Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-08 / 36. szám

6 BÉKÉS 1907. szeptember 8. Kurucz furfang. Vasárnap hangulatos, szép, szabatos előadás­ban a »Kurucz furfang* ment. Károlyi Leona és Lányi Edith mindvégig pompás, jó kedvvel játszották meg szerepeiket. Simon Mariska, mint Somfáné, és Hajnal György, mint Bögözi Lőrincz, újból kabi- netalakitást nyújtottak s a közönség nyilt színen is többször megtapsolta őket. Rövid, kis szerepében remekelt Angyal Ilka, mint »Czinka Panna«, ki drámai szavalatával zajos sikert aratott, úgyszintén Sárossy Andor, kinek pattogó tánczát a közönség megujráztatta. Ha még megemlítjük, hogy Hevessy Guszti, Pogány Janka, Tóth Elek kitünően ját­szottak, valamint a táncz, ének és zenekar is jól egé­szítette ki az együttest, úgy konstatálhátjuk, hogy az előadás a legjobbak közé tartozott. Dériné ifiasszony. Hétfőn Herczeg Perencz énekes korrajza került színre elsőrendű előadásban. »Dériné« ked­velt repertoirdarabja a Vígszínháznak, melyben már számos előadást ért el s daczára cselekmény­beli hiányainak, amennyiben az egész csak egy epizód Dériné korából, gyönyörű nyelvezete és korhű kiállítása révén, nálunk is szép sikert ért el. Károlyi Leona, — aki ez este drámai tehetségének is fényes tanujelét adta, — Angyal Ilka, — akinek jelenete a darab clouja, de remekül is játszotta, — továbbá Hevessy Guszti, Simon Mariska és Pogány Janka a női, Tóth Elek, Fehér Gyula, Beregi Sándor, Palásthy, Bérczy a férfiszerepekben leg­jobb tehetségüket vitték a színre s kitűnő ala­kításuk nyilt színen is zajos tapsokat aratott. Úgy a kar, mint a segédszemélyzet szabatosan egészí­tette ki az együttest, a rendezés pedig kifogás­talan volt. Kár, hogy a közönség müértő része ismét távollétével tündökölt, mert ez az előadás legalább is telt házat érdemelt volna. Az ördög. Kedden másodszor került színre Molnár Fe- rencznek, a budapesti Vígszínházban szenzácziós sikert aratott vigjátéka Az ördög, a már ismert szereposztással. A kifogástalan betanulásban, pre- czis játékkal előadott újdonságot, — sajnos, — má­sodik előadása alkalmával is csekély számú közönség nézte végig. Leányka. Szerdán a »Leányka«, Verő György bájos ze- néjü, szépen hangszerelt, de unalmas librettóju operetteje került színre, a tavalyitól némileg eltérő szereposztással. Károlyi Leona mint »Margit«, a tőle mégszokott, kifogástalan énekével, gracziózus játékával újból meggyőzött bennünket arról, hogy az ország első operetteénekesnője. Ügyes partnere volt úgy játékával, mint pompás szép énekével Sárossy Andor, akivel ellejtett mátkatánczát meg kellett ismételtetnünk. Simon Mariska mint» Lud­milla« és Bérezi mint »Habakuk mester«, egész este derült hangulatban tartották a., közönséget, mely »szélmalom«-tánczukat megujrázta. T. Pogány Janka, Fehér Gyula, Szarvassy Sándor, Körmendy Kálmán hangulatos játékukkal nagyban hozzájá­rultak az est sikeréhez. Diszkrét és szabatos játé­káért a zenekart is külön dicséret illeti meg. Kö­zönség, —■ sajnos, — csak gyéren volt. A valeni nász. Csütörtökön este Ganghoffer Lajos és Brociner Manó 4 felvonásos színmüve, A valeni nász ment. Valóságos rémdráma, melytől azonban nem lehet elvitatni, hogy néhány gyönyörű, hatásos jelenete van. A szereplők közül Angyal Ilka játéka mind­végig lekötötte a gyér számú közönség tetszését s a művésznő kiváló alakítása nem egyszer tüntető tapsokban nyert elismerést. Mellette Tóth Elek, Hajnal, Krasznai, T. Pogány Janka, Fehér Gyula, Hevesi Gusztika, Rajcsányi, Simon Mariska és Vank István tűntek ki. Különösen Fehér Gyula mélyen átgondolt alakítása és Hajnal György haldoklási jelenete keltett nagy hatást. A többi szereplők is egytől-egyig jók voltak, túlságosan jó akart lenni azonban a súgó, ki a közönséget abban az élvezet­ben részesítette, hogy ez este kétszer élvezte végig a különben is idegizgató rémdrámát. Rendezés ki­fogástalan. A kékszakalu herczeg. A régi jó operettek közt csaknem