Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-11 / 32. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. augusztus 11. 32-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre — ____10 K — f Fé l évre... _ _ _ 5 K - 1 évnegyedre..._____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal 1 Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KŐ UN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Arad-Csanádi contra Gyulavidéki vasút. A hivatalos lap egyik közelebbi számában olvassuk, hogy a kereskedelmi miniszter az aradi és Csanádi egyesült vasutak rt.-nak Csermó állomásától kiindulólag Barakony, Talpas Fekete-Tót, Fekete-Györös, Bélfenyér, Kocsuba és Peterd községek irányában Belényes állomásáig vezetendő keskeny nyomtávú vasútvonalra előmunkálati engedélyt adott. Ezen hir első olvasására akaratlanul is az a benyomásunk támad, mintha az Acsev. ezen tervezetével a Gyulavidéki vasút azon tervét, mely szerint vonalát Apáti, Barakony és Ökrös községek érintésével Sólyomig szándékozik kiépíteni, kontrakarirozná, sőt esetleg lehetetlenné tenné. Az az egy mindenesetre bizonyos, bogy az Acsev., mely eddig is minden tekintetben czéltudatos vásuti politikát folytatott, oly anyagi erőforrások birtokában van, melyek minden további nélkül lehetővé teszik, hogy ezen tervezetét a vonal kiépítése által megvalósítsa, feltéve természetesen, hogy e vonal rentabilitása biztosítva volna. Ezzel szemben a Gyulavidéki vasút csak úgy építhetné ki vonalát, ha a további építkezésekre szükséges tőke biztosítva volna. Ha azonban a jelenlegi alapítók és fó'- részvényesek nem volnának hajlandók az érdekeltség hozzájárulásain felül még szükséges tő’két törzsrészvények jegyzésével biztosítani, úgy a vasút vagy kénytelen volna vonalának további meghosszabbitásáról lemondani, — ami pedig egyenlő volna a visz- szafejlődéssel, — vagy pedig külső idegen tőke igénybe vételével tudná megszerezni a szükséges tőkét, amely tőke megszerzése azonban csakis elsőbbségi részvények kibocsájtása, illetve lombardirozása utján volna lehetséges. Eltekintve azonban a tőke mikénti beszerzésétől s feltéve, hogy mindkét vasút kiépíti fentebb jelzett vonalát, akár egyszerre, akár egymásután, a viszonyok behatóbb tanulmányozása után meg kell győződnünk arról, hogy a Gyulavidéki vonalának az Acsev. által való keresztezése nem ad okot érdek összeütközésre. Az AC86v. ezen vonala ugyanis csak a személyforgalom azon részét vonná el a Gyulavidéki vonalától, mely hivatalos és személyi ügyeinek elintézésével Borosjenőre van utalva, mint járási székhelyre. Ezzel szemben azonban biztosítaná a személyforgalmat a Gyulavidéki vonalától északra eső Acsev. vonalról Pest felé gravi- tálva, Gyulán keresztül, hamarabb érve el a fővonalat, mintha előbb Csermőn átszállva, nagy kerülő úttal akár Aradon, akár Két- egyházán érné el a fővonalat. Még inkább áll azonban ez a teher- árúkra nézve. Ugyanis már több Ízben magyaráztuk és indokoltuk azt, hogy a Lunka- ság közgazdasági fejlődésének egyetlen és főfeltétele az, hogy ha minél rövidebb vasúti összeköttetést nyer a fővonallal. Ezen legrövidebb összeköttetés pedig egyedül az, melyet a Gyulavidéki vasút már részben megvalósított és részben még megvalósítani akar. A Lunkaság összes termékeinek, természetszerű gravitáóziója a gyulai irány, melyet semmiféle más, ezen irányt keresztező vasút meg nem ronthat. Mivel minden vidék gazdasági fellendülését nagyban elősegíti az, ha minél több irányban van vasúti összeköttetése, ezen két, fennebb említett vasútvonal kiépítése a Lun- kaság gazdasági kifejlődésének oly nagy T Á ból. Most újra bejött, szándékosan lármát okozva, az ajtót zajjal tette be, erőseket lépett, hogy Sárközyt felébressze. S az inas czélját érte. — Hány óra van ? — hallatszott a vánkosok közűi. — Egy nő van oda künn, — szólt válasz helyett az inas. — Egy nő ? -— kiáltá Sárközy rosszat sejtve és kiugrott ágyából. — Már másfél órája, hogy az előszobában helyet foglalt. — Ki lehet az ? — kérdezte mintegy önmagától a férfiú olyan hangon, mint aki már körülbelől tudja is, hogy ki várhat oda künn. Egy-kétszer végigjárta a hálószobát, azután megállt inasa előtt, reá szegezte fürkésző tekintetét, mintha a fiú arczá- ból ki akarná olvasni, hogy nem tett-e ez a nő bizalmas közléseket? De a fiú arcza nem árult el egyebet nyugodt közömbösségnél. — Bocsásd be a szalonba, mondd, legyen türelemmel, mindjárt elkészülődöm. Az inas betette maga után az ajtót. Sárközy pedig, — mint aki egészen biztos a látogató kiléte felől, — csak egy hálóköpönyeget borított magára és egyenesen a szalon felé vette útját. Valóban Emma volt, Emma nyitott és suhant be a szalonba. — Minek köszönhetem ezt a kellemetlenül érintő látogatásodat, — kérdezte kurtán, bevezetés nélkül a férfiú s üdvözlet nélkül megállt a nő előtt. A nő szenvedő arczára lázas pir futott: Kéjutazás. Elbeszélés. Irta: Igálisz. 