Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-21 / 16. szám
Í907. április 21. BÉKÉS 5 okból kigyuladt a nagyrészben leégett. A kár mintegy 700 korona, mely megtérül, mert a ház biztosítva volt. Veszettség. Tótkomlós községben a veszettség fellépett, miért is a járási fő szó Igabi ró a 40 napi zárlatot elrendelte. Gyilkos pogácsa. Boadár Sándor 9 hónapos csecsemő egy pogácsától megfulladt. A csecsemő szülei, hogy a gyermek hallgasson, egy pogácsát adtak a kezébe, a kis gyermek a szájába vette s valahogy a torkára akadt. Mire észrevették már fuldoklott s a gyorsan alkalmazott orvosi segély nem tudta életre kelteni. Megkéselte a fiát. Andrékó Pál orosházi lakos nem valami jó viszonyban lehetett a tulajdon Pál nevű fiával. Legalább erre enged következtetni az a körülmény, hogy amikor fia csütörtökön délelőtt a II. kér. 39. sz. a lakásán felkereste, ugyancsak hamar összeszólalkoztak, amelynek hevében a fia tettlegességre vetemedett az apjával szemben s azt megvérezte. A vér aztán megtette a maga hatását. A végképpen elkeserített apa elvesztette türelmét, kést ragadott s azt a magáról megfeledkezett fia nyakába döfte. Ezután pár perez múlva érkezett meg a segélyül hivott rendőrség, a további tettlegességnek véget vetett. A fiú sebe súlyos ugyan, de nem életveszélyes. Kellemetlen ébredés. Furfangos tolvajnőt nyomoz most a mezőberényi csendőrség. Róka József odavaló köszörűsnek a felesége ez, aki egy körös- ladányi gazdától 84 koronát és egy s más apróságot lopott el. Rókánó ugyanis régebb israerettségben állott ezzel a gazdával, Varró Andrással s meglehetős bizalmas viszonyban is volt vele. Legutóbb egy este aztán megjelent Körösladányban s beállított Varróhoz. Elmondta hogy otthagyta az urát, aki rosszul bánik vele s ezentúl ott fog élni nála, ha ő is úgy akarja. Varró ráállott az egyezségre s elfogadta balkézről feleségének. A szerelmi házasság azonban nem sokáig tartott, mert éjféltájban, amikor a gazda már elaludt, Rókánó szépen felöltözött s mindenestől otthagyta újdonsült férjét, nem mulasztván el azonban magához venni annak 84 koronát tartalmazó pénztárczáját, úgy szintén egy csomó apróságot, ami hirtelen a kezébe került. Varró felébredvén s látván a dolgok ily szomorú állapotát, feljelentette a csendőrs gnél a megugrott köszörüsnét. Megállapították, hogy Rókánó vissza ment Mezőberénybe, azonban az ottani csendőröknek ez ideig még nem sikerült őt feltalálniok. Uj hangszergyár Szegeden. Eredeti forrásból van tudomásunk, hogy Debreczenből Komáromi M. és társa egy fiók zongora- és hangszerüzletet állít fel. A ezégnek Debreczenben és Budapesten is van üzletük, nagy kiterjedésük és jó hirnevök van már az országban. Már érem és más kitüntetésben is részesültek a jó hangszerek készítéséért, hir szerint egy egész uj találmányu czimbalma is most van szabadalmazás alatt, ami az eddigi czimbalmo- kát teljesen felülmúlja. Hir szerint a ezég egy ingyenes czimbalomiskolát állít fel, hogy a szegényebb sorsuak is élvezhessék e ritka szép hangszert. Emésztési zavar tüdőbajosoknál egyike a legkellemetlenebb komplikátióknak. Ezen betegek, kik a legjobb táplálkozásra vannak utalva, az étvágy megszűnése nagyon meggondolandó