Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-12 / 15. szám
XL. évfolyam. Gyula, 1908. április 12. 15-ik «zám. Előfizetési árak: Egész évre .. .......... 10 K — f Fé l évre............ _. 5 K — f Év negyedre............ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. TÁRSADALMI ES KOZGAZDASZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Nehéz helyzet. Gyula városa helyzete az, amelyet ezzel a jelzővel illetünk. De már nemcsak nehéz, hanem ha gyökeres orvoslás nem történik, rövid idő alatt válságossá, sőt vigasztalanná fejlődhetik. Nem czélunk ezúttal Gyula városa közügyeinek minden ágával foglalkozni, csupán ama feladatokat és kötelezettségeket teszszük diskussió tárgyává, melyek sürgős megoldása, illetőleg beváltása immár elkerülhetetlenül szükséges, de amelyekre Gyula városa nemcsak ez idő szerint, hanem a belátható közel jövőben is képtelen. Képtelen pedig két okból. Az 1908. évre előirányzott községi pótadója az államadónak majdnem 110 perczentje. Ezt a pótadót még magasabbra emelni, egyszerűen lehetetlen dolog. Nem követelheti ezt sem a tanács, sem a vármegye, de még a kormány sem ; fél ha követelné is, a képviselőtestület, még es oszlatásának árán is kötelességszerüleg meg kellene hogy tagadja az ezerféle bajokkal küzdő s keresetképességében megtámadott lakosság minden rétegének az elvisel- hetetlenség határait már túllépett további megterhelését. Másrészről pedig a megoldásra váró feladatoknak kölcsön utján leendő megoldása szintén ki van zárva. Nemcsak a pénzpiacznak még mindig kedvezőtlen állapota okából, hanem azért is, mert Gyula városa, nyomorúságos anyagi helyzetében, még uzsorakamat mellett sem remélhet újabb kölcsönt. Sürgős, sőt a szó-szoros értelmében halaszthatatlan feladat pedig az állami iskola felépítése. Az állami elemi fi- és leányiskola, úgyszintén a polgári leányiskola ez idő szerinti elhelyezése nemcsak a paedagógiai, hanem a hygieniai legelemibb követelményeknek sem megfelelő. A jövő tanévben pedig az állami iskoláztatás még a mostani nyomorúságos helyzet fenntartása árán is lehetetlenné válik. És a dolog úgy áll, hogy a város a legjobb akarat mellett sem képes az állami iskola felépítésére s berendezésére vállalt kötelezettségének eleget tenni. Sem pénze, sem hitele nincs rá. Az állami iskolák csődjét csak is a közoktatásügyi kormány háríthatja el, ha eltekint a város kötelezettségétől és az iskolaépitési költséget a saját tárczája terhére vállalja el. Ugyanigy vagyunk a munkásházakkal is. A tavaly alkotott törvény ugyan nagy kedvezményekben részesíti a munkásházakat, de bái-mennyire értékesek eme kedvezmények és bármennyire sürgős és kedvező is volna a helyzet Gyulán ily munkásházak létesítésére, a város képtelen az építési kölcsönt drága áron is megszerezni. Sőt nemcsak ezt. de még arra sem képes, hogy a remetei par- czellázásból a munkásházak czéljára kihasított mintegy 90 holdnyi területnek, amelyre háromszázon felüli munkásház volna építhető, vételárát fedezni tudná. Pedig ez a vételár fizetési kötelezettség már a múlt évben volt esedékes, és özv. gróf Almásy Kálmánná ne- messzivüsége a fizetési határidőt ez év végéig hosszabbította meg. Miután pedig teljesen ki van zárva, hogy a város a munkásházakra addig kölcsönt köthessen, az esetben, ha a vármegye— mely pedig szintén képtelen rá — vagy a földmivelésügyi miniszter a munkásházak építésének ügyét saját hatáskörébe át nem veszi s meg nem oldja, a város abba a kényszer helyzetbe juthat, hogy további prolongáczió megtagadás esetében, a szocziá- lis szempontból Gyulán pedig bármely más városnál vagy községnél nagyobb fontosságú munkásházak létesítésének eszméjét el kell ejtenie s az esedékes vételár lefizethetóse miatt az e czélre fenntartott területet el kell adnia. Ezzel pedig, miután ily alkalmas és olcsó területe a városnak erre a czélra másutt nincsen, a munkásházak létesitése örökre agyon lesz ütve. A benedeki földvételből kifolyólag a város, a belső majort, nevezetesen az ottani gazdatiszti lakot és gazdasági melléképületeket, tekintélyes terület kapcsán nem adta el. És pedig ama reményben, hogy