Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-10 / 19. szám
XL. évfolyam. Gyula, igo8. május io. ig-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ................ 10 K — f Fé l évre................ 5 K — f Év negyedre................ 2 K 50 f Hi rdetési díj eiőre fizetendő, Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal r Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Hajózás és öntözés. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a képviselöbázhoz törvényjavaslatot terjesztett be, 192 millió koronát kérve vizi beruházásokra, melyek az ország csaknem minden számbavehető folyóira lennének fordítandók. A javaslat szerint a kórt 192 millióból éven- kint 71/2 millió korona használtatnék fel, ami egyértelmű azzal, hogy a vizimüvek körülbelül 25 esztendő alatt fejeztetnének be. A törvényjavaslatot, miután azt a fővárosi lapok csak kivonatosan ösmertetik, nem ösmerjük egész terjedelmében. De a kivonatokból annyit mégis megtudunk állapítani, Fogy a Körözs folyók is a javaslatban foglaltatnak, mint amelyeken vízművek szintén létesittetni fognak. Mely folyókon, nevezetesen a Hármas-Körözsön, Fehér- és Fekete- Körözsön, Berettyón, amelyek mindenikében érdekelve van Békés vármegye is, minő vízművek és minő mérvben? azt a kivonatos közleményekből még hozzávetőleg sem tudjuk megállapítani. De némely előzményekből kombinálva azt hisszük, hogy jobbadán a Körözsök hajózhatóvá tétele van elsősorban kombináczióba véve és pedig a Hármas-Körözsön és Kettős- Körözs felső torkolatától, t. i. a Szanazugtól kezdődőleg. És amennyiben tényleg igy volna, mi sem állhat tőlünk távolabb, mint annak a kétségbevonásü, hogy úgy a Hármas-, mint a Kettős-Ivörözsnek hajózhatóvá s a vizi szállításra lehetővé tétele mezőgazdaságunkra nézve fontos dolog ne volna. Ellenkezőleg, teljes mértékben honoráljuk a Körözsök hajózhatóvá tételének kiváló jelentőségét, amennyiben köztudomású tény, hogy a vizi szállítás hasonlithatlanul olcsóbb a vasúti szállításnál és az e czimen megtakarítható szállítási költség nagyon is figyelemreméltó megtakarítást és hasznot képviselne a gazdaközönségre nézve. Nem habozunk azonban most is, mint már ezelőtt is megcselekedtük, kijelenteni, hogy Körözs folyóink és elsősorban a Kettős Ivörözsnek hajózhatóvá tétele olyan feladat, melynek megvalósithatásában, bármennyire kívánatosnak tartjuk is, nem tudunk bízni. Eme bizalmatlanságunk alapja a Fehéres Fekete-Kürözsöknek évről-óvre kevesbülő vízmennyisége. Hogy ez a vízmennyiség mily rendkívüli mértékben hanyatlik, annak bizonyítására úgyszólván feleslegesek a bizonyára meglévő, de általunk őszintén bevallva, ös- meretlen hivatalos hidrografiai adatok. Ennek az igazságát a laikus megfigyelés is minden kétséget kizárólag állapíthatja meg. Hiszen az évről-évre kevesbülő vízmennyiség egyik alapoka annak, hogy az öntözési műveletek nem képesek létesülni. Pedig bármennyire méltányoljuk a vizi szállítás hasznosságát, a békésmegyei mezőgazdasági viszonyok között annak jelentősége messze mögötte marad, mondhatni eltörpül az öntözés jelentősége mögött. A csabai borjurót, mely öntözésre van berendezve, aránylag kicsi terület és mégis egymaga igénybe veszi a Fehér-Körözsön lefolyó teljes vízmennyiséget, amely legtöbb esetben nem is elégséges hozzá. Az Élőviz- csatorna mentén fekvő három népes község: Gyula, Békéscsaba s Békés, mint az lapunkban sokszor tárgyaltatott, rendszerint heteken, hónapokon át sinylik a borjurét öntözését, emiatt veszélyeztetett, közegészségük folytán olyan irányú védekezésre lesznek kényszerítve, mely megfelelő expediens hiányában végeredmónyileg a borjurét jövőbeni öntözését is erősen kétessé teendi. A Fekete-Körözs vízmennyisége a Fehér- Köröz8énél is kisebb. És noha a Fekete-Körözs mentén annak eredésétől kezdődőleg a sza- nazugi torkolatig egyetlen egy helyen sincs öntözött terület, amelyre annak vize igénybe vétetnék, a tavaly felparczellázott 1100, kis holdnyi gyulai Árendásnak tervben álló öntözési műveletét is majdnem kétségessé teszi, hogy a Fekete-Körözsnek Belónyestől kezdődőleg felhasználatlan vize elég bő mennyi- ségü-e arra. hogy a remetei