Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-07 / 23. szám
1908. junius .7. B É K E S 5 tásokat 2 év lefolyása alatt. A gyűlésen mint vendégek a bukovinai, galicziai, németországi, csehországi parasztszövetségek küldöttei, a horvát országos parasztpárt részéről Radios horvátországi képviselő, a horvát országgyűlés egyetlen parasztpárti tagja is megígérték megjelenésüket. A hatóság megfelelő vagy apparátussal készül a kongresszusra. Új lap a megyében. Bókésmegyében ismét egy új lap van keletkezőben. Az új lapot „Nemzeti Nép nevelés“ lezimen Tóth Aladár orosházi tanitó szerkeszti és adja ki havoként egyszer s tisztán peda- gójai kérdéseket ölel fel. Szerencsétlenség. Orosházán Berta Antal két éves gyermek, apjának tanyáján a kút melletti pocsolyába esett és belefult. A gondatlan szülők ellen az eljárást megindították. A kerületi munkásbiztositó pénztár folyó hó 8-án, pünkösd másod napján közgyűlést tart, melynek tárgya, a múlt évi zárszámadások. Esküvő. Gille Andor, kiszombori első jegyző az elmúlt héten esküdött örök hűséget Morvái Mihály békési lakos megyebizottsági tag leányának, Ró- zsikának. Tüntetés egy félolvasáson. A Csabai Magán- tisztviselők és Kereskedő ifjak Egyletének kültagja dr. Farkas Pál, a magyar társadalom tudományi egyesület titkára, az egyesület kérésére vasárnap délután, a „Társadalom szocziális fejlődéséről“ fel olvasást tartott a csabai városháza közgyűlési termében, melyen Achim L. András és mintegy ötven társa is résztvett. Az előadásba először Achim L. András szólt közbe, mire az előadó azonban frappán- sul visszavágott. A vezértől kedvet kapott a paraszt újság egyik Írója Bihari, kinek Farkas dr. azt felelte, hogy „éretlen ifjak kioktatásával nem foglalkozik.“ Ekkor a rendőrség felszólította Biharit, hogy távozzék. Ez ellen Achim tiltakozott. Az ezt követő zűrzavarban Farkas dr. befejezte előadását. Farkas Pál dr. a szocziologia keletkezésének történetével kezdte előadását, kimutatta, hogy az emberiség fejlődése osztályharczok formájában tör ténik. . . A posta, táviró, vasút, már nemzetközi. Később minden nemzeti lét megszűnik, a nemzetekből egy nagy társadalom épül föl. Ez természetes, csak filozófiai okoskodás, melynek gyakorlati alapja nincs. Az előadás ily mederben folyt, mig azt fenti módon meg nem zavarták. Életmentés. Kerepeczky Mátyás csabaerzsóbet- helyi napszámos sertéseket legeltetett, miközben belebukott egy vízzel telt mély kubikgödörbe, Úszni nem tudott, igy hamarosan elmerült. Szerencsére a közelben levők kimentették s a gyorsan alkalmazott orvosi segély megmentette az életnek. Öngyilkosság. Hídvégi Sándor békési 19 éves lakos május 31-én d. e. egy 9 miliméteres flaubert puskával szivén lőtte magát. A fegyver csak dunsz- tal (apró sréttel töltött löveg) volt megtöltve, mégis rögtöni halált okozott. Tettének oka tüdővésze miatt való életuntság. A köröstarcsai községi halottkémi állásra — mint már jeleztük — csak egy pályázat adatott be. Ez azonban hiányos felszerelése miatt figyelmen kívül hagyatott. A község képviselő testületé Popovics Szylveszter főszolgabíró ajánlatára úgy intézkedett, hogy egyenlőre helyettessel tölteti be az állást, hogy az érdekeltek minél nagyobb számmal vehessenek részt a pályázatban. A halottkémi helyettesítéssel Dr. Biró László községi orvost bízta meg a képviselőtestület. Sirkőavatás. Belenczéresi Dezső sírja felett kegyeletes ünnepélyt rendezett Mezőberény község társadalma abből az alkalomból, hogy a költő és újságíró halála után négy évre barátai, tisztelői és a „Békésmegyei Közlöny“ gyűjtésének eredményéből, amelynek Belenczéresi Dezső hosszabb ideig felelős