Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
JL 1907. junius 16. BÉKÉS Kálmán békésszentandrási községi Írnok, ellene folyamatba tett fegyelmi eljárás során lemondott s lemondását a főszolgabíró elfogadta. Az orosházi járási főszolgabírói hivatal személyzetéből Jeszenszky Elek dr. szolgabiró május hó folyamán katonai fegyvergyakorlatát teljesitvén, a hivatalból távol volt. Az alispán egyéb előadmányai közül Loós Lipót eperjesi tanyai tanító fegyelmi ügye keltette a legnagyobb érdeklődést. A nevezett tanító ellen Mikler Sándor kir. tanfelügyelő fegyelmi feljelentést tett, hogy midőn a nevezett tanítónál iskolalátogatáson volt s őt hibáira,— nem az iskolás gyermekek előtt, hanem a tanítói lakáson — figyelmeztette, nevezett tanító vele gorombáskodott, sőt tettlegességgel fenyegette. A közigazgatási bizottság tárgyalva a feljelentést s egyébként is értesülést szerezvén arról, hogy Békésvármegyében a tanítói karban a fegyelem igen meglazult, de meg a nevezett tanító ellen felhozott vádak súlyosságánál fogva — s már azért is, hogy példát statuáljon, — ellene nemcsak a fegyelmi eljárást rendelte el, hanem az alispáni javaslattól eltérve, hivatalától is felfüggesztette s fizetését felére szállította le. Dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint, a közegészségügyi viszonyok a múlt hónapban általában kielégítők voltak, leginkább a 'légzőszervek hurutos és gyuladásos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halálok: a tüdövész volt. A hevenyragadós bajok közül előfordult: a diphteria 16 esetben 4 halálozással, a vörheny 21 megbetegedéssel 2 halálozással, a kanyaró 444 esetben 25 halálozással, a szamárköhögés 9 esetben, a járványos fültőmirigygyuladás 21 esetben. A legnagyobb mérvben tehát a kanyaró uralkodott, azonban lefolyásában elég enyhe volt s leginkább Békéscsaba, Doboz. Orosháza községekre s Gyula város területére szorítkozott. A diphteriás betegek közül gyógyszerummal beoltatott 9 beteg, kik közül meggyógyult 8 s meghalt 1. A jelentést a bizottság tudomásul vette. Ezután ugyancsak a főorvos előadmányában tárgyaltatott a tótkomlóst patika ügye. Ugyanis Tótkomlóson a gyógyszerész elhalá- lozván, a megüresedett gyógyszertár személyes jogának adományozása a vármegye közigazgatási bizottságára szállt. Az alispán által hirdetett pályázat folytán beérkezett pályázati kérvények felett kellett a bizottságnak döntenie. A község képviselőtestülete, — melyet a törvény értelmében meg kellett hallgatni, — 22 szóval Barna Mór Miklós gyógyszerésznek kívánta adományozni a patikajogot, inig 11 a képviselők közül Görbe Gyula gyógyszerészt pártolták. A közigazgatási bizottság a tiszti főorvos javaslatára Ge'cs Kálmán Lászlónak adományozta a jogot, mellőzve a község javaslatát, mivel Gécs a legjobb képesítettséggel bir a pályázók között. Barna Mórt a község ellenére elejtendőnek' találta a bizottság, mert az állíttatott róla s a főszolgabírói jelentés szerint ez beigazolást is nyert, hogy arra az esetre, ha ő nyeri a patikát, 5000 koronát ad a községnek. Különben a közigazgatási bizottság határozata felett végérvényesen a belügyminiszter dönt, akihez az ügy összes iratai felterjesztettek. Csák György pénzügyigazgató jelentése szerint a múlt év hasonló szakában elért befizetési eredménnyel szemben, egyenes adóban befolyt 1042.260 koronával hadmentességi díjban 6151 koronával több. A jelentés szintén tudomásul vétetett. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő jelentésében beszámol az iskolalátogatásokról s ezek közt a tótkomlód iskolákról, ahol különösen szükségét látta annak, hogy úgy az iskolaszék elnökét, mint a tanítókat a magyar nyelv sikeresebb tanítására figyelmeztesse, amit azok tudomásul is vettek. Egyben jelzi, hogy Tótkomlóson 6 osztályú állami iskola felállítása sürgős szükséget képez s ez iránt már gondoskodva is van. Beszámol a gyula—eperjesi tanyai községi iskolának a tanítás eredményét illetőleg tapasztalt nagyobb mérvű hiányokról, melynek folyománya a fentebb tárgyalt fegyelmi ügy. Bejelenti, hogy a Gyula városhoz tartozó Szabadka tanyai iskola tanítóját Drevenyák Tamást a vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv tanítása és terjesztése körül kifejtett működésének ' elismeréséül 100 korona jutalomdijban részesítette. A jelentést tudomásul vették. Levay István békési ev. ref. tanító kérvényét, melyben a terménybeli járandóságainak