Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-10 / 45. szám
6 BÉKÉS 1907. november 10. Gyula és Vári között terülő szőlős-kert a Fehér-Kö- rözs csatornája mellett, továbbá a gyulai határban a csatorna két partja melletti területek, különösen a Bo oki-féle majortól lentebb eső laposok, hol a szőlő és ümölcs-tenyésztés Eldorádója van. Azokon a területeken azonban, ahol a talaj olya í kötött, hogy esős időben nyiszogó, száraz időben p. dig szerte-szét reped: a Ripária Poitális néhány évi kinlódás után elvész. Azokon a félig homokos területeken, melyeknek altalaját egyarasznyi vöröses anyag s ez alatt futóhomok képezi, mint a Kálvária-dülő, Sándorhegy, Aranyág, Neszűrjhegy, a Csikosér egyrésze, és ahol még a talajban többé- kevésbbé sziksó, vagy salétrom is van : a Ripária Portális egyáltalán nem hosszú életű. Megcsaládoso- dik ő maga is, meg a ráoltott nemes is, de már akkor el van jegyezve a halállal. A Ripária portális gyökérzete, mint a pók fonál olyan finom és hasonlólag szövi be a talajt. Sok táplálékot von el a földből, s hogy maga szopta az anyját, meglátszik vastag és hosszú vesszőin, óriási levelein, valamint azon a mesés termékenységen, mely mindenféle metszés mellett mutatkozik rajta, szóval : agyon termi magát. Tudva a Riparia Portalisnak ama tulajdonságát, hogy hamar föléli talaját, vájjon mi segitünk-e neki, jobban mondva : segitettünk-e neki táplálkozása mohóságában az egyenletes, a mindig egyforma ké- képességet fönntartani ? Dehogy segítettünk ! Dehogy segítettünk! Hiszen a már legalább 150 éven keresztül szőlőt termő talajt fölforgatás előtt meg nem trágyáztuk ; bizakodtunk abban, hogy kimeríthetetlen a mi földünk term ékenysége. Később meg a trágyázást évről-évre halasztgattuk, ha pedig trágyáztunk, mint az én szomszédom, akkor voltaképen csak szemeteltünk. Nem csoda tehát, ha ilyen talajban a Ripária Portálisra oltott szőlők egy-két termést mutató év után passzív resistentiát tanúsítanak: végül sztrájkba — sorvadásba — lépnek és csakhamar csődöt mondanak. A többé-kevésbbé szikes, vágy salétromos talajban az ültetés kezdetétől fogva csak csenevész a Ripária Portális és két-három év alatt már elpusztul. Ilyen talajokban a trágyázás sem ér semmit, mert a sós nedvességet oly mennyiségben szívja fel a gyökérzet, hogy az gyilkoló, hatással van reá nézve. Egyik legfőbb oka tehát annak, hogy újra telepített szőlőink pusztulnak az, hogy a Riparia Por- talis alanynak nem jó a földünk. Arra a kérdésre, mely önkénytelenül tolul polgártársaim ajakára : »Miért ajánlotta tehát az állami szakértő, mint mindenki alanyul a Ripária Portalist?« az a felelet, »Mert mindenféle talajra egyformán jónak megfelelőnek gondolták!« Francziaországban még úgyabbul vannak vele a szőlős-gazdák, mint mi. Nagyon természetes, hogy ők hamarább észrevették az ujülte tések hiábavalóságát, mert hiszen húsz-huszonöt évvel hamarább ültették az oltott szőlőket. A mi szőlőink újratelepítésében azonban még egyéb hibák is vannak. Ezen hibák között első az, hogy a fölforgatás nem történt úgy, amint kellett volna. A mi fölforgatóink ugyanis csak ott végeznek lelkiismeretes munkát, ahol a gaMa egy perezre sem hagyja ott őket, hanem vagy velük együtt dolgozik, vagy áspis-kigyó szemmel vigyáz reájok. Kóny- nyebb a lelkűknek, ha itt is ott is hagynak egy- egy araszos padkát, vagy, ha egyik-másik árok fenekét nem lapátolják ki. Hogy milyen kárt okoznak evvel a gazdáknak, azzal nem törődnek, de azt nagyon megkívánják, hogy a kialkudott munkabéren felül pálinkás butykossal, tele dohányzacskóval forgolódjék körülöttük. A nein kellőképen forgatott talaj második oka annak, hogy telepitett szőlőink nem hosszú életűek. Harmadik oknak azután ott van az oltás rosz- szasága. Polgártársaim, különösen a József-városiak mint mindenben, úgy itt is az olcsót keresték. Hiába prédikáltam, hogy az oltványok között nincsen I-ső rendű és Il-od rendű, hanem csak jó és rossz, elhitték azoknak, akik az oltványokat árulták, hogy az első évben be nem forrott oltvány majd a második évben beforr és csak olyan jó tőke lesz belőle mint a jó oltványból. A zölden, oltott szőlők telepítésénél megbocsáthatatlan nagy hibákat követtünk el szintén. Átlátom, hogy ebben nem mi vagyunk a hibásak, hanem a ménesi vinczellér iskola kitanitottjai, akik idejöttek szőlőt oltani és akiktől mi eltanultuk. A zöldoltásnál első hiba az, hogy az alanyvesz- szőről leszedtük a leveleket; második hiba, hogy párosítással oltottunk ; harmadik hiba, hogy a párosítás kötőlékét fölvágtuk úgy azonban, hogy ekkor az alanyvesszőn a nemessel átellenben vágási sebet ejtettünk ; negyedik hiba, hogy a döntést többnyire akként végeztük, miszerint a gyökérnek maradó vadból egy karikát csináltunk a földben és úgy hoztuk jöl a föld színéig az oltást. A zöld oltást párosítással végezni csak ott szabad, ahol egy fajt hamar akarnak elszaporitani, tekintet nélkül arra, hogy hosszú életű lesz-e a tŐ vagy sem, mert czélunk csak az, hogy minél hamarább uj oltó-vesszőket kapjunk. Ezentúl a zöld-oltást az úgynevezett »baranyai zöld oltással« vagy »czeiner-féle móddal« szabad végeznünk, pamut helyett pedig gummival kell kötnünk. Az alanyul szolgáló Ripária Portailst lassankint ki kell szorítanunk szőlőinkből és helyette más al kalmas alanyfajtát szereznünk. Melyik legyen az a másik alany-fajta, arról e lap jövő számában fogok beszélni. Azért mentem el szeptember elején Pécsre» hogy tanulmányozzam azokat a fajokat, melyeket már Francziaországban is, nálunk is a szemfülesebb szőlős gazdák a Ripária Portális helyett alkalmaznak. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Esküdtszéki tárgyalások. Az elmúlt héten lezajlottak a gyulai kir. tszék előtt a novemberi cziklus esküdtszéki tárgyalásai. A tárgyalt bűnügyek legnagyobb része kevésbé jelentőségteljes természetű volt, s ezzel arányban a kiszabott büntetések is eléggé enyhék voltak. Az egyes tárgyalásokról a következőket adjuk közre : Szándékos emberölés kísérlete. Hétfőn, november 4-én szándékos emberölés bűntettének kísérletével vádolt Tímár Géza bűnügye került tárgyalásra. A bíróság elnöke Várady Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró, tagjai Bulla Antal és Tóth Ferencz kir. tszéki bírák, jegyzője dr. Nuszbek Sándor kir. tszéki jegyző volt. A közvádlói tisztet dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes, a védői tisztet pedig dr. Ladies László ügyvéd töltötték be. Rendes esküdtek lettek: Frailer Gyula, Borbély Sándor, Südy István, Weisz Mór, Biró Sándor, dr. Fuksz Béla, Lindenberger Alajos, Illés József, dr. Salacz Aladár, Csanádi János, dr. Liszka Nándor és Szántó Dezső, pótesküdtek lettek: Beck József és Zilahi Lajos. Közvádló vádlott ellen szándékos emberölés bünlettének kísérlete miatt azon az alapon emelt vádat, hogy vádlott Tímár Géza Gyomán, a Szerető Mihály korcsmájában 1907 márczius 6-án Aranyos Erzsébetre szerelemféltés miatt közvetlen közelből kétszer rálőtt, lövései azonban nem találtak. Vádlott beismerte a cselekmény elkövetését, azonban azzal védekezett, hogy teljesen részeg volt és öntudatlan állapotban követte el cselekményét. Ezen védekezéssel szemben Aranyos Erzsébet és Szerető Mihály korcsmáros igazolták, hogy vádlott az eset alkalmával csupán kis mértékben volt ittas. Az esküdtek bűnösnek mondták ki vádlottat az elhangzott vád- és védbeszédek után a szándékos emberölés bűntettének kísérletében, a bíróság pedig elítélte őt 6 hónapi börtönre, ebből azonban a kiállott előzetes letartóztatás által két hónapot és 15 napot kitöltöttnek vett. Az ítéletben úgy a kőzvádló, mint vádlott és védője megnyugodtak, miért is az jogerős. Gyújtogatás büntette. Kedden tárgyalta az esküdtbiróság Simon István gyujtogatási bűnügyét, ki Köröstarcsán, 1907 július 24-én B. Tóth Sándor 400 koronára értékelt buzaasztagját fel akarta gyújtani