az első helyet foglalja el a Kékszakalu herczeg, Offenbach pompás, melódiákban és zenei szépségekben gazdag operettje. Gyulán már évtizedek óta nem adták és csodálatos, hogy ennek daczára, a pénteki előadás ismét nem tudott számbavehető közönséget össze­hozni. Alig lézengett valaki a nézőtéren. Igazán nem lehet csodálni, ha a társulat menekülni akar Gyuláról s csak a köteles bérletet játssza le. Dicsé­retére legyen a mi derék színészeinknek mondva, a közönség lanyha érdeklődése ezúttal nem érzett meg játékukon. Olyan pompás együttest produ­káltak, hogy az gyönyörűség. Károlyi Leona vég­telenül kedvesen játszott és elragadó szépen éne­kelt. Toronyi kékszaká'u herczege kitűnő alakítás volt, éneke pedig fölül áll a kritikán. T. Pogány Janka, Lányi Edit, Szende, Hajnal és Palásthy, egytől-egyig kitűnőek voltak, sőt Bérezi, a túlzás atyamestere is kiválóan jó figura volt a király szerepében. Mit ért azonban a fényes királyi udvar, a csillogás, a pompa. Az csak fényt adott, de nem meleget. A szép apródok, udvarhölgyek kegyetlenül fáztak, sőt a közönségnek sem volt melege. Hiába, hideg van s a mi arénánk olyan érzékeny termé­szetű, hogy az időjárás minden változására azonnal reagál. Kánikulában ledobban az ember benne a hőségtől, a péntekihez hasonló ezudar hűvös idő­ben pedig alig győzi a lábait az ölébe szedni, hogy meg ne gémberedjék. Rück Károly azonban az idő­vel is daczolt s valósággal belemelegedett a pom­pás, lendületes dirigálásba. A jövő heti műsor. Vasárnap délután Milliár­dos kisasszony, operett, félhelyárakkal, este páros bérletben Károlyi Leona felléptével, Lehár nagy­sikerű operettje, a Vig özvegy; hétjön páratlan bérletben Mary Ann, a Nemzeti színház szenzácziós hatású vigjátéka, kedden páros bérletben A mada­rász, operett, szerdán páratlan bérletben A drótos tót, operett, csütörtökön páros bérletben A tánezos regiment, bohózat, pénteken bérletszünetben, E, Kovács Mariska jutalomjátókául Romeo és Julia, szomorujáték, szombaton páratlan bérletben Bibliáé asszony, operett, vasárnap páros bérletben A falu rossza, népszínmű. Jutalomjátékok. A színi szezon végével ránk köszöntöttek a szokásos jutalomjátékok is. Ezen a héten pénteken, a társulat dédelgetett kedvenezének, E. Kovács Mariskának lesz a jutalomjátéka. A ki­váló művésznő Rómeó es Júliát választotta jutalom­játékául és meg vagyunk győződve róla, hogy ezen az estén telt ház fog tapsolni E. Kovács Mariská­nak, kinek művészi tehetségét, rutinirt rátermett­ségét, sok oldalú játszási készségét és qualitásait már olyan gyakran volt alkalmunk érdeméhez mér­ten konstatálni és méltatni. Valóságos lelke ő a társulatnak s a közönség érdeklődése mindig osz­tatlan, valahányszor ő játszik. Pénteki jutalomjáté­kát nem is kell külön a közönség figyelmébe aján­lanunk, mert biztosan hisszük és tudjuk, hogy ezen az estén nagy közönség fog tüntetni E. Kovács Mariska mellett. Ezen az estén mindenki áldoz jö­vedelméhez mérten annyit, hogy jelen lehessen a művésznő jutalomjátékán, hogy kifejezhesse elisme­rését annak, kinek annyi élvezetes estét köszönhet a gyulai szinházjáró közönség. Már e helyütt jelez­zük, hogy Tóth Eleknek, a társulat másik kitűnő erősségének, szintén a közel jövőben lesz jutalom­játéka. A jeles művész Durand-Durand-ban lép fel s jutalomjátékára már ez alkalommal felhívjuk a közönség osztatlan érdeklődését. Közgazdaság. Zerkovitz Rudolf távozása. Pár hét előtt kö­zöltük, hogy az Arad—Hegyaljai motoros vasút igaz­gatósága Zerkovitz Rudolfot felhívta, hogy eme vasútvonal vezérigazgatói állását vállalja el. Ugyan­akkor ama reményünknek adtunk kifejezést, hogy a Gyulavidéki h. é. vasút, vonalának kibővítése révén ama helyzetbe jut, hogy Zerkovitz Rudolfot —• jogos ambicziója, tehetsége s rendkívüli ügy- buzgóságának megfelelő honorálása mellett — az aradi s több egyéb ajánlattal szemben, magának megtarthatja. Őszinte sajnálattal kell írnunk, hogy eme reményünk, egyben