Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
6 BÉKÉS 1907. április 28. ségileg vesz azon részt körülbelül 400 — 500 taggal. A zászló védnökségének tiszteit vármegyénk leg- kiválóbbjai fogják betölteni. A zászlószegek és a részletes meghívó (programra), a héten küldetnek szét. A közreműködő dalárdák között ott lesznek : „Budapesti törekvés“, „Budapesti kis lány“ kolozsvári unitárius, békéscsabai daloskor, békési iparos, hódmezővásárhelyi, szarvasi, szegedi polgári, tót- komlósi stb. dalárdák is. Kétszer egymásután ! Olvasóink figyelmét ismételten felhívtuk arra, hogy sorsjegyeiket a Dörge Frigyes bankházában, Budapest, Kossuth Lajos-utca 4. sz. a. vásárloják. Hogy menyire igazunk volt ezen ajánlásunkkal, azt a legjobban bizonyítják a most befejeződött húzások. Számos oly főnyeremény volt, melyet ezen valósággal szerencsés bankház vevője ért el. Ismételten nyerték ott a legnagyobb nyereményeket, igy most legutóbb még egymásután kétszer is. A 18-ik sorsolás alkalmával lett a 37'553. számú sorsjegyre 400 000 korona kifizetve és a 19-ik sorsolásnál 1907. április hó 15-én már ismét a nálunk vásárolt 8881. sz. sorsjegy nyerte meg a 400-000 koronás főnyereményt. Oly szerencsés esemény ez, amely az osztálysoisjáték fenállása óta még nem fordult elő. A legjobban örvendtünk annak, hogy az egész óriási összeg (a 39’278. sz. sorsjegyre eső 100-000 koronás is) Magyarországban maradt. Ezek után a legmelegebben ajánlhatjuk ■olvasóinknak, hogy a mostani 20-ik húzásra sorsjegymegrendeléseiket (egész 12 korona, fél 6 korona, negyed 3 korona, nyolczad 1 korona 50 fillér) Dörge Frigyes bankházánál, Kossuth Lajos-utcza 4. sz. a., minél előbb eszközöljék, mert bizonyos hogy az egész világ részt akar venni a szerencsében ; igy hát a sorsjegyek legrövidebb idő alatt eladatnak. Azok a megrendelők, kik lapunkra hivatkoznak, a legfigyelmesebb kiszolgálásban részesülnek és mindazon előnyökben, amit egy első rendű bankház csak nyújtani képes. 111 7—40 Midőn a —re irótollát A kezembe vettem! Becsületes öreg toll ez, Mint a volt gazdája, Mi tagadás: megindultan Tekintgettem rája, S titokban, a lelkem mélyén Biz én azt gondoltam: Lessz-e egykor én nekem is Ilyen öreg toliam ! ? . . . * * * A tulajdonképpeni krónika. Dr. Fábry Sándor nevét írom elsőbb ide, 0 a hét szenzácziója, Kimondom izibe! Minapában rá esett az A. Cs. E. Y. választása, Öröm is, meg szomorúság Az ő távozása! . . . Örvendünk, hogy repülését Magasabbnak vette, De ki lesz az uj főispán ? . . . Tűnődünk felette . . . Fog-e az is szive szerint Megyéjéért élni, Lesz-e olyan ... ej! de erről Jobb nem is beszélni! . . . * Szóljunk inkább a grófi pár Kettős öröméről, A hatodik uj comtesseről Yizsga sikeréről! A hatodik most született, S Emma comtesse végig Kitűnővel tette le a Pesti érettségit! . . . Jól esik e kettős ünnep Minden jó magyarnak, Diadalmas záloga ez A vérnek, a fajnak, Megérdemelt öröme a Boldog grófi párnak ! Sok jó magyart nevelnek ők A magyar hazának! . . . * Következik Kálmán Farkas, Az ősz kurucz napja! Sírja fölött lobog fel a Szivünk áldozatja ! . . . Komlóssy, Szabolcska, Béldi, Darabos s a többi összeálltak sírja fölé Szép koszorút kötni! . . . Lesz muzsika, szép szó, nóta, »Suque santum quatis!« Méltán ünnepelhet ismét Az Erkel-szinház is ! . . . Szép időt, meg publikumot, — Más egyéb mi kéne ? Majd csak ád a hangversenyre Isten ő felsége ! . .. Regös. Közgazdaság. Az „Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Részvénytársaság“ április hó 29-én hétfőn délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, mely hivatva lesz dönteni az igazgatóságnak a részvénytőke felemelésére vonatkozó előterjesztés felett. Mint értesülünk, az újonnan kibocsátandó 5000 darab részvény tuljegyeztetett, mely körülmény mindenesetre örvendetes jelenség, egyrészt azért, mert biztosítja ennek, a városunkban hézagpótló vállalatnak a további fejlesztését és fióktelep alapítását, másrészt, mert kétségtelen bizonyítéka annak, hogy ma már népünk szélesebb rétegeiben is elterjedt a magyar iparfejlesztés soczialis szempontból áldásos és köz- gazdasági tekintetekből szükséges voltának tudata. A közgyűlés lefolyásáról jövő számunkban. Lakatos és lemezáru gyár részvénytársaság Gyulán. A fenti czim alatt Gyulán részvénytársaság alakul 50000 korona alaptőkével, melynek czélja a hanyatlásnak induló lakatosipar fellendítése. Az alapítók, vagyis az összes gyulai lakatosmesterek és vaskereskedők jelezték a szükséges alaptőkét és a május hó 5-ikén tartandó közgyűlésen alapítják meg a részvénytársaságot. A vállalat, melynek élén Weisz Mór, Zerkowitz Rudolf és Kalocsa István állanak, egyelőre oly tömegczikkek gyártását tűzte ki célul, amely tömegczikkek Magyarországon nagy keresletnek örvendvén biztos piaczra találnak. A gyár takaréktüzhelyeknek, sütőknek, kéményajtóknak, lemezkályháknak és ajtózáraknak nagy tömegben való előállításával fog foglalkozni. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút műszaki osztályában serényen folyik a munka a simonyifalva — seprösi vonalrész tervein. Miután a vonal felépítéséhez szükséges tőke az érdekeltség részéről jegyzett hozzájárulások utján biztosítva van, az igazgatóság intézkedett az iránt, hogy a vonal közigazgatási bejárása mielőbb megtartassák. A közigazgatási bejárás után a vonal építését még a nyár beállta előtt megkezdik, s igy kedvező viszonyok mellett valószínű, hogy az idei őszi szállításokban már Seprős és vidéke is számottevő részt fog venni. Ugyancsak most folytat a vasutigazgatóság tárgyalásokat Talpas község és környéke birtokosaival a vonalnak Simonyfalvától—Talp.s községig való kiépítése tárgyában. Ezzel a szárnyvonallal a Gyulavidéki vasút ismét egy hatalmas termő területet vonna be hálózatába, s az arról a vidékről elszállításra kerülő áruk és termékek a vonal csekély befektetési tőkéjéhez képest nagyban emelnék a vasút jövedelmezőségét. A vasút részvénytársaság különben május hó 15-én d. u. 3 órakor a vármegyeház kistermében rendes közgyűlést tart, melynek fő tárgyai az alaptőkének 800000 koronáról 1000000 koronára való felemelése, megüresedett igazgatósági helyek betöltése, felügyelőbizottság lemondása, uj felügyelőbizottsági tagok választása és az alapszabályok módosítása lesznek. lljabb parczellázás. Ismét egy nagy uradalmi birtok bocsájtatott áruba és pedig a 4000 és egypár száz holdas kitűnő fekvésű és minőségű gróf Ber- thold - féle lajosszénási uradalom, melynek kis holdját 680 koronájával óhajtaná eladni a tulajdonos. Már a jegyzések is eszközöltetnek. Az asztalossegédek sztrájkja. A sztrájkokra, úgy látszik, jó idő jár mostanában, hogy úgy mondjuk valóságos divat lett. Most az asztalossegédek karolták fel az uj divatot s a napokban 5 — 6 segéd kivételével mindannyian sztrájkba léptek. Már tavaly nyújtottak be az asztalossegédek egy árszabványt, melyben 20% munkabér felemelést követeltek, erre a mesterek 15% munkabéremelést Ígértek, mit a segédek egyelőre el is fogadtak. Volt azonban egy pont, amin nem tudtak megegyezni. Nevezeteseu a segédek azt követelték a munkaadóktól, hogy csak szervezett munkásokat alkalmazzanak, most viszont — a reciprocitás elve szerint — a munkaadók azt követelik a segédektől, hogy csak szervezett munkaadóknál dolgozhassanak. E pont körül az egyezkedési kísérletek most folynak, de eredményre eddig még nem vezettek. Mindössze 2 mesternél állnak munkában a segédek, Barát Istvánnál és Grünfeld Jakabnál, más helyeken szünetel a munka. A sztrájk további fejleményeire jövő számunkban visszatérünk. Ant község kérelme. A szomszédos biharvár- megyei Ant község, mint már megírtuk, azzal a kérelemmel fordult Biharvármegye törvényhatósági bizottsága utján vármegyénkhöz, hogy Ant község müuttal kötessék össze Gyulavárival s igy Gyulával. A vármegye alispánja a megkeresést kiadta a gyulai járás utibizottságának tanulmányozás s vé- leményes előterjesztés végett s a járási úti bizottsági tárgyalások során kitűnt, hogy a kérdéses útból 10 kilométer esik Békésvármegyére s csak 1 kilométer Biharvármegyére. Az ut a gróf Almásy- féle hitbizományi uradalmon vezetne keresztül, azonban gróf Almásy Dénes semmi áron sem hajlandó az ut czéljaira szükséges területet átengedni s igy ha kisajátításra kerülne a sor, csupán a terület megszerzése kerülne 26,000 koronába. A müut kiépítése ezenkívül 180.000 koronába jönne. A vármegye alispánja, arra való tekintettel, hogy a várGyulai krónika. I. — Elöljáró beszéd. — Szomorú az öreg Békés, Hogy bár mit se vétett, Mégis hütelen lett hozzá A „Gyulai élet“, —re barátunk elköltözött Messze Pest-Budára, A kalamus, a jó penna Itt maradt utána! . . . Minapában úgy elnéztem E nagy árvaságot, E két, becsületben őszült, Gazdátlan jószágot! Nem ily sorsot érdemelnek, Akik rosszban jóban Helyüket híven megállták A redakczióban ! . . . S amig néztem, azon vettem Jó magamat észre : —re barátunk irótollát Felvettem a kézbe, A kiszáradt kalamusba Uj tintát szereztem, önkéntelen, akaratlan Lassan írni kezdtem! Nem a dicsszomj űzött, hajtott, Nem babérra vágytam, Jól tudtam, hogy a fejszémet Kemény fába vágtam ! De a kötelességérzet Irányitá tettem,