készpénzben való kiszolgáltatását kéri, Dombi Lajos esperes felszólalására illetékes intézkedés végett a békési ev. ref. egyházközségnek adták ki. A nagyszénás), állami elemi iskolai gondnokságnak a vizsgák megtartása tárgyában hozott hatá- tározatát a bizottság megsemmisitette, mert a vizsgák határidejéről a tanfelügyelőt nem értesítették a kellő időben s a vizsgákat junius 15-ikére tűzte ki bizottság. Perszina Alfréd kir. főmérnök az államépité szeti hivatal főnöke jelentette, hogy az állami és törvényhatósági utak jó állapotban vannak s azokon forgalmi adadály nem fordult elő. A halmágycsúcsi bányából a kavics és zúzott kő szállítás megkezdetett. A beruházási kölcsön terhére folyó évben esz- közlendő út- és hidépitkezések műszaki műveletei már részben kidolgoztattak s jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez felterjesztettek. A hátra levő rész is a folyó hónapban felterjesztetik. A jelentés tudomásul szolgált. Ezután az Orosháza—szentesi törvényhatósági közút szentetornyai szakaszának törzskönyveit hitelesítette a bizottság. az endrőd—kondorosa lakosok azon kérelmére nézve, hogy Kondor nevű tanyán posta-ügynökség állíttassák fel, a bizottság az illetékes főszolgabirák meghallgatását rendelte el. Szekér Gyula közgazdasági előadónak az 1898. évi II. törvényczikk (munkástörvény) módosítása iránt tett előterjesztésére érdemleges döntés nem történt, mert az előadó és a felszólalók által hivat- | kozott egyik konkrét ügy ügyiratai a bizottság előtt Dem voltak. A kérdéses ügy, a közigazgatási bizottságnak ezen a gyűlésén újra tárgyalás alá kerülvén, Szekér Gyula közgazdasági előadó az április havi ülésben, az 1898. évi II. t.-cz. módosítása tárgyában tett előterjesztését fenntartotta. Ennek értelmében felirat volna intézendő a közigazgatási bizottság részéről a földmivelésügyi miniszterhez, hogy az 1898. évi II. t.-cz. módosíttassák oly irányban, jhogy a munkaadó azon terület után, a melynek lá- Ibon álló termését tűz, jég, árvíz, avagy aszály okozta elemi csapás megsemmisitette, a szerződésileg biztosított hányadot, illetőleg biztosítékot a munkás- jnak kiadni ne tartozzék, továbbá, hogy a munkás ügyi viták elbírálását teljesítő elsőfokú közigazgatási hatóságoknak, ezen feladatuk teljesítésénél gazdasági szakértők álljanak rendelkezésre. Az' előterjesztésnek különösen hangsúlyozott indokát, egyik felebbezett munkás ügyben a felebb- viteli küldöttség és a földmivelésügyi minister által egybehangzóan hozott az a határozata képezte, mely- szerint a munkaadó köteleztetett, hogy a leégett, de általa nem biztosított gabonából is a szerződésileg biztosított részt a munkások részére kiadja. Ezt úgy az előadó, mint a tárgyhoz felszólalt Be liczey Géza és Morvay Mihály bizottsági tagok jogtalannak és méltánytalannak tartják, mert nézetük szerint el nem végzett munkáért a munkások díjazásra igényt nem tarthatnak és ilyen hatósági döntések a gazdaközönség romlását idézhetik elő. Hogy tehát jövőben ilyen hatósági döntések ne történhessenek, az 1898. évi II.-ez. hasonló esetekre tekintettel leendő módosítását kívánják. Ambrus Sándor alispán a javaslatba hozott feliratot a szóban forgó és felszólalók által nehezményezett határozat miatt szükségesnek nem tartja, mert ebben az esetben nem előre nem látott, vagy el nem hárítható, hanem olyan elemi csapás következett be, a melyet munkaadó a rendes gondosság mellett előre láthatott és igy módjában is állott annak hátrányos következményeit elhárítani. A kifogásolt határozat jogi szempontból teljesen korrekt, miért is a feliratot ebből az esetből kifolyólag nem tartja szükségesnek és ahhoz nem is járul hozzá. Ellenben hozzájárul oly értelmű felirat intézéséhez, amely az 1898 évi II. t.-cziknek az időközben szerzett tapasztalatok figyelembevételével leendő módosítását czélozza. Különösen törvényhozási utón kellene rendezni azon kiváltképen az idén gyakran előfordult esetben követendő eljárást, midőn a gazda a téli fagy által megrongált őszi gabona vetését ki- szántatja és nem aratási munka alá tartozó más terménynyel (p. u. kukoriczával) veti be. Kérdés tárgyát képezheti, hogy ilyen esetben van-e igénye a munkásnak a szerződésileg biztosított hányadra vagy biztosítékra. A bizottság nézete szerint a munkás ily esetekben a gazda hibáján kívül nem teljesitvén munkát, biztosítékban sem volna részesítendő. Elnöklő főispán hozzászólássá után a bizottság