Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-06 / 40. szám
2 BÉKÉS 1907. október 6. Pillanatig sem lehet kétséges, hogy az erős magyar érzésre valló hazafias indítványt törvényhatóságunk magáévá fogja tenni. A másik inditvány ,Jeszenszky Károly mezőberényi lelkész, vármegyebizottsági tag által nyujtatott be, s czélja a felirati jog igénybe vétele a protestáns hitfelekezetek által eddig íentartott, esetleg azonbaD álla- mosittatni kívánt népoktatási intézetek hitfelekezeti jellegének törvény által leendő biztosítása iránt, egyszersmind a protestáns egyházi és iskolai ügyek vezetésére a kultuszminisztérium körébe beosztott protestáns ügyosztály felállítása iránt. A megokolásban indítványt tevő bővebben kifejti, hogy Magyarországon az egységes magyar nemzeti szellem kifejlődését és megerősödését nagyban akadályozza az, hogy a hazánkban közel négyszáz esztendős múlttal biró, a magyar nemzet alkotmányos életével párhuzamosan fejlődött protestáns felekezetek vonakodnak népoktatási intézeteiket állami kezelésbe bocsátani azért, mert ebben az esetben veszélyeztetve látják intézeteiknek hitfelekezeti jellegét, és a miatt hogy e tekintetben törvényes biztosítékok mindeddig nem statuáltalak. Ezen az egyházakkal szemben az eddigi törvényhozások által elfoglalt, nem eléggé méltányos álláspont merevségét kívánja enyhíteni indítványozó, mikor idevonatkozólag törvényes biztosítékok létesítését kívánja az ország törvényhozásától. Kétségtelen, hogy az állami közület elsőrendű kötelességét képezné a népoktatás állami kezelésbe való vétele, mert a tudomány felekezeti sohasem volt és vele együtt a felvilágosodás vezetése is nemzeti érdekeket képez. A czélzott törvényhozási intézkedés azonban, ez alakjában az oktatás kizárólagos állami kezelésbe vételének az által, hogy a hitfelekezeti jelleg biztosítását egyidejűleg követeli, aránylag csekély szolgálatot tesz főleg akkor, midőn a kizárólagos állami vezetést korlátozni kívánja. Az őszi közgyűlés közügyeinek sorozatában van ezeken felül egy harmadik inditvány is, gróf Apponyi Albert vallás- és köz- oktatásügyi minister üdvözlése iránt. A tárgysorozat egyéb tárgyairól lapunk jövő számában. —yr. Tárgysorozat a vármegye törvényhatósági bizottságának október hó 15-én tartandó rendes közgyűlésére. 1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegyei közügyeb állapotáról és a májusi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2. A vármegyei háztartási pénztár 1908. évi költségelőirányzata, ezzel kapcsolatban az 1%*0S pótadó feletti határozat. 3. Szabó János törvényhatósági bizottsági tag inditványa gör. kel. vallásu magyar nemzeti egyház szervezése iránt. 4. Jeszenszky Károly vármegyei törvényhatósági bizottsági tag inditványa a protestáns népiskolák államosításának szabályozása ügyében. Ugyanannak inditványa, gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minister üdvözlése iránt. 5. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. 6. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve. • 7. M. kir. belügyminister ur rendelete a vármegyei közművelődési pénzalapról s annak felhasználásáról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. 8. M. kir. belügyminister ur leirata az anyakönyvi kivonati dijak kezelése tárgyában alkotandó szabályrendeletre vonatkozólag. 