Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-10 / 10. szám
2 BÉKÉS 1907. márczius 10. sitésével szemben czélszerüségi, fináncziális szempontból pedig kételyei, sőt aggályai vannak. Kizártnak tartja ugyanis, bogy a csatorna rendeltetési czéljának megfeleljen és ameny- nyiben netalán meg is felelne, ez az előirányzatnál bizonyára tetemesen nagyobb költséget fog igényelni s legjobb esetben is a város területének csak elenyésző kis ré- részébői vezetné — ha ugyan egyátalán vezetné — le az eső s szennyvizeket, mig a város többi részeire más csatornákról kellene gondoskodni. Idő előttinek is tartja a képviselő testület a csatornázás keresztülvitelét, mig az Alsó-fehér-körözsi társulatnak az Élővíz csatorna zsilipkezelésére vonatkozó uj szabályzata jogérvényes megoldást nem fog találni. Az uj zsilip kezelési szabályzat ugyanis remélhetőleg uj helyzetet is fog teremteni, mikor a csatornázás is helyesebb alapokra lesz fektethető. Végül pedig — s ez a képviselő testületnek a főargumentuma — a csatornázás költsége, ha a fenebbi két indok nem is állana fen, a folyó évre már 105 perczentre rugó városadót - még magasabbra szökkentené, s a városadónak további emelésébe a képviselő testület jószántából akkor se megy bele, ha ebbéli ellenállásának árát hivatalból feloszlatásával kellene is megfizetnie. A közérdek követelménye, hogy a képviselő testületnek, a csatornázással szemben formulázott eme tagadhatatlanul súlyos kifogásai felsőbb hatóságok előtt is a legkomolyabb mérlegelésben részesüljenek. T a n ü g y. A gyermeknap Gyulán. Lapunk más helyén közöljük a „Békés-vármegyei Fehér Kereszt Egyesület“ folyó hó 3 ikán sar.'ott választmányi ülésének jegyzőkönyvét. Az egyesület által választott bizottság folyó hó 7-én délután dr. Márlty János elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyben résztvettek dr. Fábry Sándor főispán, Czinczár Adolf, Fábián Lajos, Iíóhn Dávid, dr. Ladies László, Nagy Jenő, Scherer Benedek, Vida IstváD, dr. Zöldy János és Szekér András, utóbbi mint a bizottság jegyzője. Dr. Márky János elnök, majd dr. Fábry Sándor főispán lendületes beszédben vázolták az Edelsheim Gyulay Lipót gr. elnöklete alatt működő országos gyermekvédő ligának a lapunk intelligens közönsége előtt ösme- retes tevékenységét, amelylyel mi is különben behatóan fogunk foglalkozni és egyértelmüleg kimondották, hogy a gyermekvédelem magasztos ügyében széleskörű agitácziót fognak Gyulán kifejteni. Már ezúttal elhatározták, hogy április 2-án és 3-án gyermeknapi vásárt tartanak. E őzéiből felkérik Gyula városa tekintélyesebb kereskedőit, hogy eme két napon befolyó jövedelmüknek tetszés szerinti részét e czé'ra áldozni szíveskedjenek. A társadalmat pedig felkérik, hogy április 2. és 3-án ez indokból nagyobb vásárlásokat eszközöljenek. A gyermeknapi vásárt hirdető plakátok a vásári napokon minden üzletben el fognak helyeztetni. A gyermekvédelmi liga részéről eszközlendő gyűjtésre az iskolafentartó hatóságok kéretnek fel, ugyanily czélra pedig a pénzintézetek helyiségében, kaszinókban, vendéglőkben és kávéházakban gyűjtő perselyek helyeztetnek el. Polgári iskolai tanítók előléptetése. A közoktatásügyi minister Szántó Géza csabai polgári fiúiskolái tánitót, továbbá Nagy Lajos orosházi polg. iskolai igazgató-tanitót, Nagyné Gugenberger Emilia, Némethy Samu, Pál Ernő és Csók György szintén orosházi polg. iskolai tanitókát, illetve tanítónőt a kilenczedik fizetési rangosztályba léptette elő. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1907. évre előirt tőke- kamat és járadék adó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében márczius hó ll-töl 19-ig, a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. . (J^ulág, 1907. évi márczius h%-7^n. Dr. Lovich Ödön, 107 1—1 h. polgármester. ablakpárkányokon. A keresztül szűrődő napsugár aranyos fénye ott tört meg egy menyezetes ágy hófehér párnáin ... És egy távoli bokorban egy tapintatlan csalogány csattogta el egy névtelen nagy zeneszerző legszebb nászindulóját. Majd kiszakadt a lelke, akkorát füttyentett a hajnali vonat, mikor Héthársra ért ... A kakasok is erőteljesebb kórusban fújták reggeli kantátájukat ... A vendéglős háromszor is felbátorkodott az ajtóig, meg is görbítette nagy pecsétgyürüs mutatóujját . . . Aztán egyet füty- tyentve, sarkon fordult s lecsoszorgott a lépcsőn. — Hadd pihenjék ki magukat! — düny- nyögte megelégedetten. Bizony magasan állott a nap, mikor megadták az engedélyt neki, hogy bekukkantson abba a kis szobába s felhúzták a zöld redőnyt. A boldog ifjú pár egymáshoz simulva állott az ablaknál s végtelen nagy szerelmük egy forró imában szakadt ki szivükből. — Bizony le tetszett késni! — mosolygott házigazdájuk. — Csak a vonatról 1 egés2Íté ki Géza. Majd megyünk délután. Megyünk ám. Csakhogy előbb kimentünk ebéd után a kis erdőbe, ott leheveredtünk a puha pázsitra, felnéztünk a kék égre, ahol hófehér báránykák játszadozva űzték egymást, hallgattuk a rigófüttyöt, harkálykopogást, futottunk a fürge kis zöld gyik után és szerettünk, szerettünk, szerettünk forrón, véghetetlen . . . Az a kis szoba újra lakóul látta a szeretőket és dehogy engedte volna ki a reggeli vonathoz. Reggeli után szives házigazdájukkal kirándultak a szőlőhegyre. Az ebédet is ott költötték Hírek. MárczillS 15. Ötvenkilenczedik évfordulóját üljük meg pénteken ama dicső napnak, a melyen a szabadság, egyenlőség és testvériség, e tiszta és megható alkotmányos szent igék hazánkban a világosság fáklyáját kigyujtották. Több mint félszázad tehát már elmúlt a dicső napok és évek óta, s mi még mindig ünnepelünk. De ünnepelni is fogunk, mig e hazának és vármegyének csak egy magyar érzelmű polgára élni fog, tehát ünnepelni fogunk a világ végéig. Ünnepelni is fogunk, mert állhatatos a meggyőződésünk, hogy az 1848. márczius 15-ike, magyar hazánk ujjászületésónek örök fényű napja, mely napon születtek meg ama politikai, szorosabb értelemben véve tulajdonképpen társadalmi magasztos eszmék, a melyek hazánk és nemzetiségünk nagyságának és fejlődésének alapját vetették meg S a szabadságharcz vérrel Írott könyvében ott látjuk s olvashatja minden magyar, hogy az 1848-iki események és főleg az ezek alapját képező önfeláldozó hazafias lelkesedés minő alkotások, minő üdvös törvények szülő anyja volt. Vannak a természetben időszaki források, melyek hosszú időn át semmivel sem árulják el létezésüket, egyszer csak egészen váratlanul megindulnak és friss, üde éltető nedű patakzik le az^elcbb csendes hegyoldalról a termékeny völgybe. A magyar nemzet is ilyen forrás, mely sokszor nemzedékeken át csendes és nyugodt. De egyszer csak, a mikor a zsarnokság felüti fejét, megindul a hegy időszaki forrása és elmossa a zsarnokság minden befolyását, intézményét