Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
1907. április 28. BÉKÉS Békési iskola ügyek. Békésen már évek óta húzódik a belterületi 6 osztályú elemi iskola létesítésének kérdése és pedig főképen azon múlik az iskola felállítása, hogy a község képviselőtestülete nem tudott végérvényesen megállapodni abban, hogy hova építse az iskolát. Az úgynevezett bdn- hidai telket már meg is vette a község az iskola czéljaira, de ekkor a kisebbség megkötötte magát 8 mindenáron az ibrányi-féle telekre akarta építeni az iskolát, Ezen aztán nem tudtak megegyezni egyik felebbezés a másikat érte, húzták, halasztották a végleges elintézést, inig legutóbb a vármegye közigazgatási bizottsága ráparancsolt a községre, hogy most már több halasztást nem tűr s kötelezte a községet, illetve az elöljáróságot, hogy 30 nap alatt a bánhidai telken kezdje meg az építkezést. Az elöljáróság a felhívás következtében meg is kezdette az árlejtést az iskola építési munkáira, időközben azonban Kecskeméti Perencz országgyü lési képviselő vezetése mellett egy küldöttség járult Békésről gróf Apponyi Albert vallás és köz- oktatásügyi miniszterhez s arra kérte, hogy az iskola ügyben a telekválasztásra nézve a község szabad elhatározási jogát biztosítani s megengedni kegyeskedjék, hogy ebben a kérdésben a hözség újból határozhasson. A kultusz miniszter teljesítette a küldöttség kérelmét s a napokban jött le a kul- tuszininiszteri rendelet a közig, bizottsághoz, mely felfüggesztette a közigazgatási bizottság említett határozatának foganatosítását s igy most az építés ügye ismét elhalasztatott a község újabb határozat hozataláig. 2128—1907. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városa III. osztályú kereseti és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára vonatkozó 1907. évi adókivetési javaslat az 1883. évi XLIY. t.-cz. 18. §-a értelmében április hó 28-tól május hó 25-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly czélból, hogy azokat mindenki megtekintheti, s az őt, vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti. Ezen észrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Gyulán, 1907. évi április hó 26. 205 i—l Dr. Lovich, h. polgármester. Hírek. Vármegyei közgyűlés. Jeleztük annak idején, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága a szervezési szabályrendeletben előirt közgyűléseken kívül, a közel iövőben rendkívüli közervülést nem tart hanem a beérkezett s meglehetős szép számú közügyeket a májusi rendes közgyűlésen fogja letárgyalni. A közgyűlés határidejére nézve, — melyre a szervezési szabályrendelet csupán azt mondja, hogy az május második felében tartandó meg, — a végleges megállapodások már létrejöttek, melyhez képest a vármegye főispánja a törvényhatósági bizottsági tagjait rendes közgyűlésre május 21-ére hivja egybe. A közgyűlési meghívót most adta ki a vármegye főispánja, s az valószínűleg a legközelebbi hivatalos lapban fog közzététetni. A közgyűlés ügyeinek sorrendje még nincs összeállítva, azonban már ezúttal jelezhetjük, hogy annak tárgyaiul igen fontos politikai vonatkozású, azután jelentős községi vagyoni ügyek : igy Gyula város remetei földvételi ügye és mindezeken felül a vármegye 1906. év: költségvetési zárszámadása fognak szolgálni. Az ügyek előkészítésére hivatott állandó választmány előreláthatólag május 3. és 17-én fog ülésezni és pedig a rendes helyén a vármegyeház kistermében. A közgyűlés tárgyairól legközelebb részletes tájékoztatással szolgálunk. Vármegyei kölcsönök. Békésvármegyének ez évben nagyobb kölcsönökre lesz szüksége. Első sorban az útépítési programm megvalósítása, amelyet a törvényhatóság megállapi ott s a kereskedelmi miniszter elfogadott, teszi szükségessé egyelőre egy nagyobb, mintegy 1.400.000 koronás kölcsön felvételét, amelybe beleszámítandó