Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-22 / 51. szám

p. ]•: K !ÍS 1»07. deczember 22. .t Jelen voltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor vm. főjegyző, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Moldoványi János vármegyei aljegyzők, dr. Yangyel Endre, Kőrös Lajos tb. al­jegyzők, dr. Zöldy Géza vm. t. főügyész, dr. Berthóty István, Perszina Alfréd kir. főmérnök, Beliczey Géza, Csák György, Jeszenszky Károly, Csánky Jenő, Koren Pál, dr. Follmann János, dr. Fábry Károly, Südy István, Seiler Elek, dr. Bikády Antal, Aszalay Gyula, Schmidt Iván, Konsiszki János, Kolozsi Endre, Petneházy Ferencz, Sál József, dr. Ladies László, Popovics Szilveszter, Wagner József, Freuder Mór, Soós László, Schmidt Gyula, ifj. Kraszkó Mi­hály, dr. Simonka György, Papp József, Körber Tivadar, Oláh Mihály, Korosy László, Belenta Mi­hály, Lipták E. Pál, Laurinyecz András,' Kliment Z. János, Harza Ferencz. A közgyűlés megnyitása után dr. Daimel Sán­dor főjegyző terjesztette elő az alispáni jelentést, az állandó választmány ama javaslatával, hogy az vétessék helybenhagyólag tudomásul. A közgyűlés a jelentést minden észrevétel nél­kül egyhangúlag tudomásul vette. A vármegyei számonkérőszék jelentését a tiszti­kar tevékenységéről, az állandó választmány elisme­rőleg javasolja tudomásul venni. A tisztikar tevékenysége elismeréssel vétetett tudomásul. A belügyminiszter leiratát, melyben a község­jegyzői fizetési alapra szabályrendelet alkotása ren­deltetett el, a törvényhatóság tudomásul vette és szabályrendeletet alkotott. A munkásházakra vonatkozó földmivelésügyi miniszteri rendelet folytán kimondatott, hogy a tör­vényhatóság munkásházak épitése czéljából 500.000 koronát vesz kölcsön, melyből a különböző közsé­gekben 500 munkásházat épit, amelyet szorgalmas munkásoknak csekély annuitásos törlesztéssel elad. A marhahajtó utak — összesen 47 — kijelöl­tettek. Hunyadvármegyének köriratára — a vármegyei épitkezéseknek az épitő szövetség tagjai részére leendő vállalatba adása tárgyában — a törvényha­tóság állást nem foglalt. Yeszprémvármegye körirata — a fogyasztási adóknak a városok részére leendő átengedése iránt — hasonló szellemű felirattal támogattatott. Nagy vita fejlődött ki a körösladányi jegyző- választás ügyében. Az állandó választmány ugyanis a választást megerősíteni javasolta. lóth József megyebizottsági tag az állandó vá­lasztmány javaslatát nem fogadja el, mert először is a főszolgabírónak nem volt joga uj pályázatot hir­detni. Másodszor a szabad választás befolyásolását látja abban, hogy a büntető törvénykönyvnek megfelelő szakaszai felolvastattak. Yégül a jegyzőkönyv is ké­sőn szerkesztetett. Csánky Jenő, dr. Ladies László, dr. Simonka György és Fábry Károly felszólalása után a vá­lasztás megerősittetett. A vármegyei dijnokok drágasági pótléka tár­gyában beadott kérvényre a törvényhatóság fedezet hijján elutasító határozatot hozott. A feloszlatott 1848—49-ki honvédalapitvány 2 honvédnek adatott ki. A mezőberény—kondorosi és endrőd—csabai utak törzskönyvei hitelesíttettek és az utszélesség 4 ölben állapíttatott meg. Községi ügyek. Köröstarcsa községnek a mezőberényi ut 300 m. szakaszának kiköveztetése iránt előterjesztett ké­relme fedezet híján nein teljesittetett. Dr. Kovács Károly és társai gyulai tisztviselők ügyében hozott városi határozat megerősittetett, de utasittatott a vá­rosi képviselet a lakbérek újabb megállapítására. Jóváhagyatott Békés községnek a költségveté­sen kívüli állapot ideje alatt befizetett adók felhasz­nálására, Békéscsaba községnek a gerendási holdak vasúti megálló helyének »Gerendására leendő át­változtatása, Kondorosnak az előfogatok átalányának felemelése, Szeghalom községnek a korhanyi dülő- beli földnek a Berettyó ármentesitő társulat részére való átengedése,'ugyanannak a Simay községi óvodai és kórházi alapból kölcsön felvétele, — Orosháza, Gyoma és Vésztő községeknek az alkalmazottaknak betegség