Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-14 / 15. szám
1907. április 14. BÉKÉS 3 terméskilátásoknak, valamint a gazdák által már elő zőleg engedélyezett bérjavitásoknak is. Cselédtársai nak sztrájkra bujtogatása miatt mindössze 4 cseléi lett megbüntetve, azonban ezek is szolgálatban ma radtak, büntetésük végrehajtása a szolgálat kitöltés; utáni időre halasztatott. A cseléd-mozgalom a legtöbb helyen a mun kás szervezetek működésével áll kapcsolatban. Ezel a szervezetek mind több-több cselédet nyernek mej tagjaikul, akik aztán a gazdaságokban az elégedetlen ségnek állandó szitóivá s egyszersminn a bérmozga- lom szervezőivé válnak. Ilyen módon a legtöbb bérmozgalom és a munkásszervezetek között kimutat ható a kapcsolat, szórványosan azonban annak a jele is mutatkoznak, hogy egyes szakszervezetek a cselédek bérmozgalmát mint szervezetek irányitsák é; szervezzék s ily módon alapszabályaikba ütköztek ezen szervezetek ellen a vizsgálatot elrendeltem s a; folyamatban van. Itt emlitem meg, hogy a Geist Gyula csákó gazdaságában 42 év óta hűségesen szolgáló Hajdi János cselédnek a földmivelésügyi minister álta folyósított 100 koronát és elismerő oklevelet már- czius 14-én adta át a szarvasi járás főszolgabirájí nagy ünneplő közönség jelenlétében. Az ipar- es kereskedelem terén az évek ótí tartó pangás után különösebb föllendülés nem észlelhető. Vegyesek. A folyók vízállása emelkedett ugyan árvízveszélytől azonban nem lehet tartani, mert í hóolvadás lassan folyt le, a jég kár nélkül elvonul! és nagyobb csapadékok nem voltak, egyébként a véd- töltések mindenütt jó karban vannak. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen általánosságban panaszra nem volt ok, csak a szarvasi járás főszolgabirájának kellett Hajas Józsel dr. békésszentandrási első jegyzőt a közigazgatás vezetése körül többszöri figyelmeztetés után is észlelt mulasztásáért 10 korona rendbírsággal sújtania, Kétegyházán a kiküldött állami végrehajtó a2 adók behajtását kellő eredménnyel foganatosítja. A lakosság hangulata nyugodt. Békéssámson község bírája, Balika Sándor állásáról lemondott, ügy az ő állása, mint a Szente tornya községi orvosi állás, amelyet az arra megválasztott Parché József dr. nem fogadott el, a folyó április hónapban fognak betöltetni. Végül jelenteni, hogy Horváth Endre a szeghalmi járás főszolgabirája mellé beosztott járási számvevő a múlt hónapban meghalt. Mindjárt az ülés elején egy nagyszabású gazdasági kérdés foglalta le a bizottság figyelmét. Szekér Gyula közigazgatási előadó a Gazdasági Egyesület jelőterjesztéséből folyólag inditványzota, hogy keressék meg a minisztert, az 1898. évi II. t.-cz. módosítását javasolva s kérjék a módosításban kimondatni, hogy a gazda vis major esetén ne legyen köteles fizetni a munkásait. Haviár Dániel nem látja indokoltnak a felírást, mert a törvény kifogástalan s az alkalmazása, ha eltérő is, mindig csak egy czélt szolgál: az igazságot. Szakértők kiküldését azért sem javasolja, mert a bíróságok amúgy is alkalmaznak szakértőket. Ladies László szerint igazságtalanság volna a munkások helyzetét még kedvezőtlenebbé s egzisz- tentiájukat még kétségesebbé tenni egy ilyen kívánalommal. A munkás nem lehet okozója a vis majornak, tehát ha elemi csapás sújtja a gazdát, ez n«m mentesiti őt szerződésben biztosított kötelességeitől. Domby Lajos mindenben osztja Ladies nézetét. Ha a munkások leszerződnek, ezzel biztosítani akarják a megélhetés t. S ha vis major történik, nem tehetjük ki őket a kenyérnélküiiségnek. Feleslegesnek tartja e felírást. Haviár Dani halasztási indítványt tesz. Gyűjtsenek előbb adatokat s csak azután foglalkozzanak a kérdéssel érdemben. Wenckheim Dénes gróf szükségesnek látja a törvény világos szövegezését kérni, de nem