Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-10 / 45. szám
1907. november 10. BÉKÉS A Apró történetek. János bácsi, a kis tömött pék, 10 órakor minden áldott nap benéz az iskola udvarába. Ott mindig van keletje a friss kifliknek, zsemléknek. Olykor-olykor 20 — 30 süteményt is megvesznek a kis leányok. A napokban János bácsi addig-addig nézegette á városháza ' előtt föl s alá méltóságósan sétálgató kőnyomkodó lokomobíl monstrumot, hogy a 10 órai 1Ö perczet elszalasztottá. Mikor kellőképpen kigyönyörködte magát eszébe jutott az üzlet. Fölvette a kosarát s megindult a »Korona« felé. , Bemegy az udvarra . . . csend. Vár egy kis ideig s azután odamegy a csengettyűhöz s megingatja ... A léányok megkönnyebbedve mosolyognak a kellemes hangra. A professzor óráját idegesen nézi s arcza kérdőjellé húzódik ; majd sebes léptekkel az ajtóhoz siet, Kinéz Ott látja Jánost ki ép akkor ereszti el a kötelet. 1 — Mit csinál kendi1 Ki bizta meg kendet? — Riälitott rá 'mérgesen a professzor.- - -sí* Senki könyörgöm, — szólt flegmatice a : kiflik kedélyes mestere — csak a kúamonykáknak csenditéc 'egykii ‘kiflire. V - Hideg őszi kód; permetezett hajnal óta s ez még fásultabbá tette az amúgy is morozus embereket, Az ütézá’k kongtak' az ürességtől Alig lehetett egykét esertiyöt látni napközben. Csak reggel meg délben jöttek tömegesebben a hivatalnokok. * ÖTB. A kaszinó társalgójában ültünk hárman s hallgattunk. Minket is megnyomott az idő ; azt hiszem mincthármónk fejében az ősz, az elmúlás sötét gondolata kóválygott, Délfelé megszaporodtunk. Á kis jogász nézeti be s szokása szerint , döbálódzni kezdett a monda tokkal: így, meg úgy . . . S ,8S(j'tJmikor én küldöttséget vezettem a miniszterhez ... Monokliját felcsiptetve kórülfordult, hogy ; hatást élvezze •gosnd .'>yem fogtam be a számat, csal ' WjEpmöhdtam én neki! Pedig titkos tanácsos, me< hagy arisztokrata ... de én előttem nem impo 'n'ált . . . !SIert hogy érzem magamban az erőt . . Külömben is vagyok olyan ember mint bárki! No nem igaz ? •* ^í^^öfyéh^fSíffull’s sovány öklével megkopogtat: beborpadt mellét . . .-áeies, j- ^ perczig hallgattunk. Végre is Kereke tíáfóéi,aaz !8íég perzékútör törte meg a csendet. 1’Tüdjűl Öcsém, .hogy 'te légétőle való embe vagy,, ' '£^: ~»B7 o^-jogász nem értette meg mindjárt a szó élét csak nevetésünkre 'kezdett világos szőke haja alat oszlani a homály. ás nífői Jgádé ni Cíálit!M Ött8ís hagyott bennünket, min .9iÍ^P a híveit. * * ■ Előadijs után friss levegőt szívni mentek a iskola .vastag atmoszférájából szabadult professzorok A szőlők alatt találkoztak az ügyvéd Jóskával ki hóna alatt egy koteg luczernát szorongatott. 1 derésfejü, de vidám, fiatal lelkű direktor rászól ^Duksifejüre : ‘5I; . aos .f K;nei. viszed fiam ? — Apámnak. |lond 1ine|^'n,eki, — szólt nevetve a direk tor, — hogy jó étvágyat kívánok. A nu 'elvörösödött s aztán egy kis egéruta véve* hangosan vissza kiállta ffgflf SOViyS 6S03ÍO/ JifífJSíi s \ .— Tisztelfeti edés’ apám áz igazgató urat, szi vesen látja vacsorára! Üanem aztán Vitte is a rőfőt. c- elyO nák, zeneművészek stb., de egy esernyő is útra indul, bár nem önként, hanem gazdájának, egy békési földbirtokosnak (— ki mellesleg szerepet vivő megyebizottsági tag, csodálatosképpen minden gyűlésen jelen van, minden közérdekű akczióban tevékeny részt vesz —) a feledékenységéből. Legutóbb a közeli napokban történt, hogy a Körös-Tisza-Ma- ros ármentesitő társulat Szentesen tartott bizottsági gyűlésén is részt vett a sorsában »szegény« esernyő érdemekben »gazdag« tulajdonosa. Mikor onnan haza érkezett a legnagyobb lelki békében Békésre, vette észre békétlenkedve a felésége, hogy az esernyő ott maradt elhagyatva, ahol a Körös vize legmélyebben kanyarog. Másnap a károsult