azon 700.000 korona is, aminek kölcsön vételét a vármegye már elhatározta. Másodszor a belügyminiszter hozzájárult ahhoz, hogy a vármegyei kórház, amely már is a fővárosi kórházak után az ország első kórházává küzdötte fel magát, teljesen kiépíttessék, azaz a még hiányzó fertőző pavilion külön szemészeti, s tuberkulotikus osztályok és külön sebészeti pavilion létesittessenek, amiknek költségeire 600,000 korona kölcsönre van szükség. Ezen kölcsönök felvétele végett az alispán hat előkelő fővárosi pénzintézetet keresett meg s azok ajánlataival a legközelebbi megyegyülésnek lesz alkalma foglalkozni s a kölcsönök felvétele felett határozni. A vármegye alapitó tag. A kulturális érdekek fejlődése és fellendítése iránt vármegyénk törvény- hatósági bizottsága mindig nagy érzéket tanúsított. Ezt az intentiót szolgálta az a törvényhatósági határozat is, melylyel Békósvármegye a Dunántúli Közművelődési Egyesület alapitó tagjai közé belépett s ezzel egyidőben 200 koronás alapítványt tett. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter e héten jóváhagyta ezt a határozatot. Az arad-csanádi vezérigazgatói állás. Dr. Fábry Sándor főispánnak az aradi és Csanádi egyesült vasutak elnökigazgatójává történt megválasztása alkalmából az anvasi iavadalmazás tekinte. tében többféle versiók vannak forgalomban. Ezek között több olyan, mely minden alapot nélkülöz, miért i8 megbízható forrásból a kérdés megvilági- tása érdekéből a következőket közölhetjük. A vasút végrehajtó bizottsága a választást közvetlenül megelőzőleg állapította meg az elnökigazgatói szerződés feltételeit is. Ezek szerint az elnökigazgató évi fizetése 16000 korona, lakbére és úti átalánya 3000— 3000 korona. E mellett tagja marad a vasúttársaság igazgatóságának és eddigi közszolgálati idejének megfelelő nyugdíjigénye biztosittatik. A szolgálati szerződés tiz évre szól és ha lejárata előtt egy évvel kölcsönösen föl nem mondják, akkor a szerződés érvénye automatice egy-egy évre megújul. Az esetben, ha az állam e szerződés tartama alatt magához váltaná az arad—Csanádi vasutakat, az uj vezérigazgató 50000 korona végkielégítést kap. Kinevezés. A vármegye főispánja dr. Kertész Sándor orvostudort a vármegyei közkórházhoz segédorvossá nevezte ki. A vármegyei tisztikar üdvözlete. Dr. Fábry Sándor főispánnak az aradi és Csanádi egyesült vasutak elnökigazgatójává történt megválasztása alkalmából a vármegyei tisztikar testületileg üdvözölte főispánját a vármegyei alispán vezetése mellett. Ambrus Sándor alispán az üdvözlő beszédben reámutatott arra, hogy a tisztikar a választás elé élénk érdeklődéssel tekintett, melynek eredményét úgy tekinti, mint a mely egy közulök kivált egyén munkásságának és fáradhatatlan előre törekvésének méltó jutalmát képezi. — A főispán válaszában köszönetét fejezte ki a kedvesen megnyilvánult jó kivánatokért, melyből látja, hogy a tisztikar vele együtt érez. Biztosította őket változatlan kiváló rokonszenvéről. A főispánt ez alkalomból jó ismerősei és barátai közül igen nagy számmal keresték fel. Békésvármegye központi választmánya f. hó 25-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Felülbírálta ez alkalommal a központi választmány az összeíró küldöttségi elnökök által beterjesztett munkálatokat s azok közül néhányat pótlás végett az összeíró küldöttségi elnöknek visszaadni rendelt, A központi választmány legközelebbi ülése f. évi május hó 2-án lesz, amikor is az ideiglenes névjegyzékek közététele iránt fog a választmány intézkedést tenni. Az ujonczállitás Orosházán a következő eredménnyel történt. Hadköteles volt : I. korosztály 521. Ebből besoroztatott 149, ebből egy éves önkéntes 6. 2. Jogczimmel póttartalékos 6, 3. Visz- szahelyeztetett 269. 4. Fegyverképtelennek találtatott 8. 5. Nagymérvű testifogyatkozás miatt véglegesen töröltetett 2. 