Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
L ]907. október 6. BÉKÉS n vagy megjavítására joggal követelhetnek, másrészről pedig, hogy az intézet az orvosképzés és az orvosi tudomány szolgálatában is betölthesse azon hivatást, amelyet egy ilyen jelentékeny forgalmú és nagy beteganyaggal rendelkező kórháztól mindenki elvárhat. Mennyiben sikerül az egyes években ezen czél érdekében egyet-mást elérnünk ? Arról tegyenek tanúságot évi jelentéseink. Mindenek előtt őszinte hálával és elismeréssel kell meg emlékeznem arról, hogy úgy a vármegye intéző körei, mint a vármegyei törvényhatósági bizottság is, mindenkor a legmelegebben támogatják a kórház ügyeit és lelkes támogatásban részesítvén az intézetet, a törvényhatóság sohasem tagadja meg segítő kezét, ha a kórház érdekének istápolásáról, a kórház jó hírnevének emeléséről és a betegek gyógykezelésének javitásásról van szó. Csak ezen eléggé meg nem becsülhető erkölcsi és anyagi támogatásnak köszönhetjük, hogy a vármegyei közkórház folyton előre halad a fejlődés rögös utjain és csak ezen hathatós támogatás mellett lehet reményünk arra, hogy intézetünk további szükségletei is, rövid időn belül, kielégítést fognak találni. Mielőtt a kórház beléletében 1906-ban előfordult események felsorolását megkezdeném, őszinte és igaz részvéttel kell megemlékeznem Haviár Lajos kir. főmérnök, a gyulai kir. állami építészeti hivatal főnökének 1906. február hó 5-én bekövetkezett elhunytéról. Nem tartozott ő a kórház kötelékébe, .8 igy itt nem is kellene korai haláláról megemlékeznem, ha ő évek hosszú során át nem lett volna egyik legtevékenyebb munkása, egyik legodaadóbb támogatója a kórházi építkezéseknek. — Nem csupán hivatalos kötelességből vezette ő a kórházi építkezéseket, hanem őszinte buzgalommal és meleg ügyszeretettől vezéreltetve, fáradhatatlan volt ő a legapróbb részletekre kiterjedő ügyek megbeszélésében és elintézésében. Ő vezette az 1889-iki valamint a 1898— 1900-iki nagy építkezéseket, és mi, akik együtt fáradoztunk vele az építkezési munkálatok nehéz napjaiban, mindenkor hálával fogunk vissza emlékezni a korán elhunyt derék lelkes munkatársra. Az 1906-ik évnek egyik jelentőséggel biró eseményeként említem fel, hogy az intézet orvosi ténykedése az orvosi működés egy újabb ágával növekedett. Dr. Luxemburger György, Gyulán működő jeles fogorvos, felajánlotta a kórházi bizottságnak, miszerint a kórház beteganyagát szívesen ellátja a szakmájába vágó mindennemű orvosi segélylyel, teljesen ingyen, csak azt kéri, hogy az intézet megfelelő helyet és a kezelésekhez szükséges orvosi műszereket és anyagokat bocsásson rendelkezésre. A kórházi bizottság örömmel fogadta el az ajánlatot s megbízta a kórházi igazgatót, hogy a megfelelő helyiséget jelölje ki és a szükségelt eszközöket és anyagokat szerezze be. — Ez rövid idő alatt megtörténvén, dr. Luxemburger ur csakhamar megkezdette az intézetben fogorvosi működését s a kórházban levő betegek nagyszámban vették igénybe a fogorvosi rendelést, melyről ez évi jelentésünk egy külön czikkében maga Luxemburger ur volt szives beszámolni. — Az intézetben ápolt szegény betegekre nagy jótétemény a hetenkint kétszer tartott fogászati rendelés (kedden és pénteken délután 5-től 7-ig), melyet a betegek jelentékeny száma keresett fel, s ha nincs is berendezett fogorvosi osztályunk, a betegek mégis megtanulhatják, hogy a szájukat, fogaikat ápolni kell, valamint azt is, hogy a beteg fognak más orvossága is van, mint a foghuzó Ugyancsak februárban történt, hogy a nagy- méltóságu magy. kir. belügyminiszter ur jóváhagyta 8624/906. IV. a számú rendeletével, hogy a szomszédos Góg György, Góg János, özv. Csőke Juliánná és Góg Péter tulajdonát képezett szomszédos házak és azok beltelkei 47.200 korona összegen megvásároltassanak, a kórházi tartalék tőke terhére. — E házakat április végén át is vettük, s a három elől nevezetteket ellenőri, élelmezési tiszti, illetve gondnoki lakássá alakítottuk át, mig a Góg Péter-féle házban a gépész, kapus, s a szolgaszemélyzet részére készítettünk megfelelő lakhelyiségeket. A tisztviselők átköltöztetése folytán, a régi kórházi épületben megüresedett helyiségeket úgy használtuk fel, hogy a gondnoki lakásban alorvosi és segéd orvosi szobákat, illetve orvosi ebédlőt rendeztünk be. Az ellenőri lakásban I. és II.