Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
2 BÉKÉS 1907. május 5. a Körözs-gáton közelíthető meg. Por, lárma oda nem hat s tiszta, száraz erdei levegője, kedvező fekvése igazán olyan véletlen kedvező tulajdonságai e helynek, hogy keresve se lehetett volna csak hasonlót is találni az egész magyar alföldön. Dr. Kúthy és dr. Tauszk egyetemi profeszszorok, akik pedig Korányi Frigyes dr. után az ország elismert első tekintélyei a tüdővész elleni védekezés terén, egyértelmüleg megállapították, hogy ez a hely, alföldön ideális hely a tüdőbetegek számára. Természetesen nem veteked- hetik a hegyes vidékek természeti szépségei és hegyi levegőjének alkalmatosabb voltával, de alföldi sanatorium lévén, alföldi kiimához szokott betegek részére épülvén, épen az a czélja, hogy a helyi klimatikus viszonyok közt gyógyítson, ahhoz edzze hozzá a betegeket. Maga az épület három főrészből áll. Homlokzata a Fekete-Körözs gáttal néz szembe. Középen van a főépület, egy középen emeletes, két oldalán földszintes hatalmas kettős épület, az intézet gazdasági részének, a hivatalnak telepe. Magában foglalja a bejáratnál a felvételi irodát és más segédhivatali helyiségeket, benne nyúlik hátrafelé az erdő mélyébe a nagy közös étterem, mely az épület középső részét foglalja el s hátul a konyha és egyéb gazdasági czélt szolgáló helyiségek foglalnak helyet. Tőle jobbra és balra, mintegy húsz méternyi üvegezett fedett folyosó vezet az épület két más részébe, melyek jobbról és balról emelkednek mindkét oldalon. Emeletes nagy épület mind a kettő, egyik a férfi, a másik a női osztály. Itt fognak elhelyezést nyerni a betegek, akik télen a fedett fütött folyosókon, nyáron az erdő lombjai alatt találnak üdülést, végzik sétájukat. A főépületektől külön épületben lesz az orvosi lakás. ■Az egész épületet háttérben félköralakban erdő veszi körül, amely az északkeleti oldalt kivéve, sürü védő lánczolatot képez. Itt ritka kissé az erdőszegély, de fenyő ültetéssel, erdősítéssel fognak rajta segíteni ámbár igy sem képez bajt, mert alig egy kilométernyire tőle a remetei erdő rengetege következik. Az egész épület vízvezetékkel, központi fűtéssel és villanyvilágítással van berendezve. Az épület körülbelül 700,000 koronába került a perfekt berendezéssel együtt, s a szanatórium üzemben tartása a jövőben is sok pénzbe kerül. Nem lesz olyan népes, mint 600 betegre berendezett közkórházunk, — de a napi ápolási dijak jóval magasabbak kell, hogy legyenek a kórházi ápolásnál, ami természetes is. A tüdőbetegek ápolásának első főkelléke bő táplálkozás és kényelem, hogy a szervezet ellentálló erőre tegyen szert. A budakeszi Erzsébet sanatorium, 4 koronás ápolási dij mellett is alig képes szuperálni. Nálunk ez körülbelül elég lesz, tekintve, hogy piaczunk valami kicsivel olcsóbb a fővárosinál. A szanatórium — s ez a siker első jele — annak daczára, hogy 100 betegre van építve, valószínűleg szűknek fog bizonyulni — amennyiben már eddig sok beteget jegyeztek elő felvételre. A sikeres működés második biztosítéka pedig az, hogy az intézet élén olyan főorvos áll, mint dr. Geszti József, akin kívül még két segédorvos is lesz a telepen. A megnyitásra és az ezzel kapcsolatos előkészületekre lesz még alkalmunk visszatérni, addig is azonban elismerő köszönetünket kell kifejezni Balti urnák a szanatórium gondnokának, ki lekötelező szívességgel és előzékenységgel volt szives kalauzolni és tájékoztatni bennünket. T a n S g y. Érettségi vizsga. A békési ev. ref. főgymna- sium VIII. osztályú tanulóinak osztályvizsgája május 14-én lesz. Az érettségi vizsga írásbeli részét május 16, 17, 18. napjaira tűzte ki a tanárikar. A szóbeli rósz megtartásának határidejét csak a kormánybiztos kiküldése után lehet kitűzni. Az