hid előtt készítendő Poiree-féle duzzasztó vagy másféle szerkezetű elzáró mellett az Árendás egész területe rendszeresen öntözhető legyen. A Körözsöknek hajózhatóvá tételéről és az öntözési művelet keresztülviteléről, elismerjük, hogy műszaki kérdések, amelyeknek megoldása műszaki tudást igényel. A műszaki tudást mi nem vindikáljuk magunknak. És bár a Körözsöknek laikusok által is megállapítható kedvezőtlen hydrographiai viszonyai között erősen kétségbe vonjuk, végre is meg kell engednünk, nincs kizárva, hogy a műszaki tudomány, ha megfelelő költség rendelkezésére áll, a Kettős-Körözs hajózhatásá- nak problémáját is meg fogja oldani tudni. De ha ezt konczedáljuk is, annak a műszaki lehetőségét, hogy a Fehér- és Fekete-Körö- zsök vizét hajózásra s öntözésre is fellehessen használni, azt a legoptimistább műszaki tudomány sem fogja állítani s amennyiben mégis állítaná, akkor ezt a tudományt nem fogjuk tudománynak elismerni. TT -Ül R ö 2 A,® Magyar vér. Garami Pál dolgát felvitte a/. Isten: Vígan és gond nélkül él, mint hal a vízben ; Aranyat virágzik neki a rózsatő: Híres aezélgyárban 8 a gyárvezető, Ezer munkás feje, okos és hatalmas, Ki Ítél és büntet, fizet és jutalmaz. Palotában lakik, gépkocsin pöfékel Es tele van untig százféle bőséggel; Uj világ pompája tündököl felette, Szegény szülőföldjét régen elfeledte! Minek is gondolna a szülőhazára Amerika büszke független polgára ? Üres álomképek utján nem csatangol, 0 is úgy csinál pénzt, mint a többi angol: Üzlet a bálványa ; számol, de nem érez, Még egy emlék sem fér közel a szivéhez, Hidegen tud élni a hasznos jelennek. Hisz azért bivják most Mister Paul Grahamnek. A nagy aezélgyárban, a tüzkohó mellett, Hol gyilkos bőséget szi be a lehelet, Magyarok dolgoznak, kínos a munkájok, Hogy az ember szinte sirva tekint rajok, Hanem Mister Graham őket meg se látja, Mert a magyaroknak éppen nem barátja, Bár magyar tanító volt az édes atyja, O a származását titkolja, tagadja; S fülét a magyar szó már annyira sérti, Hogy tilos a gyárban magyarul beszélni ! Szigorú parancsra hosszú idő óta Munka után nem szól már a magyar nóta: A magyar szó nélkül áll ki a munkáiul . . . A tüdeje otthon annál jobban tágul ! Mister- Graham is megy. Fényes a lakása; Tudja Isten, még sincs otthon maradása. Gyalogúinak indul a városon végig. Gondolata röpköd a csillagos égig, Jár-kel az utczákon mélán, össze-vissza — S a tavaszi szellőt mámorosán isBza. Egyszer csak valahol magyar nóta zendiil, Oly édesen ömlik, egyenest a menybiil, Avagy tüzes szemű lányok ajakárul; Ez az édes dallam, de sok bút elárul! Futni kezd a Mister, mintha lopott volna De csak visszafordul egy kis idő múlva S megint oda téved, hol magyarok laknak. Hangos a vendéglő, harmatos az ablak, Muzsikaszó és dal hangzik ki belőle: Garami Pál többé nem menekül tőle 1 Ki tudja, hogy’ és mint, benyit a csapszékbe. Lehúzza kalapját mélyen a szemébe, Bort rendel, mogorván iszik egy sarokban ; Szeme föl-fölvillan, szive meg-megdobban. A gyári munkások mulatnak, dalolnak. Sir a tárogató, lelke van a bornak, Zokog a ezimbalom, a hegedű jajgat, Ittas a nótátul az is, aki hallgat. A gyárvezető ur nyugtalanabb egyre ; Keserű a bora oly nehezen megy le ! A magyar dal bűvös varázsa megejti, Az elvet, a józan érdeket felejti És hiába fojtja már vissza a könyet, A folyót medrébe szorítani könnyebb ; A szive szakadna, ha könye nem folyna! Egyszerre felordit, mintha részeg volna, Szilajon kiáll a szoba közepére, Csupa láng az arcza, vadul lüktet vére És elkezd dalolni torka szakadtábul. A sok magyar munkás csak néz, ámul-bámul; De nem lohad immár Garami Pál kedve, Huzatja a nótát, tánezra kerekedve, Seggeiig azt hajtja s a két szeme ragyog: „Fiuk ! A szivemre ! Én is magyar vagyok!“ Rudnyánszky Gyula. Siroliu •Ssnstl az étvágyat és a testsúlyt, megsoBn* táti O fe&t&gést, váladékot, éjjeü izzadásf. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kéífen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. f. Hoffnamt^Lft R«efae& Co» Basel (Stráje) ßß Roehe“ Kopható orvosi rendtlatre a gyógyszertárak-' baa. — Ara üvegen kint 4.— korona. Lapunk mai szánna ÍO ©ld.al.
