Békés, 1908. (40. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-12 / 15. szám
2 BÉKÉS 1908. április 12. megtartva, a bizottság májas hó 17. és 18-ára teszi, glóriakor a harangok, orgona, csengettyűk elnémul melynek egyik legfontosabb tárgya az országos bizottság újjászervezésének javaslata, illetve szerve zése Országos Tanítói Szövetséggé, melynek elő adójává BrósZ János választatott meg. A nagygyűlést megelőző napon hangversenynyel egybekötött tánczvigalmat rendez az egyesület. Miniszteri elismerés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az iparoktatási főigazgató előterjesz- tésére Pál Ernő orosházi állami polg. iskolai tanár nak, iparos- és kereskedőtanoncziskolai igazgatónak, közhasznú tevékenységéért, különösen pedig mint az orosházi szabad Lyceum elnökének, az iparos ifjúság nevelése és a nemzeti közműveltség terjesztése által teljesített kiváló munkásságáért elismerését fejezte ki. Hírek. Virágvasártláp. A kereszténység a mai napon üli emlékét annak, hogy a Megváltó ünnepi bevonulását tartotta Jeruzsálembe. A hívek óriási serege üdvözölte ezen a napon az Istenembert és pálmaágakat, virágokat szórva útjába, hangos örömkiáltások, harsonarivalgások és hozsannák közt kísérte be a városba. A bibliai idők eme szingazdag jelenetét örökíti meg a mai virágvasárnap emléke. Ezzel a nappal veszi kezdetét a nagyhét, a Megváltó kínszenvedéseinek, kálvária-utjáuak jelképezője. A nagyböjt ez utolsó hete a bünbánatnak, emberi gyarlóságaink megismerésének van szentelve, hogy minden hivő teljes lelki megtisztulással várhassa a szombat esti feltámadást, mikor is a szokott fény és ünnepélyesség közt megtartandó körmeneteken az egész világ katholikus híveinek leikéből száll ég felé a hálaadó örömének : „Feltámadt Krisztus napon ! Alleluja!“ . . . Nagyhét. A kereszténység isteni alapítójának, Jézus Krisztusnak, megrendítő drámája befejezéséhez közeledik. Az emberek szivében a nagybőjti időszak alatt eltöltött bánat és gyász még mélyebbé válik. A mai napon vonul be az Ur Jézus diadalmenetben Jeruzsálembe, hogy az írás szavai teljesedésbe menjenek és hogy nemsokára az a nép, a mely virágvasárnapon oly meghatóén fogadta, öröm- riadallal kisérje ki a Golgotára. E hót a nagy elnevezést onnan nyerte, hogy nagy és fontos események mennek végbe r.vjta. A Kath. Egyház méltó ünnepélyességgel üli meg a végbement nevezetes események emlékét. Virágvasárnapján a 10 órakor kezdődő ünnepélyes szent mise előtt barkát szentel annak az emlékezetére, hogy az Ur Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor zöld gályákkal fogadták. Mise alatt éneklik a passiót, az Ur Jézus szenvedésének történetét. Nagyszerdán, nagy csütörtökön és nagypénteken dóiután 3 órakor Jeremiás próféta siralmait éneklik. A templomban ez úttal nárom- águ gyertyatartót állítanak ki, melyre 15 égő gyertyát tűznek föl és Jeremiás siralmainak éneklése közben egyenkint eloltják. Ez azt jelenti, hogy Jézust elfogatásakor egyenkint elhagyták a tanítványok. Nagycsütörtökön ünnepli a Kath. Egyház az Oltériszentség szerzésének emlékezetét. A szent mise ezen a napon 9 órakor kezdődik. Mise közben nak s helyettük kereplőket használnak. Mise után az oltároknak ékességeiktől való megfosztása következik annak emlékezetére, hogy az Ur Jézust is megfosztották ruháitól. Nagypénteken az Ur Jézus haláláról emlékezik az Egyház. Az úgynevezett csonka mise 9 órakor kezdődik, mely alatt éneklik a passiót. Mise végén az oltáriszentséget a szt-sirba helyezik, mely után predikáczió van. Este 6 órakor szentségbetétei. Kegyeletes szokás ezen és a következő napon, hogy az emberek meglátogatják a szent sírokat. Nagyszombaton reggel 6 órakor az Oltáriszentséget újra kiteszik a ezt. sirba. Hét órakor kezdődik a tüzfelszentelés és folytatódik a húsvéti gyertya és a keresztvíz megszentelésével. Utána szt. mise következik — körülbelül 9 óra tájon — mely alatt glóriakor a harangok, orgona, csengety- tyük újra megszólalnak. Este 7 órakor oltáriszent- sóggel a húsvéti gyertyának és a feltámadt Jézus