esetén való ellátása, — Doboz községnek Nagy Gábor és társa megjutalmazása, — Pusztaföld­várnak a jegyzői lakás, — Csorvásnak az udvaros fize­tésemelésének megtagadása, — Kétegyháza községnek a marhalevél kezelése és fedeztetési dijak megálla­pítása. Endrőd községnek a sírásók fizetésének meg­állapítása, ugyanannak a községi kocsisok fizetése —, Orosháza községnek a kakasszéki legelőre községi bika kiadásának megtagadása, Újkígyós községnek a szervezési, a fizetési, Szarvas községnek a szervezési és fizetési szakrendelet módosítása, Mezőberénynek a református iskola épitése, Körösladány községnek Tóth Károly részére egy hold földnek átengedése, Orosháza és Meszner Lipót közötti szerződés elfoga­dása, Köröstarcsa község módosított szervezeti és fizetési szabályrendelete, Körösladánynak a kórházi nyilvántartói állás megszüntetése, Szeghalomnak Szarka Ignácz segédjegyző lakbére, Csorvás község­nek 501,000 koronás kölcsön felvétele, Szentetornya községnek segédjegyzői fizetés felemelése, Szeghalom és Kutasi Pál közötti szerződés, Vésztő községnek az adóügyi jegyző mellé ideiglenes dijnok alkalma­zása tárgyában hozott határozata. Reparált községi ügyek. Ellenben Mezőberény községnek Haty Ödön írnok kérvényére hozott határozata feloldatott; úgy­szintén Balassa Gyula állatorvos ügyében hozott határozata is. Öcsöd községnek a közgyám fizetését leszállító határozatától a jóváhagyás meg tagadtatott. Szeghalom községnek negyedik ártézi kút létesítése kérdésében hozott határozata feloldatott. Csorvás községnek 194,000 koronás kölcsönétől a jóváhagyás megtagadtatok. A közgyűlés a délután folyamán még tanács­kozott s lapunk zártakor a közgyűlés még együtt van. Hírek. Karácsony. Fenyőgalyas szép karácsony, szi­vünkből köszöntünk ! Abitjuk ünnepi hangulatodat, a te nagy normanapodat, mely a hétköznapi élet harca után bevezet a poézis birodalmába. Mert mi más a kora estének szürkületében kigyuló karácsonyfa és ezer apró gyertyafénye ?A csöngetésre megjelenő gyermekek méla csodálata, megilletődése és kitörő, harsány kedve, — vájjon mindez nem-e a legszebb poézis? Az olimpiai ünnepeken Homér szárnyas igéin ledült egy ó kori kulturnemzet és vitte hangu­lata a legtisztább életörömök közepébe a művészet szférájába. Ma mikor a kereszténység kétezer éves 8zirtjet nyaldossa végig a vele ellentétesnek látszó uralkodó eszmék áramlata : mégis a Megváltó születésére ritka lélekrokonságban együtt találja az embermilliókat. Csodás égi nagy alkotás a Nazarethi- nek hitalapitása : változatlan makulátlanságban hinti a karácsony hangulatát ezredév óta és ha még úgy rombol is ki belőlünk minden hitet a kincses, irigy és léha kor, áhitjuk a karácsony hangulatát, a lelki megtisztulásnak csodás napját. Nem fér ez ünnephez az a különben hétköznapi, de találó hasonlat, hogy ez ünnep olyanforma lelki enyhületet, derűt s megelégedést okoz, mint az a jó testi érzés, mikor a munkaközben viselt ruhát átcseróljük. Magyar ember ünneplőnek hivja ezt a ruháját és mily igaz, csodásán kifejező nép szólás, hogy igy hivja. Nem féltjük ezt a generácziót, mer vannak ünnepi hangulatai. A közélet hullámain 6ok piszkos szemét sodródik, a bűn czinikusan mutatkozik, a pauperizmus kegyetlen tettekre készteti szenvedő­jét: a fényűzés hallatlan erkölcsi züllésnek okozója, a munka kerülése, a könnyű élet vágya mind töb­beket vonz bűnös körébe, de ne féltsük olyan de kadencziától a mi nemzedékünket, amely mind­ezekből a saját erejéből meg nem tisztulhatna. Ne féltsük őt, mert van ünnepi hangulata és tud ünnepelni. Csodás fenyőgalyas karácsony! Köszön­tünk tégedet ihletett érzéssel. Az élet, a művelődés megniveliál mindent és legszentebb hagyományain­kat is megtöri, feledésbe dönti, mig a te karácsonyi szent kultuszod most is ép és erős. A karácsony marad az erkölcsi megtisztulásnak varázsoe napja. Nemcsak isten-ember született meg ezen a napon, de születése örömére megszületik azóta e napon tizennyolezszáz