Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
BÉKÉS 1907. junius 16. a magyar társadalomnak, melynek kiváló munkás kezekre, okos, körültekintő, gondolkozó főkre és nemes, hazafiasán buzgó és önzetlen szivekre és lelkekre mindig, de különösen mostanában, olyan égetően nagy szüksége volt és van ! Az ilyen szülők nemcsak önmaguk ellen, nemcsak gyermekük jövője ellen, de a magyar társadalom ellen is súlyosan, helyrehozhatatlanul vétkeznek. Nem győzzük tehát most, a pályaválasztás kérdésének napjaiban eléggé szivükre kötni, eléggé lelkűkbe beszélni azoknak, kiknek elhatározásától egy fiatal élet beláthat- lan jövendője függ, hogy ezt a kérdést ne elhamarkodva, tisztán a perez, a külső pillanatnyi behatás felületes mérlegelése alapján, hanem higgadt, az élettapasztalatokon át leszürődött, s a gyermek hajlamainak beható, gondos tanulmányozása és mérlegelése közben kijegeczesedett elhatározás alapján, saját nagy felelősségük teljes tudatában, lelkiismeretük megkérdezése mellett döntsék el ! Téves felfogás az, hogy mindenkinek ügyvédnek, bírónak, orvosnak, vagy köz- és magánhivatalnoknak kell lennie ! Téves felfogás az, hogy csak ezek boldogulhatnak, ezek lesznek képesek az idők, a körülmények sodró viharában helyükön biztosan, becsülettel megállni. Az élet, ez az örök tanulságu rettenetes példatár, épp az ellenkezőt hirdeti és bizonyítja! Tanultnak, igenis tanultnak kell lenni — hivatása arányaihoz mérten — minden honpolgárnak, de ez nem zárja ki azt, hogy valaki az ipari és kereskedelmi pályára ne lépjen ! Ez a két pálya ma lehet még egyesek, a maradiak előtt lenézett, kevésre becsült, ócsárolt élethivatás, de a ki nemcsak a jelenből, de annak a múlttal történt egybevetéséből, s a jövőnek fényét és árnyékait egyaránt előre vető jelenségeiből vonja le következtetését, látnia, tudnia, éreznie kell, hogy ez csak látszat, csalódás s hogy a helyes felfogás szerint a jővő ezé a két pályáé, az iparé és kereskedelemé. Avagy lett-e valaha nagy és hatalmas rétét a hazai és egyetemes történelem szélesebb és legszélesebb ismeretével is egybekapcsolták. A vármegye határain belül esik súlypontja az első csoport, Haan Lajos, Mogyoróssy János és Oláh György, valamint a „Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat* működésének. Haan Lajos nógrádmegyei volt, theologiai tanulmányait Jena és Berlin egyetemein befejezvén, a selmeczi, majd a nagylaki, I855. a békéscsabai ág. ev. egyház lelkésze, 1877. a magyar tudományos akadémia levelező tagja lett. Mint lelkész sokat munkálkodott a csabai egyház valláserkölcsi nívójának emelésén, mint tanár a város magyarosodásán, mint történetíró lel- készi állomáshelyei múltjának felderítésén ; mint egyetemi hallgató Gyulán adta ki müvét a jénai egyetem magyar diákjairól, mint a megyének hű fia kutatásait a vármegye egész területére kiterjeszti ; így születtek a gyulai vár és uradalom múltjáról, Dürer származási helyéről, melyet az ő révén ismerünk és az egész vármegye történelméről írt tanúlmányai. Első összefoglaló műve bizonyára csak bevezető lett volna ahhoz a millenáris munkához, melylyel Békésvármegye megbízta s melyet Karácsonyi János fejezett be Haan munkássága a részletek felkutatása és kidolgozása körül korszakalkotó, de synthetikus eredményt nem ad. Mogyoróssy János és Oláh György két nemzedéket alkotnak a békésvármegyei történetírás terén, a mesterét és tanítványait. Az előbbi Mac Carthy tollára való, ki a Portraits oz the Sixties müvében ilyen alakokat keresett, az utóbbi literary gentleman. Mogyoróssy gazdatiszt volt, szenvedélyes gyűjtő, ki abból a feledhetlen karosszékből, mely gyűjteményében állott, minden kép és fegyver történetét a higgadt meggyőződés hangján szokta elmondani, ősz és agg volt már, mikor e sorok írója is térdén ülve hallgatta tőle az elmosódott képek történetét. Oláh a vártnegye tiszti főügyésze volt, athléta termet, szenvedélyes, mikor a hazaszeretet vagy Ezechiel szólalt meg benne, emberszerető, mikor a munkások ügyében tárgyalt és