körülmény, melynek folytán a külömben jó eredménynyel használ creosot készítmény, moly a gyomrot megterheli és kellemetlen izü, a beteg által nem szívesen vétetik. Szerencsére létezik egy creosot-készitmóny, mely mindezen bajokat elmulasztja. A „Sirolin-Roche“ nem zavarja az emésztést s kellemes izéné; fogva étvágytalan betegek is kedvelik. A gyomor működésére a legjobb hatással van. Kapható minden gyógyszertárban. KALOGÉN Brázay sósborszesz FOGKRÉM AA.EGJOBB 111 6-40 Közgazdaság. Vadászterületek bérbeadása. Vasárnap délelőtt tartott árverésen lett bérbe adva,— még soha nem tapasztalt érdeklődés mellett,—a gyulai 8 vadász- terület. Az 1-ső számú vadászterület, melynek 2000 korona volt a kikiáltási ára, 2720 koronáért lett bérbe adva, Beliczey Géza csabai birtokosnak. A Il-ik számú vadászterület 290 koronáért Dobos Jánosnak adatott ki. A III-ik számú vadászterület 751 koronáért Bállá István részére. A IV-ik számú vadászterület 410 koronáért Ulicska István részére. Az V-ik számú vadászterület 595 koronáért gróf Almásy Dónesnek. A Vl-ik számú vadászterület 185 koronáért Argyelán Györgynek. A VII-ik számú vadászterület 535 koronáért gróf Wenckheim Frigyes, mig a VIII-ik számú vadászterület 1485 koronáért gróf Almásy Dénes részére adatott ki s pedig valamennyi mint a legtöbbet Ígérőknek. A vadászterületek tehát 6978 korona jövedelmet, vagyis az eddiginek kétszeresénél is többet hoznak a városnak. Árlejtés. A vármegye árlejtező bizottsága a folyó hó 20-án délelőtt 10 órakor a körösladányi Sebesköröshid tölgyfapadozatának 11365 korona 82 fillér költségösszeggel való kiváltása czéljából árlejtést tartott. A beérkezett két ajánlat közül, a melyeket Lipták Galo Pál békéscsabai ácsmester 20 százalék felülfizetés és Bőhm Géza és Kádár József aradi fatermelök és vállalkozók 2 százalék árleengedés mellett, tettek, az utóbbiak ajánlata fogadtatott el. Árlejtések. Április hó lS-án a békéscsabai m. kir. selyemgombolyitó gyár és melléképületeire 205.598 korona 25 fillér költség előirányzati ár mellett a gyulai m. kir. államépitészeti hivatalnál Perszina Alfréd kir. főmérnök elnöklete alatt megtartatott az árlejtés, mely alkalommal a következő ajánlatok tétettek : 1. Schvatcz Dávid és fia Orosháza az üveges munkákra 4 százalék árleengedéssel, Zsa- dányi János Budapest a mázoló munkákra 16 száz. ári., Boskó és Gudricza Kecskemét a mázoló munkára 15 száz. ári., Robelly Aladár építész Szeged az összes munkára, de kikötötte, hogy ajánlata csak 14 napig kötelező 3 száz. ári. Rella N. és unokaöccse Budapest a betonmunsára 7'5 száz. ári Neuschlosz Ödön és Marczel Budapest az ácsmunkára 43-8 száz. felülfizetés, Vasváry Lajos Szeged a mázoló munkára 17*75 száz. ári., Biehn János Budapest a faczementtető muukára 10 száz. ári Grünwald Jenő Nagyvárad a lakatos és vasmunkára 2 1 száz. ári. Feil Rezső Nagyvárad a bádogos munkára 6'5 száz. ári. Meloccó Péter Budapest a beton munkára 5 száz. felülfiz., Heinike H. E. Budapest a gyárkémónyre kizárólag 19'6 száz. ári., Glatz András Budapest az üveges munkára 3'5 száz. ári. Magyar Czement építő vállalat Budapest a betonmunkára 25 száz. felülfiz., ha vasszerkezet helyett vasbetonszerkezetet alkalmazhat 4’4 