8árközy Gusztáv a harminczas években volt, szép állást és nagy tekintélyt vívott ki magának. De megvolt hozzá a készültsége és tekintélyét erélye is emelte, mitől ellenségei féltek a legjobban s ami el is hallgattatá elleneit. Mert aki ellene támadt, azt ő kíméletlenül keresztülgázolta. Ne állj utamba, volt jelszava, mert önvédelemben agyontiporlak. S Sárközy Gusztávról, a komoly férfiúról senki sem hitte volna, hogy lefegyverezze a szerelem. Egyszerre hírül ment nősülése. A szép Lenkey Flórát jegyezte el. Jegyese családja mesés gazdag és befolyásos, összeköttetése úri család volt, de a leány szépsége mindezt felülmúlta. És! mert a vesékbe senki sem láthatott, hát ki merte volna állítani a rettegett Sárközy Gusztávról, hogy az nem szerelemből, hanem kincsszomjból i* nősül. De hisz olyan gyönyörű, imádásra méltó teremtés és bálványozott szépség volt az ő menyasszonya. Eljegyzése után két nappal kínos jelenet folyt le Sárközy gárzonlakásán. Sokáig dolgozott az éjjel, mert mulatni nem szokott a mi emberünk s a beverődő napsugár még ágyban találta Gusztávot. Inasa többször is benyitott hozzá, de az ur mélyen aludt és igy lassan kiczammogott a szobáarányú fellendülését eredményezné, mely mindkét vasút rentabilitását kellőképen biztosítaná, ezzel mindkét vonal kiépítését is indokolttá tenné. Nem kell tehát azt hinnünk, mintha az Acsev. Csermó'-beiényesi vonalának a kiépítése a Gyulavidéki vasút értékét némileg is devalválná, mert nagyon valószínű, hogy ezen keresztező vonal kiépítése a Gyulavidéki vasútra nézve nem forgalomcsökkenést, hanem éppen iorgalomszaporulatot fog jelenteni. Zerkovitz Rudolf. Megyegyülés előtt. yr. Nem ismeretlen a folyó hó 17-ikére összehívott rendkívüli közgyűlés összehívásának indító oka, mert a mikor hírül adtuk, hogy közgyűlés van kilátásba, ugyanakkor nagyjában közöltük annak halaszthatatlan elintézését igénylő fontos tárgyát: Gyula városnak a szentbenedeki birtok vételéből keletkezett hitelműveletét. A város pénzügyi helyzetére erős árnyat vető kölcsön ügyletek között mondhatni ez a legsúlyosabb feltételek mellett létrejött kölcsön, melyet e czólra vesz tel Gyula város képviselőtestülete, s a melyet első sorban tárgyal a rendkívüli közgyűlés. A szentbenedeki birtokra nézve megejtett leszámolás, — bár annak eredménye tulajdonképen most még ephemer jelentőségű, — utolsó felvonásaiban eléggé szomorú képét nyújtja annak a vállalkozásnak, melynek kiindulási pontja a vagyontalan polgárok földhöz juttatása, eredménye pedig a város pénzügyei körül való tanácstalan futkosás volt. Mert lehet-e ezt a leszámolást másnak mondani akkor, midőn annak conclusiója — Talán már meguntad hozzád való hűségemet, talán már meguntad az én szerelmemet? — Felelj, mi czélja látogatásodnak, mely ellenemre van ? — Te nősülni készülsz? — Jól tudod. — És én ? — És te ? — Talán felém sem fordulsz többet? A férfiú nem felelt — Úgy ? — folytatá a nő, rosszul számítasz, nagyon rosszul. — S miért ? — Még kérdezed ? Öt éve, hogy veled vagyok, veled élek, öt éve, hogy végtelen szerelmemben bátor voltam ott hagyni apát, anyát s követni téged az általad nyújtott helyre — szeretődként. De öt évi veled való élés, veled való érintkezés a te bátorságodat és vakmerőségedet oltotta belém. Ne felejtsed el, a te levegődet szívtam, a te lehelletedet s akkor meg kell rémülnöd. A te vakmerőséged szállt belém s ez a vakmerőség elég arra, hogy elmenjek abba a leányos házba s oda kiáltsam annak az újnak : Mit akarsz te szerencsétlen, vesztedbe rohansz, szép leány, ez az ember nem lehet a tied, mert az enyém volt öt éven át szíve, szerelme. Avagy beéred ezzel a férfiúval, ki egy más feláldozásával tud csak tégedet a magáévá tenni ?! — Ne olyan hangosan, — felelte a férfi, kit e pillanatban csak az aggasztott, hogy inasa az ajtónál fülelhet s híven őrzött titka, e leánnyal való mai száma, S oldal.
