Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. október 6. 40-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre...................... 5 K — f Év negyedre................. 2 K 50 f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. .Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay J^nos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegviilós előtt. A lapunk mai számában közölt tárgy- sorozat magában foglalja azon nagyjelentőségű ügyek sommázatát, melyeknek tárgyalása czéljából Békésvármegye törvényhatóságának bizottsági tagjai folyó hó 15-re őszi rendes közgyűlésre hivattak egybe. A közgyűlésnek, — mint annak idején előzetesen jeleztük is, — az alispán terjedelmes jelentése után, első tárgyát fogja képezni az 1908. évi házi pénztári költségvetés, valamint az állandó választmány javaslatához képest az 1908. évre a szokásos l°/0-os vármegyei pótadó megszavazása tekintetében való határozat hozatal. Köztudomású tény, hogy a vármegyéket terhelő személyi pótlékok, valamint a dologi szükséglet kielégítésére az állami dotatiók nem nyújtanak kellő fedezetet, s igy a vármegye, pótadó kivetésének állandó kötelezettségével maga tartozik mindezen kiadások fedezéséről, nálunk Békésvármegyében jelenleg ezenfelül a tiszti nyugdíj alapnál mutatkozó hiány pótlásáról gondoskodni. A póladó kivetése egyébiránt ezenfelül abban is leli okszerű magyarázatát, hogy a most jelzett szükségletek fedezése után fennmaradó pótadómaradvány a vármegyei házi- tartalékalap okvetlen leendő gyarapítására elkerülhetetlen szükséges. Az állandó választmány különben a költségelőirányzat tárgyalásának eredményeihez képest, olyan értelmű javaslatot tesz a közgyűlés egyeteme elé, hogy az a beállított újabb megokolt tételekkel fogadtassék el a vármegyei háztartás 1908. évi egyenlegéül. A részletkérdések szempontjából nem lesz érdektelen e helyütt első sorban felemlíteni, hogy a törvényhatóság korábbi megindokolt határozataihoz képest, a költségvetésbe újból beállittattak egyes állások, nevezetesen a vármegyei alügyészi állás, levéltári segédi, egy ötödik ülnöki állás. A jelzett állások szervezése, — amint ez már régen eldöntött kérdés, — mind meg annyi közszükséget képez. Ugyanis tudott dolog, hogy az alügyészi állás szervezését például a törvényhatóság már több ' Ízben kérte, mert különösen az árVaszéki ügyforgalom terjedelmességénél fogva, — a vármegyei tiszti főügyész egymaga nem képes ellátni a törvényben meghatározott ügyészi teendőket, úgy hogy az alügyészre tagadhatatlanul szükség van. — Ennek a kérdésnek az eddigi tényállás szerinti oly értelmű megoldása, hogy a főügyész mellé beosztott közigazgatási gyakornoki állás 6oha sem töltetett be, hanem idestova tiz esztendő óta, a gyakornoki segélydij ellenében egyik helybeli ügyvéd alkalmaztatik, — természetesen nem lehet végleges, mert nemcsak kívánatos, hanem felettébb szükséges, hogy a törvényhatóság részére, teljes köz- tisztviselői felelősséggel alkalmazott alügyész álljon állandóan rendelkezésre. Nagyban, egészben ugyanez áll a levéltári segéd állás rendszeresítésére nézve. Ami pedig az ötödik árvaszéki ülnöki állást illeti, erre nézve több Ízben kifejtettük nézetünket, mely az árvaszéki ügyvitel és ügykezelés akadálytalan biztosítása és fenntartása érdekéből mondhatni egyedül helyes s amelynek alapján a törvényhatóság már feliratot is intézett az állás szervezésének jóváhagyása iránt a belügyminiszterhez. A költségvetésben ezenfelül több uj állás szervezésével is találkozunk. Ilyen a 3 irnoki állás az állami pótjavadalmazás terhére. Nem szorul bővebb magyarázatra, — s talán inkább az e tekintetben eddig fennálló rendszer volt egyszerűen érthetetlen, — hogy a vármegye ama gyakorlata, hogy tudniillik mindeddig közigazgatási segéderőkül Írnokok helyett ideiglenes minőségű dijnokokat használt, — helytelen volt. Ennek megszüntetését czélozza három uj irnoki állás szervezése és négy dijnoki állás kihagyása. A közgyűlés tárgysorozatát különben az alispáni jelentés nyitja meg. Részletesen tárja ez fel és élénk világításba állítja az érdeklődő elé mindazon nevezetesebb intézkedéseket, melyek a május havi közgyűlés óta napjainkig közbeesett idő alatt tétettek. Terjedelmesen számol be közigazgatásunk minden ágazatáról, magáról az életről. A közegészségügy és közbiztonság ismertetése után, — melyeket általában kielégítőnek mond, — részletes körvonalakban foglalkozik a munkásviszonyokkal. Bárha a mezőgazdasági munkások körében, — mint mondja, — nagyobb jelentőségű mozgalmak nem voltak észlelhetők, mégis három munkás szakegylet működését ideiglenesen felfüggesztene. Gyárak, iparvállalatok'nem keletkeztek, erre — szerinte, — egyfelől a tőke rendkívüli drágasága, másfelől a munkabérek állandó emelkedése s az ipari munkások csaknem állandósult munkabér harczai miatt, a körülmények sem voltak kedvezők. A közlekedésügyi rovatban hű beszámolót ad a folyamatban levő közúti építkezések nagy halmazatának jelenlegi állásáról és azok nagyarányú berendezkedéseiről, a vármegyei helyi érdekű vasutak személy- és teheráru tömeg forgalmáról, azok üzletévi eredményeiről. A szakavatottságra és alaposságra valló alispáni jelentés a hivatalos lap tegnapi számában különben a közgyűlés tárgysorozatával együtt közöltetett. A jelentést követőleg, a tárgysorozat mindjárt két indítványt jelez, egyiket a görög keleti vallásu magyar nemzeti egyház szervezése, másikat a protestáns népiskolák államosításának szabályozása tárgyában. Mind a két indítvány legszorosabb kapcsolatban van a közigazgatás nemesebb feladataival, a művelődés és illetve közelebbről megjelölve a magyar nemzeti művelődés tényezőivel, szép jeléül a nevezett és szellemi haladásra irányzott társadalmi tevékenység iránti hajlamnak és kiváló érzéknek. Időrendben elsőnek Szabó János körös- tarcsai lelkész hazafias indítványa szerepel, melyben felveti a görög keleti magyar nemzeti egyház szervezésének szükségét. Indítványának megokolásában erős magyar érzéssel az a szomorú ténykörülmény a kiindulási pontja, hogy jelenleg Magyar- országon több mint 50000 olyan magyar van, kik a görög keleti vallást követik, mely egyháznak pedig tudvalevőleg a hivatalos nyelve kizárólag az oláh. Ezer és ezer olyan tősgyökeres magyar család van, — mondja, — kik tudnak ugyan magyarul, de a magyarok Istenének oláh nyelven fejezik ki tiszteletüket s a gyermekek az iskolában az első imádságot is oláh nyelven tanulják meg. Ezen körülmény szomorú bizonyságul szolgál arra, hogy a szerencsétlen viszonyok között élő magyar véreinknek magyar anyanyelve s nemzeti jellege nagy mértékben veszélyeztetve van, annyival is inkább, mert »az eloláhosodás útja a román templomokon vezet keresztül.« Felirat szerkesztését javasolja tehát, mely a gör. keleti vallásu magyar nemzeti egyháznak az 1868. évi IX. t.-cz. által eszközölt gör. keleti önálló független egyházak szervezésével egyező, törvényhozási úton leendő szervezését kérje. Az indítvány, — mint a fennebbiekből is kitűnik, — a magyar nemzeti-állam eszméjének lelkes úttörője. Igazán helyes bázisa enek ama megdönthetetlen igazság, hogy a szellemerkölcsi életnek általános emberi tényezőjét képezi a vallás, a hit, melynek szükségét és a nép szellemerkölcsi kedélyi világára gyakorlott döntő befolyását csak az emberiség történelmében teljesen járatlanok tagadhatnák. Az erre irányzott nemzeti irányú állami tevékenységnek tehát a legfontosabb és legszorosabb vallási czél államisága folytán is megvan a maga nevezetes hivatása a vallási élet, illetőleg a vallási szervezetek, vagyis a felekezetek körül.-Emeli a* étvágyat és a testsúlyt, »égszfla- teti a fcőiiöfiést, váladékot, éjjeli tzzadist. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofuSozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ Hóeke“ eretieü csomagolást. F. HoffanaHra-L® Koche & Co. Basel (Svájc) Kapható orvosi rondOíiro a jyógyaaertirak- ban. — Ára üvegenkint 4.— karoea.. Lapunk mai száma 1-5= old.al.