szobrának elülvitele mellett körmenet tartatik. — A Józsefvárosi templomban az istenitisztelet mindenkor egy órával korábban kezdődik, mint a nagytemplomban. Felmentések és kinevezések. A vármegye főispánja dr. Kugel Edét a sebészeti osztály alorvosát, dr. Gottlieb Jakabot az elmegyógyászati osztály segédorvosát és dr. Kertész Bélát az elmebetegosztály segódorvosát állásuktól saját kérelmükre felmentette s az igy megüresedett helyekre: a sebészeti osztály alorvosává dr. Rochel Aurél ugyanezen osztálynál működő segédorvost, ennek helyére pedig dr. Szóbél Dávid belgyógyászati alorvost, a belgyógyászati osztály alorvosává pedig dr. Ferenczi Ármin elmébetegosztálybeli segéd orvost nevezte ki. Társaskocsi ipar szabályrendelet. A kereskedelemügyi miniszter a társaskocsi ipar gyakorlása tárgyában alkotott megyei szabályrendeletet jóváhagyta. A vármegye központi választmánya, az összeiró küldöttségek munkálatainak felülvizsgálása czéljából f. hó 15-én d. u. 3 órakor a vármegye székházénak kistermében ülést tart. A kórházi szennyvizek mikénti levezetése. A vármegye alispánja az iránt tett a közelmúltban felterjesztést a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez, hogy a kórház szennyvizeinek megfelelő levezet- hetése czéljából szakközegét a helyszínére küldje le, akinek szakszerű véleménye alapján a szennyviz- deritő telep elhelyezése is könnyebben megoldható lenne. A földmivelésügyi miniszter e czélból Gyulára küldötte Rékai Ármin mérnököt, aki az elhelyezés kérdésében oda nyilatkozott, hogy a telep gyűjtő- medenczéje és szivattyú-telepe a kórház területén, tisztitó telepe pedig az Anka-félc telepen volna közegészségügyi és technikai szempontból leginkább elhelyezhető. A szennyvizderitő-telep a kórház küszöbön levő kibővitésével egyidejűleg lesz felépítve. Névváltoztatások. A belügyminiszter kiskorú Deutsch József és Mihály békéscsabai lakosok vezeték nevének Domokos-ra, továbbá Klausnitzer Miksa szeghalmi lakos községi jegyző a saját, valamint Sarolta, Miksa, Pál, József és Sándor nevű kisk. gyermekei családi nevének Kürti-re, Kvór Pál mondhatni kész épületeket elkótyavetóltetni. Mélyen elkeserítő dolog, ha mindezeken a bajokon nem lehetne segíteni. De igazán nem lehet-e? A városnak a maga erejéből — sajnos — lehetetlen. Olyan érdekek forognak koczkán, amelyek a partikuláris érdekeket meghaladják és azokon messze felülállók. Jó lélekkel mondhatjuk, hogy mi nem tartozunk azok közé, kik mindent a kormánytól várnak és minden áldozatot az államra akarnak hárítani. De az a nehéz helyzet, amelybe — ezúttal nem keresve, hogy hibájából vagy hibáján kiviil de jobbadán hibáján kívül — Gyula városa sodródott, olyan természétü, hogy annak orvoslása, különösen pedig az állami iskola építés, a munkásházak és a mezőgazdasági szeszgyár létesítése, annál a háttérnél fogva, amelyet a fentebbiekben megvilágítottunk, nem partikuláris, hanem azon messze íelülálló állami érdek is. T a n ü g y. A békésvármegyei általános tanitó-egyesület gyulai járásköre folyó hó 9-ón ülést tartott Péczely József elnöklete alatt. Az elnöki előterjesztések után, melyben a lefolyt félév eseményeit s a változásokat jelentette be az elnök, Köpösdy Jolán áll. tanítónő tartott felolvasást a fonomimikáról, párhuzamot vonva az irvaaolvasás és a fonomimika között. A szópeD és túlságosan megszerkesztett s előadott felolvasásért Székely Lajos indítványára a járáskor egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét mondott. A közpénztárnok jelentését, melyben tudatta, hogy a hátralék nagyrészét a tagok kiegyenlítették s a központi tartozások is teljesen ki vannak fizetve, tudomásul vette a járáskor. Ezután az elnök a maga és tiszttársai nevében megköszönte tanitó- társai bizalmát s mivel a 3 évi cyklus letelt tisztségeikről lemondottak. A korelnöki széket Scherer Benedek foglalta el. Előbb Székely Lajos, majd a korelnök indítványára egyhangúlag megválasztották a régi tisztikart; elnök lett Péczely József, alelnök Nickman Rezső, jegyző Endrész József, pénztárnok