olymódön, hogy a cséplőgépből az asztag tövébe esett szikrára szalmát rakott, de a cselédség a füstöt idejekorán észrevette s a tüzet eloltotta. Vádlott beismerte a nyomozat során cselekményét s azzal védekezett, hogy azt csupán azért követte el, mert a szolgálatból nem tudott szabadulni s gondolta, hogy igy elkergetik. — Most a főtárgyaláson tagadta, hogy a tűz keletkezésének okáról tudomása lenne. Gyaraki Imre, Vámos Mihály és Rerczeg Imre tanúk azonban bűnösségét rábizonyi- tották, mire az esküdtek bűnösnek mondották ki vádlottat a gyújtogatás bűntettének kísérletében, s ezért őt a bíróság 4 hónapi fogházra ítélte. A tárgyaláson közreműködtek: Hubay Lajos kir. törv. biró, elnök ; Bulla Antal és Dr. Aigner Dezső szavazóbirák; Farkas jegyző; Dr Liszy főügyészhelyettes; Dr. Major védő ; Sál István, Lin- denberger Alajos, Illés József, Sándor István, Fried Sámuel, Baranyai Sándor, Weisz Ede, Beck József, Galgóczy Géza, Szántó Dezső, Weisz Mór, Dr. Fuksz Béla rendes esküdtek. Pótesküdteket Jaz elnök — mivel nem látta szükségesnek — nem alkalmazott. Szándékos emberölés büntette. Szerdán, nov. 6-án Ambrus Imre került a vádlottak padjára azért, mert a Bucsatefep községhez tartozó Kiritó pusztán 19ff7. aug. 18-án este Petri József ugyan ottani lakost egy bottal úgy fejbeverte, hogy még akkor éjjel meghalt;Vádlott beismerte cselekményét, de. azzal védekezett, hogy neki nem volt szándéka Petri Józsefet megölni. Ugyanis a kérdéses estén Ambrus Imre ki béresgazda volt báró Springer Máriánál, kiment a határba, hogy a takarmány mislinget lopni járó községbeli lakosokat szemmel tartsa s a lopást esetleg megakadályozza. Alig ért azonban a mislinghez, mikor Petri József is odajött ellenkező irányból és a mislingből vádlott tiltakozása ellenére vinni akart, ebből szóváltás kerekedett, miközben Petri József a nála levő vasvillát vádlottra emelte, ki — állítása szerint önvédelemből — fejen ütötte kétszer sértettet. A bizonyító eljárás és az egyaránt magas nívón álló vád- és védőbeszédek után az esküdtek bűnösnek mondták ki vádlottat az erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében. Vádolva volt ezenkívül Ambrus Imre vádlott azzal is, hogy a Bucsatelep községhez tartozó Kiritó pusztán, 1907. jul. 3-án este Dvorszki Pétert, egy bottal úgy megverte, hogy 14, nap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az esküdtek azonban vádlottat ezen cselekményben nem bűnösnek mondták ki, mert szerintök joga volt megfenyíteni a béresgazdának a neki ellenszegülő béresét Dvorszki Pétert. Az esküdtek határozata , alapján a bíróság vádlottat a Petri Józseffel szemben elkövetett cselekmény miatt 1 évi börtönre Ítélte, s a kiállott vizsgálati fogság által ebből is 2 hónapot kitöltöttnek vett, mig a súlyos testi sértés vétségének vádja alól felmentette. Az ítélet jogerős. A főtárgyaláson a következők vettek részt: Elnök: Várady Szakmáry Arisztid kir. Ítélőtáblái biró, bírák Kurcz Antal és Tóth Ferencz kir. tszéki bírák, jegyző dr .Nuszbek Sándor kir. tszéki jegyző, ügyész dr. Konrad Ernő kir. alügyész, védő dr. Major Simon ügyvéd. Rendes esküdtek: Beck József, Biró Sándor, Kalocsa István, Sál József, Frailer Gyula, Lóhner Gyula, §al István. Csanádi János, Galgóczi Géza, Schlosser János, Südy István és Szántó Dezső. Pótesküdtek: Weisz Mór, Klein Miksa. Halált okozó súlyos testi sértés. Csütörtökön és pénteken ült törvényt az esküdtbiróság Mikus Imre, Mikus Ferencz, Mikus Mátyás és Bencze József kétegyházai legények felett, kik Kétegy- házán 1907. évi aug. hó 20-ára virradó éjjel a Schön- brunn Albert korcsmájában megtartott tánczmulatság alkalmával Báli István kétegyházai lakost szóváltás közben a földre teperték, megtaposták, megrugdosták, sörös üveggel és sörös poharakkal fejbeverték, minek következtében Báli István még aznap meghalt. A tárgyaláson résztvettek : Hubay Lajos kir. törvényszéki biró, elnök, Dr. Nagy Kálmán, kir.