száz. felüli., Hacsek Lajos Budapest Eternit tetőfedő munkára 14-5 száz. ári. Dr. Heidelberg Tivadar Budapest a faczementt tő fedésre egységárral, Molnár János és társa Békéscsaba az összes munkára 1 száz. ári.; a részletes ajánlataik pedig a következők : az ács és tetőfedő munkákat és beton munkát egységárral, az asztalos és lakatos munkákat 5 száz. ári., az üveges munkákat 6 sz. á., a mázoló munkákat 8 sz. á., a különféle muakákat 2 sz. á., a föld és kőműves munkákat 3 sz. felf., a bádogos munkákat I4'3, Rosenthál Miksa Békéscsaba a bádogos munkára 14'3 sz. fel,, fj Gulyás János és Héjas Kecskemét az összes munkára 1 sz. f., ezenkívül részletes ajánlatot is tettek a föld és kőműves munkákat hajlandók elvállalni az egységárral. Békéscsabai építő iparosok alkalmi szövetkezete nevében Bányai András Békéscsaba: föld, kőműves, ács, tető és beton munkákra 9'5 sz. áreng., a lakatos munkákra 0-l sz. áreng., az asztalos munkákra 5 sz. áré., az üveges munkákra 4 sz áré., a mázoló munkákra 13 sz. áré , a bádogos munkákra 15 sz. felülfiz., a különféle munkákra egységárral, ezenkívül, illetve szóval az egész munkákra 7’3 sz. áré., Ipar és hitelszövetkezet Hódmezővásárhely az asztalos munkákra 10*1., Weil Rezső és Szilárd Lajos Budapest az összes munkákra 6 sz. f , ha azonb n a határidő akként ho- szabbittatik meg, hogy az épületek 1907. évben csak tető alá jöjjenek L5, Radios István Hódmezővásárhely asztalos munkára 14 sz. áré., Gyula, építő iparosok hitel és termolő szövetkezete Gyulán az összes munkákra az egységárral, részletes munkákra is adtak be ajánlatot és pedig: a föld, kőműves, ács, tetőfedő és beton munkákre 3 sz. áréi. az asztalos munkákra 8 sz, áré., a mázoló munkákra 5 sz. áré., a lakatos, vasmunka és különfélékre 8-3 sz. f., a bádogos és üveges munkákra 5. sz. telf. — A fenti ajánlatok közül a Békéscsabai épitö iparosok alkalmi szövetkezete által tett ajánlatot véleményezte a bizottság elfogadhatónak s felsőbb jóváhagyás végett a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztette. — A békéscsabai földrnivesis- koláaál építendő segédtanítói lakásra 10.068 kor. 36 fillér költség előirányzati ár mellett szintén a gyulai in. kir. államépitészeti hivatalnál tartatott meg az árlejtés csütörtökön Perczina Alfréd kir. főmérnök elnöklete alatt, mely munkálatokra a kö> vetkező ajánlatok tétettek : 1. Molnár János Békéscsaba 4 százalék árleengedós, Nyemetz Lajos 9 sz. árleeng., Bencsik Pál és társa 2 3 sz. felülfiz., Lip ták János 3’9 sz. ári , Lipták Pál 3-5 sz. ári., Czingulszky Mátyás, Gyula 6 sz. ári., Bányai, Lipták és Klenk Békéscsaba 8 sz. árleeng. Ezen ajánlatok közül Nyemetz Lajos békéscsabai vállalkozó által tett ajánlatot a bizottság elfogadta és vele a szerződést megkötötte. Az aradi kereskedelmi és iparkamara 1906. évi jelentéséből. Általános helyzet. Évek során át tartó nyomott, zilált, szinte kétségbeejtő gazdasági állapotok után az 1906. év a közgazdasági élet legfőbb vonatkozásában lendületnek, újabb felpezsdülésnek adott helyet. A mig az esztendő a legsötétebb kilátások között indult, csakhamar nem egy irányban kellemes meglepetéseket hozott, melyek hatása alatt újabb erőre buzdultak fel a már-már