Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-08 / 36. szám
4 / BÉKÉS 1907. szeptember 8. ditványa az orsz. községjegyzői árvaházalap javára segély kérése iránt és a választmány határozata. Petneházy Ferencz egy!, elnök indítványa az orsz. közsóíjegyzői árvaház és segítőintézet javára mulatságok rendezése iránt. Petnebázy Ferencz egyl. elnök indítványa a jegyzőegyleti gyűlésen részt vevő községi tisztviselőknek napidij és útiköltség ben való részesítése tárgyában. Indítvány a kóbor czigányok telepítése ügyében. Indítvány az 1886. évi XXII. t.-cz. 6., 7. és 10. §-ának módosításáról. Indítvány az 1886. évi XXII. t.-cz 5 —18. §-ának módosításáról. Múlt évi közgyűlés 17. sz. határozatának végrehajtásáról jelentés. Tóth László egyleti jegyző jelentése a községi segéd- és kezelőszemélyzet orsz. egyesületének megalakításáról. Az egyesület 1906. évi számadása. Az orsz. közp. egyesület f. évi közgyűlésére kiküldöttek választása. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. A „Békésvármegyei Községi Jegyzők Egyesit lete“ Orosházán közgyűlése alkalmából szeptember hó 15-én, a „Gyopárosa-i községi vendéglő nagytermében az egyesület pénztára javára, zártkörű tánczinulatságot rendez. Belépti dij személyenként 2 korona, családjegy 5 kor. Kezdete este 8 órakor. Áthelyezés. Az államvasutak igazgatósága Szene« Manó máv. ellenőrt a békési állomás főnökét és Für Vilmos fogarasi állomásfőnököt szolgálati érdekből kölcsönösen áthelyezte. Jóváhagyások- A csabai gazdák szövetségének alapszabályait a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta. A belügyminiszter a Petőfi ház alapja javára a vármegye által megszavazott 100 kor. adományt és a honvéd altiszti segély alap javára a törv. hatóság által megszavazott 100 kor. adományt jóváhagyta. Popovics Szilveszter köztisztviselői jubileuma. E hó 17-én lesz 30-ik évfordulója annak, hogy Popovics Szilveszter a békési járás főszolgabirája a közpályára lépett. A járás tisztviselői és a községi jegyzők között mozgalom indult meg, hogy e napot megünnepeljék társasebéd keretében. Kirendelés. A földmivelésügyi miniszter Dettre István városi és járási m. kir. állatorvost Háromszék vármegye Bereck nevű határszéli községbe a Romániából behurczolt ragadós száj- és körömfájás elfojtása czéljából kirendelte. A kirendelés folytán Dettre István körülbelül egy hónapig fog távol lenni. Hoffmann Ferencz öngyilkos. A péntek reggeli órákban futó tüzként járta be a várost a hir, hogy Hoffmann Ferencz, Gyula város első jegyzője lakásán öngyilkos lett. A nagy szenzácziót keltő hir igaz volt. Hoffmann Ferencz csütörtökön még rendesen hivatalában, hivatal után az esti órákban szokása szerint a polgári körben volt, ahonnan rendes időben hazament, családja körében megva- csorált és nyugalomra tért. Pénteken reggel 7 órakor felkelt, megreggelizett, de szokása ellenére nem sietettél hazulról, ami feleségének fel is tűnt, aki ciodálkozásának is adott kifejezést, hogy férje a vásár daczára amikor kora reggel már passzusokat kellene Írni a vásári czédulaházban, még mindig itthon van, egyéb feltűnő jelenséget azonban férjén sem ő, sem a náluk levő fivére nem észleltek. Hoffmann Ferencz reggeli után fél 8 órakor látszólag legnagyobb nyugalommal bement a szalonba, honnan pár másodpercz múlva lövés zaja riasztotta meg a családot; amikor a hitves és a sógor berohantak, Hoffmann Ferencz a pamlag mellett, a földön volt elterülve, homlokáról szivárgott a vér. A szomszédban lakó dr. Bárdos Athur városi orvos, aki pár pillanat múlva megérkezett, megállapította, hogy Hoffmann Ferencz a mellette fekvő tiszti szolgálati revolverrel jobb halántékon lőtte magát, a golyó összeroncsolta az agyvelőt, amelynek egy része a főből ki is Iocscsant és a bal halántékon kijőve összelapult. Rövid idő múlva megérkezett dr. Szél Imre is és a két orvos egyértelműig megállapította a lövés halálos voltát és hogy minden orvosi beavatkozás vagy segélynyújtási kísérlet hiába való volna. A szerencsétlen ember habár eszméletlenül, de nagy szenvedések között hörgött, mialatt melle folyton zihált és végtagjai rángatóztak délután fel 5 