Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-07 / 23. szám

BÉKÉS 1908. junius 7. Hát arra én is füttyentöttem, mög néztem erre is, arra is, de a Sajó nem mutatta magát. Oszt, hogy egy-két ur az öklit is rázta az padlás felé, hát leeresztötték az kordinát. Hogy így mögtapasztatuk a szénházat, mon­dok a sógornak: — Ide elgyüjjünk amikó csak szabadulhatunk, má azé is, hogy jobban kiismerhessük magunkat. Hát nököd is csak azt mondom, hogy amint egy kis időt szakajthatsz, hát követközzé be. Göcs Pál m. k. belső embör. Erdélyi Miklós kiválóan szervezett színtársulata a múlt vasárnap kezdte meg hat hétre terjedő elő­adásai sorozatát. Azóta — nap mint nap, — újdonságok­ban van részünk s ennek daczára, a közönség már az első héten pártolás helyett, távolmaradásával tüntet. Érthetetlen ez az indolenczia különösen igy hónap elején, mikor még a kishivatalnoknak is akad egy pár szerény koronácskája, a művészetek istápo- lására. Ezek bizony szomorú jelenségek a szezon sikerére nézve és újabb igazolása annak, hogy ná­lunk mindenre inkább telik, mint a szinházbajárásra. Pedig Krecsányi és Janovics óta nem volt ilyen társulat az arénában, olyan kiváló művészgárdát hozott magával, olyan kitűnő és változatos reper­toárral jött közénk az uj direktor, hogy ez vele szemben a gyulai közönség részéről nem is indo­lenczia, hanem hálátlanság. Hisszük és reméljük, hogy ez az Ázsiába való kultúra pártolás mielőbb megszűnik s a szorgalmasabb szinházbajárással pó­toljuk az elmulasztottakat és anyagilag tőlünk tel­hető elégtételt szerzünk Erdélyi Miklós direktornak. A heti szinházi estékről következőket adjuk: A három feleség. Erdélyi direktor mindjárt az első előadáson nagy műélvezetet szerzett a közönségnek. — Szinre- hozta vasárnap, május hó 31-én, bérletszünetben a »Három, felesége-et, Lehár Ferencz nagysikerű operettjét, — mely az idei budapesti szezonnak valóságos slágerje volt. A darab meséjéről alig van mondani valónk, olyan huszadik századbeli, vékony dongáju alkot­mány biz az, minél kevesebb értékkel biró tarta­lommal, vannak azonban elég számmal ügyes, mu­latságos jelenetei. A zenében szintén csalódtunk, mert a Vig özvegy után különbet vártunk volna, azonban igy sem vonható kétségbe, hogy ez a muzsika is Lehár jobb alkotásai közül való, nem valami fülbemászó, de azért könnyed, kellemes és néhol eredeti is, hangszerelése pedig mesteri kézre vall. A közönség teljesen megtöltötte a szinházat s zajosan ünnepelte kedvenczét, Károlyi Leonát, — ki énekben és játékban a régi, kiváló művésznő volt. Diósy Nusi egy csapásra meghódította a közönséget, kitűnő, erős hangja, biztos, közvetlen játéka álta­lános elismerést és tetszést aratott. Batizfalvy Elza, a másik uj szubrett, szintén ezen az estén mutat­kozott be, hangja, játéka, szépsége és gyönyörű alakja valóságos egymást kiegészítő harmóniában olvadnak össze, ő is kedvencze lesz a közönségnek. Kassay határozottan intelligens előadó művész, fel­tétlen szuverénitással mozog a színpadon, játéka csupa elevenség, élet, hangját pedig igen ügyesen kezeli. Asszonyi és Dézsi kisebb szerepeikben is' igen jók voltak. Hajnal puszta megjelenése derült­séget, játéka pedig nagy tetszést és hatást keltett. A zenekar és dirigálás kifogástalansága méltán hoz­zájárult a megnyitó előadás teljes sikeréhez. A nagymama. Pásztor Árpád, ez a jeles tollú poéta ember Csiky Gergely Nagymamáját ügyes operettlibret­tóvá alakította át s a librettóhoz Máder Rezső, a budapesti Népszinház-Yigopera szerencséskezü igaz­gatója, dallamos muzsikát komponált. Szóval, egy igazi poétikus, hangulatos, fehér darab előadásában volt részünk hétfő este. Károlyi Leona, a czimszerep személyesitője, kabinetalakitást produkált. Az a csodálatos finom­ság, gyöngédség és intelligenczia, ami egész