Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. május 5. 18-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... „ Fél évre... _ _ évnegyedre... ._ 10 K - I 5 K - t 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal t Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KO UN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megnyitás előtt. — Látogatás a szanatóriumban. — (Sz.) Dr. Lukács György örök és her- vadhatlan érdemeket szerzett magának vár­megyénkben. Közintézményeink jórésze az ő nevéhez az ő békésmegyei szerepléséhez fű­ződik. Alig van ága a közigazgatásnak hol ő, ki a becsületes munka és nemes szív embere volt, értékeset, maradandót ne alko­tott volna. Minden érdeme között azonban az a legnagyobb, hogy az alföldi nópszanatórium ügyét diadalra segítette. Erős kézzel ragadta meg azt a zászlót, amit kibontott és minden Kálvárián keresztül lobogtatja most is meg nem tört erős akarattal, nemes czéljának jö­vendő gyümölcsözésébe vetett rendíthetetlen bizodalommal s immáron azzal a boldogító, felemelő öntudattal, hogy nem hiába küzdött és fáradott. Az első alföldi népszanatórium készen áll! Hatalmas, impozáns alkotás úgy egészé­ben, mint részeiben ! Azok a kishitüek, és hitetlen Tamások pedig, kik annak idején indolens nemtörődömséggel, kicsinylő arcz- fintoritással fogadták az eszmét, a tervet, kónytelenitve lesznek belátni, hogy dr. Lu­kács György terve sem merész fantázia, sem balga álom, sem lehetetlenség nem volt. Dr. Lukács György hivó szózatára az egész ország szive feldobogott. Elnyomta a kétkedés szavát a lelkesedés, amit igazol az az eredmény, miről e helyütt beszámolni kötelességszámba menő feladat. Arról vitatkozni, hogy a népszanatórium milyen áldás egy vidékre, túlhaladott állás­Ipont. Ezt ma már mindenki belátja, ha csak a megismert igazság ellen tusakodni nem akar! Arról azonban, hogy az alföldön van-e létjogosultsága a nópszanatóriumoknak, nap­jainkban is hallunk gyakran vitatkozó han­gokat, s fölös számú érveket pro és contra! Aki azonban ismeri azt az intencziót, azokat a mélyebben fekvő, titkos rugókat, mik az eszme megvalósítása körül közremű­ködtek, az előtt azonnal kétségtelenné válik, hogy az e pont körül való vitatkozás szin­tén haszontalan idő fecsórelés. Az alföldi népszanatóriumok létesítésé­nek egyik oka természetesen az illető vidék szegényebb sorsú betegeinek felkarolása, de sokkal erősebb argumentum ezen tisztán hu­manisztikus alapokon álló okon kívül az, amiért hírneves orvosaink az alföldi szana­tóriumok létesítését javasolják. Tudnivaló ugyanis, hogy ha a tüdőbajos alföldi ember felvidéki szanatóriumba megy, ott az esetek nagyobb részében kigyógyul, vagy annyira javul, hogy régi munkakörébe újra vissza térhet. Ez igaz, de azt is mérle­gelnünk kell, hogy betegségét az alföldön kapta és a felvidéken gyógyult ki, melynek kiimája pedig a mienknél sokkal erősebb. A klímaváltozás pedig az emberi szervezetben egyénenként mérve, kisebb nagyobb változá­sokat, rázkódtatásokat idéz elő, s igy a be­teg, ki felvidékre megy gyógyulást keresni, kétszeres rázkódtatásnak lesz szervezete szempontjából kitéve. Először, mig megszokja 3 hegyi élesebb levegőt, s másodszor midőn a már megszokott hegyi kiima után a kúra befejeztével újból az alföldi éghajlat alá tér vissza. S mit eredményez ez a kettős ráz- kódtatás ? Azt hogy legtöbb esetben, több kevesebb idő múlva a betegség tünetei njból jelentkeznek. Épp ezt, a betegség kiujulását akarja megakadályozni, észszerű következtetésekre építve, az alföldi szanatórium eszméje : abban a levegőben, abban a kiimában gyógyitni a betegeket, melyben bajukat kapták. Hozzá edzeni ahhoz az éghajlathoz, mely betegsé­güket okozta, mert csakis ezen eszközzel érhető el legsikeresebben a baj gyökeres or­voslása. Hogy mennyiben fog beválni ez a min­denesetre praktikus és észerii következtetés, már a közel jövő igazolni fogja. Most csu­pán örömmel konstatáljuk, hogy az első alföldi nópszanatórium — a Lugos-erdőbeli Jó­zsef