Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-31 / 22. szám
XL. évfolyam. Gyula, igo8. május 31. 22-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre................ 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f Év negyedre............... 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Kilincselés. Amit most megírunk és fejtegetésünk tárgyává teszünk, azt meglehetett volna már írnunk hetek, sőt hónapok előtt, de czélza- tosan nem cselekedtek meg, mert sokan személyi tendencziát kerestek volna az elmon- dandókban ; némelyek pedig bizonyára ha nem is hitték, de valószínűleg azt hirdették volna, hogy ama bizonyos sanda mészáros módjára máshová nézünk, mint ahová ütöttünk ; nevezetesen, hogy amit Írunk, az elvi állásfoglalás helyett tulajdonképen kortes czikk, amely valakik mellett és valakik ellen van irányítva. Mindeme, — akkor is ha czikkünket megírtuk volna, — határozottan helytelen feltevések és vádak azonban elesnek ama ténynél fogva, hogy túl vagyunk az árvaszéki tisztviselői választásokon és kimutathatólag nincs választás alá eső újabb tisztviselői állás üresedésben, tehát felszólalásunk ez idő szerint nem aktuális és nem foroghat fenn még képzeletben sem olyan egyéni érzékenység, amelyet a legtávolabbról is érinteni akarnánk. Ezeket előrebocsátva, tartózkodás nélkül kimondhatjuk azt, amit velünk együtt minden ép érzékű megyebizottsági s nem megyebizottsági tag egyaránt vall, hogy az a kilincselés, amelynek a vármegye, a tisztviselői állásokra pályázók túlnyomó részéről hetek, sőt hónapok alatt kitéve volt, az esetben, ha ennek a kilincselésnek jövőben drasztikus óvrendszabálylyal véget nem vetünk, a tisztviselő választásban gyökerező önkormányzati jog gyakorlásának, végkö- vetkezményileg pedig magának a pártatlan, helyes irányú közigazgatásnak is szégyen- teljes csődjét fogja okozni. Nem akarunk félreértetni, még kevésbé akarunk igazságtalanok lenni. Elismerjük ugyanis, hogy a megválasztott és kisebbségben maradt jelöltek egyaránt, figyelem nélkül arra, hogy akár képzettségüknél, akár méltányossági, akár bármily egyéb igényüknél fogva jogczimük volt a megpályázott állásra, a megválasztatás sikerére, bármily kvalifikácziójuk mellett ezúttal csakis az esetben számíthattak, ha a bizonyára rájuk, sőt első sorban rájuk nézve kaudiumi igát képező kilincselésre fanyalodnak. Ha nem cselekszik ezt meg, amint a pályázók közül néhányan épen nem, vagy nagyon szűk korlátok között cselekedték, megválasztásuk úgyszólván ki volt zárva. — Akit az ambi- czió, vagy a kenyér (inkább a kenyér) pályázatra szorított, bizony belékergette azt a czél, a kikerülhetlen eszköz, a kilincselés igénybevételére. Nem volna méltányos, nem volna igazságos tehát a pályázókat, az adott esetben kikerülhetlen kilincselési kényszerűségért megróni, vagy elítélni. Tovább megyünk. Ha nem akarunk, vagy nem tudunk a kilincselésnek véget vetni, az esetben már most fel kell oldanunk a vétség vádja alul jövőre is mindazokat, akik tisztviselői állásra pályáznak, ha a kilincselóst megválasztásuk érdekében a most tapasztalt hallatlan dimmensiónál is fokozottabb mérvben igénybe fogják venni. Aki akarja a czélt, annak meg kell alkudnia a czélhoz vezető nélkülözhetlen eszközzel is. Végtelenül sajnálnánk, ha nem lehetne ezt megakadályozni a pályázók érdekében is. Ámbár megváltjuk, hogy az ő fáradságuk és amit szívesen föltételezünk róluk, kellet- lenségük és a kilincseléssel járó elkerülhet- len insultusok fölötti szégyenkezésük csak alárendelt természetű kisebb kifogásunk a dologban. Az ő részükről a kilincselés csak sajnálatos ; de a közigazgatáshoz fűződő érdekek szempontjából a kilincselés végzetes következményű dolog. A közigazgatás szempontjából ugyanis alárendeltebb természetű kérdés az, hogy valamely üresedésbe jött állásra Péter vagy Pál választatik-e meg. Végre is a minősítési törvény gondoskodik róla, hogy csak kvalifikált