óráig, amikor is a jótékony halál feloldotta további kínjai alul. Az öngyilkosság — mint elképzelhető — nagy szenzácziót, megdöbbenést, az egész napra kiterjedő haldoklás pe- d'g élénk részvétet is keltettek a nagyközönség körében. Hoffmann Ferencz gyanithatólag, már régibb idő óta foglalkozott az öngyilkosság gondolatával, hogy nem pillanatnyi elhatározás következménye, bizonyítja az Íróasztalán talált és dr. Bucskó Koriolán főjegyzőhöz, Najmann Györgyhöz, K. Schriffert Istvánhoz, Vlagyovics Jánoshoz és egy kigyósi gazdához czimzett öt darab levél, amelyeket — a tinta színe bizonyítja — legalább is előtte való napon, sőt esetleg még régebben kellett megírnia. Ezek a levelek csak gyanittatják, de nem állapítják meg a végzetes kedély meghasonlás és az ab bél származó szörnyű elhatározás tulajdonképeni okát. Legvalószínűbb, hogy nem is egy, hanem több ok működött ebben közre. Hoffmann Ferencz tisztességes fizetése s még nagyobb mellékjövedelme dacz <ra, nagyon el volt adósodva, hitelezői s kezesei is szorongatták, ő pedig kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. így halála előtti napon óvatolták meg egy pénzintézetnél nagy összegre rugó váltóját, ami különben máskor is megtörtént és igy ez a körülmény sem lehetett öngyilkosságának oka. A benedeki földvételből kifolyólag fegyelmi ügye is volt Hoffmann Ferencznek, aki a képviselőtestület által a föld értékesítésére kiküldött bizottságnak elnöke volt 8 az egyesek által a kisbirtokosok földhitelintézetétől nyert amortizácziós kölcsönöket nem a város képviseletében, hainem mint magánügynök közvetítette. De miután a bekebelezéseket idejekorán nem terjesztette fel, és a város fizetési kötelezetsége bekövetkezett, a városnak tudvalevőleg idestova félesztendő óta óriási késedelmi kamatot kell a vételár hátralék után fizetnie. Eme késedelmi kamatok megtérítési kötelezettsége feltétlenül Hoffmann Ferenczet terhelte volna, kinek e miatt, ebből az ügyből kifolyólag fegyelmi ügye is keletkezett, de a fizetési kötelezettségen felül valószínűleg komolyabb következményeket nem vont volna maga után és szintén nem lehet közvetlen oka a tragikus elhatározásnak. Hoffmann Ferencz különben tagadhatatlanul eszes ember volt, de olyan képzettsége s ethikai tulaj donságai, melyek oly tekintélyes állásra kvalifikálták volna, minőt elfoglalt, egyáltalán nem voltak. Eme tulajdonságok és az ezekből kifolyó önfegyelmezés hiánya bizonyára tulajdonképeni oka fátu mának, amiben nem annyira ő a hibás, mint az az egészségtelen józsefvárosi közszellem és befolyás, amely a legutóbbi időkben ellene fordult ugyan, mert onnan kerültek ki utóbb legnagyobb ellenségei, de ez az egészségtelen befolyás volt az, mely a városnál annak idejében túlsúlyra került és Hoffmann Ferenczet minden előképzettség és egyéb alkalmas tulajdonságok nélkül, más arravalóbb emberekkel szemben, Gyula város első jegyzői székébe forszírozta. Hoffmann Ferencznek ez ideig óráig fényes pozicziót adott, de mint a következmények bebizonyították, ő is bizonyára boldogabb lett volna s valószínűleg nem ér ilyen szomorú véget, ha a társadalomban, egyéniségének megfelelőbb, szerényebb helyet foglalt volna el. Ennyit a „de mortuis nil nisi bene“ daczára is el kell mondani, hogy a részvét mellett a kiengesztelődés érzetének is helyet adjunk ama ravatal fölött, mely annyi fájdalmat, bánatot és gyászt okoz a családon kívül azoknak, akik súlyos kötelezettségekben maradtak érte. A lesújtó esetről úgy a család, mint tisztviselő társai gyászjelentést adtak ki, a melyek a következők: Özv. Iloflmann Ferenczné szül. Csizmazia Etelka, úgy a maga, mint kis fia, valamint az elhunytnak testvérei, sógorai, sógornői, após és anyósa, továbbá a kiterjedt rokonok, jóbarátok és ismerősök nevében is a fájdalomtól mélyen megtört szívvel tudatja a szeretett férj, gondos apa, testvér, rokonnak Hoffmann Ferencz Gyula város I-8o jegyzőjének folyó év és hó 6-án d. u. fél 5 órakor életének 36-ik s boldog házasságának 11-ik évében bekövetkezett elhunytét. Az elhunyt földi részei folyó hó 8-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Boldogasszony temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 12-én reggel 7 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az egek Urának bemutattatni. Gyula, 1907. szeptember hó 6-án. Áldás emlékére. Gyula rendezett tanácsú város tisztviselői kara megilletódéssel tudatja, hogy tisztviselőtársuk Hoffmann Ferencz városi elsőjegyző folyó hó 6-án váratlanul elhunyt. Temetése folyó hó 8-án d. u. 4 órakor lesz a gyászházból. Nyugodjék békében. Körösladányi jegyzőválasztás. A közigazgatási gyakorlatban példátlan eset történt Körösladányban. Csánki Jenő főszolgabíró f. hó 6. tűzte ki a jegyző választást. Beadatott összesen 20 pályázati kérvény, köztük Tardy Lajos, Horváth Gyula, Lech István vésztői jegyzők, Sebők Ferencz körösladányi helyettes főjegyző, Tóth László, dr. Török Ödön s különösen Sebőknek volt nagyobb pártja. A főszolgabíró azonban csak a három vésztői jegyzőt jelölte s csak közöttük rendelte el a szavazást. 8 ekkor az történt, hogy a képviselőtestületi tagok az elöljárókkal együtt tüntetőleg kivonultak a teremből s egyetlen egy sem szavazott. A dolognak pedig az a magyarázata, hogy habár Tardy Lajosnak is volt pártja^ nem mertek mellette szavazni, mert féltek attól, hogy a másik párt részéről bántalmazásban lesz részük. 8 igy a választóközgyülést a főszolgabírónak eredménytelenül kellett berekesztenie. Erre nézve csupén az a megjegyzésünk, hogy nem helyeselhetjük az elnöklő főszolgabíró eljárását, mert igaz ugyan hogy joga van hármat jelölnie a pályázók közül, de ha társadalmi utón s főszolgabírói tekintélyével nem tud odahatni, hogy az választassák meg, akit a jelölésnél előnyben részesített, akkor nem szabad magát s különösen állását úgyszólván durva visszautasításnak kitennie. A közhangulattal való merev szembeszállás következményét a szeghalmi főszolgabíró a szeghalmi orvos- választásnál különben is már tapasztalhatta. Meg vagyunk különben győződve róla, hogy Csánki Jenőt ezúttal a pályázókkal szemben semminemű elfogultság vagy egyéni ellenszenv nem vezette s bizonyára Körösladány község jól felfogott érdekét akarta szolgálni, amidőn a jelölést úgy ejtette meg, hogy Tardy Lajos megválasztását elősegítse. Deák Ferencz azonban azt mondotta, hogy akarata ellenére még a nemzetet sem szabad boldogítani és ez a községre is áll, amelynek — bármennyire helytelenül cselekszi — jogában van a jegyzői állás betöltésénél a legkiválóbb helyett, kevésbé kiválót magának választani. És ha a tőszolgabiró társadalmi utón és előre képtelen volt a hgkiválóbb mellett többséget toborzani, az esetben, amint most éppen nála ismételten bebizonyult, az ilyen jelölési trükk semmi szin és körülmények között sikerre nem vezet és két szomorú következménye van, nevezetesen megzavarja a község békéjét s ami ennél is nagyobb baj, elfogadható kényszerítő ok nélkül kompromittálja a főszolgabírónak a mai viszonyok között nagyon is szükséges tekintélyét. Halálozás. Viruló szépségű, kedves leány halála kelt előkelő iparos körökben és az egész nagy- magyarvárosi részen mély megilletődést, fájó részvétet. Hegyi István polgártársunk Erzsiké leánya halt meg élte tavaszán tegnap a reggeli órákban. A lesújtó haláleset mély bánatba borítja a szülőket, akik egyetlen leányukat veszítették, a fitestvért és kiterjedt rokonságot. A kedves leány végtisztessége ma dé[után fél 5 órakor lesz. Nyugodjék békében. A gyulai nöegylet népünnepélybe! egybekötött táuczmulatságára, melyet szeptember 29-óre, vasárnapra terveznek a Göndöcs népkertben, — a rendezőség ólén özv. Fábry Mártonná urasszonynyal az egylet alelnöknőjével — már megtette a szükséges előkészületeket. A programmot, — mely minden számában gazdag, változatos és élvezetes lesz — már a közeli napokban összeállítják s azt egész terjedelmében fogjuk mi is közölni. Addig is felhívjuk a közönség figyelmét és érdeklődését a minden tekintetben sikerültnek ígérkező ünnpélyre. Merénylet a kis vasúti hid ellen. Gyulavári község mellett a napokban olyan dolog történt, amely a közúti műtárgyak és a vasutak elleni merényletek közé sorozható. Pár hete csupán, hogy a vasutak ellen sürü egymásutánban követik el a