elcsüggedt társadalmi osztályok. Körülöttünk európaszerte mindenfelé zajos, mozgalmas élet uralkodott; a lázas tevékenység nem szünetelt a közgazdaságnak egyetlen ágazatába se, mialatt nekünk sajnosán kellett érezni lekötöttségünket, visz- szamaradottságunkat az előző év szomorú örökségének következményeként. Annál jobban eső hatást gyakorolt a fordulat, mely lehetővé tette, hogy immár hazánk se maradjon kirekesztve abból a munkásságból, mely régebb idők mulasztásainak helyrehozását, friss, egészséges közgazdasági szellem érvényesítését, a haladásnak alkotásához vezető útja törését czélozza. Különösen két körülmény hatott közre ebben a tekintetben, melyek mindenike egymagában is alkalmas lett volna kedvezőbbre változtatni a helyzetet s melyek együttvéve, egyszerre érvényesülve, fölöttébb üdvösen befolyásolták az esztendő mérlegét, habár mindazokat a reményeket és várakozásokat, melyeket a fellendüléshez fűztünk, egy csapásra nem valósíthatták is meg. Egyik a belpolitikai helyzet tisztulása, másik az aratás jó eredménye volt. Az év második negyedének kezdete, már jóformán nem is vártan, meghozta a politikai kibontakozást; véget ért azaz áldatlan, törvényen kívüli és törvénytelen állapot, mely alkotmány-küzdelembe kergetve az országot, lenyűgözött, tehetetlenségre kárhoztatott minden közgazdasági törekvése, bizalmatlansággal töltött el minden vállalkozást és amely alatt az ország erkölcsi és anyagi javainak nagy értékei mentek veszendőbe. Helyreállott az alkotmányos kormányzás rendje s ezzel egy súlyos lidércz- nyomástól szabadult meg az egész közélet; dologhoz, munkához látott mindenki az egész vonalon ; az uj kormány nagy buzgalommal fogott hozzá, hogy két esztendő pangása helyébe ismét cselekvés lépjen s kereskedelmünk, iparunk érdekében a szükséges törvényhozási alkotások is közrehassanak. A vállalkozás bizalmát fedő kemény jégréteg is olvadni kezdett és már az esztendő derekán derültebb volt a láthatár. Teljesen kiderült az, mikor őszre jutva, az ég bőséges áldását élvezhette az ország egy olyan gazdag gabonatermés alakjában, minőt több mint két évtized óta nem jegyeztek- fel statisztikai évkönyveink. Hosszabb idők ellenkező irányban mozgó törekvései daczára Magyarország első sorban még mindig földmi velő állam, ahol a termés szabályozza az összes életviszonyokat. Ama két milliárdot meghaladó érték mellett, amit a földmivelés hozama hazánkban képvisel, ez nem is csodálható és nagyon könnyű megérteni a tavaly beállott kedvezőbb fordulatot, ha egyszerűen ideállitjuk csak a főbb gabonanemüek országos terméseredményeit az előző évek számaival összevetve. Termett ugyanis ezer métermázsában 1906-ban 1905-bn 1904-ben búza 51.69 42.87 37.31 rozs 13.77 13.76 11.97 árpa 1452 13.60 10.87 zab 12 60 11.32 9 11 tengeri 41.10 23.89 17.97 Csak természetes, hogy bár a nagyobb termés sei szemben az értékesítés árviszonyai csökkentek is, a földmiveléssel foglalkozó néposztályok jóléte az előző évek visszamenő irányzatával szemben növekedést, teherviselő, vásárló képessége emelkedést mutatott. És mert az aradi kereskedelmi iparkamara kerületének nagyobbik felét az Alföldnek legjobb gabonatermelő vidékei képezik, melyeken a termés
