Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-30 / 26. szám

1907. junius 29. BÉKÉS 5 János bánomi tanyájába, s ezenkívül a kakasszéki erdőbe ütött le. Előbbi tanyáját a támadt tűz tel­jesen elhamvasztotta. A kakasszóki erdőben azon­ban a tűz nagyobb kárt szerencsére nem tett. Perpatvar a fehérneműk körül. Bagyinka Ilona posteleki szobaleány régóta tapasztalja, hogy a fe­hérneműi titokzatos módon tűnnek el a föld színé­ről. Legutóbb azután gyanúba vette a posteleki tanító szakácsnőjét, akit egy alkalommal — állító­lag az eltűnt fehérnemüek egyikével látta. E miatt azonban, miután elfogadható bizonyítékot nem tu­dott Bagyinka Ilona előteremteni, a szakácsnő meg­fenyegette, hogy a bíróság elé fogja vinni a dolgot, s ott azután súlyosan bűnhődni fog. Bagyinka Ilona az elveszett szép fehérnemüek miatt amúgy i nagy bánatban volt, s mikor elkeseredésében a becsületsértési pert meghallotta, annyira megijedt, hogy félelmében revolvert kerített, s többször ma­gára lőtt. A golyók azonban nemesebb szerveket nem értek s igy remélhető, hogy a bánatos fehér­nemű vesztes öngyilkosjelölt az életnek megment­hető lesz. Kirándulás. Sikerült kirándulásban volt részük az alább megnevezett .családoknak, akik a gyula­vidéki helyiérdekű különvonalán, a vonal szépségeit tekintették meg vasarnap délután. A külön motor fel 2 órakor indult a Komlóból és megjárva az egész vonalat, Bélzeririd állomásnál megállott, hol a társaság a főherczegi uradalom Lunka erdejébe ment s ott kedélyes uzsonnázgatás közt nézte az erdő szépségeit. A kirándulásban melyről este 11 órakor tértek vissza, résztvettek a Novák, Szekér, Zöldy dr., Perszina, Schröder, Hoffmann, Kokas Deimel és Zerkovitz családok. A zöld ládák. Több helyen csütörtök óta az uiczákon zöld ládákat látunk, melyek arra volná­nak hivatva, hogy a közönség a tisztaság szem­pontjából a hulladékokat abba dobja be. Kissé bi­zalmak tetszik ez a hollandusi eszme Gyulán, hol tudvalevőleg a tisztaság és jó levegő első előfelté­tele a locsolás is gyenge csecsemő korát éli, Nem a szemétgyűjtő ládákra, hanem locsolásra van szük­sége a magyarnak s aztán, ha már senki sem lo­csol, legalább arra legyen|az igen tisztelt városi ta­nácsnak nagyobb gondja, hogy nappal ne seperjenek az utczákon, úgyis eléggé botrányosan nagy a por. Ott a hajnali 2—3 óra, másutt is akkor sepernek s ha ez másutt lehetséges, miért lehetetlen éppen Gyulán ?! Gyöngyösi László fővárosi patikatulajdonos Örömmel és megelégedéssel olvassuk a fővárosi la­pokban, hogy a belügyminiszter a Budapesten ado­mányozott négy uj patikája közül egyet, az első­kerületi Alkotás-utczai gyógytárt Gyöngyösi László nyugalmazott megyei árvaszéki iktatónak adta, ki évtizedet meghaladó idő óta a Rókus-kórház gyógy­szertárában működött. Talált tárgyak. Az elmúlt héten az Erkel Ferencz színkörben egy női kézitáska, egy látcső és egy zsebkendő találtatott, igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalnál átveheti. TŰZ- Rosenfeld Ede csabai lakos asztalos mes­ternek Gyulán a Kossuth-utcza 4 hsz. a. levő s Weisz Kálmán üzletvezető vezetése alatt álló férfi- szabó üzletében f. hó 23-án éjjel tűz támadt, mely az ott felhalmozott árukészletet erősen megrongálta. Miután az »ddigi vizsgálat során gyanú merült fel aziránt, hogy a tűz szándékosan készíttetett elő, a bűnfenyitő eljárás folyamatba tétetett. Lopás. Baila István gyulai tanyai lakos kárára lakatlan tanyájából az ajtónak hamis kulcscsal tör tént kinyitása után f. hó 17-től 17-ig terjedő idő­ben ismeretlen tettesek 70 klgr. szalonnát 98 ko­rona értékben elloptak. A nyomozás folyamat­ban van. Elveszett ékszer. Folyó hó 25-én este 7—8 óra között Gyulán az Erdélyi Sándor utczán, vagy a Göndöcs népkertben elveszett egy női arany melltü közepén egy nyolczszögletü ametiszt, az aranyfog­lalatban n gy helyen gyöngyökkel van körülrakva. A megtaláló kéretik az ékszert a gyulai rendőr- kapitánysághoz beszolgáltatni, ahol illő jutalomban részesül. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. Locke: Az értelem vezetése. A XVII. század nagy angol filozófusának, Lockenak egyik örök értékű munkáját, az értelem vezetéséről szóló tanulmányát adja a magyar közönség kezébe Mutschenbacher Gyula gyulai gimnáziumi tanár. — Lockenak e müve nemcsak az ő, de egyáltalán az egész angol irodalom legjelesebb e nemű munkái közé tartozik. Összefoglalása azon szabályoknak, melyek Locke szerint szükségesek ahhoz, hogy el­ménk az igazság kutatásában mindig a helyes utón maradjon. Mutschenbacher fordítása, helyesebben bőséges kivonatolása szabadosai! visszaadja az ere­detinek gondolatmenetét, sőt kiegyenlíti a már végső simítást nem nyert eredetinek szerkezeti fogyatékosságait. Hasznos munkát végzett a szerző, mert az idegen nemzetek ilyen nagy alkotásainak magyar nyelven való közrebecsátása kiszélesíti a csak magyarul olvasó közönség gondolkodásának mezejét s gazdagítja annak anyagát. Magát a for­dítást Locke jelentőségét ismertető s ügyesen meg­irt történeti bevezetés előzi meg. Lelkiismeretes munka eredménye ez a könyv, becsületére válik szerzőjének, szerzője pedig iskolájának s a közép­iskolai tanárságnak. Szinészet. A reánk következő hét műsorát Tanay Frigyes vendégszereplése teszi érdekessé. A budapesti Víg­színház művésze három estén lép fel és eljátszsza három legjobb szerepét a Heidelbergi diákéletben, Nap hősében és Takarodóban. Az előadások bérlet­ben lesznek megtartva julius hó 4-, 5- és 6-ik nap­jain. Reméljük, hogy a közönség a gyulai születésű vendégművész szereplését osztatlan érdeklődéssel kiséri, Gül-Baba. Szombaton »Gül-Baba« ment, a beteg Károlyi Leona helyett Tábory Fridával »Gábor diák« szere­pében, ki ez alkalommal először mutatkozott be nálunk férfi szerepben. Kisebb teriméjü hangját ügyesen használta ki, igen csinos alakítást nyújtott, s második felvonásbeli tánczát olyan tűzzel és grá- cziával járta, hogy meg kellett ismételnie. Lányi Edith, Fehér Gyula, Palásthy, Bérezi és a többiek, szerepeikben az ismert jók voltak. Az előadás vége felé kissé gyors tempóban haladt, sőt az utolsó kép teljesen elmaradt, mert mire a függöny felgördült volna a közönség eltávozott. Vörös sapka. A nem régiben elhunyt tragikus sorsú szegény Vidor tatának Vörös sapka czimü népszínművét adta vasárnap este Somogyi társulata. — Szép számú közönség nézte végig a darabot s szívesen tapsolt a szereplőknek, kik közül Fehér Gyula, Tóth Elek, T. Pogány Janka, Tábory Frida, Hevesy Gusztika stb. tűntek ki különösen játékukkal. A darab egyedüli hibája, hogy el van nyújtva, négy felvonás helyett háromban is éppen elférne a mese és sokkal színesebb, tömörebb lenne az egész alko­tás. A népszínműben előforduló dalok is tetszettek a közönségnek s Tábory Fridának kijutott bőven a tapsból. Tökéletes feleség. Hétfőn zsúfolt ház és válogatott közönség előtt folyt le A tökéletes feleség előadása. A s zinészek, mintha csak a czimnek akartak volna megfelelni, játékukban felülmúlták önmagukat, s igazán tökéle­tes előadást produkáltak. Oly szabatos, oly stylszerü, oly folyékony és könnyen gördülő volt az előadás, hogy bármely színház dicséretére válhatott volna. Oly precziz volt az előadás, hogy külön kiemelni az előadók sorából senkit sem volna méltányos. Mindannyian szerepeik teljes magaslatán állottak. Angyal Ilka, E. Kovács Mariska. T. Pogány Janka, Simon Mariska, valamint Tóth Elek, Fehér Gyula, Körmendi Kálmán, Bérezi, Szarvassy, Hajnal a kis Toronyi gyerek, méltán rászolgáltak a közönség di­cséretére, mely a felvonás közökben zajosan megtap­solta a szereplőket. János vitéz. Kedden »János vitéz« meni, Tábory Fridával Kukoricza Jancsi és Reviczky Rózsival