Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-08-04 / 31. szám
1907. augusztus 4. B E K E S 9 O ként a desinfektorba kerül, ahol megfelelő módon desinficáltatik és úgy kerül ki. A szanatóriumnak egy okszerűen megmivelt 3 holdnyi kertje van, telve a legszebb konyhavete- ményekkel, úgy, hogy e tekintetben az intézetnek nincsen kiadása. A főépület előtt gyönyörű virágágyak és gruppok diszlenek, az utakon és szerte az erdőben több mint ezer ifjú fenyő és más fa csemete van elültetve, ezeket az egyesület a József főherczeg kisjenői uradalmából kapta ajándékba. Az ápolást Vörös-kereszt egyleti ápolónők végzik, ezek a derék, intelligens teremtések, akik nehéz munkájukat annyi szeretettel, odaadással és hozzáértéssel végzik A betegek két óránként saját hőmérőjükkel lázmérést eszközölnek magukon (a nyelv alatt) és a hőfokot az ápolónőnek feljegyzik. A lázmérés adataiból vesz tudomást az orvos a beteg állapota felől. A betegek naponként ötször étkeznek a közös ebédlőben, a gyengélkedők részére esetleg a betegszoba melletti társalkodóban terítenek. Ez is egy kellemes othonos helyiség kényelmes berendezéssel csak függönyök nincsenek az ablakon, mert a függöny a port felszedi. A betegek a hygienes-diaete- tikus kúrával gyógyittatnak, ami körülbelül a viz- gyógymóddal kombinált hizlaló kúrának felel meg, de a szanatórium kitűnő főorvosa érvényesíti a kúrában mindazokat az uj és eredményesnek bizonyult elveket, melyek a modern belgyógyászatban az utóbbi időben felmerültek. A kúra három hónapig tart. A kúra nagy súlyt fektet a beteg kedélyállapotának derűssé tételére. Ezért az intézet a szórakoztatás sok eszközét alkalmazza. Két nagy könyvtárból minden beteg tetszése szeirnt válogathat. Képes lapok, folyóiratok, viczcz-lapok, napi újságok is jár nak a szanatóriumba, egy nagy grammofon pedig zenei élvezettel szolgál. A napi ápolási dij 4, 6 és 8 korona a szerint, hogy a beteg 6 vagy 2 ágyas szobában kíván elhelyezést. Az egyesület anyagi erejéhez hépest egyelőre 100 ingyenes beteget vesz fel évenként, ezenkívül van még 42 alapítvány ingyenes hely, ezekből 80 helyért a belügyminisztérium fizeti az ápolási dijakat. A betegeket hetenként szerdán veszik fel, a nehogy esetleg a felvételre alkalmatlan beteg hiába tegye meg a hosszú kocsi-utat a Lugos erdőig. Most, hogy künn jártam, csak az első heti felvételből alkalmasnak talált beteg létszámot találtam a szanatóriumban : 12 férfit és 6 nőt. E hétre újabb 40 jeletkezőt hívtak be vizsgálatra. Sajnos, a jelentkezők száma oly nagy, hogy ez a szanatórium sem lesz képes befogadni őket, daczára annnak — és ez még sajnosabb — hogy a jelentkezők nagyobb része oly előrehaladott stádiumában van a betegségnek, hogy szanatóriumi kezelésre már fel nem vehető. A Szanatórium Egyesület ez évi közgyűlését az ősszel Gyulán tartja meg, ez alkalommal nyitja meg hivatalos ünnepséggel a szanatóriumot és fogja védnökének a megboldogult Józef főherczegnek arcz- képét a szanatórium díszes ebédlőjéhen leleplezni. Ez ünnepi megnyitón és arczkép leleplezésen Auguszta főherczegnő is jelen lesz és Gyula városa máris nagy előkészületeket tesz a fenséges asszony fogadására. Ekkoráig kiépül talán az uj vasúti megálló hely is a szanatórium előtt, mely hozzá férhetőbbé fogja tenni ezt a nagyszerű intézetet, amelyet Lukács György nemes gondolkozása és zseniálitása teremtett meg a szenvedők jobbulására. Pásztor Bertalan. T a n ü g y. Az állami polgári leányiskola tanítói. A vallás és közoktatásügyi minister a gyulai állami polgári leányiskolához Abaß János községi polgári leányiskolái igazgató-tanítót a IX. fizetési osztályba rendes tanítóvá nevezte s egyszersmind megbízta őt az igazgatói teendők ellátásával, továbbá Kovalszky József községi polgári leányiskolái tanítót a X-ik fizetési osztályba rendes tanítóvá, Török Etel polgári leányiskolái megbízott tanítónőt és Szrogh Katalin ipolysági községi polgári leányiskolái helyettes tanítónőt a XI. fizetési osztályba segédtanitónővé nevezte ki. Jelölések tanári állásokra. A békési államilag segélyezett ev. ref. főgimnáziumnál üresedésbe jött három helyettes tanári állásra a meghirdetett pá felvételi vizsga a békésgyulai közkorházban történik lyázat folytán 12 pályázó adta be kérvényét. Minta mentésben, segített az elesetteknek a talpraállás- ban . . . Ez utóbbira volt talán a legnagyobb szükség ! Több mint száz család lett földönfutóvá egy utolsó krajczár, egy betevő falat kenyér nélkül, s a tűzvész után még rettenetesebb volt látni az elüsz- kösödött házak udvarán tönkrement rongyaik felett siránkozó kétségbeesett embereket. Nagyon helyén kell ilyenkor az emberi szívnek lenni, hogy hittel tudjon feltekinteni égre ! A nagyasszony itt is tisztában volt a maga teendőjével ! Azon melegében gyűjtést indított az egész környéken, ő maga nyitva meg az aláírók sorát tekintélyes összeggel, továbbá gondoskodott, hogy az Ínségesek közt azonnal megfelelő mennyiségű kenyér- és élelmi szer osztassák ki. Másnap este pedig saját fürdőjében a vendégek egy részének közreműködésével olyan parázs hangversenyt rendezett, hogy annak jövedelméből fedezhetők voltak a legszükségesebbek addig is, mig a számottevőbb hatósági anyagi segély megérkezett. S ha mindezekért valaki hálálkodni akart neki, bizony mondom, hogy szinte zokon vette! ... De nem lenne teljes az a kép, amit róla rajzolni megkíséreltem, ha emlitetlenül hagynám tiszta családi tűzhelyét, hitvesi, anyai önfeláldozó szeretetét. Gondosabb feleséget, szeretőbb jobb édes anyát keresve sem lehetne találni nála. Tökéletes mintaképe ebben is a régi nagyasszonyoknak. . . . Egy évvel ezelőtt nagy szomorúság érte. Egyetlen kis leányunokája, öröme, szemefénye, egy gyönyörű feketehaju, bogárszemü kis teremtés alig két esztendős korában hirtelen elhalt. Valami járványos gyermekbetegség ölte meg. Ezt a csapást erősen a szivére vette a nagyasszony, sehogy se tudott többé magának párán csolni. A két szeme, az meg éppen megtagadott mindenféle engedelmességet, úgy omlott belőlük a köny, mintha soha el sem akarna apadni. Pedig azokkal a szemekkel nem is olyan régen bele tudott nézni a napba is, hát még az élet minden sanyaru- ságokkal tele viharába ! . . . Azóta is, ha valaki a nevét kiejti, az emlékét fölidézi a kis unokának, Vetti anyánk szeme megtelik ragyogó könnyekkel, alig tudja visszatartani a folyását, elfordul, ott hagyja a társaságot és sétára indul a suttogó öreg fenyőfák alatt lehajtott fővel, egyedül! . . . Senki sem kérdi ilyenkor tőle, hol járt, miről gondolkozott ! ... Ez volna az a kép, amit az én nagyasszonyomról lelkemben megalkottam, s amit gyönge, bizonytalan vonásokkal lerajzolni megkíséreltem. Azt, hogy jóakaratu igyekezetemnek volt-e valami sikere nem tudom, nem kérdem, de itt benn a lelkem mélyén csodálatos, jóleső nyugalom vesz körül, mikor ezeket a sorokat irom ! . . . Esteledik . . . fejem fölött a vén fenyők moz dulatlan sudarán még visszaragyog a hegy mögött imént leáldozott nap utolsó sugara . . . áttetsző, kékes ködpára üli meg a havasalji völgyet . . . rózsaszín bárányfelhős hamvasodó esti égtetőn félénken, bágyadtan lobbannak fel az első csillagok . . a suttogó öreg fenyőfák zöldes fekete árnyában itt ott megvillan a szentjánosbogár . . . Jól esik elgondolkozni régen letűnt, középkori aranyidőkről, dicsőséges napokról ! . . . . . . Hajdanában, szép Erdélyországben Vesse lényi bárónő volt az anyák példányképe, tőle tanul tak minden szépet és jót a magyarországi és erdélyi urileányok . . . mostanában, szép Erdélyországban méltán pótolhatná az ő helyét az én áldottlelkü, — édes nagyasszonyom ! . . . hogy az állammal kötött szerződés szerint ezen bárom tanszék betöltésére a közoktatásügyi minister illetékes, a békési ev. ref. presbitérium, mint fentartó testület a