Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
1907. julius 14. BÉKÉS O o szervek betegségét és lefolyását illetőleg leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halálok: a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: a diphtheria 16 megbetegedéssel, 4 halálozással, a vörheny 8 megbetegedéssel, 2 halálozással, a kanyaró 270 megbetegedéssel, 10 halálozással. A ragadós bajok közt tehát a kanyaró volt az uralkodó, azonban igen enyhe lefolyást tanúsított s leginkább Gyulán, Békéscsabán, Békésen, s Orosházán fordult elő. A diphtheriás betegek közül gyógyszerummal beolta- tott 15 beteg, akik közül meggyógyult 12, meghalt 3. A főorvos jelentését a bizottság tudomásul vette. Úgyszintén tudomásul vette a bizottság, hogy a belügyminiszter a tótkomlósi gyógyszertár adományozása ellen Barna Mór Miklós gyógyszerész feleb- bezését elutasította, s igy most már a gyógyszertár végérvényesen Gécs Lászlónak adomáuyoztatott. Grynemz György kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban 917010 kor. 48 fillérrel, hadmentességi díjban 6790 kor. 56 fillérrel több folyt be, mint a múlt év hasonló időszakában. A jelentés szintén tudomásul szolgált. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő havi jelentésében beszámol arról, hogy a hónap nagy részét hivatalos körúton töltötte el és pedig meglátogatta a gyulai községi polgári leányiskolát, a nagyszénási állami elemi iskolát, a köröstarcsai állami elemi iskolát és községi ovodát, és a békéscsabai állami elemi iskolát, s mindenütt a legnagyobb rendet találta. Jelentése tudomásul vétetett. A tanügyi előadmányok közt nagyobb vitát keltett a békési községi iskola építési ügye, a mely ides tova a közigazgatási bizottság tengeri kígyójává növi ki magát. Békés község képviselőtestülete ugyanis újból csak az Ibrányi-féle telek mellett foglalt állást, a mire nézve pedig a közigazgatási bizottság már kimondta, hogy az iskola czéljaira nem alkalmas. A vallás és közoktatásügyi miniszter legutóbb elrendelte, hogy a község képviselőtestülete 30 nap alatt jelöljön ki alkalmas telket, s erre a község ismét az Ibrányi telket jelölte meg. Ez ellen felebbezett dr. Tőrök Gábor, a kinek felebbezését a község határozatával együtt a közigazgatási bizottság azzal terjesztette fel a vallás és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a község határozatát, a mely ellenkezik a miniszter álláspontjával is, ne hagyja helyben. Tárgyaltatott továbbá a vármegye alispánjának jelentése a békési vámos utakon előállt változások folytán a törzskönyveken eszközlendő módosításokra nézve. A helyszíni tárgyalás a folyó évi szeptember 7-éré tűzetett ki, s arra Morvay Mihály közigazgatási bizottsági tag küldetett ki. Oláh Péter gyomai lakos iparvasut engedélyezése iránti kérvénye visszaadatott, mert amint a kérvényből kitűnik nevezett gőzüzemű mozdonyt kíván alkalmazni s ehhez előzetesen a kereskedelmi minister hozzájárulása kérendő ki. Az Orosháza—szentesi törvényhatósági közút szentetornyai szakaszáról készített törzskőnyvet a bizottság hitelesítette. A kondoros— endrödi tanyákon, továbbá a kon- dorosi tanyákon felállítandó postaügynökségek iránti kérvények pártolólag terjesztettek fel a kereskedelmi ininisteriumhoz. Délután folyamán tartotta a bizottság fegyelmi választmánya ülését, amelyen elintézést nyert Góg Mihály gyulai városgazdának a fegyelmi ügye. Góg ellen ugyanis panasz merült fel abból az okból, hogy a város tulajdonát képező erdei fák eladása körül szabálytalanságokat követett el. A fegyelmi választmány a megtartott vizsgálat adatai alapján Góg Mihály városgazdát a fegyelmi vétségben bűnösnek találta, s 200 korona pénzbírsággal büntette meg. Zárjelentés az 1906. évről. Dr. Bucsko Ivoriolán főjegyző, mint Gyula városának volt helyettes polgármestere, az 1906. évről zárjelentést készített, a mely kinyomatván, a képviselőtestület tagjainak a napokban szétküldetett. A jelentés