Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-19 / 16. szám
1908. április 19. B E K E S 8 Az alispáni jelentést egész terjedelmében tudomásul vette a bizottság. Olvastatott Szekér Gyula közgazdasági előadónak emez állásáról való lemondása. A bizottság a lemondást sajnálattal vette tudomásul s egyidejűleg Szekér Gyulának a vármegye közgazdasági ügyeinek előbbrevitele körül kifejtett buzgó működéséért hálás köszönetét fejezte ki. Ezután dr Zö'dy János tiszti főorvos terjesztette elő jelentését. Eszerint: a közegészségi viszonyok rrárczius hóban általában kedvezőtlenek voltak, de az előző hónaphoz viszonyítva, jobbak valamivel, amennyiben a hevenyragadós bajokban történt összes halálozások százaléka 10°/„-al volt kisebb. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos és gyulladásos bántalmai fordultak elő. A hevenyragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, mely maga az összes megbetegedéseknek majdnem %0-ét tette. Leginkább fertőzött községek voltak: Püzesgyarmat, Vésztő, Kö- röstarcsa, Békéscsaba. A betegség elég szelíd lefolyású, amennyiben a halálozási százalék 7% volt. Jelentékenyen csökkent a hasihagymázosak és diph- teriások száma, míg a fertőző bajok többi kóralakjai csak jelentéktelen számokban szerepeltek. A hevenyragadós bajok tovaterjedésének megakadályozására a lehető és czélszerű hatósági intézkedéseket mindenütt megtették és azokat kellően ellenőrizték Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn : 117, hullán : 7 esetben ; orvostörvényszékit pedig 12 könnyű és 4 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógyserummal beoltottak 9 diphterias beteget, akik közül meggyógyult 8, meghalt 1. A halvaszülöttek száma 23 volt, az elvetéléseké pedig 19. A m. kir. pénzügyigazgatóság előadmányai változatlanul elfogadtattak. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy hivatala mellé egy tollnoki állás szerveztetett, amelyre a kinevezés legközelebb meg fog történni. Egyidejűleg előterjesztette javaslatát, az 1907. évi XXVII. t.-cz. 4. §-a alapján 5 tanító megjutalmazása iránt. A tiszti főügyész, államépitészeti hivatal, köz- gazdasági előadó, árvaszéki elnöki és kir. ügyészi előadmányok letárgyalása után az ülés déli 12 órakor véget ért. Délután az árvaügyi felebbviteli bizottság ülésezett. A társaskocsi-ipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet. A kereskedelemügyi miniszter a vármegye törvényhatósági bizottságának a rendes járati időhöz kötött személyszállítás vagyis a társas- kocsiiparról alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. A szabályrendeletet közérdekű voltánál fogva alábbiakban egész terjedelmében közöljük: Szabályrendelet: a rendes járati időhöz kötött szemólyszállitás vagyis társaskocsiiparról. 1. §. Társaskocsi tartására az, aki a hatóság előtt mint részeges egyén ismeretes, valamint az, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség, illetőleg leánykereskedós vagy kerítés miatt jogerősen elítélve volt, engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Ugyanazon útvonalra csak egy egyén részére adható ki iparengedély, de ez több kocsi tartására és járatására is szólhat. Köz- szükség által indokolt rendkívüli esetben ha t. i. a szükséges járatok egy iparüző által nem biztosíthatók, a község és az érdekelt iparüző fokozatos felebbezési jogának épségben tartása mellett ugyanazon útvonalra az iparhatóság több egyénnek is adhat iparengedélyt. Minden engedélyezett kocsi után engedóly- dij fejében az iparhatóság 21. §-ban foglalt megkülönböztetéshez képest 20 korona, illetve 4 kor. fizetendő a község pénztárába. 2. §. A társaskocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatólag feltűnő helyen látandó el. 3. §. A társaskocsiknak csakis a rendőr- hatóság által kijelölt állomásaikon szabad állani. 4. §. A társaskocsiknak márczius hó 1-étől, október 31-ig, reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig, november l-étől, február végéig, reggeli 7 órától este 9 óráig, a közönség rendelkezéseire kell állniok. 5. §. A vasúti szemólyszállitó vonatok megérkezésénél, hogy mily sorrendben tartoznak megjelenni, azt a rendőrhatóság fogja időről- időre megállapitani. 6. §. A társaskocsiknak csakis azon az útvonalon szabad közlekedni, amelyre engedélye szól. Ez az útvonal a kocsi mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel kiírandó. Az utvonaltóli eltérésnek csak az esetben van helye, ha a kocsi kibéreltetett. 7. §. Az állomás helyéről a rendőrhatóság által meghatározott időben a társaskocsi járat megindítandó még az esetben is, ha senki sem foglalt volna helyet. 8. §. A megindított társaskocsi útközben csak akkor állhat meg, ha valaki ki- vagy beszállásra jelentkezik. 9. §. Társaskocsi kocsisa, csakis legalább 18 éves, egészséges, óptestű, férfi egyén lehet, aki egyszersmind magyarul is tud s az 1. §-bau megállapított erkölcsi kifogások alá nem esik. A kocsis ruházata tisztességes és tiszta legyen. A kocsisnak ezeken kívül még hajtási engedélylyel kell bírnia, amit a rendőrhatóság állít ki. 10. §. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes külalaku, jó karban tartott és tiszta legyen. Rossz lovakat használni tilos. 11. §. A társaskocsikbau ragályos beteget szállítani tilos. Ép úgy nem szabad tisztességtelenül öltözött vagy részeg egyéneket felvenni. 12. §. Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen a főszolgabíró által láttamozott árszabálynak kell kifüggesztve lenni. A társaskocsi tulajdonos által szedhető dijak a következőkép állapíttatnak meg: A vasúttól a község bármely pontjáig 20 fillér. Más útirány létesítése esetén a szállítási dijakat a törvényhatósági bizottság az ut hossza és irányának megismerése után fogja megállapitani s addig is mig ezt megállapitani a vármegye közönségének módjában lesz, felhatal- maztatnak a járási főszolgabirák, hogy uj útirány létesítése esetén az engedély kiadásával egyidejűleg a szállítási dijakat ideiglenesen megállapíthassák. Ugyancsak a rendőrhatóság által minden egyes társaskocsira nézve az ülőhelyek száma külön-külön megállapítandó s ezen számot tartalmazó figyelmeztetést az árszabálynak magában kell foglalni. Ezen számnál több utast nem vehet fel. A kocsiban felejtett tárgyak legkésőbb másnap a hatóságnak átadandók. Kocsi lámpások a társaskocsikon is alkalmazandók s ezek az esteli és éjjeli órákban meggyujtandók. 13. §. Az a kocsitulajdonos vagy kocsis, ki a 2. §. ellen vét, vagy ki nem a számára kijelölt helyen állomásoz (3. §.) vagy aki az 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. §. második pont és 12. §. 1. 4. 5. bekezdéseiben foglalt intézkedését megszegi, a rendőrhatóság által 100 koronáig terjedhető pón- büntetéssel büntetendő. 14. §. Az a kocsis vagy kocsi tulajdonos, aki a 11. §. 1 pontjának intézkedése ellen vét az 1879. évi XL. t.-cz. 100 §-a értelmében 15 napig terjedhető elzárással és 200 kor-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 15. §. Azon kocsitulajdonos vagy kocsis, aki a megállapított árszabálytól eltórőleg magasabb dijakat szed (12. §.) az 1884. évi XVII. t.-cz. 156. §-a b., pontja értelmében 100 kor.-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 16. §• Attól a kocsitulajdonostól, ki az ipar folytatása alatt az 1. §-ban megállapított erkölcsi kifogások alá esett s ezen körülmény jogerős ítélettel igazoltatott az iparengedély megvonandó. Azok, akik társaskocsikat az 1884. évi október elseje előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabály- rendelet határozatait szinte megtartani kötelesek. 18. §. Ezen szabályrendelet Gyula r. t. városra nem terjed ki. — A nevét ? Talán ismered ha megmondom ; Bozsányi Elek az uram neve. Ida ijesztően elsápadt, gyerekes mosolyát komoly megdöbbenés váltotta fel és majdnem hangtalanul susogta: — Bozsányi Elek, a vezérigazgató — az az urad? — Igen kedvesem, a vezérigazgató, az az uram. Én is örülök, hogy igy félig-meddig kollegák vagyunk. Egy pillanatig mindaketten hallgattak, Terka félénken, megszeppenve, mint a bűnös gyerek, Ida büszkén, diadalmasan, mint a királynő, aki az inkognitóját levetette. De aztán oly boldogan, aminő csak a hiúságában győzelmes asz- szony lehet, sugárzó, büszke pillantással cziró- gatta meg egykori barátnőjét. — Ne félj, majd gondom lesz az uradra. Tudod, hogy csak egyetlen szavamba kerül és az urad úgy fog előre menni mint a parancsolat . . . Hogy is hivják egyébként a férjedet? — Hajós Lászlónak . . . — Hajós László, helyes — nem fogom el- felejeni. És az uramat még ma este figyelmeztetem rá . . . Terka szemét elfutották a könynyek, keze kissé remegett a felindulástól; csak most érezte a borzasztó távolságot, mely gyerekkori barátnőjétől elválasztotta. De a szive azért hálával és boldogsággal telt meg s félénken, alázatosan rebegte; — Mily jó vagy te, mily édes! És mennyi hálával tartozunk neked mindnyájan. Ida nyájasan a kezét nyújtotta, még mindig nyájasan, jóindulattal, bár a hangja nem volt többé a régi. — Isten veled kis Terkám! Isten veled! Igazán örülök, hogy igy véletlenül megláthattalak. * * * A teánál Ida megkérdezte az urát. — A bankjában dolgozik valami Hajós László ? Bozsányi letette az estilapot. — Igen édesen, öt év óta van a kezem alatt. Nagyon szorgalmas és törekvő fiatal ember, Különben mit érdekli magát Hajós László és a hivatal ? Ida zavartan kevergette teáját, aztán moso- lyogva igy szólt: — Ha nem haragudnék, megkérném valamire . . . — Halljuk ! — Ez a Hajós László a Fischer adótárnok veje, akivel Váradon valamikor egy házban laktunk. Fischer Terka segíteni szokott a fehérnemű varrásban, de azért állandóan fennhordta pisze orrát. Ha jó férj volna, most megszerezné a feleségének azt az örömet, hogy magával a kedve szerint büszkélkedhessél?. — Hogyan ? — Hát úgy, hogy imponáljon a Fischer Terka urának! Ne engedje nagyon közel férkőzni magához; ne bizalmaskodjék vele . . . Hadd érezze az együgyű kisasszony, hogy mi a külömbség kettőnk között ... A fizetését azonban felerr.elhoti, mert öt gyermeke van. Bozsányi mosolyogva csókolta meg a felesége kezét, aki jószivüen folytatta; — A pénzt azért nem kell sajnálnia tőle, mert szegényke még mindig a leánykori bundáját hordja. b 9 b r b a 1 ti P t. ti fi k it o ti rí v