ezeket az épületeket a hozzájuk tartozó földterülettel mezőgazdasági szeszgyárul használhatja fel. Ily mezőgazdasági szeszgyár létesítésének előnyeit és szükségességét sokszor indokoltuk. A város kérvényileg, küldöttségileg több Ízben tett már erre vonatkozólag kisérletet; sajnos, eddig eredmény nélkül. A mostani állapotban pedig ez a belsőség nemcsak holt, hanem pusztuló tőke. Az épületeket, amelyek pedig mezőgazdasági szeszgyár czéljára felhasználva horribilis értéket képviselnének, egyéb czélra egyáltalán nem lehet értékesíteni, csakis mint építési anyagot, ami a tényleges értéknek kamatját sem képviseli. Akkor amidőn Békésvármegyében egyetlenegy szeszgyár sincsen, nemcsak elkeserítő, hanem valósággal vérlázitó dolog, hogy a város, mely pedig nemcsak jövedelmi, hanem a kimerülő talaj javítási és állattenyésztési szempontból is annyira rá van szorulva egy mezőgazdasági szeszgyárra, nemcsak hogy képtelen ehhez a megfelelő jogot megszerezni, hanem tetemes veszteséggel kénytelen az e czélra alkalmas, TÁEOlá. A Kapor-utczában. Irta : Pécztly József. A tél utolján jártunk. A föld fehér takaróját már teljesen elnyütte a napsugár, meg a szél. Valami volt a levegőben, melyből érezte az ember is, az állat is, hogy a tél által lekötött nagy erő hamarosan megmozdul. A nap tüze melegebb, barátságosabb lett; a szél, mely mind jobban- jobban kezdett uralomra vergődni, nem csipkedte sötétvörösre az arczokat, csak kipirosi- totta; a fák dísztelen koronáit rázta, tépte s mint a tolvaj lopva suhant az utczákon végig, emelgette, forgatta a kurta szoknyákat, tarka viganókat; keresgette az ablakok, ajtók hézagait, folytonossági hiányait s azokon át élesen fütyül- getve dicsérgeté az asztalosmester tiz ujját, no meg a háziurak nemtörődömségét. Erősen közelgett Szent György-napja, a költözködés ideje. így kis városon a Szent György, meg a •Szent Mihály a kalandárium legnevezetesebb napjai. Előre emlegeti ezt a két dátumot boldog és boldogtalan halandó. Ekkor felfordul fene- kestől az egész város. Ki jön, ki meg megy . . . hordozván holmiját a hóna alatt, tragacson vagy lovas-ekhón, már mint kinek, hogy s mint szolgált az eddigi szerencséje. Mikor a háziurak steigerolása megindult az egész vonalon, én, nyugodtan fújtam az öt krajczáros kubám kékes-szürke füstjét a januári 20 fokos levegőbe, mert az én szerződésem 3 évre szólt s a háromból meg egy sem telt le egészen. Persze, hogy ez a sor amennyire tetszett nekem, annyira savanyú volt a háziúrnak. De hát a leleményes ember könnyen ságit magán. Az én Cerberusom se sokáig vakarta a tarkót, hanem kirukkolt ... no nem a házbéremeléssel, mert ehhez jussa nem volt, hanem a kiemeltnél. Előbb a gyerekekkel kezdett ki . . . Én, mint a jó vizsla, előr; éreztem a levegőben terjedni kezdő szimatot s lakásom folyosóján minden alkalommal lopva surrantam végig ; de meg volt irva a sors könyvében, hogy a lavinának meg kell indulnia . . . Eleinte csititgatttam, altatgattam Cerberusomat, de az csak annál jobban acsarkodóit, s órákon keresztül ismétlésbe nem bocsájtkozva, sorolta fel szép egymásutáni sorrendben a kiválóbb szenteket . . . Egy szalmaszál, az anyaföldnek egy a czipősarokról lopva lemaradt része már katasztrófával fenyegetett. Egy délután — a gyerekek künn játszottak a folyosón — éktelen ordításra futottam ki. Cerberusunk képéből kikelve, kezeivel a magas ég felé kapkodva, remek csatakiáltásokkal imitálta a sziu-indiánok nemzeti tánczát. Az egyik lurkó krétát kerített s a kerítésre egy lovaskatonát pingált. Beszaladtam a hegedűmért s aztán stimolás nélkül rárántottam a kafferek indulójára ... A gazda meghökkent . . . — Járjad öregem, majd én húzom ! — inték neki. Hanem a gazda nem járta. Szónélkül be- somfordált. Én aztán, valahányszor rohama jött a jó embernek — csak nyirettyüztem. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, Influenza elten számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „KoQhe“ eredeti csomagolást. Roehe & Co. Basel ßß Roehe ff Kapható orvosi rcndOetr« a Rvóíyswrtáraiban. — Ára nvegenkint Kj— karma. Xasiptanlc msei száma, S ol<±a,l.