egyházmegye részéről a vizsga elnökéül dr. Balthazar Dezső hajdúböszörményi ev. ref. esperes van ki- küldve. Az érettségin 17 folyó évben végzett és 3 más évfolyambeli diák vesz részt. Bezárt iskola. Békésen a vörhenyjárvány fellépett és nagyban szedi áldozatait az iskolás gyermekek között. A hatóság ápr. 3ü-án bezárta a Bányai István-féle bánhidai ev. ref. elemi iskolát, a hol a növendékek fele volt beteg. A járvány leküzdése nagy nehézségekbe ütközik, a szülők gondatlansága miatt. Az említett iskolában megtörtént, hogy egy vörhenyben elhalt gyermek ruhájában másnap a szomszéd kis fia ment iskolába. A vörös czédulát pedig hiába ragasztják ki, azt senki sem respektálja. Ilyen és hasonló könnyelmű esetek ismétlődését erélyesen kell ellenőrizni és megátolni. Pánszláv gimnazisták. A szarvasi főgimnáziumban titkos pánszláv társaságot alakított néhány tót diák. Rendes alapszabályokkal dolgoztak a tanitó- képző-intézet pánszláv hallgatóinak vezetése alatt. A gimnázium magyar ifjai már régóta megfigyelték, hogy tót anyanyelvű társaik suttyomban valahová járnak és észrevették azt is, hogy ezek a tót diákok gyakran adnak kifejezést a magyar elleni gyűlöletüknek. A tanároknak is feltűnt a tótok viselete. Nyomozui kezdtek tehát és a hatodik és nyolczadik osztály magyar tanulóin ik segítségével a pánszláv társaságot leleplezték. A főkolomposok a következők : Lilge Károly, negyedéves tan:tóképző iskolai hallgató, elnök ; Pavella Márton, harmadéves, pénztáros. A jegyzői méltóságot Kadavi Iván, a gimnázium hatodik osztályának tanulója viselte. Egyszerű, de nagyreményű tagok voltak : Sirka Samu gimnazista, továbbá Topolszky Pál, Zrilavszky Pál és Zloch Pál tanitóképző-intézeti hallgatók. A leleplezés a múlt pénteken történt, délután, épen amikor értekezletet tartottak. A társaság megrémült és tagadott mindent, de csakhamar ráakadtak a könyvtárukra, amely 138 könyvet tartalmazott, közte szép számú lázitó olvasmányt és kéziratban levő brosü- ráf. Nemkülönben előkerült a levelezésük is, amelyet nótárius pánszláv izgatókkal folytattak De legtöbbet bizonyított ellenük egy utalvány, amelyen pár nap előtt 46 koronát kaptak Turéczszentmárton- ból, „czéljaik előmozdítására.“ A levelekből kiderült még, hogy a pánszláv csemeték összeköttetésben álltak a turóczszentmártoni anyaegyesülettel, sőt az amerikai pánszlávokkal is. Az alapszabályok 14 pontból állanak, amelyek közül az egyik a következő czélt tűzi a társaság elé: Megfogadják a tanítójelöltek, hogy mihelyt az életbe kilépnek, már a hat éves gyermekeknek is lelkűkbe csepegtetik a pánszlávizmust 1 Az alapszabályok egyike mondja, hogy tag lehet minden „jóravaló tót fiú.“ A társaság gyávaságára jellemző, hogy mikor meglepték a tanárok, mindnyájan becsületszavukat adták, hogy semmiféle tót irományuk nincsen. A pánszláv diákok ügyében a két intézet kormányzó testületé a tanári kar bevonásával Haviár Dániel felügyelő elnöklete ami tényleg volt, öregnek érezte magát. És jól látta, hogy rosszul cselekedett és sivár, rideg, üres, örömtelen életet szerzett annak a leánynak. Rabság ez, nem házas élet, sorvadás ez, nem együttélés erre a nőre nézve, . . . És hogy nejét némileg kárpótolja, az orvos megnyitotta házát a garnison tisztjei előtt. Ezek unalmukban mára templomi misékre kezdtek járni. Nevezetessé vált ezután a garnison előtt minden héten az a nap, melyen az ezredorvos ur kis családi körében a tisztikart fogadta. A szép asszony ifjúsága, üdesége, vendégszerető modora elbájolt mindenkit és unaloműző jó kedvet, derűt hozott a sziklavidéken állomásozókra. Mikor azután egy-egy délután nagyon sok ideje volt egy-egy tisztnek, hát fogta magát és elmerészkedett az ezredorvos házába. S ott mindig szívesen fogadták. De bizalmat gerjesztő