Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. május 5. 18-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... „ Fél évre... _ _ évnegyedre... ._ 10 K - I 5 K - t 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KO UN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megnyitás előtt. — Látogatás a szanatóriumban. — (Sz.) Dr. Lukács György örök és her- vadhatlan érdemeket szerzett magának vármegyénkben. Közintézményeink jórésze az ő nevéhez az ő békésmegyei szerepléséhez fűződik. Alig van ága a közigazgatásnak hol ő, ki a becsületes munka és nemes szív embere volt, értékeset, maradandót ne alkotott volna. Minden érdeme között azonban az a legnagyobb, hogy az alföldi nópszanatórium ügyét diadalra segítette. Erős kézzel ragadta meg azt a zászlót, amit kibontott és minden Kálvárián keresztül lobogtatja most is meg nem tört erős akarattal, nemes czéljának jövendő gyümölcsözésébe vetett rendíthetetlen bizodalommal s immáron azzal a boldogító, felemelő öntudattal, hogy nem hiába küzdött és fáradott. Az első alföldi népszanatórium készen áll! Hatalmas, impozáns alkotás úgy egészében, mint részeiben ! Azok a kishitüek, és hitetlen Tamások pedig, kik annak idején indolens nemtörődömséggel, kicsinylő arcz- fintoritással fogadták az eszmét, a tervet, kónytelenitve lesznek belátni, hogy dr. Lukács György terve sem merész fantázia, sem balga álom, sem lehetetlenség nem volt. Dr. Lukács György hivó szózatára az egész ország szive feldobogott. Elnyomta a kétkedés szavát a lelkesedés, amit igazol az az eredmény, miről e helyütt beszámolni kötelességszámba menő feladat. Arról vitatkozni, hogy a népszanatórium milyen áldás egy vidékre, túlhaladott állásIpont. Ezt ma már mindenki belátja, ha csak a megismert igazság ellen tusakodni nem akar! Arról azonban, hogy az alföldön van-e létjogosultsága a nópszanatóriumoknak, napjainkban is hallunk gyakran vitatkozó hangokat, s fölös számú érveket pro és contra! Aki azonban ismeri azt az intencziót, azokat a mélyebben fekvő, titkos rugókat, mik az eszme megvalósítása körül közreműködtek, az előtt azonnal kétségtelenné válik, hogy az e pont körül való vitatkozás szintén haszontalan idő fecsórelés. Az alföldi népszanatóriumok létesítésének egyik oka természetesen az illető vidék szegényebb sorsú betegeinek felkarolása, de sokkal erősebb argumentum ezen tisztán humanisztikus alapokon álló okon kívül az, amiért hírneves orvosaink az alföldi szanatóriumok létesítését javasolják. Tudnivaló ugyanis, hogy ha a tüdőbajos alföldi ember felvidéki szanatóriumba megy, ott az esetek nagyobb részében kigyógyul, vagy annyira javul, hogy régi munkakörébe újra vissza térhet. Ez igaz, de azt is mérlegelnünk kell, hogy betegségét az alföldön kapta és a felvidéken gyógyult ki, melynek kiimája pedig a mienknél sokkal erősebb. A klímaváltozás pedig az emberi szervezetben egyénenként mérve, kisebb nagyobb változásokat, rázkódtatásokat idéz elő, s igy a beteg, ki felvidékre megy gyógyulást keresni, kétszeres rázkódtatásnak lesz szervezete szempontjából kitéve. Először, mig megszokja 3 hegyi élesebb levegőt, s másodszor midőn a már megszokott hegyi kiima után a kúra befejeztével újból az alföldi éghajlat alá tér vissza. S mit eredményez ez a kettős ráz- kódtatás ? Azt hogy legtöbb esetben, több kevesebb idő múlva a betegség tünetei njból jelentkeznek. Épp ezt, a betegség kiujulását akarja megakadályozni, észszerű következtetésekre építve, az alföldi szanatórium eszméje : abban a levegőben, abban a kiimában gyógyitni a betegeket, melyben bajukat kapták. Hozzá edzeni ahhoz az éghajlathoz, mely betegségüket okozta, mert csakis ezen eszközzel érhető el legsikeresebben a baj gyökeres orvoslása. Hogy mennyiben fog beválni ez a mindenesetre praktikus és észerii következtetés, már a közel jövő igazolni fogja. Most csupán örömmel konstatáljuk, hogy az első alföldi nópszanatórium — a Lugos-erdőbeli József főherczeg szanatórium — a kevés berendezési munka kivételével teljesen készen áll s valószínűleg május végén mégis nyílik fényes ünnepély keretében, melynek impozánsvoltát csak emelni fogja az, hogy Auguszta főherczegasszony is jelen lesz a megnyitáson. * * * A szanatórium leirását — recapitulálva részben az e tárgyról már írottakat — a következőkben adjuk : A gyulai városerdő tőszomszédságában lévő úgynevezett Lugos-erdő lombjai közül impozánsan emelkedik ki, az egészen kész nagyszabású épület, mely a gyulai határnak a Fekete-Körösön túllévő részében van, amely tulajdonképen egy sziget, miután minden oldalról Körös-meder veszi körül, egyik oldalon a Fekete-Körös folyik, körülötte pedig annak holt medre képez természetes határt. — Ez az úgynevezett Lugos-erdő, a közlekedési vonalaktól messze, teljesen pormentes helyen fekszik. A remetei hídtól TÁROii. J&.z ezrod.or-'T-cs. Irta: Igálisz. Rosszul cselekedett Turbányi János ezred- orvos, mikor hallott korában megnősült. De nem nősülési szándéka volt hibás, hanem választása esett rosszul. Az ötven évet meghaladó férfiú egy alig 20 éves fiatalságot vezetett oltárhoz. Az öregség beleszeretett az ifjúságba, az éle- medettség az üdeségbe, a kóró a rózsabimbóba. De hisz ez érthető. Ám érthető az is, hogy az ifjúság nem volt szerelmes az öregségbe, az üdeség az élem-dettségbe s a rózsabimbó a kóróba. Ám akkor a rózsabimbó miért kötötte magát a kóróhoz ? . . . Istentől embertől elhagyatott kis városka volt az a fészek, hova az orvost garnizonja kötötte. Az okkupáit tartományok legmélyén, Montenegro határán, távol a hajózható tengertől és a vasutaktól feküdt a nehány száz viskóból álló városka, mely azonban a megszálló hadseregre nézve fontos pont volt s innen ágazott szét a katonaság az épített erődökbe. E városkának nem volt fiatalsága. Szórakozást nem nyújtott az idegennek. Nem is kereste fel idegen. Csak a katonaság változása zavarta meg az ölő egyhangúságot olykor-olykor, mikor egyik zászlóalj felcserélte a másikat. A tisztek itt oly elhagyottak voltak, hogy ha változatosságot akartak, hát a — legénységgel mulattak. így is alig lehetett megölni az időt. A katonáktól félt a város. Ezek voltak a vidék urai. Ritkán jártak sétálni az úgynevezett városba és ha látták őket az emberek, csak szuronyosan, töltött fegyverekkel látták. A katonatisztekkel szemben is félelmes tisztelet fejlődött ki. Az ezredorvos ur járt a legjobban. Benne a lakosság inkább az orvost csodálta. Orvos nem volt az egész kopár hegyi vidéken, mely csupa sziklából állott. Sziklára épült a város, koldus volt hát a lakossága, hogyan lett volna kedve ide szállingózni egy orvosnak a koldus- ságba ? ! . . . Az ezredorvostól féltek hát a legkevésbé és szerették a legjobban. Ai le is járt a városkába, sőt nem is a lágerben lakott. Ott kvárté- lyozolt a helység első emberénél, ki igen hiú ember volt. Ennek a hiú embernek volt egy szép ha- lavány leánya is, úgy huszonhárom éves. Nagyon szép leány volt és egyetlen jómódú leány. Még sem mehetett férjhez. Egy kecskepásztorhoz csak nem adhatták, más fiatal ember pedig nem akadhatott e sziklavidéken. Odaadták hát az ezredorvosnak. A rózsabimbó igy került a kóróhoz, az öregség igy párosult a fiatalsággal. És az orvos, ki mindig az emberben búvárkodott, nem számított a lélek szomjúságára, a test sóvárgására P . . . Nem gondolt arra, hogy ez a fiatal lélek csak hasonló fiatal lélekkel tud rokonszenvezni s e test sóvárgása nem találhat kielégülést az ö öreges szerelmében. Nem, nem gondolt arra, a szerelem elvett® gondolkozó képességét és beteges ábrándjában magáévá tette a gyermeket, hogy — boldogítsa. De nem tudta boldogitani s csakhamar bágyadtnak, szerelmi hévre képtelennek, tehát Sirolin-Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-Ls Roche & Co. Basel (Svájc) 99 Rcche ff Kapható orvosi rendtletre a gyógyszertárakban. — Ára üvegenkint 4.— korona. T .'5-r.n-nV w-i -a n arráwio 1 A. r,l rl o 1
