Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-04 / 31. szám

4 BÉKÉS 1907. augusztus 4. lön kertgazdasági, kézügyességé és női kézimunka folyama, ifjúsági Eötvös-köre, és 14 ösztöndíj ala­pítványa. A tanulmányi előmenetel kiválóan jó, a bukottak a létszámnak alig 16 százalékát teszik Az évi tandíj 10 kor., a mellékdíjakkal összesen 17 korona. A tanulók legnagyobb része a IV. osz­tály elvégzése után elhagyja az intézetet s az V. és VI. osztályban már csak 2—6 rendes tanuló volt. A latin nyelv szükségképen tanittatik havi 5 korona tandíj mellett. A tanulókból 45°/0 ág. év., 33°/„ róm. kath., 15°/„ izraelita, 9% ev. ref. volt ; nyelvre nézve 90% magyar és 10% német. Tandíj elengedésben a tanulók 20% részesült. A tanulók legnagyobb része birtokos, iparos és kereskedő szü­lők gyermeke, kikből orosházi 74%, megyebeli 16%, idegen megyebeli 10% volt, Hírek. A közigazgatási bizottság augusztus havi ren­des ülését folyó hó 12-én fogja megtartatni, ame­lyen a főispán távozása folytán vármegye alispánja fog elnökölni. Változások a nagyváradi egyházmegyében. Dr. Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök Pércsy Márton endrődi segédlelkészt görcsöni ideiglenes adminis- tratornak kinevezte s helyibe Endrődre segédlel­késznek Csernay Géza ujmisés papot küldte. Rendkívüli vármegyei közgyűlés. A vármegye rendes közgyűlésének már megszokott nagy anyag­halmazaiét, úgy látszik felemésztik apránként azok a rendkívüli közgyűlések, melyeknek össze­hívását most ez, majd amaz sürgős természetű közügy elbírálása teszi szükségessé. Ezúttal ismét egy vjabb rendkívüli közgyűlés előtt állunk, me­lyet a folyó hó derekán, vagyis előreláthatólag 17-én fog megtartani Békésvármegyo közönsége. Ezúttal a rendkívüli közgyűlés összehívása igen ind­okolt, sőt mondhatni szükséget képez. Gyula város polgármestere ugyanis előterjesztést tett a vár­megyéhez, melyben bejenti, hogy Gyula város a budapesti magyar leszámítoló- és pénzváltó bank­kal, — mint gróf Wenckheim István engedménye­sével, — a benedeki birtok vételárára nézve leszá­molván, azt találta, bogy eladó javára 197174 korona hátralék áll fenn, mely mint utolsó határ­időben, augusztus 31-én okvetlenül kiegyenlítendő lesz. Minden elkövettetett ugyan, hogy az egyes vevők által még befizetetlen vételár hátralékok behajtassanak, ez irányban a hátralékos nem fizetni akarókkal szemben a polgári per is megindit- tatott, ámde mindezek mellett nincs kizárva az az eshetőség, hogy a bepereltek a hátralékokat augusztus végéig nem egyenlítik ki, pedig a városnak a hó végén okvetlen fizetni kell. Gyula város pénzügyi helyzete mellett jó előre kell tehát gondoskodni egy olyan megfelelő kölcsönről, mellyel ha a vevők közül senki sem fizetne is, a vételár mégis kifizethető s a zak­latott város perlése elkerülhető lesz. E czélból el­határozta a város, hogy fizetési kötelezettségének teljesithetése végett a város tulajdonát képező 4'/s százalékos járadék kötvényeket lombardierozza s azokra 105.000 koronás kölcsönt vesz fel. — Az ilyetén gazdálkodás ellen ugyan különösen Gyula város rendezetlen anyagi viszonyai mellett, nagyon nagyon sok észrevétel volna tehető, de hát szükség törvényt ront: be kell ismerni, hogy Gyula város nem segíthet magán másként. Egyébiránt a rend­kívüli közgyűlés tárgyául felvétetnek még több köz­érdekű ügyek is, melyek ez időszerint a vármegyé­hez beterjesztettek. A közgyűlés különben augusztus 17-ére, az állandó választmány pedig ezt megelőző napra fog egybehivatni. A meghívó és tárgysorozat a legközelebbi hivatalos lapban jelenik meg. Az ujonczok későbben vonulnak be. A közös hadügyminisztérium rendeletet adott ki, mely az ujonczok bevonulására és a tényleges katonai szol gálatnak eleget tett legénység szabadságolására vo­natkozik. A közös hadsereg ujonczai a rendelet értelmében az idén október elseje helyett csak tizenhatodikén fognak bevonulni. Az egyéves ön­kéntesek, valamint a haditengerészet, a cs. és kir. és a magyar kir. ménesintézetek ujonczai azonban már október elsején tartoznak jelentkezni. Az ujon­czokat mind behívják. De ha többen volnának, — mint amennyire