írt, zenész és festő, hírlapíró, sportman és agitátor. Mogyoróssy emlékezéseket irt, Oláh küzdelmeket. „Gyula hajdan és most* régi kép, a családtörténeti monog- raphiák meg ezüstszálak, melyek a múlt alakjaihoz vezetnek, kik társaságokba verődnek előttünk, „Békésvármegye i84g—4g-ben“ ellenben hatalmas védirat azok mellett, kik a függetlenségi harezban küzdöttek, melyben az alakokat az agitacio, szervezkedés és előretörés jellemzi. E két ember közül Mogyoróssy vezetőszerepet vitt a „Békésvármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat“, Oláh a „Békésmegyei Közművelődési Egyesület* megalapításában. Valójában egy volt e kettő, mert a második az elsőből alakult, de a másodikból az első vezérei már hiányoztak. Haan és Mogyoróssy körül két évtizedig élt a Társaság, azok tanítványai közül az Egyesületnek csak Oláh György maradt meg. Életerejével elmúlt az Egyesület is, csak egy jegyzőkönyv maradt meg, melyet minden évben felvettek a magyar nyelvű tanításért jutalmazottakról. (Vége következik.) ben súlyos, részben könnyű testisértés elkövetésével támadtatott meg, amelyek közül 3 verekedés közben ej tetett; mig a vagyonbiztonság ellen 28 esetben intéztetett támadás, egy magánlaksértésen kívül 27 esetben, nagyrészt csekélyebb értékű tárgyak ellopásával. A kinyomozott tettesek ellen a büntető eljárás megindittatott, a néhány ismeretlen tettes ellen pedig a nyomozás folyamatban van. Már a tüzesetek száma a folyó év előző hónapjaihoz képest tetemesen emelkedett, miért is az illetékes helyi hatóságokat utasítottam, hogy a lakosságot hirdetményileg figyelmeztessék a tüzrendé- szeti óvórendszabályok pontos betartására és elrendeltem a tüzoltószerek megfelelő kiegészítését és kijavítását. A múlt hónapban ugyanis 28 tüzeset volt; leégett 10 lakóház és istállóépület, 5 sertésól, 2 vasúti teherkocsi és kisebb-nagyobb értékű takarmány, szalma és kóró. A tüzet 6 esetben villám- csapás okozta, 1 esetben pedig a vasúti mozdonyból kipattant szikra, mig a többiek oka gondatlanság, többnyire a felügyelet nélkül hagyott gyermekek gyufával játszása volt. 24 baleset történt, amelyek közül 7 halállal végződött; a halál oka 3 esetben fürdés közben való vizbefulás volt. Ezért a járási főszolgabirákat és Gyula város polgármesterét utasítottam, hogy a folyóvizeken és fürdésre alkalmas más vizeken az életbiztonsági és közrendészeti tekintetek szigorú szem előtt tartásával, külön fürdőhelyekéi jelöljenek ki, amelyeken kívül másutt való szabad fürdés tilos és az e tilalom ellen vétők kihágás miatt felelősségre vonandók. Öngyilkosság 10 és öngyilkossági kísérlet 4 fordult elő. Földmivelés és munkásügy. Bár az őszi vetések gyengék, de az esővel váltakozó enyhe időjárás azokat is némileg megjavította. A tavaszi vetések és a kapásnövények általában jól állanak. A kukorlcza gazdagon kelt és szépen fejlődik, hasonlóképen a czukorrépa is, amelyet az ormányos pusztításától fokozott védekezéssel sikerült megoltalmazni. Ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, általában meglehetős középtermést remélhetünk. A gazdasági munkák közül az aszatolás, széna- és herekaszálás, kukoricza-, répa- és burgonyakapálás, dohányültetés, szőlőkötözés és kapálás voltak folyamatban. A munkások helyzete kielégítő, ameny- nyiben a megindult tavaszi munkálatoknál számukra bőséges munkaalkalom kínálkozott. Az átlagos napszámbér 2 korona 40 fillér volt. Sőt a békéscsabai járásbeli kubikosok, akik mindannyian dologban vannak, nagyon jó keresetre tettek szert mert a nagy mértékben megindított államvasuti munkálatoknál átlag napi 3—4 koronát keresnek. Az aratási szerződések nagyrészt megköttettek már ugyan, de a mezei munkákra még mindig folynak a szerződéskötések. Az idén aratási szerződés nélkül maradt munkások részben idegen vállalatoknál keresnek munkát, részben az előre leszerződni nem szokott kisebb birtokosok munkásszükségletét fogják kielégíteni. Megemlitendőnek tartom, hogy özvegy Yécsev Józsefné báróné, Körösladány község határában levő u