-od osztályú betegek befogadására szolgáló szobákat bútoroztunk be (3 szobát összesen kilencz ágygyal) végül a volt élelmezési tiszti lakást a kórboncztani intézet czél- iaira alakítottuk át. Mindezek égető szükségleteket képeztek, és létesítésük csak a szomszédos házak és területek megvásárlása által váltak lehetségessé. — Ugyancsak a múlt évben és ugyancsak a neve- vezett területek megszerzése tette lehetővé, hogy 4 sátrat állíthattunk fel 5310 korona költséggel, beton burkolattal, melyek mindenike 20 beteg befogadására alkalmas és melyek közül kettő az elmebetegek nagy sétakertjében az elmebetegek részére, kettő pedig a megvásárolt házak beltelkein épült a belgyógyászati, illetve a sebészeti osztály azon betegei részére, akiknek kór állapota a szabad levegőn való gyógyítást teszi indokolttá. Kórházunknak évek óta panaszlott nagy hiányát képezi, hogy nincsen megfelelő fertőző osztálya. — A régi, e czélra használt épület a kórház megnagyobbodása folytán a telep kellő közepére került, — másrészt a folytonos zsúfoltság folytán lassanként egészen más czélra kellett felhasználnunk a volt fertőző osztály gyakran üresen állott kórszobáit. — Itt kellett elhelyeznünk a női bujakóros osztályt, a női tuberculoticus osztályt és a folyton zsúfolt sebészeti osztály u. n. tisztátlan betegeit, úgy, hogy jelenleg kívülről beszállított heveny fertőző beteget csak kivételesen s csak vissza nem utasítható esetekben vehetünk fel, sőt az intézetben esetleg fellépő fertőző bajos eseteket, is a legnagyobb bajjal és gonddal tudjuk — ugy-ahogy — elkülöníteni. — Éppen azért elhatározta a kórházi bizottság és a 'örvényhatósági bizottság is, hogy a kórházban uj fertőző osztályt létesít 36.000 korona költséggel, a tartalék alap terhére. (36. és 106/906. bgy. sz. határozatokkal) A felsőbb jóváhagyás ezen épület emelésére még nem érkezett le, de a késedelem oka, — ez alkalommal, — örvendetes reánk nézve, mert a jóváhagyás csak azért késik, mert a fertőző osztály építése kapcsolatossá lett más, nagyobb méretű építkezési kérdésekkel, amelyekkel egyidejűleg fog majd felépülni fertőző osztályunk is, amelyeknek létesítése most már teljesen biztosítva van. A márcziusban tartott kórházi bizottsági ülés elhatározta azt is, hogy az intézet tudományos működésének fokozása és az orvos képzés előmozdításának érdekében, kórboncznok főorvosi állást rendszeresít a kórházban, s e főorvos részére 3600 korona fizetést és 600 korona lakpénzt állapit meg. Ezen határozathoz a törvényhatósági bizottság is hozzá járult és a kórboncznok főorvosi állás és melléje egy bonczoló szolgai állás rendszeresítését engedélyezte a nagyméltóságu magy. kir. belügyminiszter úr is ; az engedélyezés azonban csak az 1907. évi január hó elején érkezvén le, az állás csak azután lett betölthető s igy erről csak jövő évi jelentésünkben tehetek kimerítőbb jelentést. (Vége következik.) T a n ü g y. Tanárváltozás a főgymnáziumban, A főgymnázium tanári karából Pózna Lajos helyettes tanárt, akit a váradegyhézmegyei hatóság a folyó tanévre ideiglenes minőségben alkalmazott, a köz- oktatásügyi miniszter a budapesti I. kér. állami főgymnáziumhoz ösztöndíjas gyakorló tanárrá nevezte ki. Pózna tanár szerdán távozott Gyuláról ; az ily módon megüresedett tanszék betöltésére a gymnázium vezetősége Blamár János tanárjelöltet hívta meg, ki állását a jövő hét elején el is fog Ialja. Az intézet tornatanári állására a főgymnáziutn vezetősége ideiglenes minőségben lla Tóth József főgymnáziumi képesítésű oki. tornatanárt alkalmazta, ki állását a hét folyamán már el is foglalta A gyulai róm. kath. hitközség iskolaszéke és egyháztanácsa vasárnap délután tartotta rendes ayülését, melyen dr. Lindenberger János elnök jelentést tett az iskolai beiratások eredményeiről és az osztályok népességéről. A jelentés szerint a hitközség 16 iskolájába eddig 1001 tanuló iratkozott be és rendesen jár, sőt a későn iratkozókból