a létszám kiegészítésére szükség van, — akkor a fölösleges legénységet nyolcz hét alatt kiképezik s a békelétszámhoz mérten szabad­ságolják. Az épitömunkások egyletének felfüggesztese. A vármegye alispánja a hozzá beérkezett s a ma­gyarországi épitömunkások országos szövetsége gyulai helyi csoportja ellen tett panaszra elrendelt vizsgálat alapján a következő határozatot hozta: A magyarországi épitömunkások országos szövetsége gyulai helyi csoportja működését ezennel ideigle­nesen felfüggesztem, az ügyvitel és pénzkezelés megvizsgálását elrendelem és annak befejeztével az összes vizsgálati iratokat végleges döntés szál­jából a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendelem. Indoklás. Az eljárás alapjául szolgáló panaszban felhozott ténykörülmények kiderítése czéljából megtartott kihallgatások során beigazolást nyert, hogy a jelzett helyi csoport olyan értelmű felszóllitást bocsátott ki egyik helybeli kereskedőhöz, mely szerint ha az, a nála dolgozó épitőmunkáso- kat, kik a helyi csoportnak nem tagjai, — el nem bocsátja, vaskereskedését bojkott alá helyezik. Meg- állapittatott az is, hogy ezt követőleg a helyi cso­port egy röpiratot bocsátott ki, melyben felhivat­nak a munkások, hogy ezen vaskereskedő üzletét kerüljék, onnan ne vásároljanak, mert lakházát a helyi csoportba nem tartozó munkásokkal építteti. Ugyancsak a helyi csoport aláírásával az itt dől gozó munkások olyan értelmű felszólítást kaptak, mely szerint, ha az egyletbe való beiratkozás nél­kül tovább is dolgozni fognak, bojkottáltatnak s egyáltalán mindenféle munkából kizáratnak. Mind­ezeken felül megállapítást nyert az is, hogy a helyi csoport, tagjaitól az alapszabályokba megengedett tagsági dijaknak kétszeresét, sőt háromszorosát is szedte. Minthogy pedig, a helyi csoport ezen rend szeressé váló, s a terrorizmus válogatatlan eszkö­zeivel végrehajtott ténykedései az egylet láttamo- zott alapszabályaiban megállapított kereteket nagy mértékben túlhaladják, minthogy továbbá az egylet ezen és ehhez hasonló működése nemcsak az egyleti tagok egyéni érdekeit, hanem az azon kívül eső egyes munkások megélhetési feltételeit is nagy mér­tékben veszélyezteti, mert ezeknek a munka vállal­kozás szabadságában álló egyéni jogosítványukat megengedhetetlen módon erőszakos utón károsan befolyásolja, — mindezek miatt a vonatkozó 122000/1906. számú belügyminiszteri rendelet 6. §-a 2-ik bekezdése alapján a helyi csoport működése ideiglenesen azonnal felfüggesztendő s az ügyvitel és pénzkezelés megvizsgálása elrendelendő volt. E határozat alapján Tanczik Lajos rendőrfőkapitány juiius hó 29-én délelőtt a helyi csoport egyleti tény­kedését ideiglenesen felfüggesztette. A vármegye közigazgatási bizottsága elkészít­vén féléves jelentését azt felterjesztette a minisz­terelnökhöz. A jelentés szerint általános közigaz­gatási érdekből kívánatosnak tartja, hogy a köz- igazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901. évi XX. t.-cz.-nek a közigazgatási hatóságok hatáskö­rébe utalt kihágási ügyekben a rendőri büntető bíráskodást ta'rgyaló és 11.22. §-aiban foglalt ren­delkezései mielőbb életbeléptettessenek és különö­sen, hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt összes kihágási ügyekre kiterjedő, az említett törvény 22. §-ában említett egységes eljárási sza­bályzat mielőbb megalkottassók. Ugyancsak égető szükséget képez az 1901. évi t.-cz. 31. §-ában a minisztérium részére kiadott azon utasításnak mi­előbb való foganatosítása, hogy mindazon általános és állandó jellegű rendeletek, melyek az általános közigazgatási hatóságok közreműködését teszik szük­ségessé, a közigazgatási eljárás egyszerűsítése szem­pontjából átvizsgálandók, megfelelően módositandók, és a fenmaradó, valamint a módosított rendeletek havonként gyűjteménybe foglalva kiadandók. A törvény most hivatkozott rendelkezéseinek végre hajtása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a köz- igazgatási tisztviselőknek munkássága megköonyit- tetnék a rendeleteknek kiselejtezése által pedig a közigazgatásban már nagyon régóta érzett szüksé­gen lenne segítve. Ezután a közgazdasági