9. Kereskedelmi minister ur leirata a beruházási hitel terhére foganatosítandó útépítkezések ügyében a törvényhatóság által hozzáintézett felterjesztésre. 10. M. kir. belügyminister ur rendelete dr. Kun Pál kórházi főorvos lakbérkiegészitése tárgyában. 11. M. kir. belügyminister ur rendelete Popo- vics Kornél csorvási jegyző failletménye tárgyában. 12. Arad szab. kir. város közönségének körirata, márczius 15-ének és október 6-ának emlékére drszágos iskolai nemzeti ünnep létesítése iránt, — ezzel kapcsolatban Győrvármegye körirata márczius 15-ének törvénybe iktatása tárgyában. 13. Budapest székesfőváros közönségének és Szabolcsvármegye átirata Árpád fejedelem emlékére állítandó szobor ügyében. 14. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye átirata a gazdasági érdekképviselet országos szervezése tárgyában. 15. Somogy vármegye és Esztergom vármegye tisztikarának megkeresése, a vármegyei tisztviselők fizetésrendezésének tárgyában. 16. Nagyvárad város átirata, a virilismus reformja ügyében. 17. Zemplén vármegye körirata, a polgári büntető törvényeknek a tényleges állományú katonákra leendő kiterjesztése tárgyában. TÁEQ1A. MEMENTO... Irta : Székely Sándor. — Memento móri! . . . Emlékezzetek! . . . Arad fölött a nap ma halványabb . . . — A közelmúltból nagy, fekete árnyak, Mint vihartépett, foszlott fellegek Hazám fölött keresztüllengenek! — Memento móri! . . . Emlékezzetek! . . . A tizenhárom félisten felett E nagy napon a hant kettórepéd, — És a szent sirból — légyen áldva-áldott! Kisarjadnak a — Golgoth a-virágok! . . . — Mert hasztalan a trónok minden fénye, A két korona minden ragyogása ! Nem csilloghat úgy egy nemzet szemébe, Hogy az aradi bitókat ne lássa . . . Egy jajszó ez, mely az égre kiált. Tetemre hivta a gyermekkirályt, Ki öntudatlan, lelke jobb hitébe, Csapdába csalva tollat vett kezébe, S mit cselszövők keze elébe tett, Aláirta a nagy Ítéletet! . . . Gyújtsátok fel az oltár szent tiizét, Ahol őseink áldozatot hoztak ! — Oszlassuk el a múltak éjjelét Amig az áldozattüzek lobognak, S bár gyönge szemünk arra, hogy merészen — Mint hajdanában — fénybe, árnyba nézzen : Ne féltsétek! . . . Meg fogja szokni! Meg! . . . A múltak fénye, árnya már hideg, Nem árthat az már többé senkinek! . . . Manapság már a föld porában élünk, — Nem a csillagok özönében járunk! — Köznapi gondról földi bajra lépünk, Útvesztőkön botorkál gyönge lábunk; A szivünk reszket dideregve, fázva, A lelkünk szárnya össze vau tépázva, Alig értjük a bus históriát: A legnagyobb magyar Kálváriát! . . . Pedig áll még az a kilencz bitófa! . . . A jövőkbe ér rettenetes árnya . . . És minden évben uj vér csepeg róla, Ha megsuhan fölötte a Múlt szárnya! — — Ne törjetek vakon pálezát! E nap Minden magyarnak örök gyász marad ! De emlékei nemesak nekünk fájnak, Hanem másnak is: egy öreg királynak, Kinek szivén e szomorú napon Erőt vesz egy örök, nagy fájdalom . . . Kinek szemében — ha a múltra gondol — Könnyek reszketnek e nagy fájdalomtól, És összetépné — óh! hogy nem lehet ?! Azt a régi halálitéletet! . . . ... Az emlékezés eme órájába Nyílj ki te szent sir minden szép virága! A vértanuk kihűlt szive felett Adj erőt nekünk a jövőbe néznünk, — Hogy ilyen gyászban nem lesz többé részünk ! Takard el azt a bus Ítéletet . . . Zöld leveleddel, — karcsú indáiddal, Halvány lilaszin (gyászvirágaiddal Fond át királyunk szivét, homlokát! S ahol nem ragyog, ahol halványabb, 18. Kolozsmegye átirata a husdrágaság ügyében. 