helyesli a szakértők kiküldését, kiket bármikor minden peres fél igénybe vehet most is. Szalag József szerint azt is be kellene venni a szerződésbe, hogy az esetben, ha a vismajor veszélyezteti a gazda érdekeit, — mire tarthat számot a munkás ? Egyebekben hozzájárul Haviár Dani indítványához. Fábry Sándor az elnöki zárszó jogával él s szerinte elfogadható volna a javaslat első része, de az fölösleges, mert ha a vetés lábon ég el, akkor a munkás, meg nem szolgált munkájáért, aligha részesülhet fizetésben. A törvények szerint is munkabért csak elvégzett munkáért kell fizetni. Konstatálni kívánja, hogy az ülés erről az alapkérdésről más tárgyra tért s már a learatott gabonát érhető eshetőségek bekövetkezése utáni kötelességek teljesítésével foglalkoznak. Ennek a megvitatása már eredményesebb lehet. A főszolgabirák mellé szakközegek kiküldését nem tartja helyénvalónak. Ezek után kimondotta az ülés, hogy e kérdés érdemi tárgyalását a szükséges adatok beszerzéséig a júniusi ülésre halasztja el. Ezután következett a főorvosi jelentés. Zöldg János dr. vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint közegészségügyi helyzetünk március hó folyamán kielégítő volt. Legtöbb áldozattal ebben a hónapban is a tüdővész szerepel az elhalálozások sorában. Difteria előfordult 39 esetben, 9 halálozással, vör- heny 15 esetben, 2 halálozással, kanyaró 122 esetben, 3 halálozással, tífusz 8 esetben, szamárhurut 9 esetben, gyermekágyiláz 1 esetben. A királyi pénzügyigazgatónak előadmányai között az adóügyi felebbezéseket elutasították. Az orosházi községi tanítók dijleveleit jóváhagyta az ülés. Molnár Sámuel békési tanítónak korpótlékos államsegélyt kérő iratát pártolólag terjesztik a miniszter elé. Szú István orosházai tanítónak hitoktatási dijának tárgyában utasítják a főszolgabírót, hogy a tanító javára 50 koronát hajtson be az egyházon. Végül Trnovszky Márton szarvasi községi tauitónak kérésére úgy a kérelmező, mint Molnár János iskola-igazgató ellen — aki több szabálytalanságot követett el — elrendelték a fegyelmi vizsgálatot. Délután több fegyelmi ügy intéztett el melyekről lapunk más helyén emlékezünk meg. Hírek. Kinevezések. A vármegye főispánja: Körös Lajos közigazgatási központi gyakornokot vármegyei tiszteletbeli aljegyzővé, ugyancsak központi szolgálatban levő Jeszenszky Károly közigazgatási gyakornokot tiszteletbeli szolgabiróvá kinevezte s egyidejűleg utóbb nevezettet szolgálattótelre a békési járás főszolgabirája mellé osztotta be. Ugyanezen alkalommal közszolgálati érdekekből : Bodoky Géza közigazgatási gyakornokot Békésről a békéscsabai járás főszolgabirájához, Vangyel Endre békéscsabai közigazgatási gyakornokot tb. szolgabirói állásától felmentve és tb. aljegyzőnek kinevezve,, szolgálattételre a vármegye alispánjához osztotta be. A József Szanatórium építkezése immár befejezése felé közeledik. Jelenleg már csak a belső berendezésen és a parkírozáson dolgoznak. A földművelésügyi minisztérium, — méltányolva a Szanatórium-egyesület lelkes buzgalmát, — a jótékony czélra való tekintettel, a parkírozás czéljaira közel 10000 fa- és bokorcsemetét adományozott az inté— Hadd teljen kedve a gyerekeknek, csak azért is megmutatta Mimikének, milyen gavallér tud lenni, ha akar. És egy negyedévi fizetése árán tenyerébe csapott a tótnak ! A gyermekek, mint aféle megvárakoztatott éhes kis ragadozók, örömükben majd megették az írnok bácsit és nem hagytak neki békét, mig azt is meg nem engedte, hogy visszamenet lovon tegyék meg az u-tat — persze a „parádés“ kocsis felügyelete alatt. A tiszttartóné meglátva a kis lovasokat, nem tudta, mit gondoljon az írnok elme-állapota felöl, de végre neki is tetszeni kezdett a dolog, hiszen lehet is bírni ezekkel a kis zsarnokokkal! Addig