s éltető nedvével megvédi a müvet, melyért mi életünket, vérűnket, szabadságunkat koczkáztattuk. Nagy ünnepe márczius 15. a magyar nemzetnek, mert nagyszombatja vagyon ... feltámadásának örök emlékünnepe ! Ünnepeljünk tehát a legnagyobb örömmel, soha de soha meg nem szűnő hazafisággal, s a legszebb jövő reményével. Öltsön lobogó díszt minden község, üljenek ünnepet az összes egyházak, iskolák és nevelő intézetek. Ez alkalomból Gyulán disz isteni tiszteletek tartatnak, és pedig a róm. katb. főtemplomban reggel 8 órakor ümepi mise, — az ev. ref. templomban ugyanekkor hálaadó isteni tisztelet, az iskolákban és intézetekben hazafias ünnepélyek lesznek, este pedig a Békésvármegyei Casino, Polgári Kör, Újvárosi kör, 48-as kör és a többi hazafias egyesületek bankettre évülnék egybe. 1 el, zöld folyondáros verendán, ahova elért a völgyben fekvő hat község templomának déli harangszava. A menyecske sajátkezüleg főzte a jó bográcsos gulyást. Öreg este volt már, mire hazaértek. Én már kiöregedtem az e fajta dolgokból, de talán azok, akik valaha nagyon szerettek, s talán még most is tudnak szeretni, tanúbizonyságot tehetnek annak valószínűsége mellett, amit mondandó leszek. Az ifjú házasok három álló hétig nem tudtak megváln' attól a helytől, ahol először jutottak annak bizonyságára, hogy egészen egymáséi. Ez idő alatt hirt nem hallott felőlük senki, — de senki. Képzelhető mennyire kétségbe voltak esve az öregek, hogy kedveseikről semmi értesítést se kaptak. Az első hét csak eltelt valahogy. A vége felé ugyan kissé fájt már az a jó szülei szív, de ártatlan maradt. Azután azután kezdődtek a kölcsönös szemrehányások. — Te vagy az okai — szólt Piroska apja. Te küldted el őket. — Hisz kötéllel nem foghattuk itthon. Aztán ki hitte volna, — szólt a másik apa, — hogy úgy elfelejtsenek ! Az anyák sokkal tragikusabban fogták fel a dolgot. — Persze a férjuraknak csak a nagy város kell. Ott a sok czifra úri dáma! Szegény, szegény Piroska! — Az ám a te Piroskád is felcsipett bizonyára valami ficsurt magának és az én Gézám ... — Jaj, talán öngyilkosok lettek 1 Hideg borzongás futotta át valamennyiüket. Azután mentek a sürgönyök Bécsbe, Budapestre, a rendőrséghez, Mozgósítva lett az egész hadsereg, hogy a fiatalok nyomára akadjanak. Hasztalan. A kétségbeesés elérte csimbora- szóját, mikor egy szép napon befoppant az ifjú pár. A menyországnak igazi üdvössége úgy oda volt Írva az arczukra, hogy az öregek még a szemrehányásokat is elfeledték. Csak kérdéseikkel halmozták el őket. — Hát hol voltatok ? — Hol? Hát Bécsben, Pesten! — De hogy ott nem találtak ! — Nem, mert . . . mert a király vendégei voltunk 1 — Igen, a király vendégei! tóditotta Piroska, ott laktunk. — Égy úszó palotában! — Egy tündér palotában. Az öregek csak néztek. — És úsztunk is. ' — Igen úsztunk. — Ugyan ne hazudozzatok annyit, hisz nem is tudtok úszni! — tört ki végre az apa. — Nem-e? — büszkélkedett Géza. Tudunk mi már mindent édes apám. Mindent. Igaz-e Piroska. Piroska lesüté szemeit s arczának bíbor pirosságán két gyémántos könycsepp peregett végig. Aki akarta, megérthette belőle, hogy ezek már csakugyan tudnak úszni. Hát kérem alássan, ez az igazi nászutazás. Olcsó is, jó is és meg is teszi ugyanazt a szolgálatot, mint a nagy nászutak. Ezt aztán én is bizonyíthatom, mert Piros- káék első gyermekének én vagyok a — keresztapja.
