Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-01 / 35. szám
2 BÉKÉS 1907. szeptember 1. mellett talán jövőre le fog — ha ugyan le fog — 100 perczentre szállani. Minek színezzük, minek bizonyítsuk, hogy Gyula városa közönsége, egyéb óriási közterhei és a társadalom minden osztályában megromlott szűk kereseti viszonyai mellett olyan állandónak fenyegető városi közköltséget, még ha akarná is a képviselőtestület, képtelen viselni. Ilyen áron nem kérünk az önkormányzatból, amelynek jogait nem, csupán elvisel- hetlen terheit érezzük. A képviselőtestület helyesen cselekszik, amidőn a város anyagi helyzetének megvizsgálására miniszteri biztost kór. Győződjék meg a kormány saját bizalmitérfia közvet len szerzendő tapasztalatából, hogy más szerencsésebb viszonyok között levő városok talán még igen, de Gyula városa, 100—120 perczentes községi adója folytán képtelen bér várni az administráczió általános reformját és a reformmal kilátásba helyezett teher köny- nyitést. Vizsgáltassa meg a belügyminiszter a város gazdálkodását; vagy azt fogja a vizsgálat megállapítani, hogy a város rósz szül gazdálkodik, vagy azt, — és mi ebben a nézetben vagyunk, — hogy nem rajta múló okoknál fogva nem gazdálkodhatik olcsóbban; az első esetben intézkedjék a miniszter hatalmi szavával és rendelkezésével, a másik esetben pedig ne vigasztaljon bennünket a távol jövő ködében lebegő köz- igazgatási reformmal, hanem — segítsen ! Tanfigy. A gyulai áll. polg leányiskolában folyó 'évi szeptember hó 2-, 3-, 4-én naponkint délelőtt 9 órától 11-ig lesznek a beírások a régi Korona- épületben. A beírás, alkalmával a más intézetbő átlépő tanulók születési anyakönyvi kivonatot, továbbá iskolai és ujraoltási bizonyítványt tarioznak felmutatni. Ugyanekkor fizetendő a 27 korona 70 fillér tan- és egyéb dij, mely összegből azonban 10 korona a második félév elején is fizethető. Az igazgatóság. A gyulai áll. elemi iskolában a beiratkozások ezeptember hó 1-től 7-éig naponta délelőtt 8—11-ig és délután 3 — 5 óráig a fiú (volt polgári) iskolában tartatnak meg. A beíráskor minden gyermek,' ki előző évben bármely iskolában is tett vizsgát, érvényes bizonyítványt (értesítőt) tartozik felmutatni. Ugyancsak a beírás alkalmával minden gyermek tartozik az 50 fill, beírás .és 30 fill, nyugdij- járulék azaz összesen 8Ö fillért lefizetni. A tanítás 9-én kezdődik. Az igazgatóság. A gyulai áll. segélyezett közs. iparos tanoncz- iskolában 1907/8. iskolai évre szóló beírások a következő sorrendben fognak megtartatni: folyó évi szeptember 9-én az előkészítő, 10-én az I. A. 11-én az I. B. 12 én a II. 13-án a III. osztály tanulói iratnak be. Szeptember 14-én azok a tanonczok vétetnek fel, akik még nem jártak tanoncziskolába. A beírás naponkint délután 5-től 6 óráig történik a polg. fiúiskola helyiségében s ez alkalommal minden tanoncz t rtozik szerződését bemutatni és 30 fillér járulékot fizetni. As igazgatóság. Tanári kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a békési ev. ref. főgimnáziumhoz — a fennálló szerződésből kifolyólag, — Gyökössy Lajos okleveles rajztanárt rendes tanárrá, Bartha István és Berentés Lajos okleveles tanárokat rendes tauárokká kinevezte, előbbit a mathematika- fizika, utóbbit a természetrajz földrajzi tanszékre. Ifj. Domby Lajost városunk szülöttét, Domby Lajos ev. ref. esperes, ismert egyházi iró és költő fiát a kecskeméti ev. ref. főgymnasium megválasz tóttá rajztanárává. Ifj. Domby Lajos művészi tehetsége régóta előnyösen ismert városunk közönsége előtt s rokonszenves egyénisége folytán társadalmunknak — köztünk tartózkodása alatt — mindenkor kedvelt alakja volt. Uj állásához magunk részéről is gratulálunk ! Ultimatum a B. L. 25. számában adott „Válaszára Modorom mindenkivel szemben olyan, amilyet az illető érdemel. Ami a „sztrájkba“ lépést illeti, azt igen jól tudhatná a „bizottsági tag,“ hogy azt a „bizottsági tag“-hoz hasonló alattomos egyének szították ellenem. Hisz 10 évi inasiskolai működésem alatt soha semmiféle kifogás nem volt sem „modorom“, sem „bánásmód“-om ellen. Miért lett volna a tizenegyedikben, ha nincsenek ők P! Hogy a további aknamunka elől kitérjek, az inas iskolai itanitóságról lemondottam. Ez az igaz ! Persze az igazat nehéz kimondani annak, akinek az igazmondás nem kenyere. Tisztességről az nem beszélhet, aki rejtett helyről, álarcz alatt ir valótlan dolgokat, mert az, aki ilyet tesz, a legenyhébben szólva — gyáva. A t. szerkesztő urnák a szives közlésért köszönetét mondva, maradok Békés, 1907. aug. 27. kész hive Jákay Károly. Hírek. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. Hírül adtuk legutóbb, hogy a vármegye ismét egy rendkívüli közgyűlés e fog egybehivatni, s hogy újból egy olyan sürgős természetű ügy került a vármegye elé, melynek tárgyalása — halaszthatatlan természetére való tekintetlel — nem odázható el az őszi rendes közgyűlés idejére. Ismeretes a közügyekkel foglalkozók előtt Csorvás község ama vé- telügylete. mely szerint a gróf Apponyi Albert tulajdonát képező gerendási birtokot megvásárolta, 8 azt parczellázva -a község lakosainak kívánja tovább eladni. Eme birtok vételárának fedezése tekintetében azonban Csorvás község a rendkívül kedvezőtlen pénzviszonyok folytán mindaddig nem tudott végleges megállapodásra jutni. Ugyde a föld vételárának egy'tetemesi része október 1-én lesz esedékes, s igy Csorvásnak a fedezet kérdésében most már véglegesen kellett dönteni. A végintézkedés már meg is történt. E szerint a község a 2.400,000 koronás kölcsönt a pesti hazai első takarékpénztártól fogja felvenni. A par- czellázási kölcsön tárgyában keit határozat hirdetési ideje egyébiránt szeptember hó 11-ikén fog lejárni s igy a rendkívüli vármegyei közgyűlés összehívásának időpontja szeptember hó 16-ára várható. A rendkívüli ülés egyébként mindazon községi ügyeket le fogja tárgyalni, melyek a közgyűlést megelőző 10 nappal beérkeznek az alispáni hivatalhoz. A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését folyó hó 9-én hétfőn fogja megtartani. Az ülésen Ambrus Sándor alispán fog elnökölni, mint a ki tudvalevőleg a főispán administrativ teendőinek végzésével a belügyminiszter által megbizatott. A képviselőtestület augusztus 28-áu dr. Lovich Ödön h. polgármester elnöklete mellett tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalta az 1907. évi közpénztári költségvetést. A tanács előterjesztése szerint a folyó évi deczeraber hó végéig a következő szűk ségletekről kell gondoskodni; köztartozásokra 11.759 korona, személyi kiadásokra 42.469 korona, irodai — „Itt volt uram, ezen a helyen, ahol mutatom!* Azzal átmutatott a Körözs túlsó oldalára . . . Ott bizony nem volt nyoma se valami mesebeli tündérkertnek. Egyhangú, sivár szántóföldek sorakoztak ott egymás mellett, helyenként gyér ákácasorral szegélyezve . . . unalmas szürke vidék . . . szinte beléfáradt a szemem, mig végig jártattarc rajta . . . János bácsi pedig elkezdett beszélni . . , beszélni . . . Valami bolondos, szomorú történetet az 6 egykori jóságos földesuráról, meg annak gyönyörűséges viruló életepárjáról. S amig beszélt az öreg, lelkem előtt megelevenedett a szomorú, egyhangú vidék; hatal más tündérkert emelkedett ki szemeim előtt a földből és én hallgattam, megtanultam annak minden rejtett gyönyörűségét, minden titkos szomorúságát 1 Hallgattam, megtanultam és most leirom erre