a békési szakaszmérnökségtől telefonon felhívta a szentesi irodát, hogy ott van-e az esernyője. Az előzékenységéről ismert igazgató intézkedett is azonnal, hogy az esernyő tulajdonosához kerüljön. Miután azonban a m. kir. posta még a közügyekkel foglalkozó hazafiaknak sem haj’andó a csomagot ár- mentesítve szállítani, az ernyőt a társulati magánpostán indították útnak Annak rendje és módja szerint b iktatva, hivatalos pecséttel ellátva, kisérő okmánnyal felszerelve Szentesen átadták az első számú gátőrnek, hogy adja tovább a tőle 10 kmnyire lakó második számúnak elismervény ellenében, az ismét tovább adja s igy utazik hatvan gátőr kezén keresztül a gazdájának utalványozott czifra jókivánatok kíséretében Kun- szentmárton, Hmvásárhely, Endrőd, Gyoma, Körös- tarcsa, Mezőberényen át Békésig. — Szakértők nézete szerint tavaszra meg fog érkezni az ernyő — nyele. A gátőri kutyák előtt ugyanis ismeretlen szerszám az esernyő, s ugyancsak megczibálják kőrútján, amíg az ármentesitő társulattól — ármentesitő társulati mérnökségig ar- mentesítve megérkezik. Aki az esemény valódiságában kételkedik s kiváncsi, hogy az esernyő milyen állapotban érkezett meg, az forduljon — Morvái Mihályhoz. Közgazdaság. Előmunkálati engedély meghosszabbítás. A kereskedelemügyi miniszter a Gyulavidéki h. é. vasutak részvénytársaság részére a Gyulavidéki h. é. vasat Simonyífalva végállomásától kiindulólag, Apáti s Barakony községek érintésével Ökrös községig, — továbbá ugyancsak Simonyífalva állomástól Seprős község érintésével Somoskesz községig vezetendő 0'7f méteres keskeny nyomtávú gözmozdonyu vagy mo- loros üzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmun- káIúti engedélyt egy esztendőre megújította. A példátlanul kedvezőtlen hitelviszonyok enyhülése esetén alapos remény van rá, de fölötte kívánatos is hogy kis vasműnk a fenti irányokban lehetőleg már a jövő év folyamán tovább kiépüljön. A gyulavidéki helyiérdekű vasút október hav forgalma következő : a szállított személyek szám« 14211, bevétel 5328'10 korona, teheráiú szállíttatott 6680 tonna, bevétel 13487'49 korona és igj az október havi öbszes bevétel 18815 korona 59 fillér Gazdasádi tudósitó. A földmivelésügyi ruinisz tér Megele Béla uradalmi főintézö, kétegyházi lakos a gyulai járásra gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg Államsegély. A békéscsebai öntözött létnek Darányi földmivelésügyi miniszter 11912 koroná utalványozott, hogy az öntözött rét terrnőképessé gét, mely az utóbbi időben megcsappant, műtrá gyázással fokozza. A kísérletezések foganatositásá a szakkörök érdeklődéssel várják. Veszettség Orosházán. Felmeiült több esetbő kifolyólag az orosházi járás főszolgabirája Orosházi község területére 60 napi ebzárlatot rendelt el. Orosházi czipészegylet felfüggesztése A ma gyarországi czipósz és csizmadia munkások orszá gos szövetségének orosházi helyi csoportja ellei panasz tétetett, hogy a megengedettnél magasabl agdijakat szed, s ezenfelül azokkal a segédmun kásokkal szemben, akik az egyletbe nem akarnal belépni — bojkottot mond ki, egyáltalán a tag szerzés körül erőszak és fenyegetés alkalmazásává jár el. Ezen feljelentések tárgyában az alispán sür gős vizsgá'atot rendelt el, melynek során a panaszol valódisága tekintetében több kétségtelen bizonyi ■ ték merülvén fel, a helyi csoport működését ideig lenesen felfüggesztette, s a pénz és ügykezelés megvizsgálását eliendelte. Uj munkásegylet. A magyarországi földmunkások országos szövetségének Endrődön helyi csoportja alakíttatott. Uj állattenyésztési felügyelőség A folyó évi d'Czember hó 1-től kezdődőleg Szolnok székhely- lyel Jász-Nagykun Szolnok és Békés vármegyékre kiterjedő hatáskörrel uj állatteuyésztési m. kir. felügyelőség állíttatott fel, melynek vezetésével Gsanády Aurél m. kir. állattenyésztési segédlelü- gyelő bízatott meg. Ezen időtől kezdve tehát az állattenyésztést érintő összes ügyekben, nem a nagyváradi hanem a szolnoki felügyelőséghez kell fordulna ínségesek segélyezése. Az idei mostoha termés kedvezőtlen eredményei természetesen különösen a a legalsóbb néposztályt sújtják. — Ennek terhein akar most segíteni a földmivelésügyi kormány s e czélból elhatározta, hogy azokat, akik a gyámoli- tásra tényleg reá vannak szorulva, a közelgő tél folyamán ingyenes tüzelőfával fogja ellátni. Ehhez képest utasította a kincstári erdőhatóságokat, hogy az állami erdőkben üzemtervszerüleg kihasználásra előirt hulladékfát azoknak, akik nagy szegénységüket hatósági bizonyítvánnyal igazolják, — saját szükségletükre ingyen szolgáltassák ki. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet megjött Békésvár- tnegyéhez j8, amelynek ínségesei ugyan — sajnos — [esznek, de kincstári etdeje — amely tüzelőfát bár pénzért is adna — az nincsen. Vizimü engedélyezés. Gróf Széchenyi Antal birtokos Pósteleken öntözéssel kapcsolatos vízmüvet kíván létesíteni, melyre a beérkezett műszaki véleményhez képest a vármegye alispánja helyszíni bejárást rendelt el, s annak idejéül de- czember hó 12-ikót tűzte ki. A vízmű munkálataival annak idején még foglalkozunk. Takonykór. Gyulavári községről lapunk múlt heti számában azt irtuk, hogy a faluban a takonykor járványos jeliegot öltött és hogy ez idő szerint 25 ló szenvedne ebbon a bajban. Illetékes helyről értesülünk, hogy a lakosság lóállományában csupán 3 ily eset fordult elő, az is megszűnt és igy a betegségnek járványos jellege egyáltalán nincsen. Újra telepített szőlőink bajairól. Nem a filokszéra vész okozta a legnagyobb csapást a szőlőgazdákra nézve, hanem az ujratele- pités. A szőlőföldnek megforgatása, ótott-vesszök berendezése és elültetése, azután három évi munkáltatás, összesen 4—5 év elvesztése és végül keserű tapasztalása annak, hogy a 6>ik, 7-ik évben már a drágán ujraültetett szőlőnek csak egyharmada van meg és ez a harmad sem terem úgy, amint kellene. Ez a következtetés, vagyis az ujraültetésnek ez a következménye azonban nagyon természetes, any- nyira, hogy azou nincs is megütődni való. Lássuk okait egyenkint. Az egész világon a legjobb alany-fajnak Ítélték — és ez úgy is van ! — a Riparia Portalis-t. Ezen az alanyon ugyanis az európai fajok és fajták mindenike szeret élni, mert valamennyi bőséges termést is hoz, nem az tehát a baj a Ripária Portalis alannyal telepitett szőlőknél, hogy az ótott nemesek nem jól érzik magukat a most már édesanyául rendelt vadnak kebelén, hanem az, hogy maga a vad nem szereti azt a földet, amelybe ültették. Ha megfigyeljük a Ripária Portális gyökérzetét, továbbá növő képességét és leveleinek nagyságát, akkor rögtön észreveszszük, hogy ez az alanyfajta csák ott élhet meg, ahol a talaj nincs kimerülve, ahol a irágyát tőle nem sajnálják, és ahol a táplálék feloldására a kellő nedvesség a talajban egész nyáron meg van. Vizsgáljuk meg csak, vájjon nálunk, a mi ültetvényeinkben megtalálhatók-e mindazok az életfól- föltételek, melyek a Ripária Portalisnak szükségesek ? Felelet: »Nem!« A folyóvizek hajdani medrében, ■ vagy hajdani árterein, ahol a termékenyítő iszap év- ről-évre talán ezredéveken keresztül rakodott le, a Riparia Portalis alany a hozzá fűzött reményeket • mind betöltötte, mind kielégítette. Példa erre a Egy esernyő körútja. Az alábbi történet önkéntelenül is eszünkbe juttatja a régi czigány postát amiről Magyarországon már csak az öregek regélnek. Ma már annyira önállóan gondolkozó világot élünk, s annyi mindennek feltalálásról kapunk hirt, hogy alig megy eseményszámba az, ha nem csak Carusó, nemcsak primadon-