a Gyulavidéki b. é. vasutigazgatóságának és érdekeltségének reménye, nem valósulhatott meg, nevezetesen Zerkovitz Rudolf az Arad—Hegyaljai vasút igazgatósága ajánlatát elfogadta s körünkből való távozása, — mely pár hót múlva be fog következni, — immáron befejezett dolog. Bem Zerkovitz, sem a Gyulavidéki h. é. vasút hajlandóságán nem múlt, hogy a dolog ide fejlődött, hanem olyan körülményeken, ame­lyeken úgy az egyik, mint a másik fél, ez idő szerint változtatni képtelen volt, noha a jóaka- ratu kísérletek ez irányban megtörténtek, de a vasút fejlesztési mozgalmak, — különösen és főleg a pénzpiacznak évtizedek óta példátlanul álló, feszült helyzete következtében, •— ismételjük, hogy ez idő szerint, a sikerre kilátást nem nyújtanak. A vasút igazgatóságának folyó hó 2-án tartott ülé­sében jelentette be Zerkovitz Rudolf igazgató- főmérnök távozási szándékát, mit az igazgatóság, — méltányolva Zerkovitznak anyagi helyzete s pozicziójának javítására irányuló jogos törekvését, — legőszintébb sajnálata mellett, tudomásul vön. Zerkovitz egyébkiot kijelentette, hogy a Gyula- vidéki vasút oly konszolidált alapra van fektetve, hogy mai szervezetében, nevezetesen a mai vonal mellett, nagyobb javadalmazásit igazgató-főmér­nöknek alkalmazását nem igényli többé. Az ő távozásának, — saját érdeke mellett, — ez a szem­pont és ez a tudat is egyik indoka. Az igazgató­ság, — miután annak minden tagja a legőszintébb sajnálatát fejezte ki, — hogy Zerkovitzot, mint a vasútvonal műszaki létesítőjét és üzemének eddigi páratlan Ügyességű s széles látkörü vezetőjét, jövőben nélkülözni kénytelen lesz, eddigi műkö­déséért köszönetét szavazott neki s érdemeit jegyzőkönyvileg határozta megörökíteni. Az igaz­gatóság egyébként ugyanezen ülésében a köz­gyűléstől nyert megbízatása alapján, az alaptőke­felemelés módozataival is foglalkozott. A minisz­térium ugyanis az építési tőkét 1000000 koroná­ban á'lapitotta meg, melyből 800000 korona az alaptőke, 200000 korona pedig függő kölcsön ut­ján volt fedezendő. Az alaptőkéből eddig tényleg csak 670000 korona van befizetve, mert a köz­ségek hozzájárulásait a minisztérium még mind­ezidáig nem hagyta jóvá. Az alaptőke nem lóvén igy teljes egészében befizetve, annak felemeléséről sem lehet egyelőre szó s igy az igazgatóság úgy határozott, hogy a hiányzó összeget függő kölcsön formájában veszi fel. Mivel azonban a mai nehéz pónzvÍ8zonyok mellett, egy ilyen nagy összegű függő kölcsön magas kamataj károsan befolyásol­nák a vasút jövedelmezőségét, elhatároztatott, hogy a hiányzó összeget a legfőbb érdekeltek, vagyis az alapítók egy része bocsájtja a vasút rendelkezé­sére minimális kamat mellett addig is, mig a köz­ségek hozzájárulásaikat befizetvén, az alaptőke fel­emelhető lesz, amikor is az alapítók elővételi jo­gaikat teljes mértékben ki fogják használni. — A Zerkovitz távozásával üresedésbe jövő műszaki igazgatói állás betöltésére s egyátalán a vasúti jö­vőbeni adminisztráozió módjára nézve, egyelőre szintén nem történt megállapodás. A Gyulavidéki helyiérdekű vasutak vonalain augusztus havában a következőkép alakult a for­galom : Elszállittatott 12579 utas, kik után a be­vétel 4391 k 80 f.-t tett ki. Elszállittatott 36060 mm. teherárú, melyben a bevétel 5790 k 42 f-t tett ki. Az összes bevétel tehát augusztus havában volt 10181 k 22 f. A vonal megnyitása óta elszál­littatott 92649 utas, mely után a bevétel 37182 koronát tett ki, 31889 tonna teherárú, a bevétel 61626 koronát tett ki. Az összes bevétel a vonal megnyitása óta 98808 korona. Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter a dr. Nagy István ügy­véd turkevei, dr. Bácsi Lajos ügyvéd gyomai és Debreczeni Endre földbirtokos gyomai lakosoknak a mezőtúr—turkevei h. ó. vasút Turkeve állomá­sától Gyoma és Endrőd községek belterületén át a békéscsanádi h. é. vasutak Kondoros állomásáig, s ebből kiágazólag Mezőberóny és Köröstarcsa belte-

Next

/
Thumbnails
Contents