komolyodott, mig a gyerekek tulboldog- sága meg nem vesztegette asszonyi érzékeny lelkét s hamarosan együtt örült a gyerekekkel. Hát még Mimiké milyen boldog volt ! Talán még jobban örvendett a lovaknak, mint maguk a büszke kis huszárok. Asztalbontás után a mama nélkül kiosont Mimiké és olyan édes ártatlansággal fecsegett, csacsogott az Írnoknak, a hogyan az első szerelem boldog idejében langyos tavasz estén lehet ellágyulni. — Tudja-e Ferkó — mondá többek közt — min jár most az eszem ? — Tudom, tudom, hogy mindenen inkább csak rajtam nem ! — Lássa, csalatkozik! Mert most éppen maga részesül ebben a kiváló szerencsében 1 Hallgassa csak meg különben a tervem. Azt eszeltem ki, hogy holnap áthivom a kistanyai kulcsár leányát hozzánk és varrunk együtt egyegy csinos huszár ruhát a két gyereknek s ha majd jön a maguk íélelmetes'ellensége, a „számpiszkáló“, díszes lovas bandériummal fogadjuk az állomáson. Mit szól az ötletemhez ? Úgy hiszem a diszes fogadtatás hizeleg majd a fülig gőgnek, kedveskedésnek veszi és az inventálásnál elnézőbb lesz a helyettes tlsztartó úrral szemben. A Írnok, habár elvből esküdt ellensége volt minden számpiszkálásra vetemedett halandónak, az egyszer készségesen tagadta meg elvét és önként jelentkezett ünnepély rendezőnek. Mert hát csakugyan nem volna bolondság, igy szép szerével megszeliditeni ő kelmét, hogy ne észre- vételezzen halomra minden bolondságot éppen a tisztartó ur távollétében s mikor a puszta vezetése éppen ő rá van bízva. Az okos tervet hálás pillantással köszönte meg Mimikének s aztán a fogadtatás apróbb részletei megbeszélésébe merültek s a végén igen élvezetesnek találták, a mit egymás kedvére sütöttek, főztek. A fogadtatás várakozáson felül sikerült. A számpiszkáló, — mintha csak kicserélték volna — egészen kellemes fiatalemberré változott az inventálás alkalmával. Mimiké meg az Írnok is teljesen meg voltak vele elégedve, már persze csak úgy „muszájból,“ illetve szinleg, mert egyébként alig várták, hogy megszabaduljanak a „kullancstól.“ Viszont az inventálással nem igen siető számvevőnek olyasféle büszke öröm dagaszthatta szivét, hogy az olajos pusztai társaságban sikerült végre érvényre juttatni kellemes modorát, melyet tőle eddig is csak az uradalmi gőgös közöny tagadott meg. S valószinüleg ez a kellemes tapasztalat fokozta önhittség okozta, hogy az ispánok és a kasznárok, szóval a tisztek soha nem „tubákol- tak“ olyan borsos diffikultásokat, mint aminővel Róka akkortájt traktálta őket. Csak éppen az olajosi tiszttartó volt kivétel, nála semmi diffi- cultásra érdemes körülmény nem akadt, mint a ponny lovak. — Ponny lovak! Micsoda ponnykat akar ez a félkegyelmű rám tukmálni, hisz én sohase tartottam ilyeneket — monologizált Nagyfejed tisztarttó ur, midőn a szabagságról visszatérve végig futotta a számvevői észrevételt. — Hallja Bujdosó — szólott az Írnokhoz — micsoda ponnykat talált a számvevő a távollétem alatt a majorban, mert itt azt észrevételezi, hogy tényle.g találtattak, de semmiféle naplóban nincsenek bevételezve, se a származásuk, esetleg vételükről tanúskodó irat nem terjesztetett be soha hozzá, sőt úgy látszik, nem is uradalmi kosztot kapnak, rnert a takarmányozási ivén se szerepelnek. Tud maga erről a dologról valamit, vagy megint egy ostobasággal többet csinált a mi kedves számpiszkálónk ? — A ponny lovak — akadozott, hüllede- zett a praxi és annyira izgatott lett, hogy nem bírt fölvilágositást adni, ami végtelen kihozván a türelmetlen princzipálist, a tintás üveget készült a fejéhez vágni. — Miféle állatok ezek? — beszéljen hát már gyámoltalan. — Én vettem mind a kettőt a nyiróki vásáron a gyerekeknek — de mikor ennyit vala- hogy nagynehezen kihebegett, a dühbe jött prin- czipális káromkodása a hangját ledörögte.
