Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-08 / 36. szám
19Ö7. szeptember 8. BÉKÉS 7 rületén át a mátra körösvidéki egyesült h. é. vasutak Körösladány állomásáig vezetendő 0.70 méter keskeny nyomtávú h. é. vasút vonalra az 1905. évben kiadott és múlt évben meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította. Előmunkálati engedély meghosszabbítás. A kereskedelemügyi miniszter a Bácsi Lajos és Debre- czeni Endre gyomai, valamint Nagy István turkevei lakosoä részére Turkevótől Körösladányig .terjedő útvonallal építendő keskenyvágányu vasútra vonatkozó előmunkálati engedélyt, — az érdekeltek kérésére — egy évre meghosszabbította. Feloszlatott egyesület. A belügyminiszter a mezöberényi kisgazdák, kubikosok és földmunkások szakegyes letét — az egyesületben napirenden volt s a munkaadók és nadrágos osztály ellen irányuló izgatások miatt — feloszlatta. Fogyasztási adóbérletek. A gyulai kir. pénzügyigazgatásig területén a fogyasztási adóbérletek túlnyomó része ez óv végén jár le. Az igazgatóság ennek következtében a lejáró bérletek biztosítására megindította az eljárást, melynek alapján Endröd közs g fogyasztási adóbérlete és pedig a borital- adó fejében 12949 k 38 f, a húsfogyasztási adó fejében 1533 k 4 f, összesen 14482 k 4 f kikiáltási ár mellett folyó hó 10 ón fog Gyulán a pénzügyigazgatóságnál nyilvános árverés utján haszonbérbe adatni. Október 10-én 'Tótkomlós községe és pedig a boritaladó fejében 7445 k 51 f, a húsfogyasztási adó fejében 2981 k 87 f, összesen 10427 k 38 f kikiáltási ár mellett. Ugyanekkor Köröstarcsa községé és pedig boritaladó fejében 5423 k 63 f húsfogyasztási adó fejében 709 k 87 f, összesen 6133 k 50 f, kikiáltási ár mellett. Ugyancsak október 10-én Szeghalom községé bor- italadó fejében 9459 k 84 f, húsfogyasztási adó fejében 2241 k 42 f, összesen 11701 k 26 f ki kiáltási árral, végül Gyoma községi boritaladó fejeben 14430 K 32 f, husfogyasztási adó fejében 3284 K 61 f, összesen 17714 K 93 f kikiáltási árral. Az árverés részletes feltételei a pénzügy igazgatóságnál és a pénzügyőri biztosságoknál a szokásos hivatalos órákban addig is megtekinthetők. A pécsi kiállításról. A hosszú és kellemetlen utazás után összetörve, sietek felületesen Írni valamit a pécsi országos kiállításról. Minekutána legelőször az áilat-kiálli- tást néztem meg : a szűkebb haza — a lakóhely — iránt érzett köteles hűséggel hirdetem, hogy a mi vidékünk nyerte meg az elismerés babérját és az állattenyésztés terén a siker dicsőségét. Wenckheim Géza gróf hidegvérű »Prímás« nevű lova nyerte ugyanis az Állami aranyérmet és 400 korona dijat Gollectióban bemutatott Simenthali fajú »Miska« nevű bika bornyuja a Il-ik 200 koronás dijat; Man- galicza fajú tenyész disznói pedig ismét az állami aranyérmet nyerték. Almásy Imre gróf magyar fajú szarvasmarhái szintén az állami aranyérmet hozták haza gazdájoknak. Hazudnám, ha eltagadnám, hogy — különösen a sertések mellett — jól eső örömmel hallgattam az általános megelégedést minden látogatónak ajkáról, mely néha önkénytelenül is kiszaladt egyik másik szájából. Nem is hallott ott az ember egyebet, mint: »No, ezek már pompás disznók 1« »Na, ezek már csakugyan megérdemlik az első dijat!« »Gyönyörűek ezek a yorkshiri és berkh- siri sertések, de tudja Isten miért, mégis szebbek ezek a gyönyörű, óriási mangaliczák!« stb. stb. Ki győzte volna azokat a dicséreteket, melyek ott elhangzottak, megjegyezni ? Mi szegény, szürke emberek, csak köszönetét szavazhatunk a két derék grófnak, — nem azért, mert grófok, hanem mert jo gazdák, — hogy Békésvármegye jó hírnevét állatjaik kimutatása által a Dunántúl is föntartották, jobban mondva első helyre juttatták. Az állatkiállitás azonban egy szomorú tapasztalással tett gazdagabbá; azzal t. i. hogy a bara- nyavármegyei uradalmak nemcsak felismerték a juh-, tenyésztés fontosságát, hanem föl is karolták azt és egymást igyekeznek a különféle fajú, szebbnél-szebb juh fajokkal legyőzni, mig Békésmegyében teljesen mellőzik azt. Vadas megszégyelte volna magát a magyarul kimondhatatlan nevű »Hemphiredowns« juhok akla mellett, mert a gyulai első kötött-, szövő t-áru-gyár harisnyái, ha vannak is olyan feketék, mint ennek a juh-fajtának a lábai térdig, de semmi esetre sincsenek olyan »tartósak.