a képviselőtestület múlt évi működéséről számol be; megemlékezik a múlt esztendő nevezetesebb mozzanatairól, igy a benedeki s remetei földvásárlásokról, a polgári leányiskola, tanyai iskolák és ovodák államosításáról, az állami elemi íi s leányiskolák létesítéséről, a melyekről annak idején lapunkban bőségesen jelentek meg irányczikkek és referádák és csak ismétlésbe bocsátkoznánk, ha a jelentés eme részének bővebb ismertetésére kiterjeszkednénk. A város hivatalainak ügyforgalma múlt évben a következő volt: Befolyt a közigazgatási iktatóba 14319, az elnöki 324, anyakönyvi 30, mezőrendőrségi kihágási 150, adóhivatali 4831, községi bírósági 2378, árvaszéki 3033, rendőrkapitányi 5345, kihágási 1125, bűnügyi 11, összesen 31846 darab. A képviselőtestület 4 rendes és 26 rendkívüli közgyűlést tartott, a melyeken 273 ügy tárgyaltatott, tanács ülés 148 volt, a melyeken 6421 ügydarab intéztetek el. A pénzügyi s adózási viszonyokról a zárjelentés a következőket tartalmazza: »Pénzügyi viszonyaink gyengék, mondhatni két- ségbeejtők. A városnak kulturális, gazdasági s egyéb téren haladnia kell, vagyonának jövedelme pedig nem elegendő : újra csak a közönség terhének az emelése válik szükségessé. Megépíttette a város a körgátat óriási pénzáldozattal, hozzájárult a főgimnázium létesítéséhez, a kis vasútra a legbőkezűbben adakozott, épit, államosít iskolákat, óvodákat, szóval oly kiadásokat tesz, melyek után még a felvett kölcsönök kamatait sem látja, legalább ez idő szerint. S a mikor a kölcsönök felvétettek, nem volt számításba véve soha, hogy az illető pénzintézet nem a teljes összeget fizeti ki, hanem az első részletet a kifizetéskor levonja. Ebből állott elő aztán az a körülmény, hogy a kölcsönök felvételeker levont első részletek a közpénztár terhére esnek — a költségvetésben pedig erre vonatkozólag mi intézkedés sem történt. így a múlt évben előállott egy summa, mely határozottan arra vall, hogy az előző évi — sőt a jelenlegi költségvetéseink a lehető leg- realisabbak s mely összeget a közpénztár már el nem birt, annál kevésbbé, mivel az elmuit két rósz gazdasági év s a törvényen kívüli állapot miatt az adók csak III. fokú végrehajtással voltak jobbára behajthatok s temérdek adóhátralékot leirni kellett. Állami adó híján nem volt összeállítható a költségvetés csak az év vége felé, akkor is csak úgy hozzávetőleg, mert a csatornázás czéljaira beállított 5000 koronát a városi képviselőtestület ak- czeptálni nem volt hajlandó, az iratok a felsőbb hatóságoknál kalandoztak — igy aztán csak a múlt év előtti esztendő költségvetési tételei szerint lehetett az utalványozást teljesíteni. Természetesen rendkívüli időben, rendkívüli s előre nem látott kiadások merültek fel. Gyula városának is épugy, mint a többi rendezett tanácscsal biró városoknak a terhét a törvényekkel reáutalt ügyek és hatósági intézkedések ellátásával felmerülő költségek szerfölött súlyosbítják. A midőn tehát újabb és újabb kötelességek elvégzése válik a város feladatává, a terhek pedig számtani pontossággal felmerülnek s nincs rekom- penzáczió sehonnan, nincs más hátra, mint az állam érdekében teljesített rendőri, állat, embereg^sz- ségügyi, árvaügyi, adózási s katonaügyi stb. ügyi teendőkkel felmerülő költségeket is a város polgáraira kirótt és szintén évenként emelkedő községi pótadóból fedezni, türelmetlenül várjuk tehát az állam oly irányú beavatkozását városi közigazgatásunk életébe, hogy az állam érdekében teljesített szolgáltatások összes személyi és dologi kiadásait megtéríti, ami ugyan évek óta kecsegtet, azonban az ország rendezett-tanácsú városai polgármestereinek gyülé- sezései, kérései talán lesznek oly hatással, még a mai átmeneti kormányra is, hogy a magas politika mellett végre-valahára a községi törvényt helyébé városi törvény fog életbeléptetni s a városok terhei könnyittetni fognak. Megkíséreltük a múlt évben kérni a földmive- lésügyi kormányt, mint már