főgimnázium igazgató tanácsával egyetértőleg múlt, vasárnap ejtette meg a jelölést következőképen : A me.iny iségtan-terrnészettani tanszékre : I. helyen Batta István, II. helyen Diószegi László, III. helyen Harsányi Lajos, mindannyian okleveles tanárok. A természetrajz-földrajzi szakra I. helyen Berentés Lajos okleveles, II. helyen Kovács Dezső és III. helyen Gulyás Antal szakvizsgát tett tanárok. Az újonnan rendszeresített rajztanári állásra I. helyen Gyökössy Lajos, II. helyen März Konrád okleveles rajztanárokat terjesztette fel a ministerhez, kik közül a kinevezések e hó végéig meg fognak történni. Áthelyezés. A vallás é3 közoktatásügyi minister Brencsik Vilma orosházi állami polgári iskolai helyettes tanítónőt rendes tanítónőnek kinevezte és egyidejűleg ugyanezen minőségben a fehértemplomi állami polgári iskolához helyezte át. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pluk Jolán békéscsabai segédtanitónőt a szegedi felsőbb leányiskolához tanítónőnek nevezte ki. Iparos tanoncziskolai tanítók választása. A békési tanoncziskolai felügyelőbizottság m. hó 31. ejtette meg a következő három iskolai évre a tanoncziskolai tanítók választását. A választás eredménye meglepő volt, amennyiben a régi tanítók helyett egynek kivételével csupa uj tanítókat választottak meg politikai tekintetek miatt. Igazgató lett: Bányai István, tanítók : Nagy Lajos, Lévay István és Szabó Antal. A választást a kibuktatott elődök felebbezéssel támadják meg, a mennyiben az ő magasabb képzettségüket a bizottság ínyeimen kívül hagyta. A békéscsabai áll. felsőbb leányiskola IV. értesítője, közli Donner Lajos igazgató. Az értesítő homlokterében dr. Novak lióza dolgozata áll : A nemzeti küzdelmek kimagasló női alakjai“ czimmel. Alapos készültséggel, lángoló hazaszeretettel és mély érzéssel megirott emlék-beszéd. A következő szakasz a felsőbb leányiskola czélját, a nevelésben követendő főbb irányelveket s az iskola beléletére vonatkozó adatokat közli. A tanári testület a segéd- személyzettel együtt 16 tagból áll. A közölt taD- auyagvázlat arró győz meg, hogy az iskola magas műveltséget van hivatva nyújtani. Az intézetbe összesen 156 leány járt, kik közül 10 magán tanuló volt. A növendékek nagy része békéscsabai s kor szerint 11—18 évesek, vallás szerint 43 rom. kath., 40 ág. ev., 14 ev. ref., 56 izraelita; anyanyelv szerint leginkább magyarok, túlnyomóan értelmiségi, kiskereskedő és kisiparos szülők leányai. Tanulmányi előmenetelük — tekintve a nehéz tananyagot — dicséretes. Az intézetnek szép uj otthona, gazdag tanszergyüjteménye van ; kiváló gond fordit- tatik a művészeti tárgyakra és a szépérzékre is, magas színvonalú hangversenyt rendeztek, remek kézimunkákat és rajzokat készítettek s átalában mondhatjuk, hogy ez intézet a nőnevelés terén vezet a vármegyében, s ennek munkásságát méltatva eszünkbe jutnak Agesilausnak Pharnabacesről mondott szavai : »Minthogy oly derék vagy, vajha egyike volnál a mieinknek.« Az orosházi m. kir. állami polgári fiú és leányiskola f. tanévi értesítője Nagy Lajos igazgató szerkesztésében hű képét nyújtja az intézet szellemének és egész évi munkásságának. Eleven czá- folata a régi frázisnak, mely szerint a polgári iskola nem életképes intézmény. Igenis gyakorlati, közhasznú és szükséges iskola az ott, ahol a viszonyok megfelelők, mint Orosházán s az iskola virágzását legjobban mutatja az, hogy annak I. és II. osztálya párhuzamos; az összes tanulók létszáma 420 volt. Az értesítő bevezető része a gömörmegyei tanulmányi kirándulás leírásából áll. E kirándulásban 68-an vettek részt s hogy az tanulságos volt, bizonyítja az élénk és részletes útirajz, mely haszonnal foglalhatna helyet a felvidék bármely útikalauzában. A tanév történelmére vonatkozó adatok felsorolása után a könyv és szertárakról egy beáll itott kimutatás következik. Az iskolának 16 tanára és tanárnője működött; van kü-
