Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. november 3. 44-ik szám. Előfizetési árak; Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám áfa 20 fillér. TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. FELELŐS SZERKESZTŐ :-KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Békés vármegye s az adóreform. Mint czikkünk czitne is mutatja, nincs szándékunkban a miniszterelnök mint pénzügyminiszternek a képviselőház elé terjesztett adó reformjával, a maga egészében foglalkozni. Erre, mint a vidék egyik szerény sajtóorgánumának, sem hivatottságunk, sem elegendő terünk sincsen. Ha mégis hozzászólunk, ezt tisztán Békésvármegye s egy specziális oknál fogva Gyula városa szempontjából cselekeeszük, mint amelyekre az adóreform, abban az alakjában és lényegében, ahogy előterjesztetett, nemcsak az eddigi sérelmeket nem szünteti meg, hanem ezen sérelmeket még tetemesen fokozni fogja. Bókésvármegye tősórelme, mint azt pár esztendővel ezelőtt czikksorozatokban kimutattuk és bizonyítottuk, a földadóban, helyesebben mondva a földadó alapját képező kataszteri rendszerben gyökerezik. A pénzügyminiszter a földadót annyiban kívánja most reformálni, hogy a földadó perczentet a mostani 25 és fél százalékról 20 és fél százalékra szállítja le, mely körülmény nemcsak az avatatlan, hanem a félig- meddig szakembert is abba az illusióba hozhatná, hogy a földadó 20 perczenttel Békés- vármegyében is kevesbedni fog, ami tagad- haflanul nagy könnyítés volna, ha igazán úgy történnék. A pénzügyminiszter azonban abban a szűkszavú indokolásában is, amelyet a fővárosi lapok a földadó tervezett reformjából közölnek, oly feltételekkel bástyázza körül a földadó leszállítását, hogy nagy a mi aggodalmunk, hogy Békésvármegye ezúttal is úgy jár, mint két évtizeddel ezelőtt, amikor a földadó az egész ország területére 80 millió koronáról 74 millióra szállíttatott ugyan le, de a mi vármegyénk a hat millió korona földadó leszállítás arányában nemcsak nem részesült, hanem e helyett földadója tetemesen, nevezetesen az előző földadóval szemben teljes 40 perczenttel még emelkedett is. Ismételjük, hogy a földadó reformot és annak indokolását a fővárosi lapok nagyon szükszavulag ösmertették; de az után a szűkszavú ösmertetés után is fenforgónak látjuk a veszedelmet, hogy Békésvármegye nagy- közép- és kisbirtokaira egyaránt elviselhetlenné vált óriási földadóján enyhítés nem fog történni. De ha valamelyes számba nem jövő enyhítés lenne is, ama fénynél fogva, hogy a kataszter rendszere, vagyis annak alapja meg nem változik, már pedig a miniszternek a költségvetési exposéjában tett nyilatkozata szerint ez az alap minden kétség nélkül változatlanul hagyatik, Bókósvármegyó- nek és vele együtt az alföldi pár excellence főldmivelő vármegyéknek abbeli fősérelmük, hogy a földadó kataszter és igy a föld megadóztatása is a tényleges földértéknek, a tényleges földjövedelemnek semmi tekintetben meg nem felelő igazságtalan alapon fog jövőben is nyugodni, egyáltalában nem orvosol- tatik. A vármegye legutóbbi rendkívüli közgyűlése tehát, noha még akkor nem volt előrelátható, hogy a pénzügyminiszter pár nap múlva előfogja terjeszteni az adó reformot, éppen idejében küldött ki bizottságot a földadóból Békésvármegyére háramló sérelmek tanulmányozása s annak alapján javaslat tételére. A földadó reform, amint azt a pénzügyminiszter előterjesztette, utólagosan még inkább indokolttá tette ennek a bizottságnak a kiküldését. De nemcsak indokolttá, hanem sürgőssé is a bizottságnak működését; sürgőssé pedig azért, mert nagyon ajánlatos, sőt szükséges dolog, hogy nemcsak a mostani kataszter, hanem az uj földadó reformnak sérelmei is kellően megvilágittassanak és azok orvoslására nézve a vármegye, a szokásos feliraton kívül, a törvényhatóság termén kívül is eső nagyszabású akcziót idejében, nevezetesen a reform országgyűlési