fentebb említettem, hogy engedélyezzen a szeszkontigensből bizonyos mennyiséget a város részére, amikor a drága pénzen megvásárolt, jelenleg üresen, lakatlanul álló szent-benedeki pusztán levő volt uradalmi gazdasági épületben egy, ha nem is nagy, de elég tisztességes bevételt produkáló mezőgazdasági szeszgyárat óhajtottunk létesíteni. Ezen törekvésünk egyelőre hajótörést szenvedett ugyan, azonban nem teszünk le azon czélunkról, hogy a benedeki épületekbe, szeszgyárat állíthatunk. Óhajtjuk a város egyes jövedel- mezési ágait házi kezelésbe venni s amennyiben haszonnal járna, a már közismert azon törekvésünket, hogy a gyulai villanytelepet megváltjuk, érvényre juttatjuk s igyekezni fogunk újabb ipartelepek létesítését előmozdítani, miáltal újabb adóalanyok s tárgyak válván : a város jövedelmének feltétlenül emelkednie kell. Az adózási viszonyok szerfölött ziláltak voltak. Oka legfőképen az ex-lex. Nem volt állami adó kivetés, legfeljebb az előző évi alapon és mérvben volt követelhető a községi adó. A községi adóbehajtást kénytelen voltam rendkívüli időben is foganatosítani, mert a közpénztár kongott az ürességtől s elvállalt és egymásután felszaporodott fizetési kötelezettségeit nem volt képes teljesíteni. Megtörtént pedig az az eset, hogy a tisztviselők fizetést nem kaptak csak megkésve, mivel a kötött szövött gyár részéről a vásárolt részvények ára erélyesen követeltetett és kénytelen voltam a legelső befolyó nagyobb összeget a vételárhátralék kifizetésére fordítani.« A jelentés ezután kimutatásokat közöl a kivetett és befolyt különféle adókról és közterhekről, közli végül a múlt évi pénztári zárszámadások bevételi s kiadási tételeit; beszámol köz és állategészségügyről, a közbiztonság és rendészetről. Az utóbbiból megtudjuk, hogy a rendőrség a lefolyt évben hivatásának megfelelőleg, a tűz- és közrendészeti-, a mezei-, vásári-, építkezési-, és közegészség rendőri szolgálat ellátása és kezelése mellett felügyelt a személy- és vagyonbiztonságra és az elkövetett bűncselekmények tetteseinek kinyomozását főfeladatának tekintette. A rendőrkapitányi iktatóba beérkezett 5345 darab, melyből elintéztetett 5316 darab, az év végén elintézetlenül maradt 29 darab. A bűnügyi iktatóba érkezett 411 darab, ebből elintéztetett 407 darab, elintézés alatt maradt 4 darab. A közigazgatási ügyforgalom száma az előbbi évihez képest 325 darabbal szaporodott, a bűnügyi darabok száma pedig 36 darabbal kevesbedett. Ugyancsak a rendőrségnél vezetett kihágási iktatóba beérkezett 1125 darab, melyből elintéztetett 1036 darab, elintézetlen maradt az év végével 89 darab. A mezőrendőri kihágási iktatóba érkezett 150 darab, melyből elintéztetett 147 darab, elitézetlen maradt az év végén 3 darab. A múlt év végén elintézetlen maradt 281 kihágási darab szintén ez évben nyervén elintézést, igy elintéztetett összesen 1464 kihágási ügydarab. A rendőrfőkapitány ezenkívül a tanácsban mint előadó referált 402 darabot. Fentiek szerint a rendőrfőkapitányi hivatal által elintéztetett 5719 közigazgatási ügydarab, 407 bűnügyi, 1464 rendőri kihágási és 147 mezőrendőri kihágási szám s minthogy a kihágási ügyek mind egy alapszám alatt iktattatnak, 1611 önálló kihágási ügynek felel meg. A kihágások után kiszabatott összesen 7252 korona 85 fillér, melyből befizettetett 2147 korona 65 fillér, vagyontalanság miatt leíratott 3702 kor. behajtás alatt áll 1403 korona 20 fillér. Viszonyítva az előző évihez, a kiszabott pénzbüntetés 157 kor. 23 fillérrel kevesebb. Tanonczszerződés köttetett 150, az előző évinél 11-el több. Tanonczszabaditás 81 esetben volt, 1-el több az előző évinél. Munkakönyv kiadatott 388 darab, 30 darabbal kevesebb, mint az előző évben. Cselédkönyv kiadatott 279 darab, 18 darabbal több az előző évinél. Kísérettel illetőségi helyére tolonczoltatott 26 egyén, kénvszerutlevéllel hazautasittatott 302 egyén, összesen 328 egyén, az előző évihez viszonyítva, 91-el több.