« Különös állatok 1 Térdig mind a négy lábuk fekete, még csülkük is, azontúl a testök fehér, de az orr, az ajak, a homlok ismét korom feketék. Úgy néznek ki, mintha fekete lárva, vagy főkötő volna a fejőkön. Báró Biedermann, Rezső gazdasági pavilonjában láttam a hóditó praktikumot, mely voltaképen a kiállítás czélja. A kiállított kukoriczáknak nem csak faja volt megnevezve, hanem az is ki volt tüntetve, hogy egy métermázsa súlyú csöves kuko- riczában mennyi a mag és mennyi a csutka súlya. Lejegyzettem és gazdatársaim okulására bátorkodom itten közleni. A »Goi mine« sárgaszemü kukoriczának 100 kilogramjában van 89 kilogram mag, 11 kilogram csutka. A »Fehér prairie« fehér szemű kukoricza 100 kilogramjában van 81 kilogram mag, 19 kilogram csutka. A „Magyar« 12 soros, sárga szemű kukoricza 100 kilogramja ad 80 kilogram magot, és 20 kilogram csutkát. A »Putyi« 16 soros sárga szemű 100 kilójában van 84 kiló szem, 16 kiló csutka. A »Cinquantino« vörös szemű kukoricza 100 kilójában a mag 86 kilogram, a csutka 14 kiló. Erre mármost az én megjegyzésem az, hogy az a gazda, akinek csupán a magra van szüksége, bízvást választhatja a »Gol Mine« fajt, de az a gazda, akinek a csutkára, mint tüzelő szerre, télen nagy szüksége van, bizonyosan a Magyar 12 sorost fogja választani. A 9 kilogramnyi magkülönbözetet pótolja a magyar kukoricza csutkájának melegebbet adó tüze, mely a csutka vastagsága miatt parázs állapotban több ideig marad. Nagy és eldöntetlen kérdés még az is, hogy a sertés mennyi idő alatt hízik meg egyik vagy másik kukoriczától ? Elkelne annak nagyon is a próbája, hogy egyenlő fajú, egyenlő idejű, egyenlő súlyú disznók egyenlő körülmények között melyik kukoricza fajtól zsírosodnak meg leghamarább, vagy melyiket unják meg legelőbb? A kiállítás többi részeiben leginkább a kézműipariakban a »Labor omnia vineit« — a munka mindent meghódít — elv érvényesül. Az internationalis szocziálista, ha nézte ezt a kiállítást, bizonyosan megadással látta, hogy a munkadij kierőszakolásával nem lehet a kézimunkásnak fokozni a jövedelmét, hanem az odaadó szorgalommal és az elsőség kivívására irányuló törekvéssel mindig. A mesteremberek kiállított iparczikkei mindegyikén meglátszik az elsőség iránti vágy, az odaadó buzgóság, mely nem törődik a végzendő munka idejének hosszúságával, de törődik az iparczikk külső formájával és belső erősségével. Röptében a következő dolgokat jegyeztem meg magamnak, mint a kiállítás gyöngyeit. A borászati pavillonban Felbinger József, Schuller Gáspár, Radios Lőrincz, Schőgel János, Lohstei- ner József (pécsi), Inger Alajos, Wesszely Béla (lip- pai) és Deutsch Alajos (karancsi) kádárok kis, nagy és óriási hordói kötik le a látogató figyelmét. Hammeri József pécsi gépgyáros H. J. ó. jegyű 90 koronás, H. J. o. 1” jegyű 110 koronás, H. J. I. jegyű 140 koronás, H. J II. jegyű 180 koronás, H. J. III. jegyű 240 koronás és H. J. V. jegyű, 370 koronás nagyon praktikus és erős borsajtói a legnagyobb dicséretet érdemlik. Válogathat ezekből kisgazda, nagybirtokos egyformán. Szilágyi és Diskant gépgyárosok szőllőmalmai, borsajtó, permetezői stb. mind első rangú művek, csak az a kár, hogy az áruk nincs kitüntetve, hanem katalógusra hivatkoznak. Schmach Károly pécsi rézműves pálinkafőzője igazán nélkülözhetetlen minden kisgazdánál; kicsisége, erős volta és gyakorlati értéke egyformán kitűnő. Az ár ezen sincs kitüntetve. Az iparcsarnok bejáratánál Bachruch budapesti aranyműves Victoria diadalmenetét ábrázoló szoborművé állítja meg az embert. Gazdag emberek gazdag ajándéka ez a következő felirással: »A pesti magyar kereskedelmi bank igazgatóságának tagjai Weisz Fülöpnek szeretetök és barátságuk jeléül a banknál egy negyed századon át kifejtett működése 25 éves évfordulója alkalmával.