Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
6 BÉKÉS 1907. október 6. A békési iparostanoncziskolai tanítóknak a következő 3 évre f. évi j úti a s 31-ón megejtett választását a vallás-és közoktatásügyi minisztérium 91970—907. számú rendeletével formai okok miatt megsemmisítette. A tanfelügyelő felhívta a békési tanoncziskolai felügyelő-bizottságot, hogy az idevonatkozó szervezet és ezt módosító ministeri utasításhoz való szoros alkalmazkodás mellett az uj választást ejtse meg. A bizottság ennek következtében f. hó 9-iki lejárattal pályázatot hirdetett, s felkérte'a kir. tanfelügyelőt, hogy a választás nap ját sürgősen tűzze ki s azon személyesen vegyen részt. Két tanító-egyesület ülése Dobozon. — Október 3. — A békésvármagyei általános tanitó-egyesület gyulai járásköre október 3-án Dobozon az állami elemi iskolában tartotta ez évi őszi ülését. A majdnem teljes számban megjelent tagok közt láttunk — ami tanitó-üléseken szokatlan — vendégeket, kik végig hallgatták az egész tárgysorozatot, aztán lankadatlan buzgalommal kitartottak a banketten is, hol sok szép felköszöntő hangzott el. Péczely József, a járáskor elnöke 9 órakor nyitotta meg az ülést. Üdvözölte a megjelent kir. tanfelügyelőt s a vendógoket. Kérte őket, hogy a tanítóság nehéz, de szép munkájában segédkezzenek. Majd rámutat a fizetós-rendozóshen elért erkölcsi és anyagi sikerekre. Konstatálja, hogy az ország jelenlegi körülményeit tekintve, a tanítóság az eléat eredménynyel meg van. elégedve annyival is inkább, mert nagynevű miniszterünk ezt a fizetés-rendezést csak első lépésnek tekinti. Végül felhívta az egyesület figyelmét a szolgálati pragmatika, s a nyugdij-revizióra, mint a közel jövőben felszínre kerülő két legfontosabb momentumra ; összetartásra, vállvetett munkára buzdítva kartársait. Ezután Raksányi Béla A. üdvözölte a járáskört, mint házigazda. Az elnöki előterjesztések után Nickmann Rezső tartotta meg magas színvonalon álló értekezését a „Gyermek nevelésiről. Raksányi Béla Á. vitát provokált a gyermekek színjáték és tanczta- nulása ellen. Hozzá szóltak többen pro és kontra, végül Bekker Endre s Mikler Sándor kir. tanfelügyelő kézzel fogható érvekkel halomra döntötték Raksányi Béla Á. konzervatív álláspontját, ki egy szerény rükverc-koncentrirunggal kapitulált. Török Mihály a „Gyógynövényekéről tartott igen érdekes modorban előadást, felmutogatva a belóndeket, nadragulyát, bürköt s egyéb fűszereket. Erre már a jelen volt magyarok is bólongattak. Szotyori István Földes G. „Tanítók törvényét“ ismertette. A pénztárnok jelentésének gorinczét néhány száz korona hátralék képezte, melynek bírói utón való behajtását záros határidőn belől foganatosítja az elnökség. Végül a kir. tanfelügyelő tartott buzdító beszédet a tanítósághoz; tömörülésre, munkásságra serkentve őket. Az úri kaszinóban villásreggeli várta az egyesületet. Onnan a reform, tanítók ülésére mentek. Csete György az elnöki megnyitóban megróvja a ref. tanító társait, kik a munkától tartózkodnak. Erre felelt Balog János, ki visszautasítja az elnök leczkéztetésót, majd tisztujitást követel. E viharos bekezdő után Gecse Albert s. lelkész tartott felolvasást >Calvin egyházi törvényedről. A jelenlevő lelkészek, egyházi tanítók arczá ról nem tetszést olvastunk le, ellenben a presbitérium tagjai mosolyogtak. Aztán egy kis zivatar jött, majd egy kis személyeskedés, a vendégek párologni kezdtek. Kik csattogtak, pattogtak . . . azt hagyjuk. Annyi azonban tény, hogy nem kellett volna egymásét annyira kiteregetni — pálám et publice. No de a banketten kisimultak a redők. Komma. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés“-re, az 1907. IV-ik negyedre. Tisztelettel kérjük mindazokat akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt e hét folyamán megtiltani szíveskedjenek. A „Békés'* előfizetési dija félévre 5 korona, negyedévre 2 kor. 50 fillér, msly összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának czime alatt küldendő be. Oktober 6. A nemzet önvédelmi harczának szomorú, minden magyarra egyaránt gyászos emlékű évfordulóját ünnepeljük a mai napon. Megemlékezünk róla a múltak tanulságaiból merített mély megilletődés8el, áhitatos kegyelettel. Ötven nyolcz esztendő pergett le azóta az idő rokkáján és mégis : minél távolabbra jutunk, elhalt jeleseink dicsőséges emlékezete annál nagyobb lánggal, annál fényesebb ragyogással verődik a múlt ködös világán keresztül szemünkbe. Egy örök mécses az, amely nekünk és még minden eljövendő magyarnak tanulságot fog szolgáltatni, hogy hogyan kell édes magyar hazánkat igazán, önzetlenül, ha kell saját életünk árán is, becsülettel, erős hittel szol gálni, érte küzdeni és haló porunkban is szeretni. A vértanuk sírjához zarándokolnak ezen a napon, gyászbaöltözött nagy fekete tömegek, kiknek szivéből a mindennapi kenyérharcz ádáz tusája, lólekölő piaezi lármája nem oltotta ki a múltak iránti rajongás lángjait! És fogadalmat teszünk ezen a napon arra, hogy a mi édes magyar hazánkhoz mindörökre hivek, hűségesek maradunk! Oh! bár betartanánk ezt a nagy, nemes és sokra kötelező erős fogadalmat! Bár a múltak szelleme, őseink, vértanúink tündöklő szellemalakjai megihletnók lelkeinket, hogy soha több gyász, soha több meg- pióbáltatás ne virradna erre a sokat szenvedett édes magyar hazára! . . . Ő felsége névnapja alkalmával a róm. kath. főtemplomban ünnepi isteni tisztelet volt folyó hó 4-én, amelyen megjelentek az állami, törvényhatósági és városi tisztviselők küldöttségileg, úgyszintén a Gyulán állomásozó m. kir. honvódtisztikar és a hívők is szép számban. A szent misét dr. Linden- berger János plébános szentszéki ülnök szolgáltatta segédlettel. A vármegye állandó választmánya a közgyűlés ügyeinek előkészítése czéljából október hó 11-én, pénteken tartja ülését a vármegyeháza kisebb tanácskozási termében, a vármegye alispánjának el nöklete mellett. Ezt megelőzőleg számonkérőszók fog tartatni. Az al8Ó-fehér-körözsi társulat Haan Béla alel- nök elnöklete alatt folyó hó 1-én délelőtt alig egy óráig tartó rendes közgyűlést tartott, a melyen Erkel János igazgató főmérnök a társulat ügyeiről jelentést tett. A jelentés során a közgyűlés elhatározta, hogy a Körmendi Sándor halálával megüresedett partfelügyelői állást egyelőre nem tölti be. Miután a Hosszufoki és Körös-tiszta-marosi társu latok töltéseiket a Kettős Körös vonalán emelték és erősbitették, a közgyűlés a Kettős Körös balparti végtöltésének emelésére 150000 koronát szavazott meg azzal, hogy a munkálat 5 óv keretén belül fog végrehajtatni. Az évi költségvetést megszavazták. A tiszavölgyi társulat közgyűlésére Haan Béla alelnök, a tiszai árm. társulatok közös nyugdíjintézetének közgyűlésére ugyancsak az alelnök és Erkel János igazgató-főmérnök küldetett ki. Még több kisebb érdekű folyó ügy intéztetett el. Uj dandárparancsnok. A „Rendeleti Közlöny“ Írja, hogy Ő Felsége a király József főherczeget, a gyulai 2-ik számú honvédgyalogezred dandárparancsnokává legkegyelmesebben kinevezni mól- tóztatott. Elismerése ez honvédeink kiváló képzettségének, melyet az uj dandárparancsnok József főherczeg, az őszi hadgyakorlatok alkalmával mindig hangoztatott. A békésvármegyei okszerű méhész-egylet, jóemlókü néh. Göndöcs Benedek apátlelkészünknek a múlt század hetvenes éveiben alkotása, mely egy évtizeden át nagy hírnévnek örvendett, 1893-ban országos jelentőségű móhészkiállitást is rendezett Gyulán, az alapitó halála óta csak nevében ólt már. Az egyesület vagyonát, mely egy kültelki telepből és némi készpénzből áll, azóta Bandhauer György az egyesületnek egyik tisztviselője, sőt mondhatni immár egyetlen tagja kezelte s gondozta eddig. A további felelősséget azonban nem akarván viselni, mint lapunk hirdetési rovatában is olvasható, ma délután 3 órára közgyűlést hivott össze a vármegyeház kistermébe, mely közgyűlés előreláthatólag az egylet formális feloszlását is ki fogja mondani. Sajnálattal kell ebbe belenyugodnunk, annyival inkább, mert az okszerű méhószkedós üzése nem kisebb, sőt talán még nagyobb közérdek volna manapság, mint az egyesület alakításakor volt, de az egylet évtizedekre terjedő haldoklása is szomorúan bizonyítja, hogy az uj életre ébresztés! kísérletek a mostani viszonyok között teljesen meddők volnának. A honvédség köréből. Riegelhaupt Gusztáv, 16. gyalogezredbeli tartalékos hadnagyot a honvédelmi miniszter a gyulai 2. honvéd gyalogezred tartalékába osztotta be. A kétegyházi jegyző fegyelmi ügye. Bizonyára ismeretes még olvasóink előtt a Iíétegyháza községben annak idején észlelt ama elégületlenség, mely az adófizetők körében a nagymérvű hátralékok erélyesebb behajtása nyomán fakadt, amely azonban súlyosabb következményekkel nem járt. Most ismét erre az ügyre kell kitérnünk, de ezúttal remélhetőleg annak fináléjához jutottunk. Ugyanis a rendetlen községi pénztári kezelés miatt Lukács Endre gyulai járási főszolgabíró, Szilágyi Pál adóügyi jegyző ellen fegyelmi eljárást rendelt el s egyidejűleg azt állásától felfüggesztette. Egyébiránt egyik csabai laptársunk ide vonatkozó egyik közleményére nézve illetékes helyen felhatalmazást nyertünk annak kijelentésére, hogy fenti közlemény rnktől eliérő minden más hir a tényállásnak egyáltalán nem felel meg, igy valótlan tebát, hogy Szilágyi Pál adóügyi jegyzőn kivül más fölfüggesztetett volna, — különösen pedig a legkisebb alapot nélkülözi, mintha a község érdemes első jegyzőjét érte volna ez a sors, annyival kevésbé, mert ellene sem a fenti, sem hasonló okból a legkisebb eljárás sincsen folyamatban. A Hoffmann-föle gyilkosság ügyében fordulat mindeddig nem állott be. A meggyilkolt asszony fiát, Hoffmann Gyulát Póterváradról a napokban Gyulára tolonczolták, mert ottan részeges, kprhely életet folytatott és a rendőrkapitányság táviratára a péter- váradi hatóságok igy véltek tőle legkönnyebben megszabadulni. Különben a meggyilkolt öreg asz- szony fia Hoffmann Gyula, — kire először esett a gyanú, — alibijét igazolta, igy tehát reá nem igen lesz szükség az eljárás további folyamán. Mégis a rendőrség a nyomozat befejezéséig Hoffmann Gyulát itt tartja Gyulán. Hoffmann Gyula szabadlábon van, azonban rendőri felügyelet alatt áll. A bűnügyben különben, — értesülésünk szerint, — egész uj nyomokon jár a hatóság, minden valószínűség szerint eredménnyel. Erről azonban a nyomozás sikerének érdekében ezúttal még nem referálhatunk. Mindenesetre kívánatos volna, ha a közönség támogatná a nyomozó közegeket, — mert csodálatos jelenség, hogy ilyen nyomozások alkalmával mindig harapófogóval kell az egyes emberektől, kik a dologról valamit tudnak, a vallomást kivenni, mig ha mindenki önként, saját jószántából közölné a rendőrséggel és a hatóságokkal azt, amit az ügyben, — ha csak közvetve is— tud, nem maradna annyi nyomozás sikertelen és hamar hurokra kerülne sok olyan tettes, kik éppen a szem- és fültanúk vonakodása és nemtörődömsége folytán, szabadulnak az igazságszolgáltatás büntető, sújtó keze alól. A közös konyha. írhattuk volna*egész bátran czimnek : a közös konyhák, mert ime már a második közös konyha eszméje is erősen foglalkoztatja a közvéleményt. — A békésvármegyei kaszinó közös konyhájának kezdeményező hatása alatt most az Újvárosi olvasókör is közös konyhát akar létesíteni s az erre vonatkozó jelentkező ivet eddig több mint száz család irta alá. Horribilis szám, csak úgy ne járjanak, hogy a kötelező aláírási ivet ennek a számnak tizedrésze irja alá, mert példának ott van az első kö<.ös konyha, ott is rengeteg volt a belépésre jelentkező, úgy hogy attól féltek, hogy az