Iluska szere­pében, különben a már ösmert szereposztásban. Tá­bori eleven, mozgékony János vitéz volt, de látszott, bogy nem ez az ő szerepköre. Igen jó volt Lányi Edith a franczia királykisasszony szerepében. Az elő­adás különben bágyadtabb volt, mint a tavalyi János vitéz esték, de a zsúfolt karzat zajosan tüntetett a darab zamatos magyarsága mellett. Az asszony. Szerdán este páratlan bérletben »Az asszony« került másodszor színre múltkori szereposztással, jeles előadásban. Közönség gyér számmal volt. Lovag ur. A csütörtöki est után két pártra oszolva távo­zott a közönség a színházból, egyik résznek tetszett Csergő Hugó Lovag ur czimü vigjátéka, a másik rész boszankodott fölötte. A magunk részéről az utóbbiaknak adunk igazat. Végig néztük a darabot és unatkoztunk, lehetetlennek találtuk csaknem min­den helyzetét s a rímekbe foglalt deklamácziók sem voltak képesek meggyőzni bennünket a darab igaz­ságáról. Közönség kevés volt, a bérlőkön kívül alig jelentkezett valaki. Az előadás vontatott volt, a sze­repeket nem tudták s a versek rimelését ugyancsak éreztették. Ezen az estén láttuk először Beregi Sándor hősszerelmest játszani. Rokonszenves, talen- tumos ember, de kritikát ezután a szerepe után (György lovag), még nem mondhatunk. A töbhi szereplők, névszerint Fehér Gyula, Hajnal György, Simon Mariska, Hevesy Gusztika, Be'rczy Gyula, Körme*Aj Kálmán, Sz. Gáspár Anna, Vank, Reviczki, Juhay stb. igyekezettel, szerepeikhez mért kisebb- nagyobb sikerrel oldották meg feladatukat. A pub­likum azonban általánosságban nem tudott a darab iránt felmelegedni s ezúttal a tapsban nem igen volt része a szereplőknek sem. Bérezi Gyula jutalom-játéka Julius 2-án, ked­den lesz megtartva, mely alkalommal Nap és Hold a legmulatságosabb Operette kerül színre, a darabban részt vesz az egész operette személyzet és a jutal­mazandó a legjobb szerepét játsza el a közönségnek. Közgazdaság. Békési munkásmozgalmak. A múlt évben le­folyt békési aratási sztrájkmozgalmakból folyólag, a békési járásban levő birrokosok a helybeli mun­kásokat a szerződéskötésből kizárták s mintegy 300 arató munkást szerződtettek idegen helyről a folyó évi aratási munkálatokra. Ezek miatt, — mint Békésről kapjuk a hirt, — a helybeli munkások körében egyes, oly mozgalmak jelei ütötték fel fe­jüket, melyek miatt az aratás idejére a osendőrség létszámának felemelése vált szükségessé, mely meg­erősítést a csendőrszárnyparancsnokság már foga­natosította is. Községi füzfatelepek. A vármegye által meg indított házi ipari mozgalom _ nyomán legújabban líörösladány és Szeghalom községek mondották ki hogy a házi iparhoz szükséges nyers termények tömeges termelésének előmozdítása érdekéből 2 holdnyi községi füzfatelepet létesítenek. A földmi- velésügyi miniszter most arról értesítette a várme­gye közönségét, hogy a jelzett községeket ebbeli szándékukban szívesen támogatja és e czélból ré­szükre fejenként 50.000 darab nemos füzdugványt és holdanként 100 korona forgatási segélyt enge­délyezett. Adria biztositó társulat. E biztositó társulat április 25 én tartotfa közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentés és a 68. üzletévre (1906.) vo­natkozó zárszámadásokból a következő fontosabb ada,- tokat közöljük. Az életbiztositási-osztálynál 10.469 darab ajánlat nyujtatott be 65.450,756 kor. tőkéről; a kiállított kötvények tőke összege 56 909,218 k.-ra rúgott. A biztosítási állomány 1906. év végén tőké­ben kerek 358 millió kor. és évjáradékban 1.041,405 korona volt. A biztosítási töke átlag 39.o65,444 koronáról emelkedett. Dijakban 16.636,454 korona folyt be, mig a halál és elérési esetekben, valamint a járadékok fejében kifizetett összegek 7.076,155 koronát tesznek. A biztosítási állomány egy jeleté- keny részénél a díjtartalék az eddigi 4% helyett

Next

/
Thumbnails
Contents