az élettelen papírra, hűséges igazsággal, úgy, ahogy az öreg János bácsi, egyszerű mesterkéletlen szavakkal elmondotta, csak talán egy kissé színesebben, melegebben ! Régi história biz az ! Nem a mai világba való 1 . . . * * * A hatvanas évek elején nagy szerepet ját szott Arad vármegyében Varsándy báró . . . Dél- czeg, előkelő tartásu, nemes arczvonásu aggastyán volt, jóval túl a hatvanon. Haja, szakála, bajusza galambfehér volt, de arcza csodálatosan üde, szinte rózsás; fiatalos, szeméből pedig a férfikor tüze, delejes életkedve, melegsége villogott 1 . . . Az ilyen emberekről szokták mondani, hogy sohasem öregszenek meg. Nem is érezte magát Varsándy báró öregnek galambfehér haja daczára sem. Eljárt vadászatokra, régi jó névnapi, ünnepi czéczókra s a megyebeli úri társaságoknak beczézett, kedvelt alakja volt, úgy tudott beszélni az asszonyok és leányok nyelvén, hogy akármelyik ifjú arszlán sem különben. A báró egyébiránt családi foglalkozására nézve nőtlen volt . . . akadt volna pedig elég asszony, elég leány, aki ezer örömmel vetette volna utána magát, de a báró kurucz legény? volt, nem vett fel az élete szekerére senkit, akármilyen szép fehércseléd is volt, aki hozzá felkéredzkedett. Egyszer azonban mégis akadt valaki, aki rohanó útjában egy varázsütésre megállitotta az ősz báró életének vigan tovagördülő kocsiját. Egy kis falusi vadvirág volt, aki útjába tévedt ; keresztülfont a báró életösvényén egy hajszálnyi vékony selyemfonalat fiatalos bohó ábrándokból, pajkos holdsugarakból és csodák- csodája, attól visszahökkent a pompás négyesfogat . . . hasztalan csapkodta a gazdája őket a kibontott suhogóval, nem mentek azok tovább egy tapodtat sem. Varsándy báró leugrott kocsijáról, hogy szeme közé nézzen annak a valakinek, aki elzárta az útját, az a kaczagó kis lidércz azonban elfutott előle, hasztalan űzte, hasztalan ment utána uttalan utakon, fübenőft csapáson, nem tudta elfogni; mindig előtte járt, előtte lebegett, alig győzte a nyomdokait követni! Közbe az este is leszállt, már el is vesztette szemei elől, csak a kaczagását hallotta, csak kék szemeinek fellobbanó lidércztüzét latta még, de az vonzotta öt mind tovább és tovább ellenállhatatlanul s egyszer csak azon vette magát észre, hogy eltévedt, ingoványba került, nem tud visszatalálni 1 . . . Akkor aztán a gonosz kis lidércz odalibbent mellé, a báró idegein álomszerű zsibbadás futott át, hatalmas karjaival átfonta, erősen magához szorította a pihegő kis teremtést, az meg átfonta a nyakát gömbölyű, puha meleg kacsóival, rátapasztotta ajkára forró piros eperajkait és — elcsattant az első csók hosszasan, édesen!... A büszke négyes pedig nyeríthetett eltévedt legény-gazdája után, az ugyan sohasem talált vissza többet. Varsándy báró elvette feleségül a kis falusi vadvirágot, Göndör Katinkát . . . Attól kezdve nem is látták a bárót a társaságban, csak a megyegyülésekre látogatott fel hébe-hóbal Mert bizony dolga akadt temérdek. Pompás aranykalitkát, mesebeli tündérkastélyt építtetett az ő nótás madárkája, csodaszép Göndör Katinkája számára, olyan szépet, hogy soha gondolatban se támadjon kedve kirepülni onnan más, idegen világba 1 . . . Vadregényes pagonyokkal, berkekkel vette körül mesebeli tündérvárát s a hatalmas, fantasztikus szobrokkal, szivárványos, csobogó szö- kökutakkal tarkázott rengeteg park aljában, óriási szomorufüzfák örökös árnyékában édes, halk meséket suttogva, kígyózott el ezüstfodros habjaival a szőke Körözs ! . . . A fiatal asszony pedig nagyon szerette a szép meséket! Órákig elült a vizre boruló szomorufüzfák alatt a hófehér kerti pádon, elmerengett a habok tajtéktánczán, figyelte a csobogó viz suttogását.
