Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-30 / 26. szám

6 BÉKÉS 1907. junius 29. 3 72°/o-os kamatlábbal számítva vétetett fel az 1906. évi mérlegbe. A 3 720/o-al való átszámítás és a tár­saság által ujonan életbe léptetett általános feltételek­nek az összes folyamatban lévő biztosításokra való kiterjesztése folytán igenyelt többlet az e czélra összegyűjtött 2.000,000 koronányi külön díjtartalék­ból fedeztetett A folyó évi mérlegből átutalt 200.000 koronával egy újabb külön díjtartalék gyűjtése veszi kezdetét. Az ily életbiztosítási díjtartalék és diját- vételek a számadási év végén 98.080,495 koronára rúgnak és viszontbiztosítások levonása utján saját számlára fennmaradó 90.335,125 korona figyelembe vételével az előző évvel szemben mutatkozó emel­kedés 8.814,886 kor. Tűzbiztosításokért 22.976.627 koronára, szállitmányi biztositositásokért 1.798,809 korona és betöréses lopás elleni biztosításokért 373,944 korona folyt be dijakban. Ezen három ágra a viszontbiztosítások összesen 11.078,679 koronát igényeltek, a kárfizetések pedig 17.404,660 koronát és a viszontbiztosítás levonásával 8.747,357 korona. Ezen ágazatok összes dijtartartalékai 15.476,913 K és a viszontbiztosítás levonásával 8.673, 682 kor.-t tesznek. A közgyűlés jóváhagyta az igazgatóság javas­latait, amelynek értelmében az évi fölöslegből 400.000 kor. egy rendkívüli kártartalék létesítésére, további 121,922 korona a B. mérleg szerint kimutatott ren­delkezésre álló tartaléknak 1.3000,000 kor.-ra leendő fölemelésére és a maradvány részvényenként 230 koronányi osztalék kifizetésére fordittussék. A társa­ság tartalékai, amelyek a függő károkra tartalékba helyezett 3.002,759 koronányi nettó összeget figyel­men kivül hagyva, 1906 deczember 31-én a 111 millió koronát meghaladják, a következőkép oszlanak meg, úgymint: Díjtartalék (levonva a viszontbizto­sítások részét) 98.888,834 korona, árfolyamingado­zási tartalék 3.558,795 korona, nyereménytartalékok 8.800,000 korona. A társulati tisztviselők nyugdíj- pénztára és takarék- és ellátási pénztárának vagyona összesen 2.049,676 koronára rúg. N y i 111 é r. Mindazon jó barátaim és ismerőseim, a kik felejthetlen áldott lelkű jó feleségem elhunyta alkal­mából, mérhetetlen fájdalmamat igaz részvétükkel enyhíteni iparkodtak, fogadják ez utón is kicsiny leánykáim nevében is hálás szívből jövő köszönetemet. Gyula, 1907. évi junius hó 27-én. 275 í—i Karácsonyi Károly. nyira hiába való törekvésnek bizonyult, hogy a gyulai törvényszék mindkettőjöket 8 napi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre Ítélte. Ügyész súlyos­bításért, vádlottak és védő felmentésért felebbeztek. Nem kevésbé érdekes a másik ügy, mélylyel a gyulai törvényszék foglalkozott junius 24-én. Történt ugyanis, hogy Orosházán 1905, jun. 8-án a Gémes Éereucz orosházi lakos gőzmalma le­égett. A tüzeset utáni napon megállapították, hogy ámbár az irodában volt könyveket és pénzkészletet mindjárt a tűz elején biztonságba helyezték, 985 K készpénz, mely tekercsekbe volt rakva nikkel és ezüst pénzdarabokból, nyomtalanul eltűnt. Hónapok múlva Budapestről levelet kapott Gémes Ferencz, melyben a tettes egyik rokona megnevezte azt, aki az eltűnt összeget elkapta. Ekkor jutott eszébe Gémes Ferenci­nek, hogy a tűzvész idején volt molnárja: Baráth József tőle a tűzvész utáu indokolatlanul eltávozott. Á megindított nyomozás során kiderült, Baráth Jó­zsef a tüzeset után 1906. jun. és jul. hónapokban 800 koronát rakott be a postatakarékpénztárba Hód­mezővásárhelyen és Budapesten, melyet azonban hét hónap alatt ismét kiszedegetett. S minthogy Baráth József a pénz holszerzésére nézve' azt adta elő, mi­ként a 800 koronát összekuporgatta, a nyomozás során megállapították, hogy előbbi alkalmaztatásai alatt havi jövedelme 70—80 korona volt, melyből egy 4 tagú családot eltartani és még gyűjteni is nem lehet. Az sem maradt titokban, hogy a vádlott, — ámbár állítólag 800 korona összegyűjtött pénze volt, me lyet vallomása szerint a padláson tartott, — mégis nyomorban élt, kölcsönökből és előlegekből igye­kezett enyhíteni örökös anyagi bajain. De meg látták is, midőn a tüzeset alkalmával az irodában megfordult és egy olyan zacskó volt a kezében, amilyenben apró pénz szokott állani. A főtárgyalá­son Baráth József, — ki most Budapesten iroda­szolga, — erősen tagadott, de hiába, mert a nyo­matékosan gyanús körülmények tömegében elveszett. A törvényszék megállapította, hogy a 985 koronát ő lopta el és ezért 2 évi fegyházra és 5 évi hivatal- és politikai jogvesztésre Ítélte a vádlottat, aki az ítélet ellen felebbezett. Heti piacz. Gyula, junius hó 25-éü. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben a hét folyamán lanyhább volt az irányzat, mert a vetések állásáról kedvezőbb hirek érkeztek. Búza 20 — 25 fillért veszített árából. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Eladó ház. Gyulán, a Józsefvároson, Jókai Mór-utcza 16. számú lakóház, mely 6 szoba és mellékhe­lyiségekből áll szabad kéz­ből eladó. Czim a kiadóhivatalban. 1297/1907. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Czigler Lajos végrehaj­tatnak Muntyán György Piku végrehajtást szenve­dett elleni 80 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék terü­letén levő, Kétegybáza község határában fekvő és a kétegyházi 1115. számú tjkvben A—j—1. rszám, 372. hrszám alatt felvett 412 □ öl területű 342. nép- sorszámu ház, udvar és kertből álló ingatlanra az árverést 938 koronában ezennel megállapított kikiál­tási árban elrendelte és hogy fentebb megjelölt in­gatlan az 1907. évi julius hó 20-ik napján délelőtt 9 órakor, Kétegyháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron * alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsáranak 10°/0-át vagyis 93 korona' 80 fillért kész­pénzben, vagy 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jel­zett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 333:3. szám alatt kelt m. kir. igazságügy- ministeri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság. Törvényszéki csarnok. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett el­adatott : Heti bünkrónika. Az elmúlt két héten sok min­den apró-C9eprő ügy került tárgyalásra, de izgalmas bűnügyekben is bővelkedett a gyulai büntető tör­vényszék. Hogy az apráján kezdjük, Szarvason 1904. márczius 4-én Szabó Bálint szarvasi lakos, kinek foglalkozása megfelel a nevének, egy általa elfoga­dott, Padoni Pál által kibocsátott, Vitaki János és Lankó Soma által fogadott, 200 koronáról kiállított hamis váltót készített akként, hogy a váltóra Pa­doni Pál és Lankó Soma nevét megbízás nélkül rá­írta és a szarvasi hitelbank r. társaságnál leszámi- toltatta. A törvényszék 6 hónapi börtön büntetéssel sújtotta a megtévedt embert. — Budai István fü­zesgyarmati lakos Füzesgyarmaton 1907 január 28-án éjjel hamis kulcscsal, február 4-én éjjel pedig betörés mellett a Gyáni András magtárába beha­tolt és onnan 6—6 véka árpát ellopott. Daczára a lopott dolog csekély értékének, Budai István rovott múltjára való tekintettel 2 évi fegyházra Ítéltetett, mig az orgazda Budai János 7 napi fogházat kapott. Nevezetesebb bűnügyek voltak a következők : Nagy Károly vésztői baromfi kereskedő Vész­tőn a vasúti állomásnál 1906. év augusztus 31-én 4 ketrecz baromfit és 4 láda tojást akart feladni Budapestre teheráruként és követelte, hogy azt Har- nik Simon állomásfőnök a legközelebbi vonattal küldje el. Az állomásfőnök ezt megtagadta azzal az indokolással, hogy nincs hely. Nagy Károly ezért indulatba jött és azzal gyanúsította meg az állomás­főnököt, hogy azért nem továbbította az ő árúját, mert nem hord neki tojást, mini mások teszik, majd a kolozsvári üzletvezetőséghez feljelentést adott he, melyben megvádolja az állomásfönököt, hogy az egy haszonleső, ajándékokat hajhászó és követelő olyan személy, aki minősithetlen magatartást tanú­sít, aki továbbá megvesztegethető, iszákos, kártyás és feslett életet folytat. Rábai Imre vasúti korcs- máros, — púért, miért nem, — szintén haragosa volt az állomásfőnökre és felbátorodva a Nagy Károly támadásán, egy feljelentésben szintén meg­vesztegethetőséggel vádolja meg s egyebek közt »közveszélyes, zsaroló főnöknek« nevezi. — Nagy Károly és Rábai Imre vádlottak állításaik valóságát akarták bizonyítani a tárgyaláson, ez azonban any­Búza Árpa Zab Tengeri 17-20—17-80 12-00—12-20 14-20—14 40 1000-10.10 Vendéglő kiadó Mezőberényben, a vasút kö­zelében folyó évi szeptember hó 10-re, vagy előbb is átvehető. Értekezni lehet a helyszínen, vagy a tulajdonos Herzberger Józseffel, Gyulán. 270 2-3 ©©©©©©©©© Eladó! egy újonnan berendezett hentes és mé­száros üzleti berendezés egész jó kar­ban levő nagy jégszekrénynyel. Értekezni leket: 281 1—1 Gulrich János hentesnél Gyulán, a csendőr-laktanyá­val szemben, 6. h. szám. @@®@@@@@© Gyula, 1907. április 18. 278 1—1 Dp. Aigner, kir. törvényszéki biró. Syj(ac/i úrnaA, ^ffzdinn cd. éd Ált. dzaS. fi a dláplazláppáz. SS)Cépp éaoed ezedőtt < ÁazldSadSa/i a ettem az 6n ytpízáS.a/i leAziill aadzá<p iailóSáS, rnc/J/JeS nappa fi merj. oo.Sia.fn eSépedoe. SD/SioeS czeAei itt nem dze- zezSetem lie, AézeA zédzemze 2 pút JaS.li mifiií.uJa éá A páz ppezmeAnad- záp.laziál & AédzSet íazlaSéA-íaziáaaS á /0 A zajczáz, melpeA Jen aSAaSmadaA a. nadzáp JeSaAailziátiáfioz, — uiúnaéi fnellett AiiSden i. SSd zte letteS: (/). de//,’ do/ze/oei, ■ e(»/Z/,:e ty. DlCac/ifttí dza 6 a <Ia/ln azo.ll nac/iájjlailá SO, 7S, 100, 140, 190, fiúinál SS, 42, SO Azajczázézt mindenütt AapSiatáA. (S)aaA ad/unA a. diSánp niánzaiuliáS duei ezz. <z aa/adc n<zc/.z<zjj­laiéá, meéijne/t Aapctuzdan ,, ÁJadené ^Tl^ac/í. ie epte&eu

Next

/
Thumbnails
Contents