n. vermes-sárréti 1700 holdas földbirtokát a múlt hóban 244 szegény sorsú munkásnak a folyó évi október hó 1-től, 9 évre haszonbérbe adta.. Az ipar és kereskedelem terén föllendülés nem észlelhető. Orosházán az épitő napszámosok május 6-án magasabb napszámbért követelve a munkát abbanhagyták, a megegyezés a munkaadókkal csakhamar létrejővén, nagyobb fennakadás nem volt. — Gyulán azonban az összes építőipari munkások sztrájkolnak, csupán a kisebb, segéd nélkül dolgozó mesterek végeznek kisebb arányú munkákat. Vegyesek. Füzesgyarmat községben a múlt hónapban az országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje jelenlétében, az 1898. évi XXIII. t.-czikk értelmében hitelszövetkezet alakult. Május 1-én úgy a szarvasi, mint a kondorosi szocziál-demokrata párt megtartotta előre bejelentett népgyülését, mely nem éppen nagy érdeklődés mellett egészen rendben folyt le; május 20-án pedig a szarvasi függetlenségi párt tartotta fennállásának 25 éves emlékünnepét a kör helyiségében és udvarán. Minthogy a közelmúltban előfordult esetekből kifolyólag azt tapasztaltam, hogy a postahivatalok nem értesítik azonnal az illetékes közigazgatási hatóságot azon postaküldeményekről, amelyekről gyanítani lehet, hogy kivándorlásra csábitó hirdetményt, nyomtatványt vagy Írott levelet tartalmaznak, holott ez az 55683—1902. belügyminiszteri számú körrendelettel miheztartás végett újból közölt 64981 —1890. belügyminiszteri számú körrendelet szerint kötelességükké tétetett, fölterjesztést intéztem a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, hogy a postahivatalokat abbeli kötelességüknek szem előtt tartására újból szigorúan utasítsa. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általánosságban panaszra nem volt ok. Janovics egy nemzet azzal, hogy kiváló tudósai és aivatalnokai voltak!? Nem ! Egy nemzet, egy állam nagy csak úgy ehet, ha tanult lateiner osztály mellett, tárult iparosai, kereskedői vannak. Ez a három elem együttvéve képes negvédeni a romlás veszélyétől a már-már íanyatlásnak indult magyar középosztályt, s íz lesz képes nagygyá, erőssé, minden ki- fülről jövő, s elnyomatásunkat czélzó erő- zaktól, s a sors által reánk mért, s a jövőjen is érhető súlyos megpróbáltatásoktól negvédeni édes hazánkat ! Adja Isten, hogy úgy legyen! . . . I közigazgatási bizottság ülése. — Junius 10-én. — A vármegye közigazgatási bizottsága dr. Fábry iándor főispán elnöklete alatt tartotta rendszermti lavi ülését, amelyről több közigazgatási bizottsági ag hiányzott. A főispán megnyitó beszédében ünnepélyes szánkkal emlékezett meg Ő Felsége 40 éves koronázási ubileumáról, amely junius 8-án folyt le az ország- ián mindenütt zajtalanul, de annál bensőségteljeseb- ien. Junius 8-án volt ugyanis 40 éve annak, hogy j Felsége Magyarország alkotmányos királyává meg- :oronáztatott és letette az alkotmányra az esküt; 0 év egy ember életében is hosszú idő, de annál j elentőségteljesebb egy uralkodó életében, akinek iralkodásához népének jóléte és boldogulása füző-j lik. Ha visszatekintünk a lefolyt 40 évre, tiszte- ettel, hódolattal s hálával kell megemlékeznünk :oronás királyunkról, aki mindenkor a kötelesség- udás mintaképe volt és akinek bölcs kormányzása Jatt a nemzetnek anyagi és szellemi fellendülése latalmas arányokat öltött. Erre való megemléke-[ éssel kezdje meg a bizottság' mai tanácskozását,! érve a mindenhatót, hogy koronás királyunkat alkot-j (lányunk, függetlenségünk megerősítésére,nemzetünk! Hétére s boldogulására még sokáig tartsa meg. Éljen a király ! kiáltásokkal kisérték a bízott ág tagjai a főispán ezen szavait. Ezután megkezdetvén a tárgyalás, első sorban ílolvastatott Ambrus Sándor alispán rendszerinti avi jelentése, melyet a bizottság tudomásul vett. 1 jelentés a következő: A folyó év május havában vármegyénkben elő- irdult közérdekű eseményekről a következőket je- mtem : A személy- és vagyonbiztonság állapota május óban általában kedvezőbb volt, mint az előző hó- apokban. A személybiztonság ugyanis csak 6, rész