életet érdeklőleg kiterjeszkedik a jelentés a katonaság lószükségletének beszerzése kürül ezidő szerint követett el járás következtében a gazda közönség érdekeit érintő sérelmekre. Nevezetesen a katonai lóvásárokon a gazdák által elővezetett lovak szá­zaiból a bizottság alig vásárol meg nehány dara­bot, holott a lóvásárló bizottságok által alkalmat­lanoknak talált lovak később mégis a katonaság­hoz kerülnek oly módon, hogy a kereskedők az ilyen lovakat — gyakran a lóvásár helyén, — potom áron összevásárolják s aztán a katonaság­nak eladják. Másrészt az az ár, melyet a katona­ság a legjobb lovakért ad, a lótenyésztés költsé­geivel arányban nem áll s ily árak mellett a gazda a katonaság czéljaira lovát csak a haszon kilátása nélkül nevelheti. Kérik, hogy a lovak árai 800—900 koronára emeltessenek fel. Halálozás- A vármegyének gyásza van, egy régi, már hosszabb idő óta nyugdíjban levő tiszt­viselője hunyt el 84 éves korában. Az elhunyt Hivessy Károly tb. főszolgabíró, nyugalmazott szol- gabiró hosszabb ideig szolgálta a vármegyét s a szeghalmi járásba volt beosztva. Ezt megelőzőleg még a 60-as években megyei esküdt volt hosszú ideig. Halálát a vármegyén kivül felesége és roko­nai s számos ismerősei gyászolják, s ennek jeléül a vármegyeházára kitüzetett a gyászlobobogó. Te­metése kedden volt nagy részvét mellett. A család a következő gyászjelentést adta ki : Őzv. Hivessy Károlynó szül. Flutorvics Heléna úgy a maga mint a testvér özv. Csató Zsigmondnó Hivessy Antónia és sógornője Flutorovics Juliánná és számos rokon nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, kedves szeretett és felejthetetlen férje Hivessy Károly ny. tb. főszolgabírónak folyó évi juiius hó 27-én este 8 órakor életének 84-ik és boldog házasságának 51-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai folyó évi juiius hó 30-án délelőtt 10 órakor a róm. kath. egyház gyászszertartása szerint fognak az örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 30-án délelőtt 9 órakor a szeg­halmi róm. kath. templomban az egek Urának be­mutattatok Béke lengjen porai felett 1 Vármegyei tisztviselők szabadságon. Már meg emlékeztünk róla, hogy a vármegyei tisztviselők közül a nyári időszak beálltával kik mentek szabad­ságra. Az újabb szabadságolások a következők : dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző ma kezdi meg négy hétre terjedő szabadságát, mely idő alatt család­jával együtt Abbáziában fog tartózkodni. Dr. Konkoly Tihamér augusztus hó 10-től kezdve szintén négy heti szabadságra megy. — Szabadságon vannak továbbá Somogyi Ákos árvaszóki ülnök, ki sza­badságát egészségi okokból meghosszabbította s Schmidt Iván árvaszóki jegyző családjával együt Borszéken nyaral. — Hat heti szabadságra ment juiius végével Popovics Szilveszter békési szolga- biró 8 négy heti szabadságon van Frey Géza bé­kési járás orvos. Békésvármegye közkórházi bizottsága juiius 27-én d. u. 4 órakor Ambrus Sándor alispán elnök­lete alatt a vármegyei székház kistermében ülést tartott, mely ülésen elhatározta, hogy a közkór­háznál építeni szándékolt sebészeti pavilion, tuber- kulotikus és fertőző osztály részletes költségveté­sét és tervét Jendrassik Alfréd belügyminiszteri műszaki tanácsossal készítteti el. Kimondotta a bi­zottság, hogy az épitkezésekről egyelőre csak terv­vázlatok készítendők, még pedig a sebészeti pa- villonra vonatkozólag alternativ tervvázlat, mert a mennyiben a belügyikormány megfelelő összeget fog az építkezési czélokra engedélyezni, akkor a Balog féle telket is megszerzik a kórház czéljaira, a mi pedig szépészeti és hygenikus szempontból felette kívánatos lenne. A kórházi nagyobb szabású építkezésekkel kapcsolatos kisebb építkezések és átalakítások tervét és költségvetését János József a gyulai államépitészeti hivatal - kiváló mérnöke fogja elkészíteni; a bizottság határozatához képest azonban egyelőre ezekről is csak tervvázlat fog készíttetni. • A bemutatott tervvázlatok alapján fogja majd a vármegye közönsége a szükséges összeg biztosítását megkísérelni. Megemlítjük még, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents