Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-14 / 24. szám
g BÉKÉS 1908. junius 14. zeneszerző egészségét. Erejével és egészségével együtt visszatért a munkakedve. Milyen dallamokat súgtak a fülébe az árnyékos lipiki fák, amikor a lipiki páratlan pompájú ősz fuvalma megérintette a lombokat. A szép természet felett borongó melankólia nyomokat hagyott a lelkében. Előkereste, átdolgozta operáját és az ihletett pillanatokban, aminőket csupán Lipik tavasza és Lipik ősze sugalhat a művésznek, megírta a remekművet. A siker első mámorában tehát Lipikre gondolt a boldog fiatal mester, akit ez a fürdőhely adott vissza az életnek és tartott Jmeg a művészetnek. Ebben a pillanatban levelet hozott részére a posta. Talán nem sietett volna a levél elolvasásával, hogyha a borítékon meg nem pillantja azt a felírást »Lipik fürdő igazgatósága.« Meleg szavakkal kívántak neki szerencsét a páratlan nagy sikerhez és felkérték engedné meg, hogy emléktáblával jelölhessék meg azt a holyet, ahol a mester lipiki gyógyulása alatt, remek operáját befejezte. »Boldoggá tesznek, irta válaszában, mert Lipik képezte életem fordulópontját. Én is szeretnék oda táblát alkalmazni, de erre arany betűkkel ezt a szót imám fel: »Quisisana« Itt meggyógyulunk! Irodalom és művészet. Uj Idők. Az összes fürdők és nyaralóhelyek, olvasótermében, szalónjában megtalálni Herczeg Ferencz hetilapját, az Uj Időket. A nyári szezonban is bó, gazdag, elökellő tartalommal keresi fel állandó közönségét, a magyar |uri társadalmat. A szerkesztő Herczeg Ferencz mellett a magyar irók színek java ir ide regényt, novellát, czikket, verset, tanulmányokat. Gárdonyi, Bródy, Ambrus, Szoma- házy, Lövik, Lyka Károly, Heltai, Farkas Pál, Endrődi, Szabolcska, és mások a dolgozótársai. Különös közkedveltségü alakja Horkaynó, ez az elmés gentryasszony, aki hosszabb szünet után most ismét megjelent, s majd minden héten közreedja pártbeszédeit. Egyszer a parkklubban, másszor a czukrászboltban történnek ezek a megjegyzések, amelyek a közélet, a társadalom eseményeit veszik ugyancsag csípős, szókimondó, de mindig finom hangú kritika alá. Aktuális dolgokat karrikiroznak a lap fejléczrajzai, amelyek ötletességük. himoruk révén hamarosan mindenütt kedveltté tették szerzőjüket Mühlbeck Károlyt. Az Uj Idők előfizetési ára negyedévenkint 4 kor. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-út 10. szám. Az uj évnegyed julius 1-án kezdődik, Magyar Lányok. Súlyos és komoly iskolai stúdiumok után ezt a lapot olvassák el a kisasszonyok. Minden száma kedves és kellemes, szórakoztató olvasmány. Közleményeinek egy része a háztartás a kézimunka, a női foglalatosságok körébe vág választékos szépirodalmi részét pedig jeles irók Írják. Igazán fiatal leányok képes lapja, melynek minden sora nekik Íródik. Előfizetési ára negyedévre 3 kor. Kiadóhivatal, Budapest, VI., Andrássy-út 10. szám. Az uj évnegyed jnlius 1-én kezdődik. Az Én Újságom. Amikor a gyermek már megtanulta a betűvetést, ismeri az ábécé tudományát, olvasni akarja azokat a meséket, amelyeket ezelőtt nagyanyó, nagyapó ajkáról hallott. Pósa báczi képes gyermeklapja folytatja azt, amit az iskola megkezdet, Kedves, tarka meséivel olvasáshoz szoktatja, és olvasással üdíti a gyermeket. Nyárra még több mesét, tréfát, még szebb képeket hoz. Ilyenkor színidében valósággal a gyermek mellé szegődik, s elkíséri a mesék virágai közt, a kirándulások vig utjain. Az én újságom előfizetői ára ne gyedévenként 2 kor. 50 fill. Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-út 10. szám. Az uj évnegyed junius végén kezdődik de aki mo3t megrendeli a lapot annak már most indítjuk meg. Az ón újságomat. Közgazdaság. Gyulai kerületi munkásbiztositó-pónztár junius hó 8-án délután közgyűlést tartott, melyen a kevés számmal megjelent közgyűlési kiküldöttek az előterjesztett zárszámadásokat jóváhagyták. Ezen közgyűlés megválasztotta az Országos Munkásbeteg- segélyző és Balesetbiztositó-pénztár közgyűlésének kiküldötteit. A munkaadók közül Weisz Mór és Gróh György ; a munkások részéről Dundler Károly és Kovács Antal. Póttagok lettek : Rosenthal Ignácz, Vleskó János, Diószeghi Sándor, továbbá Király Endre, Abrahám János és Kukla Pál. A békósmegyei villamossági részvénytársaság folyó hó 10-én délelőtt a gyulai villamtelep helyiségében dr. Bábry Sándor igazgatósági tag elnöklete alatt VIII-ik rendes évi közgyűlését tartotta, melynek főtárgya az igazgatóság múlt évi jelentése s a lapunk május 24-iki számában közétett mórleg- számla volt. A múlt évi tiszta nyereség 20758 korona 82 fillér, ami a befektetett tőke mintegy 2 Va°/0-ának felel meg. