány látogatást tett közéletünk tényezőinél. Egy órakor a Fiume-szállóban a főispán tiszteletére ebéd volt, amelyen hivatalos körök vettek részt. Délután a főispán a községházára ment, ahol az összes hivatalokat szemlélte, majd községi tisztviselők kalauzolásával megtekintette a villanyhozzájárulást jelent, nem számítva azt a jelentékeny többletet, melyet a Szanatórium Egyesületnek az összes, tehát a fizető betegek 4 koronás ápolási dija után is pótolnia kellett (lásd gazdasági jelentés). Önérzettel mondhatjuk tehát, hogy egyesületünk a szegénysorsu tüdőbetegek megmentését nemcsak zászlajára irta, hanem a legteljesebb mértékben igyekszik is megvalósítani. Gazdasági regimünk az elmúlt év folyamán jelentékeny hiányt mutat. Oka ennek részben a fennállott nagy drágaság, másrészt az a körülmény, hogy ápolási napjaink száma nem volt megfelelő s igy az egy ápolási napra tényleg kiadott hányad az előirányzottnál tetemesen magasabb volt. Kiadásaink egyébként a következőképen alakultak : tiszti fizetések és személy zeti bérek 13681-84 korona, élelmezési költségek 31686-08 korona, fűtés 1173PÓ3 korona, világítás és vízvezeték 1511-21 korona, lótartás 852-66 kor., orvosszerek 277570 korona, mosószerek 643-57 korona. Vegyes kiadások: útiköltségek, fuvar 299'3Ó korona, posta, távirda, telefon 40154 kor., tüzkárbiztositás H9'3t korona, személyzeti kará csonyi ajándék 418-30 korona, egyéb kiadások 18-31 korona, összesen 1336-82 korona, épületfenntartás 6o-6o korona, kert és park 2979-18 korona, deritötelep tisztítása 199-— korona, leltári beszerzések 537-32 korona, egyéb beszerzések 918 34 korona, gépházi szükségletek 372-83 korona, tanyai kiadások 218-60 korona összes jn: 69498-38 korona. Ezzel szemben bevételeink a következők voltak : ápolási dijakból fizető betegek után 27556-— korona, 9272 ápolási napért az egyesülettől 37088-— korona, vegyes bevétel 31-02 kor. összesen : 64675-02 korona. Marad födözetlen 4873-36 korona. Ha ezt a számot az ápolási napok számával 15020-al el osztjuk, megkapjuk azt a többletet, melyet a Szanatorim Egyesületnek minden egyes ápolási nap után pótolnia kellett. Ez a hányad pedig kerek 32 fillért tesz ki, ami annnyit jelent, hogy az egyesület minden egyes ápolási napra 32 fillért fizetett rá. Ne feledjük azonban, hogy az épületek és a berendezés értékcsökkenése fejében pontos adatok hiányában az idén nem vontunk le semmit az épületek s a berendezés értékéből. Ha az értékcsökkenést is tekintetbe ven- nők, a hiány bizonyára a 32 fillérnek legalább kétszeresét tenné ki. Ha számadásainkat pontos vizsgálatnak vetjük alá, azt találjuk, hogy az elmúlt csonka, évben (7 hónap) a József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület 41961 korona 36 fillérrel járult hozzá az intézet fenntartásához, nem számítva azokat a beruházásokat, melyeket az intézet megnyitásától eszközölnünk kellett s melyek körülbelül 43,000 koronát tesznek. Arra a kér désre, hogy ez a hozzájárulás a nagyobb létszámra és a fizető betegek nagyobb számára tekintettel a jövőben csökkenni fog-e, nem-mel kell felelnünk mert az egyesület és az intézet elsősorban szegénysorsu betegek gyógykezelő sét tűzte ki czélul és ezt a czélját még óriási áldozatok árán is megvalósítani igyekszik. Abban az esetben, ha az ingyenes betegek felvétele az eddigi mértékben fog tartani, aproximativ számítás szerint az egyesületnek ebben az évben körülbelül 90,000 koronával kell az intézet fen- tartásához hozzájárulnia. Legyen szabad erre a körülményre minden érző ember figyelmét fel- hivnom. Mindezek után legyen szabad az intézet orvosi jelentését előterjesztenem. A múlt év folyamán távozott az intézetből i44 beteg, 93 férfi, 51 nő. Mivel 1 férfibeteg még a belépés napján távozott s ezért kimutatásunkban nem szerepel, statisztikánk anyagát 92 férfi 51 nő, összesen 143 beteg fogja alkotni. Terheltség volt kimutatható 46 férfi és 23 nőnél, összesen tehát 69 betegnél (48 2%). A terhelt betegek hözül 20 férfi (43%) és i4 nő (60%) élt huzamosabb ideig együtt tüdőbeteg hozzátartozójával. Azért emeljük ki külön ezt a körülményt, mert a tüdő vészesekkel való huzamos érintkezésnek újabban nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a terheltségnél, olyan álláspont, melyet mi magunk is teljes mértékben elfogadunk. Abból az adatból, hogy a nők 60% a élt együtt tüdőbeteg hozzátartozójával, mig a férfiak közül csak 43%, az következik, hogy a nők hivatásuknál fogva az ilyen módon való fertőzésnek jobban vannak kitéve mint a férfiak. Mint különösen szomorú tényt legyen szabad megemlítenem, hogy |az elmúlt év folyamán egy apa a leányával s férj a feleségével kezeltetett egy időben az intézetben; az előbbi esetben a tüdövészben elhalt családanya, az utóbbiban a férj első felesége volt a fertőzés okozója. Azokban az esetekben, amikor sem terheltséget, sem más módon való fertőzést kimutatnunk nem sikerült, a betegek legnagyobb része meghűlést, kisebb része egészségtelen foglalkozást emlit a betegség okául. A betegség keletkezésének kipuhatolására a kór előzményi adatok összeállításánál az előbb említetteken kívül arra is kiterjesztettük figyelmünket, hogy 1. a betegnek milyenek voltak a lakásviszonyai, 2. táplálkozása, 3. keresete, 4. anyatejjel tápjálták-e, 5. nem élt-e vissza alkohollal s 6. milyen betegségeken ment keresztül. Anyagunk még csekély ahhoz, hogy az igy nyert adatokból következtetéseket levonhassunk s erre vonatkozó közlésünket későbbi időre tartjuk fönn magunknak. A beteg gócz-nagysága és a megbetegedés foka szerint a betegségnek Turban szerint három stádiumra való beosztását mi is átvettük. I. stádiumu azoknak a betegeknek a tüdőbeli elváltozása, akiknél a megbetegedés többé-kevésbé kezdetleges; II. stádiumu azoké, akiknek a körfolyamata kiterjedtebb, vagy súlyosabb ; végre III. stádiumu azoké, akiknek a megbetegedése kiterjedt és súlyos. G3 elbocsátott betegünket a megbetegedés stádiuma szerint a következőképen osztályozhattuk : I. stad. v. 4i férfi, 20 nő ossz. 61 beteg, az elbocs. 42-6% a, II. stad v. 26