19. Somogy vármegye átirata az egy gyermek rendszer elleni védekezés tárgyában. 20. Bihar- és Háromszékvármegye törvényhatósági bizottságának körirata a korcsmák és italmérések vasárnapi zárvatartása iránt. 21. Torontálvármegye átirata az újabb kataszteri fölbecslés elrendelése tárgyában. 22. Csikvármegye átirata a takarmánynak külföldre való szállítása tárgyában. 23. Arad sz. kir. város körirata a magyar ipari árúk egységes, törvényileg megállapított védőjegye és annak törvénybe iktatása kérdésében. 24. Trencsénvármegye körirata a magánbirtokokon alkalmazott erdőtisztek felesketésének képzettség igazolásától való függővé tétele iránt. 25. Zemplénvármegyének a halálbüntetés eltörlését czélzó körirata. 26. Győrvármegye körirata a várm. számvevőség visszaállítása iránt. 27. Győr sz. kir. város átirata a 48 as honvédek nyugdíjügyének rendezése tárgyában. 28. Nagyvárad város körirata a játékszenvedély korlátozása iránt. 29. »Tulipán szövetség magyar védő egyesülete megkeresése a szövetségbe való belépés ezéljából. 30. Az »Országos magyar gazdasági egyesület* megkeresése, az egyesületbe való belépés iránt. 31. A siketnémák államilag segélyezett iskolája aradi felügyelő bizottságának megkeresése megfelelő támogatás iránt. 32. Délmagyaromági Magyar Közművelődési Egyesület kérvénye adomány iránt. 33. Országos háziipar megkeresése az egyesületbe való belépés iránt. 34. a »Nemzeti Falanx* egyesületnek kérvénye erkölcsi támogatása s fiókegyesületek létesítése iránt. 35. A Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség megkeresése . a tűzoltók baleset elleni biztosítása tárgyában. 36. Frailer István kérelme, a vármegyei közkórházba szállított kenyér és sütemény egységárának felemelése iránt. 37. Bartos Gusztáv és társa kórházi alkalmazottak kérelme a terhűkre kivetett nyugdijjárulék- nak 24 havi részletben való lefizetésének engedélyezése iránt. 38. Az 1908. évben történő katonabeszállásolásból eredő veszteségek költségvetése. 39. Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a vármegyei pénztárak készletei mely Ahol megülik késő őszi árnyak: Borítsd be a szent magyar koronát ! . . . Ne lakjék e nap vád a szivek táján! . . . — A múlt vigasztalan, nagy éjszakáján Tizenhárom csillag felénk ragyog . . . — Ha volt hajdanta részünk szenvedésben: A megbocsátó, szelíd feledésben Legyünk ez órán egyek és — nagyok! . . . A halott. Szerette nagyon ezt az egyszerű varróleányt, kinek nem volt senkije e világon és semmije, csak a tisztessége. Oh mert becsületes volt, becsületes a végletekig. Ti nem csodáljátok ezt kényelemben, jómódban, selyemben, bársonyban felnőtt úri leányok, mert nem tudjátok azt, mit jelent az szépnek lenni és nyomorban tengődni, egy fiatal tizennyolezéves leányra nézve. De hisz hányán buktok el ti úri kényelemben élő leányok, mert gyengék vagytok, mig a nyomor a mi szegény varróleányunkat megedzette 1 Ezt a leányt szemelte ki magának Forgó Laczi feleségül. A hasonlók találkozása, az egyenlők szerelme volt ez. Forgó Laczi nem tartozott azon fiatal emberek közé, akik csak a kétes hirü nők társaságában érzik jól magukat s akik ezek társaságában töltik el legszebb éveiket, — erkölcsben és lélekben romlatlan volt, akárcsak választottja, Kovács Magda. De azért még sem voltak egészen egyenlők. Magda szegény volt, Laczi szülei pedig nagyon gazda-