Scher Izsó, könyvtárnok Mazurek Ferencz. A békésvármegyei általános tanító-egyesület igazgató bizottsága folyó hó 4-én a csabai áll. el. fiúiskolában Uhrin Károly -alelnök elnöklete alatt ülést tartott. A közgyűlésre kitűzték egy alelnök, főjegyző és jegyző választását. Borsodmegye tanítótestületének átiratát, melyben egy „Tanító Szanatórium“ felállítását sürgeti, a bizottság pártolólag tudomásul vette. Az Eötvös-alap igazgatóságának azon eljárását, hogy február hóban tartott közgyűlésére sem a vidéki egyes tagokat, sem az egyesületet meg nem hivta, helyteleníti s felír, hogy ilyen szabálytalanság többé ne forduljon elő. A legközelebbi közgyűlés idejét, mely Csabán lesz minden teremtett állat. Borzasztó is az: fel a fára, egymás hegyén-hátán le az árokba . . . Az a zsivaj, az a lárma!? Még az utcza-ajtóba sem lehet kiállni, olyan . . . — Elevenek. — Elevenek ? Elevenek ? — csapkodták össze a kezeiket. — Zsiványok, országos lókötők ! — No megálljatok — gondolám — majd fizetek én nektek azokért a pajkos gyermekekért. így leszólni őket . . . Ezt megemlegetitek ! Kivettem a pénztárczámat. — Lefoglalom a lakást! — s átadtam húsz koronát, — nem kell kályha, majd tétetek én. A pingálást sem kívánom. Rövidesen elkövetkeztem. — A létnélküli csontok; a pajkos gyermekeket igy lezsiványozni — monologizáltam magamban — nem hogy örülnének . . . Különben jó firmák lehetnek, annyi bizonyos. Szeretném megsimogatni őket . . . Hanem, hogy övéké lenne az egész utcza ? No, majd meglátjuk, ha az enyémek is a sorompóba lépnek . . . Ha kiereszt a kereskedő hetet ... én is kieresztek a kis kapun ötöt . . . Ezeket sem a gólya költötte I No, majd meglátjuk ! Ezt a mulatságot talán a gazda is állta volna a végletekig, a nyirettyű is . . . a gyermekeknek meg éppen tetszett . . . , de engem nem gyönyörködtetett. Elhatároztam hát, hogy másik lakást keresek. Ezt a családi tanács is helyeselte. Araikor ügyünk ebbe a stádiumba jutott, a gyermekek rögtön előadták kívánalmaikat az uj lakásra nézve: Nagy udvar, hogy roétázni lehessen és körbe futósdit játszani; az udvaron eperfák, esetleg alma vagy körte is lehet; lehetőleg nagy kert, ribizli, málna és köszméte bokrokkal ; a kapunál csengő, lehetőleg húzós és végül rácsos kerítés. Egy délután a fekete kávémat lehajtva, nyakamba vettem a felöltőmet . . . s azután meg a várost s nagy szakértelemmel vizsgál- gattam a házak kapuit, ablakait: hol van kiadó lakás ? A lakáskeresés nem első mesterség, annyi bizonyos ; sok mindennek ki lehet téve az ember : ki is nézhetik, le is szólhatják, kivált ha olyan helyre nyit be az ember, honnan a régi lakót tessékelik. S aztán meg az is bizonyos, hogy ma még nem mindenki ismeri és tette magáévá a „Pesti müveit társalgóit s ennek folyományaként lehet, hogy itt-ott szaladni is kell . . . Szólal vegyes érzelmek kerülgetének, midőn egy-égy kapura kifüggesztett czédulát silabizálgaték. A Kapor-utczában mégis csak bementem egy czédulás házba, illetve lakásba — szétnézni. A hely fekvés, alkalmas; az udvar tágas, a kert nagy . . . Belül is megfelelő méreteket tapasztaltam. — No ez jó lesz — gondolám, s bekopogtattam a tulajdonoshoz. Elmondám egész áperte a szándékomat. Úgy mellékesen kifogásoltam egyet-mást a házbér-redukálás szempontjából. A tulajdonosok (két öreg kisasszony) meg dicsérték a lakás minden porczikáját, mint a czi- gány a vak lovát. Csak egy kályha beszerzése volt még közöttünk, midőn az egyik kisasszony — mondjuk a fiatalabbik — kiváncsiságból-e, vagy előre látásból azt a kérdést vetette fel: — Hány a gyerek ? — Öt. A kiasszonyok szája félre szaladt . . . s ebben a csuszamlásban benne volt a kályha meg nem igérése. Az idősebbik kezdte : — Jaj, azok a gyerekek, azok csak rontanak, mindent rontanak. Nem is csintalan már a mai gyerek, hanem rossz, véghetetlenül rossz. Én tudom, nap-nap után látom, tapasztalom . . . Itt lakik a szomszédban egy kereskedő . . . hét gyereke van . . . ! — Szép áldás 1 — Szép? Ne mondjon olyat! Mikor azok kijönnek a kapun, övéké az egész utcza; fut