szerkesztője volt, egy hatalmas gránitoszlopot állítottak fel az elhunyt sirja fölé. Az ünnepélyt vasárnap, május 31-ón tartották meg délután fél 4 órakor. Több, mint 200-an gyűltek egybe a sírnál mezőberényiek és csabaiak; a költő tisztelői és barátai. Az ünnepély Németh István emlékbeszédó- vei kezdődött. A szónok szép szavakban ecsetelte Belenczérosi költői és hírlapírói munkásságát és nemes egyéniségét. A könnyekig megható beszéd' után Pataky József szavalta el alkalmi kölieményét. Majd Kolozty Endre, Mezőberény első jegyzője tartott Jelkes beszédet, amelyben az elhunyt költő és szülővárosa közötti viszonyt festette megragadó színekkel. Végül pedig Szihelszky József, a „Békésmegyei Közlöny“ kiadója mondott köszönetét azoknak akik a sirkő felállítását lehetségéssé tették és akik nz ünnepély rendezésében segédkeztek. Oláh czigányok garázdálkodása. Erzsébethelyen hétfőre virradó éjjel valami oláhezigány karaván járt és ott több háznál betörést követett el. így Pálik Györgynél, Lyankó Jánosnál és Guglava Jánosnál, akiktől összesen mintegy 5 — 600 korona értékű holmit vittek el. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a czigányok Csorvás felől jöttek és ismét arrafelé távoztak. Békésen folyó hó 7-én este a püspök elmenetele után a városi bérház nagytermében a magyar ruhás lányok s a bandérium tagjai részére a r. kath. egyház költségén tánczmulatság rendeztetett, mely vidám hangulatban reggelig tartott. A püspök fogadtatásának fényesen sikerült ünnepe nemcsak a r. katb. egyház, hanem Popovics Szylveszter főszolgabíró és Báró Drechsel Géza lapszerkesztő buzgó működésének is köszönhető. Tánczmulatság. A békési ref. fögymnásium tanuló ifjúsága f. hó 9.-én nyári tánczmulatságot rendez. A mulatság nappal a Körös parti árnyas tisztáson este a Bérbáz nagytermében tartatik meg. Rendező tanárok : Dr. Batta István, Berentés Lajos és Csurgay János. A tanuló ifjúság rés zéről a fő- gymnasium VII. osztályos tanulói. Tűzeset. G. Varga Sándornó Hógely Zsu- zsána békési lakos kárára f. hó 2.-án reggel 8 órakor az Irányi Dániel utczában kamra, 2 istálló s egy kocsiszín leégett. A kár 400 kor., mely azonban a biztosításból megtérül. Fürdők és nyaralóhelyek. (Az összes hazai fürdők ismertetője, szerkesztette dr. Fodor Oszkár XII évfolyam) A hazai fürdők legrégibb ismertetője a dr. Fodor Oszkár gondos szerkesztésében megjelenő fürdők és nyaralóhelyek XII. évfolyama most hagyta el a sajtót. A díszes kötet a magyar- országi összes fürdők részletes és illusztrált leírását a szükséges tudnivalókkal tartalmazza és ingyen kerül szétosztásra, azonkívül pedig az Államvasutak és Kassa Oderbergi vasút összes kocsijaiban is elhelyezésre kerül, hogy a fürdőző közönség ily módon is tájékoztatást nyerjen a hazai fürdők szépségéről és gyógyhatásáról. A kiválóan hasznos könyvet, melynek czimlapját Molnár Árpád a Berlinben élő művész hazánkfia rajzolta 20 fillér portó ellenében ingyen küldi meg a fürdők és nyaralóhelyek kiadóhivatala Budapest VIII., József-körut 1 1. szám. Herkulesfürdöböl (Mehádia) írják nekünk, dr. Klein Eberhard az általa szívbaj, asthma és idegesség eseteiben, valamint elhízásnál is már évek óta a legjobb eredménynyel gyakorolt ugyn. nanheimi gyógyeljárást az idei fürdőévad alatt is folytatni fogjaLevél a tanyára. Hát ott kezdőm, hogy mégis vannak esetök, mikor az városi élet főlibe kereködik a tanyainak. No, nem mindig. A hét derekán, amint a hivatalba igyeközök a T. utczában szömbe tanákoztam a Senye sógorral. Már messzirű láttam, hogy a sógor bajusza ki van köményítve högyösre. No, gondótam úgy magamba, valami szívelős dolog törtónhetött a