főherczeg szanatórium — a kevés be­rendezési munka kivételével teljesen készen áll s valószínűleg május végén mégis nyílik fényes ünnepély keretében, melynek impo­zánsvoltát csak emelni fogja az, hogy Auguszta főherczegasszony is jelen lesz a megnyitáson. * * * A szanatórium leirását — recapitulálva részben az e tárgyról már írottakat — a következőkben adjuk : A gyulai városerdő tőszomszédságában lévő úgy­nevezett Lugos-erdő lombjai közül impozánsan emelke­dik ki, az egészen kész nagyszabású épület, mely a gyu­lai határnak a Fekete-Körösön túllévő részében van, amely tulajdonképen egy sziget, miután minden ol­dalról Körös-meder veszi körül, egyik oldalon a Fekete-Körös folyik, körülötte pedig annak holt medre képez természetes határt. — Ez az úgyneve­zett Lugos-erdő, a közlekedési vonalaktól messze, teljesen pormentes helyen fekszik. A remetei hídtól TÁROii. J&.z ezrod.or-'T-cs. Irta: Igálisz. Rosszul cselekedett Turbányi János ezred- orvos, mikor hallott korában megnősült. De nem nősülési szándéka volt hibás, hanem választása esett rosszul. Az ötven évet meghaladó férfiú egy alig 20 éves fiatalságot vezetett oltárhoz. Az öregség beleszeretett az ifjúságba, az éle- medettség az üdeségbe, a kóró a rózsabimbóba. De hisz ez érthető. Ám érthető az is, hogy az ifjúság nem volt szerelmes az öregségbe, az üdeség az élem-dettségbe s a rózsabimbó a kóróba. Ám akkor a rózsabimbó miért kötötte magát a kóróhoz ? . . . Istentől embertől elhagyatott kis városka volt az a fészek, hova az orvost garnizonja kö­tötte. Az okkupáit tartományok legmélyén, Montenegro határán, távol a hajózható tengertől és a vasutaktól feküdt a nehány száz viskóból álló városka, mely azonban a megszálló had­seregre nézve fontos pont volt s innen ágazott szét a katonaság az épített erődökbe. E városkának nem volt fiatalsága. Szóra­kozást nem nyújtott az idegennek. Nem is ke­reste fel idegen. Csak a katonaság változása zavarta meg az ölő egyhangúságot olykor-oly­kor, mikor egyik zászlóalj felcserélte a másikat. A tisztek itt oly elhagyottak voltak, hogy ha változatosságot akartak, hát a — legénységgel mulattak. így is alig lehetett megölni az időt. A katonáktól félt a város. Ezek voltak a vidék urai. Ritkán jártak sétálni az úgynevezett városba és ha látták őket az emberek, csak szuronyosan, töltött fegyverekkel látták. A ka­tonatisztekkel szemben is félelmes tisztelet fej­lődött ki. Az ezredorvos ur járt a legjobban. Benne a lakosság inkább az orvost csodálta. Orvos nem volt az egész kopár hegyi vidéken, mely csupa sziklából állott. Sziklára épült a város, koldus volt hát a lakossága, hogyan lett volna kedve ide szállingózni egy orvosnak a koldus- ságba ? ! . . . Az ezredorvostól féltek hát a legkevésbé és szerették a legjobban. Ai le is járt a város­kába, sőt nem is a lágerben lakott. Ott kvárté- lyozolt a helység első emberénél, ki igen hiú ember volt. Ennek a hiú embernek volt egy szép ha- lavány leánya is, úgy huszonhárom éves. Nagyon szép leány volt és egyetlen jómódú leány. Még sem mehetett férjhez. Egy kecskepásztorhoz csak nem adhatták, más fiatal ember pedig nem akadhatott e sziklavidéken. Odaadták hát az ezredorvosnak. A rózsabimbó igy került a kóróhoz, az öregség igy párosult a fiatalsággal. És az orvos, ki mindig az emberben bú­várkodott, nem számított a lélek szomjúságára, a test sóvárgására P . . . Nem gondolt arra, hogy ez a fiatal lélek csak hasonló fiatal lélek­kel tud rokonszenvezni s e test sóvárgása nem találhat kielégülést az ö öreges szerelmében. Nem, nem gondolt arra, a szerelem elvett® gondolkozó képességét és beteges ábrándjában magáévá tette a gyermeket, hogy — boldogítsa. De nem tudta boldogitani s csakhamar bágyadtnak, szerelmi hévre képtelennek, tehát Sirolin-Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-Ls Roche & Co. Basel (Svájc) 99 Rcche ff Kapható orvosi rendtletre a gyógyszertárak­ban. — Ára üvegenkint 4.— korona. T .'5-r.n-nV w-i -a n arráwio 1 A. r,l rl o 1

Next

/
Thumbnails
Contents