a felirat küldését elhatározta és felkérte a köz- gazdasági előadót, hogy a muukásközvetitő intézményt a gyakorlatban szerzett tapasztalatok nyomán tanulmány tárgyává tevén, az esetleg szükséges módosításokra nézve tegyen a bizottsághoz előterjesztést. Az ülés délben 1 órakor ért véget. T a n ii g y. Gimnáziumunk új igazgatója. Csütörtökön, junius 13-án jött le a megyés püspök intézkedése, amellyel Méreg Gyulát a helyettes-igazgatói teendőktől felmenti és Tóth Árpádot nevezi ki a gyulai r. k. főgimnázium igazgatójává. Őszinte részvéttel és igaz sajnálattal vettünk tudomást annak idején a gimnázium első igazgatójának haláláról. A gondviselés korán szólította el abból a szerepkörből amelyet neki juttatott s amelyet ő mindnyájunk örömére és megnyugvására annyi lelkesedéssel, oly tapintattal töltött be. A megyés püspök jelen rendelkezése azonban a gimnázium jövőjéről teljesen megnyugtathat bennünket. Tóth Árpádban képzett, tapasztalt, higgadt, megfontolt vezetőt nyer az intézet, aki teljesen rátermett arra az állásra, amelyre püspöke bizalma emelte. Különben is legidősebb tagja a tanári karnak s mint ilyen, első sorban hivatott volt a vezető szerepre. Örömünkre szolgál az is, hogy mindnyájan tudjuk, rajong tanári hivatásáért, valódi hivatásáért, valódi hivatásnak tekinti azt s nem kenyérkereső pályának, növendékeit szereti s azok viszont rajongnak érette ; a jó tanárnak pedig valódi fokmérője ez a ragaszkodás. A megyés püspök jó kézbe tette ifjú gimnáziumunk jövőjét, mikor Tóth Árpádra bízta. A tanári kar különben a jövő iskolai évben egyébként is nagy változáson megy át. A megyés püspök jóváhagyta a gimnáziumi bizottság ama határozatát, hogy három uj tanári állásra hirdet pályázatot, még pedig magyar-latin tanszékre az igazgatóvá kinevezett Tóth Árpád helyett, továbbá latin-görög tanszékre és végre betölti a tornatanár! állást. A Gróz János tanár távozásával szintén megürült természetrajz-földrajzi s az ez évben betöltésre kerülő latin-iörténeti tanszékre az egyházmegye nevelt paptanárt; az előbbire Munch Szilárdot, az utóbbira Németiig Józsefet, ezek tehát pályázat nélkül foglalják el állásukat s igy a tanári kar a jövő iskolai éven öt uj tanárral szaporodik. K. I. A gyulai áll. segélyezett közs. polg. leányiskolában az 1906/7. évi záróvizsgálatok junius hó 20. és 21-én lesznek, még pedig: 20-án d. e. 8 órától az I., d. u. 2 órától a 11., 21-én d. e. 8 órától a III. oszt. vizsgálata. 21-én d. u. 3 órától énekvizsgálat, rajz-kéziratmunka-kiállitás és az isk. év berekesztése. E vizsgálatokra az iskolaszéket, szülőket és tanügybarátekat tisztelettel meghívja Az igazgatóság. Az ev. ref. elemi iskolák a következő sorrendben tartják vizsgáikat: 23-án d. u. a IV-ik fi, 24-ón d. e. Ili—IV. leány, d. u. Ill ik fi, 25-én d. e. I—II. fi, d. u. kenyérsütő utczai I—Il-ik fi, 26-án d. e. Il-ik leány, d. u. I-sö leány osztály. Értesítés. A gyulai izr. fiú- és leányiskolában a folyó tanévi záróvizsgálatok a következő napokon és renddel fognak megtartatni : Folyó hó 23-án vasárnap délelőtt fél 9-től 12-ig az I—II. osztályban ; folyó hó 24-én hétfőn délelőtt fél 9-től 12-ig az III—IV. osztályban. Ezen záróvizsgálatokra a t. szülők és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Gyulán, 1907. június hó. A gyulai izr. iskolaszék. A gyulai iparostanonc iskolában junius hó 17-ón és 18-én 5—-7-ig lesznek az évzáró vizsgálatok. A tanoncmunkakiállitás és az iskolai év berekesztése pedig junius 29-én fog megtartatni. E vizsgálatokra az ipart, bizottságot és tanügy barátokat tisztelettel meghívja. Az igazgatóság. Az ev. ref. iskolák majálisa e hó 13-án zajlott le a város faiskolája előtti térségen, melyen úgy a szülők, mint a tanügy barátok közül számosán vettek részt. A majális költségeihez cs. Fábián János 10 koronával járult, melyért ezúton is köszönetét mond a ref. tautestület. Helyettesítés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hetyei Gabriella csorvási állami iskolai tanítónőt egészségének helyreállítása czéljából 6 hónapra szabadságolta, s helyettesül Kiss Erzsébet gyulai lakost nevezte ki. Megjutalmazott tanító. A kultuszminiszter 100 korona jutalomdijjal tüntette ki Drevenyák Tamás gyulai tanyai tanítót a magyar nyelv tanításában kifejtett eredményes buzgalmáért. A jutalmat a napokban adta át a városházán tartott ünnepség keretében Mikler Sándor tanfelügyelő a kitüntetett tanítónak.