« A társadalomnak munkabiráló szokottsága jutott itt eszembe, mely a tanítónak 40 évi szolgálata után néha ezüst, néha arany, néha tövis keresztet juttat. Mindegy ! mindenik kereszt. A kiállítás gyöngyei e pavillonban : A Zlatnai üveggyár, az I-ső magyar üveggyár, Schotz C. A. mateóczi fémáru és zománczozógyár, a szomolnoki Magyar fém- és fényezett lemezáruk gyárának gyártmányai. Romeisz György épületdiszmű, horgony diszitmény, bádogos fém- és rézmü pécsi gyár tárgyai. Hatschek Lajos Budapestről »Eternit művek« kiállítása. Lukács János és Szalai István simontornyai kályhás mesterek mesterművei. A zso- bóki márványgyár gyönyörű tárgyai. Danics Julia pécsi magyar bútorgyárának tárgyai. Varga Vincze pécsi csizmadia két pár csizmája. Benczeleiter József pécsi czipészmester női czipői. Velis János dunaföld- vári szűcs szürjei. Kovaesics Antalné pécsi szíjgyártó lószerszámjai. Tóth János pécsi czipész gyönyörű czipői. Fleischer János pécsi szabó reverendái és úri ruhái. Präger Samu és Fia pécsi úri szabók ruhái. Lukács Sándor budapesti czukrász szoborművé fehér czukorból. Czime: »A pusztai találkozás.« Négy lovas hintó a kocsissal, az úri nővel és a lovon vágtató betyárral. Mikor a kiállításból csak ezen kiállítókat és ezek műveit — és nem tárgyait — említem meg, nem azt jelentem, hogy ezeken kívül nem volt ott százszámra megdicsérendő kiállító és munka, hanem hogy nekem ezek tűntek föl legjobban. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. A gyulai törvényszék és járásbíróság bírói, a gyulai kir. ügyészség ügyészei s az ezen hatóságokhoz beosztott jegyzők szept. 4-én délután 5 órakor népes értekezletet tartottak a gyulai kir. törvényszéken fizetésük rendezése tárgyában. Az értekezlet, — melynek elnöke V. Szákmáry Ariszlid kir. Ítélőtáblái biró, jegyzője pedig dr. Nuszbek Sándor kir. tszéki jegyző volt — egyhangúlag csatlakozott a nagyváradi kir. törv. széknek e tárgyban már h ízott határozatához és maga részéről szintén sürgősen szükségesnek találta az országos bírói nagygyűlésnek Szegedre leendő mielőbbi összehívását. Heti bünkrónika. Kristofi Lukács szeghalmi adóhivatali szolga a múlt év május havában, midőn Karcsay Efraim szeghalmi adótárnok szabadságra távozott — mert épen akkor ment a központ kiküldöttje az adóhivatalt vizsgálni — azt hiresztelte, hogy az adótámok megszökött, sikkasztott. A kir. trszék az envhitő körülményekre tekintettel hivatalából elsőrendű rágalmazásért 5 napi fogházra átváltoztatandó 50 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Tóth Zsuzsánna és Keresztesi Juliánná a múlt évben Vésztőn azzal foglalkoztak, hogy a legelésző és úszkáló libákat összelopkodták és azokat olcsó áron eladták. Jó darabig éltek ebből, mig rajta nem kapták őket. A fazék Tóth Zsuzsannát 3 hónapi, Keresztesi Juliannát 2 hónapi fogházra Ítélte. — V. Szűcs János és Máté István vadászii napszámosok a Békéscsabán, 1905. junius 24-én megtartott országos vásáron Téván Géza sértettet ama ravasz fondorlattal, hogy magukat jómódú parasztgazdáknak adták ki, abból a czélból, hogy maguknak jogtalan vagyoni hasznot szerezzenek tévedésbe ejtették s ez által arra bírták, hogy egy sorvetőgépet és 3 drb. ekét 642 korona 60 fillér értékben nekik hitelbe adjon el, ők pedig a gépeket még ugyanazon napon tovább eladván, a vételárakat saját czóljaikra fordították s mivel a vételár rajtuk teljes vagyontalanságuk miatt be nem hajtható, sértettet a fenti összeggel megkárosították. Csalás büntette miatt 6—6 hónapi börtönnel és 20 — 20 napi börtönre átváltoztatandó 200—200 korona pénzbüntetéssel bűnhődnek. Törvényszéki naptár. A gyulai kir. törvényszék, mint polgári felebbezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalások.