játé­kán, minden énekszámán szétáradt, méltán érlelte meg bennünk azt az erős meggyőződést, hogy nála jobban aligha kreálja valaki az országban ezt a gyö­nyörű, ideális szerepet. Játékát, énekét gyönyörűen egészítette ki elragadóan bájos palotástáncza és ra­gyogó öltözékei. Diósy Nusi uj oldalról mutatta be tehetsége csillogását s nagy gyönyörűséget szerzett minden­kinek pajzánkodó temperamentuma éppúgy, mint a szentimentális és komolyabb jelenetekben megnyil­vánult művészi játszási készsége. Igazi nagy, érté­kes tehetség s méltó partnere Károlyi Leonának. Batizfalvi Elza ezen az estén csak kisebb sze­rephez jutott, de művészi rátermettségét éppen az igazolja, hogy abban is feltűnést tudott kelteni. Sik Eezsőt szintén intelligens színésznek is­mertük föl már ezen első bemutatkozásából, kiván­csiak vagyunk további szerepeire. Kitűnőek voltak még T. Pogány Janka, Hajnal, Toronyi, Krasznay, Bereghy stb. — A zenekar dis- tingvált játéka és a vezetés kiválósága pedig a teljes illúzió fölkeltésében elsőrendű tényezők voltak. Gretchen. Tréfának volt ez a darab a vörös szinlapokon föltüntetve, holott megfelelőbb kifejezés lett volna reá a szellemes disznóság elnevezés, akkor talán töb­ben is megnézték volna, nemcsak félig telt volna meg az aréna. Pedig kaczagni, mulatni nagyon jól lehetett, ha az ember kissé el tudott tekinteni a kisvárosi erénycsőszködéstől. Volt is taps bőven, ami azt iga­zolja, hogy nálunk is megtudják érteni a kor szel­lemét. E. Kovács Mariska játszotta a czimszerepet s a közönség nagy ováczióval fogadta megjelenését. A darab folyamán többször nyílt színen is erős tapsot kapott és kiváló alakításával általános tetszést ara­tott. őt külön dicsérnünk teljesen felesleges, mind annyiunknak kedvencze volt eddig is, az most is, az lesz ezután is. — Mellette Hevessy Mariska, az uj drámai szende tűnt fel talentumos játékával, kelle­mes orgánumával. Benne szintén kitűnő akvizicziót nyert a társulat, a közönségnek pedig egygyel ismét több kedvencze van. Batizfalvy Elza csupa tűz és temperamentum volt, bár szerepe nem volt olyan nagy, hogy abban teljesen érvényesülhetett volna. T. Pogány Janka, Tóth Elek, Angyal Ilka, Hajnal és Beregi kiválóan jók voltak, amint ezt tőlük már, — hogy úgy mondjuk, — valósággal megszoktuk, de mellettük derekasan megállták he­lyüket Kassay Károly, ki a polgármester személyé­ben egészen uj és igen értékes oldaláról mutatta be magát és Dézsi Alfréd is, a községi tanácsos szerepében. A többi, kisebb szerepeket kreálok harmoniku­san illeszkedtek az együttesbe. Naszinduló. Szép számú közönség nézte végig szerdán este Henry Bataille Nászinduló czimü 4 felvonásos sziu- müvét, mely a fővárosban nagy sikert aratott. A darab nagy problémákat igyekszik fejtegetni; erős, markáns vonásokkal, széles ecseteléssel dolgozik, hogy a hatást annál intenzivebbé, általánosabbá tegye. Biztos kézzel nyúl az emberi lélek legtitko­sabb rugói közé, hogy kiemelje, szemünk elé tartsa azt, amit benne a jellemzésre legalkalmasabbnak talál.- E. Kovács Mariska, — aki ezúttal is excellált mű­vészi játékával, — továbbá Angyal Ilka, Tóth Elek és Beregi Sándor alakították a darab főszerepeit. — Megrázó erővel és igazsággal juttatták érvényre a darab minden egyes részletét és sikerük a meg­oldott művészi feladattal ekvivalens, egyenértékű volt. Számtalanszor szólította őket a közönség tün­tető tapssal a lámpák elé. Kemény Ilona a kezdet nehézségeivel küzdött ugyan, de szerepe egyes részeiben biztató jeleit adta annak, hogy idővel ő is meg tud felelni az elvállalt nehezebb feladatoknak. Igen jók voltak Hevessy Gusztika, a társulat bájos kis naivája, Krasznay és a két kis Neszvera leány, valamint jelentéktelenebb szerepekben Deréki és Dézsi is. Voltak azonban, kik az előadás alatt unat­koztak, igy