mozdulatot nem lehetett látni, vagy valamire feljogositó szót nem lehetett hallani a szép asz- szonytól. A tiszteletteljes távolság tehát megmaradt az asszony és a tisztek között. Csak a garnison egyik főhadnagya iránt viseltetett jól titkolt szerelemmel és meleg érdeklődés-el a fiatal asszony. Ezt a végnélküli szerelmet el tudta titkolni a nő a világ előtt, mely a garnison tisztjeiből állott, de nem tudta eltitkolni a szeretett férfi előtt. És Simkó főhadnagy csakhamar észrevette a hatást, mit személye a nő lelkében előidézett. És élvezte is a hatást Eljárt az asszonyhoz, mikor csak szerét tehette, Ha a férj elment hazulról, ö belopódzott hozzá. S noha a nő el tudta titkolni titkát a világ előtt, annál ügyetlenebb volt a főhadnagy. S nem sokára az egész garnison tudta, hogy a szép asszonynak Simkóval viszonya van. És meghallotta a férj is. Mindenki a kitörő katasztrófát leste. De ez késett, mintha váratott volna magára, hogy annál rettenetesebben törjön ki. És előre sajnálták a szegény szép asszonyt, kit ha férje el is taszit magától, mégsem lehet soha Simkóé . . . De a katasztrófa elmaradt. A férj ugyan mindent tudott, de perpatvart avagy éppen katasztrófát előidézni nem lehetett szándékában. Csak el-elmondogatta magában: — Szegény asszonyt minek is kötöttem hozzám 1 . . . S ha dolgát végezve hazafelé tartott, lassú, zajtalan léptekkel ment fel a grádicson. Nem csengetett be, hanem elkerült a cselédszoba ablakához, azt csendben megzörgette. A legénye csakhamar kidugta a fejét. Attól azután megkérdezte ; — Itthol a feleségem ? — Itthol van, ezredorvos ur. — Ugy-e a főhadnagy ur is itt van ? — Az is itt van, orvos ur. És a legény gunyorosan mosolygott. De az orvos nem akarta észrevenni ezt a gunyoros mosolyt, mely szarvainak szólt és csendesen motyogta: — Jól van, jó! van. Azután ismét zajtalanul lement a lépcsőkön, ment a tiszti kaszinóba. Ott elhelyezkedett egy sarokban és a — nedves pápaszemét törülgette. Mikor azután feltételezhette, hogy a főhadnagy elment, haza merészkedett. Otthon azután olykor olykor mélabus hangon megkérdezte nejétől — Nos édes Iduskám, jójmulattatott Simkó? A nő arcza pedig ragyogott a boldogságtól. Egyszer aztán ismét haza motyogott a férj. Odalopódzott legénye ablakához és megkérdezte : — Itt van a főhadnagy ur ? — Már régen elment. Az orvos csodálkozott. Simkó látogatása ok nélkül nem lett volna ily rövidre szabva. Rosszat sejtve sietett a szobába. Nejét a pamlagon találta zokogásban. — Mi baj Ida ? kérdé az orvos szeretettel simogatva meg fiatal nejét, mint az apa beteg gyermekét. A nő csak sirdogált. — Talán fájdalmat okozott ő neked ? kérdé suttogó hangon a férj. Az asszony erre sem felelt. Az orvos egy nagyot lélegzett és azután bátorságot vett magára, megkérdezte : — Talán összekoczczantatok ? ... Talán — különös nehézséggel ejté ki a szót — szakítottatok ?. . . A nő most sem felelt, de teljes erővel kitörő zokogása megadta a választ, elárulta az orvosnak, hogy helyesen kutatott. Lehajolt nejéhez: — Vigasztalódjál szegény gyermek, mert én jóvá teszek mindent, megyek és megmosom a fejét. No ne sírj, te kis bohó, nem akarlak könyezni látni, ez fáj nekem, megyek és elhozom ide hozzánk . . . Meglásd, ki fog engesztelődé, bocsánatot fog tőled kérni, no ne sirjál ! — — — Házas emberek és férjes nők, kik ezt olvassátok, nevessétek ki ezt a szerencsétlen emb ért, ki csakugyan igy cselekedett. Addig járt a garnisonban és a városban, mig megtalálta és eljövetelre bírta neje főhadnagyát. Este már hármasával ültek az asztalnál. Az asszony szemei újra boldogságot ragyogtak. Az üdasé^, a fiatalság között pedig komolyan, áhitatosan ült a kóró, az öreg ezredorvos. A két szerelmes atyja gyanánt beilhetett volna a keretbe . . .