ember pályázzék rá; ajelölő bizottságnak is. módjában van, bár elméleti kvalifi- káczióval bíró, de bármely oknál fogva nem arravaló embert egyszerűen nem jelölni. De az nagyon fontos dolog, hogy akár Péter, akár Pált választjuk meg, a tisztviselői állásnak, nemcsak a megválasztott tisztviselő egyéni szempontjából szükséges, hanem közérdekből nélkülözhetlen tekintélyét a választási előmozgalom, nevezetesen a szégyenteljes kilincselós ténye ne ingassa meg. Mert megingatja, sőt nemcsak megingatja, hanem teljesen le fogja rombolni. Ne Űzzünk struczpolitikát. A kilincselés fényéről nem csak az igen tisztelt megyebizottság virilis és nem virilis tagjai, hanem a kivülök álló nagy közönség, az úgynevezett »nép« is tudomást szerez. Az a »nép«, a melynek a megválasztandó tisztviselő, az élet ezerféle ágaiban ügyei fölötti intézője, vagy bírája. Hogy milyen nézete s hangulata lesz és van azután a sajnos, különben is bizalT k a C Z A, A kedves Károlyért. A jól felszerelt kocsik már a piaczon állottak a kávéház előtt, a hol a férfiak találkozót adtak egymásnak és a hol utravalóul még egy kis angolkeserüvel, anizettel akarták magukat ellátni — tulajdonképp pedig a szép pénztárosnővel akartak váltani egy-két titkos mosolyt és megerősítő kézszoritást — szemben a jöhető uj vetélytársakkal. Künn a hölgyek szólották egymásnak a kocsik magas ülésein, dicsérve az előkelőbb vezérnőket s egy kissé ócsárolva azokat, a kik még nem jelentek meg az indulási időre. — Micsoda ? — kiált fel a megyei ügyésznő, egy tornyos kalapos sovány asszony, ki leg- fölebb csak a főispánné előtt tudott meghajolni — Homoky Károlyné csak nem bolondult meg ? Az ő, ott jön — óh, a lelketlen ! A hölgyek, asszonyságok, mint kisasszonyok, mindnyájan egy kis zötyögős kocsira néztek, mely a fölkavarodott nyári porban a piacz felé törekedett. Igen, Homoky Károlyné, a közjegyző feketeszeplős, pápaszemes, homlok-fürtös neje. Oldalán a gavalléros útitáskával ült elaszott, beteges, dülledt szemű férje mellett, mert szemben velők egy csinos, pörge bajuszu, barna fatal ur foglalt helyet, oly mozdulatokkal, melyek elárulták, hogy e kis körben a hölgy után az első személy ő. A férfiak e kocsiról is leugráltak és a megállapodás szerint bementek a kávéházba. — Te csak nem akarsz tán — kezdte a vádat a megyei ügyészné, tornyos kalapját előre szegezve. — Miért ne akarnék P Károlyomért mindent. — De most keltél föl, jó asszony, betegágyadból. — Csak a kedves Károlyomért, mert nem engedhetem, hogy ápolás nélkül maradjon, — Te Ilka, öt apró gyermeked. — Annyi van, Isten annyit adott. Apjukat mint a szemem fényét, úgy is kell őriznem. — Nekem fárasztó ez az ut, de a kedves Károlyomért a világ végére is elmennék. A hölgyek összenéztek s mert e hölgyek sokkal bátrabbak, őszintébbek a férfiaknál, hátra tekintettek és hangosan kaczagtak. — Buday Pista is veletek megy? — faggatta tovább az ügyésznő a közjegyzőnét. — Velünk. Aki férjemet szereti — az olyanért én sem sajnálom az áldozatot. Legyen velünk Károlyomnak a jó barátja is. Nem vagyok oly önző, juj 1 még azt is utálom, a ki csak mindent magáéit tesz. — Én mindent csak a kedves Károlyomért. Károlyom azt akarta, hogy: anyika, jer velem a húsz éves jubileumra — megyek ; azt akarta, varrjanak egy kis jó uj ruhát kék selyemből, finom csipkedisszel — vettem, varrattam ; azt akarta, vegyek egy négyszáz koronás karpereczet, arany órát, nehéz lánczczal — nekem ugyan az ékszer a szenvedélyem •— de legyen, a kedves Károlyomért a szemeimet odaadnám. Egy okos, jó asszony mindig megtalálja a legalkalmasabb fegyvereket, melyekkel irigy Az arc és kéz bőrének mindennapi A mely a legkényesebb követelméápolására legideálisabb szer az nyéknek is teljesen megfelel. Orvosilag" ajá.n.l’va. I • — Orvosilag" ajánlva! Kapható a gyógytárakban és divatáru üzletekben. Egy üveg ára I korona 20 fillér. ___________158 9~ La ptinls: mai száma, 12 oldal.