a tüzeknek egyik derék oltogatója, ki elszunditva, egyensúlyt veszített s a közönség nagy gaudiuma között gurult le a lépcsőről. Tündérszerelem. Csütörtökön este Martos Ferencz és Huszka Jenő Tündérszerelem czimü regényes daljátéka ke­rült színre csekélyebb érdeklődés mellett. Úgy a szövegben, mint a muzsikában vannak kiemelkedőbb részek, sikerültebb helyek, azonban a zene keringői, csaknem kivétel nélkül, az Arany­virág és GUI Baba keringőinek variálásából állnak ki, ami azonban plagizálást ez esetben nem jelent, mert hiszen ezek is Huszka szerzeményei. Legsike­rültebb részek a magyaros motívumok, különösen a szép kettős az első felvonás végén. A főszereplők Diósi Nusi és Asszonyi László voltak. Előbbi Csillát, a tündérleányt, utóbbi Gergőt, a parasztfiut alakította. Diósi Nusiról estéről-estére több és több szépet és jót jegyezhetünk fel. Igazán intelligens, tüneményes megjelenésű művésznő. Hangja tiszta, csengő, já­téka csupa kellem, csupa báj. Nem hiába lett egy csapásra kedvencze a nagyváradi közönségnek is, — mi nekünk is az már. Asszonyi Lászlót nagyobb szerepben ezen az estén láttuk először. Ügyesen mozog a színpadon, hangja terjedelmes, értékes anyagú, csak szöveg- kiejtését nem lehet mindenütt tisztán érteni. Diósi Nusival énekelt kettősét óriási lelkesedéssel ujrázta a közönség. T. Pogány Janka alakítása a János vitézbeli gonosz mostohára, Hajnal maszkja és játéka, a Czigánybáró Zsupánjára emlékeztetett, mindketten azonban igen jók voltak és nagy derültséget kel­tettek. Lányi Edith kis szerepében is igen jó volt, Sik Kezső Vizapó szerepében jeleskedett, mély fek­vésű, érczes hangja feltűnést keltett. Kassai Károly Czinczért alakította mindvégig ügyesen, figyelemre méltó játszási készséggel és énektudással, különösen »Jöjj vissza Csilla /« ... kezdetű énekszáma tetszett. Szarvasi jó parasztgazda volt, Kemény Ilona pedig dicséretesen állta meg helyét a gazda felesé­gének személyesitésében. ügy látszik, az ő egyéni­ségéhez az ilyen szerepek valók. A kosztümök illúziót keltők, a kiállítás csinos, ízléses volt, a kar által lejtett tánczok nagyon tet­szettek. Lehel karmester nagy hivatottsággal vezette a zenekarnak precziz, őszevágó játékát. Zárda csillaga. Pénteken a színház karmesterének, Várady Aladárnak Zárda tsillaga czimü operettje került színre, csekélyebb közönség mellett. Az operett meseszövése eléggé ügyes volna, de a librettót erősen meg kellene huzni és kihagyni belőle kü­lönösen a harmadik felvonás elejének unalmas rész­leteit, azonban akkor meg olyan rövid lenne, hogy egy estét be sem töltene, igy is két óra alatt min­den újrázás daczára lejátszották. A zene olyan di­vatos muzsika, melyben vannak ugyan bőven meló­diák, de ezek nem abból a zsánerből valók, hogy megmaradnának a fülben, az emlékezetben. Tagad­hatatlan azonban, hogy Várady Aladár tisztességes munkát végzett és meg lehet elégedve azzal az ér­deklődéssel, melylyel a közönség darabját végig­nézte. A szereplők közül Károlyi Leona, Diósi Nusi, Batizfalvi Elza, T. Pogány Janka, Angyal Ilka, Hajnal, Asszonyt, Dézsi stb. említendők, mint akik mindent elkövettek a darab sikere érdekében. A közönség alakításukat többször nyílt színen is zajos tapssal fogadta, felvonások után pedig többször hivta őket a lámpák elé a szerzővel együtt, ki a zenekart ambiczióval, ügyesen dirigálta. Jövő hét műsora. Vasárnap, junius 7-én d. u. 3% órakor »A vig özvegy,< operett. Este, bérlet, szünetben, itt először »Helyreasszony,*, népszínmű. Hétfőn, junius 8-án d. u. 3Va órakor »Aranyvirág,* operett. Este 8 órakor »A megváltás felé,« itt először. Kedden, junius 9-én este 8 órakor »Rab Mátyás,« operett itt először. Szerdán, junius 10-én este 8 órakor Sevillai női kongresszus,< operett, itt először.

Next

/
Thumbnails
Contents