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottságnak múlt esztendőre magadta a felmentvényt; az igazgatóságba Dőry Pál Békésvármegye főispánja, a felügyelő bizottságba pedig Künzl Ernő mérnök választatott be. Közgyűlés után a Komlóban társas lakoma volt. Csabai gőztóglagyár vasútja- A békéscsabai gőztéglagyár társaság 0-5 m. nyomtávú keskeny vágányu iparvasut felállítását kérelmezte a vármegye alispánjánál. A vasút a téglagyár tulajdonát képező gyáritelep észak felöli oldalán indul ki és onnan jut el a Máv. békéscsabai állomásra az ott létesítendő rakodó csonka vágány mellé. A pálya hossza 1-520 kilométer s czélja az újonnan épített modern berendezésű nagyszabású cserép-égető kör- kemenczeüzembe helyezése és a gyártmányoknak a vasúti állomásra szállítása. A vármegye alispánja a szükséges közigazgatási bejárást legközelebb fogja kitűzni, amelynek megtörténte után az előmunkálati engedély fog megadatni. A magyar királyi államvasutak gépgyárának vezérügynöksége ügyfelei és azok alkalmazottai részére a folyó idényben is motor - és aratógépkeze- lósi tanfolyamot rendez, amely junius hó 15-től 20 ig a kőbányai úti telepen fog megtartatni. Mindazok akik a tanfolyamon, amely teljesen díjmentes, részt akarnak venni az állami gépgyár vezérügynökségó- nek központi irodájában (Váczi-körut 32 ) jelentkezhetnek. Színl^ázBenne vagyunk a szezonban, lezajlott az első két hét és reménykedve konstatáljuk, hogy a második hét bevételeiből ítélve, a közönség talán-talán lassanként csak belemelegedik a szinhízba járásba, mert mig az első héten, a megnyitó előadást kivéve, igen csekély volt az érdeklődés, a második héten vasárnap, hétfőn és kedden telt ház volt, szerdán fél ház, csütörtökön és pénteken ismét nagyszámú és kiválóan intelligens közönség volt s a szombati előadásra lapunk zártáig is elegendő jegy kelt elA társulat s különösen annak érdemes direktora azonban ennek daczára kétségbe vannak esve és van egy a színtársulat tagjai közül, ki eme kétségbeesésének nem késett már az első hét napjaiban egy ügyes stílusgyakorlattal összeállított és helyenként humortól tobzódó levelet megereszteni egyik váradi laptársunkhoz, lepocsékolva abban amúgy Isten igazában a gyulai közönséget. Ezen a levelen kívül jött a Szabadság (szintén váradi lap) pénteki számában egy czikk „Menekülés Gyuláról“ és »Törté netek a poloskavárból« czim alatt, melynek tartalmát a szebb jövőre hivatott, szerző egyenesen Toronyi Gyulának, a társulat tenoristájának szájába adja, hol képtelenebbnél képtelenebb ferdítések vannak Gyuláról leadva az újságírói toll színező kalauzolása mellett. Nem hisszük, hogy Toronyi ezeket igy mondta volna, de bármint álljon a dolog, mi nagyon furcsának találjuk, hogy egy társulat, amely 6 éve hogy Gyulára jár, s amelynek az idei szezonja most sem rosszabb, mint az eddigiek, hogy egy társulat, amely tudta hová jön és nem vett zsákban macskát, éppen az idén, Erdélyi direktorsága alatt jajdul fel oly keservesen a gyulai nyári szezon komiszsága miatt. Hogy feljajdul, az még hagyján, de annak megnyilvánulási formája egyenesen botrányos és visszatetsző. Ne csodálkozzék ilyen eljárás és a pá ratlan bérlőkkel szemben örökös gyatra darabok juttatásában megnyilvánuló következetes és bosszantó viselkedés mellett senki, ha a közönség azon részének is elmegy a kedve a színházba járástól, amely a közöny idején is kitartott a művészetek istápolása mellett. Hallottunk a társulat részéről olyan kifakadá- sokat is, hogy inkább mentek volna Mezőhegyesre, ott nagyobb pártolásban részesültek volna! Hát ebben — magunk is azon a véleményen vagyunk — lehet valami igazuk ! Máskülönben megjelent a Színházi újság is és pedig eddig nem kevesebb, mint 4. számban Ügyesen kiállított apró újság ez s amint hallottuk, eléggé veszik is. Az pedig, hogy hézagot pótol, kétségtelen No, de szóljunk most már az