Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-19 / 16. szám
2 BÉKÉS 1908. április 19. életünknek minden idejében«, hogy aként éljünk, mintha azonnal meghalnánk, 8 úgy haljunk meg, mint akiknek örök életük van. így lesz örömet adó a mi húsvéti ünneplésünk. Dombi Lajos. A közigazgatási bizottság ülése. — Április 13. — Folyó hó 13-ikán tartotta meg a vármegye közigazgatási bizottsága ez idei negyedik rendes havi ülését. A bizottság elnöke, Dőry Pál főispán az elnöklésben akadályozva lévén, az ülés vezetői tisztét Ambrus Sándor alispán látta el. A tárgyalásra kerülő ügyek a szokottnál nagyobb élénkséget nem kölcsönöztek az ülés külső képének, s körülbelül ennek tudható be, hogy a teljes ülés még a délelőtt folyamán lefolyt úgy, hogy délután az árvaügyi felebbviteli üléseken intéztek el egy pár felebbezést, melyek a vármegyei árvaszék által ellátott folyó ügyekben egy hónap óta érkeztek be. Az ülés részletes lefolyásáról szóló tudósításunk egyébiránt a következő: Ambrus Sándor alispán, elnök-helyettes az ülést pontban 9 órakor megnyitván, bejelentette, hogy Dőry Pál főispán sajnálattal tudatja a bizottsággal, miszerint egészségi okok folytán a mai ülésen részt nem vehet. A tagok közül elmaradásukat igazolták : Haviár Dániel és Varságh Béla. Elnöklő alispán üdvözli ezután az ülésen először résztvett Pfeiffer István közgazdasági előadót és kéri, amiről különben meg van győződve, hogy a gondjaira bízott fontos érdekeket ügyszeretettel gondozza és képviselje. Jelen voltak : dr. Daimel Sándor vm. főjegyző,1 Sárossy Gyula árvaszéki helyettes elnök, dr. Zöldy Géza vm. t. főügyész, dr. Zöldy János vm. t. főorvos, dr. Liszy Viktor kir. főügyész-helyettes, Gryneusz, György kir. pénzügyigazgató-helyettes, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Perszina Alfréd kir. főmérnök, Pfeiffer István közgazd. előadó, Katona Béla kultúrmérnöki hivatali főnök, Domby Lajos, Beliczey Géza, dr. Ladies László, gróf Wenckheim Dénes, Haraszti Sándor, Veres József, dr. Török Gábor és Morvái Mihály. Az ülés megnyitása után dr. Daimel Sándor vm. főjegyző olvasta az alispánnak márczius hóról szerkesztett jelentését, mely egész terjedelmében a következő : A folyó év márczius havában vármegyénkben előfordult közérdekű eseményekről a következőket jelentem: A személybiztonság ellen 25 esetben intéztetett támadás és pedig 2 erőszakos nemi közösüléssel és egy esetben annak kísérletével, 8 esetben sérülést nem okozott revolverlövéssel és egy veszélyes fenyegetéssel, 8 súlyos és II könnyű testi sértéssel, mely utóbbiak legnagyobbrészt verekedés közben ejtettek. A vagyonbiztonság 4 idegen ingó dolog rongáláson kívül 36 esetben csekélyebb értékű tárgyak és pénz ellopásával zavartatott meg, az utóbbiak közül 2 esetben betöréssel kapcsolatban. A tettesek, alig néhány kivétellel, mind kinyomoztattak és ellenük a büntető eljárás inegindittatott, a még ismeretlen tettesek ellen pedig a nyomozás folyamatban van. Tűz 17 esetben volt. Leégett 8 lakóház, a gyulai régi vár tornyának zsindely teteje és az alatta elhelyezett víztartály, egy kunyhó, sertésól, sövénykerités, 50 kéve nád és takarményfélék. A tüzokozta nagyobb károk biztosítás révén megtérülnek, mig az elégett biztosítatlan anyagok értéke csekély. 