6. Tévedésből felvettek 5. 7. Felülvizsgálatra küldetett 16. 8. Katonai kórházba küldetett 2. 9. Nem jelent meg 64. II. korosztály 356. 1. A hadsereghez közvetlenül besoroztatott 2. 2. Fenntartással besoroztatott 90. Ebből egy éves önkéntes 1. 3. Visszahelyeztetett 185. 4. Fegyverképtelennek találtatott 1. 5. Tévedésből felvettek 5. 6. Felülvizsgálatra küldetett 2. 7. Polgári kórházba utasítva gyógykezelés végett 2. 8. Nem jelent meg 69. III. korosztály 278. 1. Besoroztatott 55. Ebből egyéves önkéntes 1. 2. Mint kevésbé alkalmas, a póttartalókba soroztatott 30. 3. Régebbi beosztással a hadsereg póttartalékába 2. 4. Fegyverképtelennek találtatott 129. 5. Polgári kórházba utasítva gyógykezelés végett 1. 6. Katonai kórházba küldetett 6. 7. Nem jelent meg 55. Szarvason összeiratott 1. korosztály 469. 1. Besorozva 148. Ebből egyéves önkéntes "9. 2. Jogczimmel a póttartalékba helyeztetett 5. 3. Visszahelyeztetett 254. 4. Fegyverképtelennek találva 5. 5. Testi fogyatkozás miatt véglegesen töröltetett 4. 6. Tévedésből felvétetett 9. 7. Katonai kórházba küldetett megfigyelés végett 1. 8. Nem jelent meg 42. 9. Mint 3 éves önkéntes szolgál 1. II. korosztály 325. 1. Régebbi beosztással a hadsereg ujoncz- jutalékába soroztatott 2. 2. Besoroztatott 116. Ebből egyéves önkéntes 2. 3. Póttartalékba osztatott 1. 4. Yisszahelyeztetet 150. 5. Fegyverképtelennek találva 6. 6. Tévedésből felvétetett 2. 7. Megfigyelés végett katonai kórházba küldetett 5. 8. Nem jelent ról hamis képet rajzolnunk ? Nem tesszuk-e egész életére boldogtalanná, ha azt hitetjük el vele, hogy mindenütt csak jóságra s szeretetre fog találni? Nem helyesebb-e, ha már kicsi korában megtanítjuk, hogy a repülő sült galamb valóban mese s minden becsületes czél elérése kitartó s fáradságos munka eredménye. De mindezek mellett az ifjúsági iró világa mégsem az a való élet, melyet a nagyok regényeiben szemlélhetünk. S ennek lélektani okát sem nehéz megmagyaráznunk. Az ifjú léleknek nincsenek szenvedélyei, csak érzelmei. A gyermek érzésvilága egy fokkal alantabb áll a felnőttekénél. Ami ott gyűlölet, az itt pillanatnyi harag, ami ott szerelem, az itt szeretet, ami ott fondorlat, az itt tréfa. Az ifjúsági regényekben az ember: még ember s az iró czélja, hogy ennek életét, küzdelmek megismertesse olvasóival. Az ifjúsági műben az Írónak a figyelem- felköltés minden eszközét igénybe kell vennie. Legjobb, ha olvasóközönsége körébe képzeli magát s a kiváncsi ifjak minden kérdésér - azonnal felel, hogy a mese továbbszövésekor kételyre ne találjon. E müvek ellentéte a fantasztikus tündérmese. Nálunk ez sohasem talált alkalmas talajra. Andersen is, Grimm is csak eddig érdekli a magyar gyermeket, mig bácsiról, vagy néniről olvashat benne. Mihelyst a tündérek világába csap át a mesélő, a gyermek nem érti meg, mert ő még tündért nem látott, repülő angyalokról is csak élénken tudakozódik : szeretné látni őket s végre is nem hisz bennök. Ez irány ma — születése után alig száz évvel — utolsó napjait éli. A szellemek, tündérek eltemetkeztek — s a dolgos emberek becsületes társadalma veszi át örökségüket: az ifjú lélek művelését, nemesítését. Nálunk sohasem volt a kicsinyek között e meséknek olvasóközönsége. De a másiknak sem, mert ilyeneket egészen napjainkig nem Írtak. Szőnyi Benjámin, Szekér Joakim az ifjúság számára Írták meg müveiket, de hatástalanul. A magyar ifjúsági irodalom története a ma tör tényével egy idős. Benedek Elek, Pósa Lajos, Sebők Zsigmond, Földes Géza és Tábori Róbert lelkes tagjai annak a kis csoportnak, melynek zászlaját 20 évvel ezelőtt szerényen, de nagy öntudattal bontotta ki Gaál Mózes. Az a határtalan szeretet, melylyel irodalmunk ez uj ágát miveli, örök érdeme s ez a lelkes csapat, mely zászlaja köré csoportosul, igaz dicsősége.