még 60—80 többlet várható. A belvárosi fiúiskolában a beiratkozottak száma a múlt évihez képest növekedett. Az oktatás szeptember 8. óta zavartalanul foly. A tanszer állomány kiegészítésére 456 kor. szavaztatott meg. Jóváhagyattak a folyó tanévi iskolai költségvetés; a tanítótestületnek és az irgalmas nővér tanítónőknek fizetése az 1907. évi uj tanítói fizetésrendezósi törvény alapján 1907. julius 1-től fogva felemeltetett s ehhez államsegély igénybevétele határoztatott el. A fórfitanitók korpótlék KÜlömbözete 2100 koronát, az irgalmas nővérek fizetóskiegészitése szintén 2100 koronát tesz. Az államsegély kérelmezésére vonatkozó munkálatok egyidejűleg megkezdettek. Ellenőrző füzetek. Régóta élénken tapasztalt hiányt igyekszik pótolni az a kis vörös füzetke, melyet október elsejétől kezdve a főgymnázium tanári kara tanulóinak kezébe adott. Sokszor halljuk a panaszt, különösen az évvégi értesítőben, hogy a családi kör nem kiséri, de nem is kísérheti kellő figyelemmel az iskola nevelő-oktató munkáját és ilyformán nem is veheti ki részét abban, hogy a tanárok működését támogassa, gyermekeinek oktató munkájában maga is tevékenyen közreműködjék. Igen sok családapa szomorúan tapasztalja, hogy daczára annak, hogy fiacskája, ha esetleg kérdezgeti őt otthon, mindig „jól felelt“ ha érdeklődik az iránt, hogy mi a holnapi leczke, fia „már megtanultam“ vagy „holnapra nincs semmi uj leczke feladva, csak ismétlés, és azt már tudom“ frázisokkal válaszol, mégis az ellenőrző értekezletek, vagy a félévi bizonyítványok azt mutatják, hogy fia egyáltalában nem felel meg egyik-másik tárgyból a követelményeknek. És fájdalom, de igy van: még ilyenkor is sok apa inkább ad hitelt fia mentegető kifogásainak és elhiszi, hogy fiával „igazságtalanul“ bántak, a tanár úr „őt üldözi és több efféle semhogy igyekeznék komolyan a dolog igazi okát keresni, Az iskola első feladata a tanulót a kötelesség pontos teljesítésére, kitartásra és a tanulás komoly rendjére szoktatni. De hogy az iskola ezt a czélt elérhesse, szükséges, hogy őt a szülői ház támogassa, mert az iskola csak félmunkát végezhet akkor, ha a szülők fiaik otthoni munkálkodására és viselkedésére nem fordítanak kellő gondot. A gyulai főgymnázium tanári kara tehát úgy lévén meggyőződve, hogy a szülők jóakaratu közreműködésével nagyobb eredményeket érhet el, oly eszközről gondoskodott, mely jó alkalmat nyújt a szülőknek a közreműködésre és a mely szülő tanuló fiának jövőjét szivén viseli és a tanári kar utasításait megszívleli, ez eszköz segélyével a kivánt eredmény biztosabb elérését mozdítja elő. Ezen hathatós eszköz az u. n. ellenőrző füzet, melyet a tanári kar a szentesi állami főgymnázium mintájára ezidén intézetünkbe is behozott. E füzetnek kettős gyakorlati haszna van, f. i. a szülő abból napról-napra értesül 1. hogy az egyes tantárgyakból mit és menynyit adott fel a tanár, 2. felelt-e a tanuló, tudta-e a leczkéjót és bármily tekintetben nem esett-e kifogás alá. A tanuló kötelessége a czimlapot és órarendet minden hó elején — mert havonkint uj füzetet kap — kitölteni, a feladott leczkét azon napra, mikor a tanár feladta, tehát mikor kikérdezni fogja, tintával az egyes tantárgyak rovatába beírni, haza érkezve, megtekintés és aláírás végett naponkint szülőjének vagy a szülő helyettesének bemutatni, és feleléskor az illető tanárnak átnyújtani, ki a felelés után odaírja, hogy tudott-e, vagy nem a tanuló. A szülő, vagy helyettese tartozik a haza érkező tanulótól a füzet előmutatását követelni és azt megtekintés után aláírni. Kórve-kéri a főgimnázium tanári kara a szülőket ezúton is, hogy ezen hathatós eszközt megragadva, De mulasszák el ezen csekély kötelezettséget egy napon sem, mert csak a következetes közreműködés teszi majd lehetségessé a czél elérését, amely pedig nem cse- kély: gyermekeink boldog jövője az. Még csak azt akarjuk felemlíteni, hogy mily eredményt lehet ezáltal remélni. Csak a szentesi főgimnáziumra hivatkozunk, hol 4 óv óta, mióta az ellenőrző füzetet behozták, az évvégi bukások száma felére kisebbeden. Ezen eredményhez nem kell kommentár, önmagát magyarázza az !