bizottsági tárgyalását előzőleg indíthasson meg. Az adó reformnak Gyula városára spe- cziálisan sérelmes része a házosztályadó. Nemcsak Gyula városára sérelmes ugyan, hanem az ország összes rendezett tanácsú városaira. A házosztályadónál ugyanis a pénzügyminiszter mosf is fenntartja a szervezet szerinti megadóztatást. A szerint állapítja ugyanis meg a házosztályadót, hogy az illető hely nagyközség vagy rendezett tanácsú város-e. Ha nagyközség és mert nagyközség, kisebb, ha rendezett tanácsú város, mert rendezett tanácsú, magasabb fokú házosztályadót fizettet vele. Már tudni illik nem a várossal, hanem a háztulajdonosokkal. Csabának, Orosházának stb. lakosai 20—40 °/0-al kevesebb TÁRG1A, A halvány Misó. Irta: Petrásevich Géza: A Glatter Márton korcsmája szokatlanul hangos. A falu felé néző mind a négy ablaka ki van világítva. A sugarak bevilágítják a korcsma előtt elterülő delelőt, a muzsika meg lárma át- hallatszik a túlsó oldalra. Itt van a falu apraja- nagyja, kántorostul, bíróstul. Ott vannak s mulatnak, mert Pepi a szép zsidó lány tartja a lakodalmát. Szólt a zene, a csillagok ragyogtak, a szellő bus dalokat hozott felénk, mig meg nem érkezett a vacsora idő. Asztalhoz ültek; csend lett s ekkor a kertek alatt a nádas mocsár felül fel- hallatszik a furulyaszó. Misó, szegény Misó ! Ahonnét nyári esténként a rézkigyó füttyentéseit szoktuk meg, onnét a nádas tornácról most a te furulyaszód hangzik. Omlik, árad a lágy, a bus rezgés; megtölti a levegőt bánattal, érzéssel, csodálattal, könnyel, szerelemmel .... Csak a beteg piczi kanári, a párjavesztett fülemile, a szerelmi vágytól égőbánatos pacsirta tud úgy szólni, mint ahogyan kesereg, dalol, busul, imádkozik a te furulyád ! Ilyenkor hogy virit sápadt orczádon a halál szép piros bazsarózsája, s hogy liheg hörgő kebled, lüktet láztól hajszolt halvány véred ! Elállt még a korcsmában is zsibongás, s hallgatják annak a sápadt hosszú tót legénynek a szerelmi búcsú dalát. Hallgatják, hallgatják, s köny csordul ki még az öreg Mártonnak is a szeméből. Mert hisz úgy szereti Misót! Úgy szereti, a Lajos is, a Pepi is, s mindenki. De ha egyszer nem lehet. Beteg legény, tót legény! Nem lehet. Pepi a zsidó lány sohasem lehetett Zaskvara Misóné, a beteg tót legényé. Vége a vacsorának. Újból megkezdődik a zsivaj, a muzsika, a táncz. És újból felzokog a Misó furulyája. De nem a nádasban, nem is az ablak alatt, hanem a mi udvarházunk udvarán Ott ül a szomorú, halvány legény az udvar közepén a régi fatönkjén. Nem néz se jobbra, se balra, csak a könye hullt a furulyára. Melléje telepszek, s a legény elhallgat. Lehajol hozzám, megfogja a kezemet, s halkan szól: — Urfi, én magát egyszer megbántottam. — Nem Misó, engem sohasem bántottál meg. — Egyszer, jókedvemben a bortól. Elértettem szándékát, óvatosan előkeritettem a pincze kulcsát, s hoztam Misónak bort. Úgy éreztem a lelkemben, hogy ez a beteg legény megérdemel ma egy kis italt. Felcsillant Misónak a szeme. Megköszönte az italt, tarisznyájába gyömöszölte a hozzá dukáló szalonnát és dohányt, s aztán hirtelen kezet csókolt nekem. Fülig pirultam s elugrottam tőle. ó pedig vontatottan felkelt; hosszan nézett a Glatter Márton korcsmája felé, s aztán elfordult délnek. A Gönczöl szekere már magasan járt az égen. Nagyot sóhajtott Misó s mégegyszer visszafordult. : — Isten áldja meg urfi ! Átugrott a keritésen s eltűnt a kis patak bokrai között. Visszamentem a kert végébe s hallgattam tovább a zsidó mulatságot. De nem sokáig. Délről a Kiríván felől furulyaszót hozott a szellő. Azt a kimondhatatlan fájdalmu tót juhásznótát, mely áthatja a veséket, fakasztja a könnyüt, reTüdöbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolást. F. Moffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) „Roche“ Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenként Kj— korona. mapnnls mai száma, 12 old.al.