sógorral, legalább a bajusza azt mutati. Hát úgy is vót. Már messzirű legyintött a kézivel, oszt vigyorgott. Mikor mög előttem mögállott, oszt lékezeltünk, hát csak úgy a szömődökivel intögetött. — No, mondok, mi-a ? Hát aszongya, hogy aszongya : — Voót-e kee mostanság a Göndöcsbe ? — Nem én, mondok. — No, hát én, mán mint ű, tennap tődtem. — No . . . odave— Oszt tanákoztam a Gyurka gyerökkel, aki most katonasorban van, a tsászárnak tösz öleget. — Nem vélném, hogy azé tsavarintotta volna kee ki a bajuszát ilyen pöczkösre — mondám én. — Hát nem is — így a sógor. S hogy a szömivel egy laposat peslantott aszonta: — Más fundamentuma van annak ! Erre oszt elmondta, hogy a Gyurka gyerök addig invitálta, míg bémöntek a szénházba. Hát, ott mög máj kiugrott a két szöme, olyan takaros vászoncselédök danótak, nevettek, mög tánezótak. Nem kényösködtek, mint a többi úri dámák, hanem még az ilyenformáju paraszti embörrel szömben is köllették magukat. Úgy csöndesen azt is mögval- lotta, hogy olyikon még ruha is éppenség hogy vót. Oszt, addig beszét a sógor, míg eszéditött. — No, mondok, akkó magam is inögtapasz- talom az ügyet. Hát úgy is lőtt. Az asszonynak otthon ászt mondtam, hogy a hivatal most úgy kévánja, hogy kissé emaradjak. A sógor oktatott ki, hogy ű is ezönképpen tsetekszik. Hát úgy jó estenden fölőtöttem az új mundért, mög a bajszomat is mögtsavargattam, de csak úgy szárazon, nehogy az asszony sejdítsön valamit. Oszt, ahogy a sógorral mögállapodtunk, az ártézi kútnál gyüttünk össze. U mán akkó ott vöt s erősen intögetött, hogy szaporázzam a lépésöket. Hát szaporáztam is. Amint a szénház felé igyeköztünk, mégis csak oda vetöttem a sógornak, mer ez már előre nyomta az odalamat. — Mögéri-e a három hatost ? Hogy a sógor biztosított, de mög pogányul esküdözött is, hát mögnyugodtam. A szénház pitvarába egy javakorbéli asszonyság árúta a bilétákat. Intők a sógornak : — Ilyen vágású a többi is ? Hát csak lögyintött. Azzal ű egész otthonosan befordút az pitvarba, oszt int neköm is. Aszondja a sógor, de egész tapintatosan : — Aggyík abbú a harminez krajezárosbú vagy kettőt. Egyet neköm, egyet a sógornak. Erre látom ám, hogy a sógor szödelőszködik elő a bugyellárissal. — Hej, mondok, oszt megrántom a mándliját, várjunk egy perezöt. Hiba van ! Oszt odafordulok az ifjasszonyhoz. — Tisztőtt asszonyság! Mivelhogy eccőre, így tsapatosan két bilétát vöszünk, mennyit ütünk le az árúbú ? Hát aszongya, hogy nem lőhet. — De mondok, lőhet, csak akarni kő. — Egy tsipetnyit se barátom. Oszt, hogy egész barátságosan nevetött, mög hogy biztosított is, hogy a bilétának ennyi az ára, hát leszúrtuk neki a három-három hatost. Azzal a garádicsonyokon fölkövetköztünk. Hát benn annyi vót máu az embör, mög az asszony népség, mint az pelyva. Még az korlátig is alig tudtunk elvergődni. Mondok a sógornak : — Sok három hatosokat beszödhetött oda lenn azaz asszonyság ! — Azt velőm magam is — úgy a sógor. Hát, amint ott kényelmösen rátehénködtünk az korlátra s legeltettük a szömünket, eccző csak a tzigányok rárántottak egy víg nótára. No, mondok, e mán töszi ! Kis vártatva a kordinát is főrántották, oszt kipöndörödött egy kurtaszoknyás ifjasszony s egész a szivem szörint illögött-billögött. Aztán gyüttek möntek a népek. Danótak, mög tánezótak. De ebben is az a kurtaszoknyás rakta a legtakarosabban. A sógor mögbökte az ódalamat. — E mán takaros egy szömély. így előrű is löhetősen főst. — No, mondok, legjobb lönne oda lemönni. Hát erre azok, akik ott lenn ültek ekeztdtek főtekingetni, oszt azt mondták : »pszt, pszt !* — No, mondok a sógornak, tán csak nem a Sajó kutya gyütt utánnam ?