6 baleset fordult elő, melyek közül egy halállal végződött. Öngyilkosság 7 volt, öngyilkossági kísérlet 1. Földmivelés és mezőgazdasági munkásiigy. A korai őszi vetések az őszelei szárazságok következtében gyöngék, a késő őszi vetések azonban jól fejlődtek. Több helyen a gabonafutrinka pusztítása észlelhető. Hernyóinak vándorlása ellen a gazdák elbarázdolással védekeznek. A gazdasági munkák ez időszerint a szántás, tavasziak vetése, fairtás és kerti munkálatok, a munkások közül nagyobb számban vasútépítési és egyéb földmunkálatoknál vannak alkalmazásban. Munkahiány nincs, a napszámbérek egy és két korona között váltakoznak. Itt említem meg, hogy az újjászervezett szo- cziáldemokrata párt a múlt hónapban Gyulán, Orosházán és Öcsödön Mezőli Vilmos orsz. képviselő részvétével népgyüléseket tartott, amelyek rendben folytak le. Ipar, kereskedelem és ipari munkásmozgalmak. Az ipar és kereskedelem terén föllendülés nem észlelhető. A kereskedelemügyi m. kir. minister Körös- tarosa községben évenként két országos vásár tartását engedélyezte, az első vásár a folyó hó 23. és 24. napjain lesz. Azóta csak egyszer voltam Váradon, akkor, midőn az anyuskámat eltemettük. — Hát a szegény Lina néni meghalt ? A fiatal asszony, akit a másik Fischer Terkának szólitott, csendesen a szeméhez emelte a zsebkendőjét. — Már öt esztendeje. Édesapa azóta itt lakik velünk együtt. A két asszony valaha elválhatlan barátnő volt, tizennyolezéves korukig úgyszólván együtt nevelkedtek. Szentkuthyék az emeleten laktak, Fischerék hátul, az udvari lakásban. De a leányok nem tudtak meglenni egymás nélkül; Ida a Fischerék cserépkályhája mellett majszolta téli estéken a szerecsika almát; Terka tiz óráig csinosította a barátnőjét, mikor a gazdag leányt az első piknikre elvitték. Szentkuthy dúsgazdag földbirtokos volt, Fischer ellenben 8oo forintért hivataloskodott valahol az adópénztárban ; de a társadalmi differenczia semmiféle befolyással se volt a két gyermek barátságára. Ida legelőször a pisze Fisfcher Terkának mutatta meg a gimnázisták szerelmes leveleit; a tizenötéves Terka ellenben az Ida keblén zokogta ki mérhet 3tlen fájdalmát, mikor első ideálja, a leányiskolái fizika tanár, egy liszt- kereskedő örökösnőjével jegyet váltott. Barátságuk akkor lobbant fel utoljára, mikor Ida tizedfélév előtt menyasszonynyá lett s a Szentkuthyék lakásán reggeltől estig dolgoztak a varrónők és a divatárus kisasszonyok. Terka akkor a saját kezével varrta föl a finom csipkét a barátnője kelengyéjére, mitse Szocziális szempontból megemlitendőuek tartom, hogy a múlt hónap 3-án az orosházi szabóiparosok szakegylet alakítása czéljából gyüléseztek. A nemzetközi szocziálisták a múlt hó 28-án Gyulán és Orosházán népgyülést tartottak, amelyeken Klein Sándor, illetőleg Klárik István népszónokok beszéltek a kis számban egybegyült hallgatóságnak. Vegyenek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általánosságban panaszra nem volt ok. Lehoczki Mihály tótkomlósi községi biró ellen bejelentés nélküli népgyülés tartása és a képviselőtestületi közgyűlésen az izgatás ismérvéit magában foglaló állítólagos nyilatkozatai miatt fegyelmi eljárás rendeltetett el, az ezt elrendelő határozat most várja a jogerőre emelkedést, ezenkívül az izgatás miatt ellene a kir. ügyészségnél tett feljelentés folytán az orosházi járás főszolgabirája a közeli napokban foganatosítja a nyomozást. Jeszenszky Károly közigazgatási gyakornok, tb. szolgabiró a katonai szolgálat alól fölmentetvén, hivatalát a békési járás főszolgabirája mellett a folyó hó 1-én elfoglalta, mig az ő helyére ideiglenesen helyettesített Márki Barnát a vármegye lőispánja díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a gyulai járás főszolgabirája mellé osztotta be. Gádoros községben a