egyes színházi estékről. Josette kisasszony a feleségem. Pompás, kaczagtató estéje volt szombaton az arénának. A budapesti Vígszínház egyik legnagyobb sikerű müsordarabja : ■»Josette kisasszony a feleségem*. került színre, elég szép számú közönség mellett, ösz- szevágó előadásban. A czimszerepet Hevessy Gusztika játszotta a tőle már megszokott helyes felfogással. Sikere igen nagy volt. Mellette Hevessy Mariska, T. Pogány Janka, Angyal Ilka váltak ki átgondolt, kifogástalan alakításukkal. A férfiak közül Krasznay, Hajnal, Sík Rezső és Bereyhy említendők első helyen intelligens játékukkal. De igen jó volt a hidegvérű angol szerepében Deréki János is. Dézsi a pinczér szerepéből csinált karrikaturát a karzat nagy gaudiu- mára. Maszkja leleményesen hülye volt. — A többi színészek is ügyesek voltak, jól játszottak és a közönség lelkes tapsokkal hívta lámpák elé a szereplőket. Vig özvegy. Vasárnap, pünkösd első napján, délután fél- helyárakkal, a Vig özvegy került színre, a czimsze- repben Diósi Nusival, — aki a délutáni előadás daczára nagy temperamentummal játszott. Rajta kívül Kassay (igen jó Daniié), Batizfalvy Elza, Sik, Hajnal, Toronyi, Asszonyi, Deréki és Dézsi kreálták a főbb szerepeket. Helyre asszony. Régen élveztünk magyar szerzőtől darabot annyira, mint Pünkösd vasárnapján este, Kada Elek »Helyre asszony« czimü történelmi énekes színmüvét. Kiváló érzékkel, a színpadi hatás minden titkának birtokában irta meg ezt a darabot Kada Elek, Kecskemét város polgármestere. Kún László pedig olyan temperamentumos, magyar muzsikát komponált hozzá, hogy öröm volt hallgatni. Meg is telt a színház úgy, hogy alig lehetett jegyet kapni. — Az előadás pompás, összevágó volt, csak a harmadik felvonás végén nagyolták el a dolgot, pedig alig pár perczczel előbb hallottuk azt a nótát, hogy » Velem ne kukoriczázzon /« — Nos tehát, felhívjuk az illetékes forum figyelmét arra, hogy mi sem szeretjük, ha velünk kukoriczáznak ! A szereplők közül Károlyi Leona, a czim- szerep személyesitője vált ki gyönyörű játékával és csengő énekével, kívüle Hevessy Gusztika Kató szerepében, továbbá Krasznay, Sík, Asszonyi, Rajcsányi, Deréky, Szarvassy érdemelnek dicséretet. Dezsy Alfréd kitűnő tbirinyi ember« volt Igló lótőzsér szerepében. A közönség lelkesen ünnepelte — többször nyílt színen is — a szereplőket. A zenekart Váradi karmester kitünően vezette. Aranyvirág. Pünkösd hétfő délutáni előadásul Diósy Nusival a czimszerepben, az »Aranyvirág*, Huszka és Martos romantikus, lágy muzsikáju operettje került színre. A szereplők s köztük különösen Diósi Nusi, Krasznay, Asszonyi, Hajnal, Lányi Edith és Dézsi gyönyörű együttest produkáltak. A megváltás felé. Hétfő este megváltás felé* szininü, Garami Ernő szoczialista darabja került színre telt ház mellett. A darabban vannak igen szép jelenetek, legnagyobb része azonban vad ordításból és borzalmasságokból áll, úgy hogy a közönség — daczára Angyal Ilka, Hevessy Mariska, T. Pogány Janka, Sik Rezső, Tóth Elek és Beregi Sándor művészi alakításainak —nyomott kedélyhangulattal távozott a színházból. Ellenben a karzat az idegrázó jeleneteken frenetikusán kaczagott, — ami különösen igazolja, hogy a felséges nép a darabot és az iró in- tenczióit tökéletesen magáévá tette és felsőbb re- giókbeli helyéhez mérten, lehetőleg a helyzet magaslatára emelkedett. — Erről az estéről egyebet igazán nem Írhatunk. Rab Mátyás. Dicsőséges Hollós Mátyás királyunk valószínűleg minden alkalommal megfordul a sírjában, ahányszor Rajna és Czobor daljátékát, a dobutczai reminiszczencziákkal telt Rab Mátyást adják. Ezt a darabot úgy szöveg, mint zene tekintetében végtelen sivár üresség, tehetségtelen okvetetlenkedés jellemzi. Ami felszínen tartotta eddig, az néhány kóser viccz volt a Király-utczából. A zene éppen csapnivaló, csupa ismert férczmelódia, sehol egy egészséges invenczióra valló ütem az egészben, csodáljuk a szerzőket, hogy nem féltek az Isten haragjától ! Egy olyan dicsőséges fejedelmi alakot, mint Hollós Mátyás, ilyen alakban nem szabad a színpadra vinni, hisz ebben a nyafogó, síró gyerekben minden más megvan, csak királyi vonás nincs. — Óbégat egész estén át, akár kell, akár nem és úgy vagdossa magát a földhöz a lányok előtt, hogy az