év óta a szivekben az enyhület, az emberszeretet, a megadás, a családi otthon édes varázsa és a vágy érte. Aki a szent karácsony estén a gyermekörömök láttára nem érez valami szent, valami fenkölt, valami kimondhatatlan érzést, annak nincs szive. Yégezhet szervezete valami állati funkeziót, a négy kamráju húsdarab is: de ez a funkezió nem a gondolkozó, az érző embernek tesz szolgálatot. És valóban csak frivol léháskodás a dic8ekedőnek olyan beszéde, hogy a naiv gyermek­örömök, a karácsonyfa lángja reá hatással nincse­nek. Mindenkire hatással vannak. És pedig erkölcs- javitó mély hatással. Az embernek szüksége van erre a hatásra, erre a karácsonyi hangulatra. Minél zordonabb, zajosabb a közszellem, annál áldásosabb hatása van a karácsonyi ünnepnek. És ne higyjük, hogy a karácsonyi ünnepi hangulat csak egy estre, az estének csak egy-két perezére terjedő. A sze­retet nagy érzése nem terjed perczekre. Munkál, nemesit, korlátoz. Munkája állandó, ha öntudatun­kat nem is izgatja. Az élet nehéz küzdelmével, verítékével, a korszellem irigységével, felszínessé­gével, gőgjével gyilkosai ennek az érzésnek. A lélek harezot vív szüntelen. Gyönyörűen fejezi ki ezt Madách ; amidőn a gondviselés vagy mondjuk végzet hatalmával szemben minden más akarat, úgy az emberi küzdelem meddő voltát fejezi ki a következő költői képben : — — - — Az végzetem Hogy harczaimban bukjam- szüntelen, De új erővel fölkeljek megint. Az élet mellett ott van a halál, A boldogságnál a lehangolás, A fénynél árnyék, kétség és remény. A karácsonyi este fénye mellett ne lássuk meg az árnyékot. Adjuk át magunkat az ünnep hangulatának. Boldog szép karácsonyt ! Karácsonyi legátusok. A közelgő ünnepeken Békésvármegye egyes községeiben a következő debreczeni theológusok tartanak alkalmi egyházi beszédeket és imákat: Békés: Karácson András 4 th. Gyula : Halász Imre 4 th. Békésszentaudrás: Kovács Gyula 2 th. Doboz : Balogh Mátyás 1 th. Füzesgyarmat: Igyártó Sándor 3 th. Gyoma: Vágó Károly 4 th. Gyulavári: Dimjen István 2 th. Körösladány: Horváth Sándor 4 th. Köröstarcsa: Faa Ernő 4 tb. Mezőberény : Ablonczy Béla 3 th. Öcsöd: Gyökössy József 4 th. Szeghalom: Szabó Dani 4 th. Vésztő: Hajdú Károly 3 th. Geszt: Balogh László 1 th. Sarkad : Rácz Károly 3 th. Az egyházmegye köréből. A nagyváradi püspök Kovács Rudolf békésszentandrási káplánt Rézbányára adminisztrátornak nevezte ki, az Ő helyére pedig Tasnádról Békésszentardrásra Mellan Mártont küldte káplánnak. A vármegye tiszíujitó közgyűlése. A várme­gye alispánja a hivatalos lap tegnapi rendkívüli ki­adásában közli a deczember 30-iki tisztújító köz­gyűlés meghívóját, s jelzi egyidejűleg, hogy a rend­kívüli közgyűlésnek az általános tisztujitáson kívül a tárgysorozatba felvett egyéb ügyek elintézése is tárgyát fogja képezni. A tisztújító szék elnöke a főispán lóvén, ezen a közgyűlésen már az újonnan kinevezett főispán Döry Pál fog elnökölni, ki Gyu­lára ezt megelőzőleg két nappal meg fog érkezni s a kinek ünnepélyes eskületétele a tisztujitást meg­előző napon fog megtörténni a szokásos ünnepsé­gek keretében. A közgyűlés tárgyalásának menetét illetőleg már most közölhetjük, hogy annak első dolgát a vármegyei igazoló választmány ama jelen­tésének tudomásul vétele fogja képezni, mely sze­rint a törvényhatósági bizottsági tagok 1908. évié érvényes névjegyzékének összeállításáról számol be. Ezt követőleg alakul meg a kijelölő választmány, melynek megtörténtével a vármegye alispánja a tisztikar nevében bejelenti a viselt hivatalokról szóló lemondást. A választásokra nézve általános­ságban már több Ízben nyilvánítottuk véleményün­ket, s igy ez alkalommal alább csupán arra szorít­kozunk, hogy a megüresedett tiszti állásokra beér­kezett pályázatokat ismertessük, jóllehet a pályá­zati batáridő még Csak 24 én kedden jár le. A köz­gyűlés hivatott mindezeken felül a különféle bizott­ságok kiegészítésére és újjáalakítására. így neve-

Next

/
Thumbnails
Contents