Leszicli László segédjegyző lemondása folytán megüresedett segédjegyzői állásra Daróczy Endre oki. jegyző választatott meg, Tótkomlós községben pedig Balázs György írnoknak választatott meg. A múlt hónap 7-étől Tóth Imre dijnoknak 16 napi, 15-től Gyöngyössy Sándor Írnoknak 5 napi, 15-étől Hegyi Ferencz dijnoknak 3 heti és 26-ikától Salacz Ferencz szarvasi szolgabirónak egy hónapi szabadságidőt engedélyeztem. A vármegye társadalmi életében előfordult két nevezetesebb eseményről is említést kell tennem. Az egyik a márczius 15-iki nemzeti ünnep, amelyet a vármegye minden egyes községében — talán a 60-ik évfordulóra való tekintettel — a szokottnál is nagyobb arányokban ünnepelték meg s a ünnepi isteni tiszteleteken a hatóságok is résztvettek. A másik az orsz. gyermekvédő liga kezdeményezéséből a vármegye több községében a folyó hó elején megtartott gyermeknapokon az elhagyott szegény gyermekek javára az urinők lelkes agitácziója és közreműködése folytán szép eredménnyel járt gyűjtés. érezve a szegény lányok irigységéből, akik szivük mélyén az igaztalan sorsot átkozzák. Ida előkelő uriasszonynyá lett — nem csoda, hiszen százezer forintnyi hozmányt kapott — s félév múlva a szegény Terka is férjhez ment egy becsületes hivatalnokhoz. Mindketten a főváros hullámai közé kerültek, bár többé mitse hallottak egymás felől. Ida talán még álmában se gondolt a Fis- cherék udvari lakására és Terkának csak néha, esős délutánokon ötlött eszébe a havas téli alkonyatok emléke, mikor a csitri Ida élénk fecsegés közt sütötte náluk sárga-piros ozsonna- almáját. — Milyen szép lettél! — mondta Fischer Terka bámulva. Leánykorodban sohse hittem volna, hogy ilyen bájos asszony lesz belőled! Ida mosolyogva pukkerlizett, aztán kedveskedve megsimogatta a barátnője kipirult arczocskáját. —• Hát még te! Olyan vagy, mint egy aranyhaju fraczia baba! — Vannak gyermekeid? kérdezte Terka kissé elfogultan. — Meghiszem! Két édes babusom van: egy hatéves leány és egy négyesztendés fiúcska. Emmi és Kari, ez a nevök. Mindkettő szőke és kékszemü. — Azóta nem volt több? — Brr! Isten ments! Két baba ez éppen elég. Ki győzné a sok nevelést és költséget ? — Hát neked van-e családod? A Terka arczát anyai büszkeség sugározta be. Hogy van-e! De van ám! Öt kicsike kamasz. Tartsa meg őket a jó Isteni Mind fiú: egy egész orgonasip. Az apjuk ugyancsak nagyra van velük ! — És hogy győzöd a sok költséget az öt fiúra ? — Költség ? Ahol háromnak jut, ott öt se marad éhen. A ruhát pedig egymástól öröklik a kis ördögök. Majd azért csak ember lesz belőlük valahogy. — Micsoda az urad ? Kérdezte Szentkuthy Ida kíváncsian. Óh Istennek hála, most elég jó sorsban vagyunk. László másodtitkár a közgazdasági bankban; a renumeráczióval együtt felmegy a fizetése 1600 forintra. Sőt néha mellékesen is csöppen valami . . . — A közgazdasági bankban ? — szólott Ida meglepetve és szép fejét kissé gőgösen fordította aranyhaju barátnője felé. — Miért kérded ezt oly különös hangon ? mondta Terka megszeppenve. Ida finoman elmosolyodott. — Miért? Mert a véletlen csodálatos dolgokat müvei : Az én uram is ott dolgozik a köz- gazdasági bankban. A Terka arcza vérvörös lett az örömtől. — A tied is? Nagyszerül Hát eszerint féligtneddig kollegák vagyunk. De megbocsátasz ugy-e, ha a kedves férjed nevét kérdem ; mert én bizony már rég ideje elfeledtem. Ha megmondod, bizonyosan ismerni fogom; mert a László társait látatlanban is jól ismerem . . . Ida kaczérul hátraszegte a fejét és lassan, kiszámított hangsulylval felelte:
