Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-14 / 15. szám

4 BÉKÉS 1907. április 14. zetnek a a József főherczeg kisjenői uradalma is jelentékeny adománnyal járult hozzá, hogy az in­tézet parkja majdan kellemes, árnyas tartózkodó helyévé legyen a szenvedőknek. A felvételre vo­natkozó kérdezősködések már sűrűn érkeznek az iniózet igazgatóságához, mely mindennemű felvilá­gosítással készségesen szolgál. Az intézet megnyi­tására pontos terminus még meghatározva nincsen, remélhető azonban, hogy az intézet május hó első felében rendeltetésének át lesz adható. A megnyitás ünnepe, — a máris' tömegesen bejelentett részvé­telre való tekintettel, — impozánsnak ígérkezik és bizonyára olyan mozgalmas és ünnepi napja lesz Gyula városának, aminő nagyon régen nem volt. Békésvármegye közkórházi bizottsága. Dr. Daimel Sándor várm. főjegyző elnöklete alatt f. hó 9-én d. u. 3 órakor a vármegye székház kistermé­ben ülést tartott. A bizottsági tagok élénk érdek­lődése mellett tartott ülésnek tulajdonképpen a közkórház kibővítésének kérdése képezte volna a főtárgyát, de a vármegye alispánja beteg lóvén, a közkórházi bizottság nélküle e fontos tárgyat ta­nácskozás tárgyává nem tette, s azt a közeli na­pokban tartandó ülésre halasztotta el. A kórházi bizottság ez alkalommal megállapította a kórházi alkalmazottak által fizetendő nyugdíj járulékokat s a kiselejtezett tárgyak eladásáról jelentést tett a vármegye törvényhatósági bizottságnak. A vaske­reskedési czikkek szállítására vonatkozólag Schmidtj Gyula vaskereskedő ajánlatát fogadta el a bizott­ság 21 százalék árengedménnyel. Ez után az ülés több jelentéktelen ügy elintézése után véget ért. Vármegyei fegyelmi ügyek. Bákésvármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya elé három ügy került a legutóbbi választmányi ülés alkalmával. Emez ügyeknek egyike — amely- lyel legelőször foglalkoztak a választmány tagjai — már hót hónap óta húzódik. Teleky Jánosnak, a békéscsabai polgári fiúiskola egyik tanárának ügyé­ről van szó. Teleky ellen több vádat emeltek. E vádak jórésze nem nyert beigazolást. Két pontban azonban vétkesnek találtatott Teleky s ez alapon Liszy Viktor dr., királyi főügyész helyettes másod­fokú bírsággal véleményezte sújtani Telekyt. Ámde a választmány nem határozott érdemben s a vizs­gálat kiegészítését látta szükségesnek, a mi azt je­lenti, hogy ez az ügy egy-két hónappal megint odébb húzódik. A másik fegyelmi ügynek anyagát az a panasz adta meg, amelyet Popovits Szilvesz­ter békési főszolgabíró tett dr. Bodoky Géza bé­kési közigazgatási gyakornok ellen, E panasz sze­rint Bodoky hanyagul látja el hivatalos teendőit s egy Ízben korcsmái botrányt is inscenált. A fe­gyelmi választmány 120 korona pénzbírságra ítélte Bodoky Gézát, aki felebbezéssel ólt az ítélet ellen. A miniszter pótvizsgálatot látott szükségesnek Bo­doky kérésére elrendelni, de ez a pótvizsgálat azt eredményezte, hogy a büntetést 120 koronáról 150 koronára emelte most föl a fegyelmi választmány. Ezután került sorra a bókéssámsoni elöljárók is­meretes fegye'mi ügye. Békéssámson község albí­rája és két esküdtje ugyanis a község lakosainak inségsegélyéből beszerzett ólelmiczikkek kiosztása körül súlyos szabálytalanságot követtek el. E sza­bálytalanságok következtében fegyelmi eljárás indít­tatott az elöljárók ellen, kiket az alispán hivatal- vesztésre ítélt. Most a fegyelmi választmánynak kellett volna intézkednie ebben az ügyben, de az iratok nem lévén számtótelileg fölszerelve, az Ítél­kezést jövő havi ülésére halasztotta. A leány internatus Élénk emlékezetben van az az emberbaráti nemes mozgalom, a mely Békésvármegye törvényhatóságából — mondhatni az egész országban első gyanánt, követendő szép példaként indult ki, s mely tervbe vette, hogy a vármegye székhelyén egy internatnst állít fel, az elhagyott gyermekeknek hajlamaik, képességeik pontos mérlegelésével a későbbi életre való szak­szerű felnevelése érdekében. A vármegye közön­sége e tárgyban azzal a kérelemmel fordult a bel­ügyminiszterhez, hogy az állam fogadja el adomá­nyul a vármegye és a Pehérkereszt egyesület ala pitványait s ezzel szemben államilag szervezze é: tartsa fenn az internatust. Erre válaszolt most < belügyminiszter, melyben közli, hogy az ajánlató el nem fogadhatja, mert a szabad társadalom álta létesített intézményeket államosítani nem szabad Ugyanis az ilyen internatus, ha feladatainak ma gaslatán akar maradni, akkor nem lehet állam intézmény, mely mindig a fennálló szabályok é rendeletes merev kereteiben működik, hanem í társadalom és annak rétegei által fenntartott intéz ménynek kell maradni, hogy annak érdeklődésé folyton ébren, ügyeimét pedig állandóan lekötvt tartsa. 'A leérkezett leirat szó szerinti szöveg« egyébiránt a következő : Békésvármegye főispánjá­nak Gyulán. A válaszirat alapjául szolgáló jelenté­sek 8z. 1400—907, ad. 156—907. — Tárgy a gyu­lai leányinternátus ügye. Fenti számú jelentéseivé felterjesztett iratok csatolása mellett Méltóságodai a következőkről értesítem : Igaz örömmel értesü­lök arról, hogy a gyulai leányinternátus ügye a vármegye és a Pehérkereszt egyesület nemes áldo­zatkészsége folytán a megoldás felé közeledik, Amint ezt már 105452—906. számú rendeletemberi is kifejtettem, készséggel támogatom a létesítendő ínternátust azzal, hogy a férőhelyhez képest az áll. gyermektnenhelyek kötelékébe tartozó megfelelő számú elhagyott gyermeket fogok az internátusba neutalni, akikért a menhely a nevelő szülőknek űzetett rendes tartásdij másfélszeresét az interna- ;usnak megtéríti. De nem zárkózom el attól sem, rogy mihelyt az internátus megnyílik, az intézetet i másfélszeres tartásdijakon kívül is anyagi támo­gatásban részesítsem. Azt az ajánlatot azonban, íogy az állam fogadja el adományul a vármegye is a fehér-kereszt egyesület alapítványait s ezzel izemben államilag szervezze és tartsa fene az in- ;ernátu9t, el nem fogadhatom. Mert eltekintve attól, rogy egy ily internátus fenntartására hitellel nem •endelkezem. az állami gyermekvédelem a legna­gyobb súlyt helyezi arra, hogy a társadalom ér­deklődését és áldozatkészségét ébren tartsa és fo­tózza, amit csak az által érhet el, ha nem szívja :el magába a társadalomban megnyilatkozó eleven srőket. Oda kell tehát törekednie az állami gyer­mekvédelemnek, hogy kezdeményezőleg hasson a társadalomra, a társadalom által létesített intézmé­nyeket az állami gyermekvédelem szompontjából s használja fel, támogassa azokat anyagilag, de semmi esetre sem szabid államosítania a szabad ársadalom intézményeit. Mert, mint a tapasztalat mutatja, az ilyen államosított intézmények iránt az irdeklődés megszűnik és a társadalom azokat to­pább nem támogatja. Da még más szampont is ve­iére!. Az ilyen internátus, ha feladatainak magas- atán akar állani, nem lehet kaszárnya, melyben a íövendékek sablonos nevelésben részesülnek, ha- tem a gyermekeket hajlamaiknak, képességeiknek jontos mérlegelésével kell a későbbi életre előké- izitenie. Az ilyen individualizáló nevelésre azbnban így állami intézmény, amely mindig a fennálló szabályok és rendeletek merev kereteiben mükö- lik, sokkal kevésbé alkalmas, mint egy a társada- om által fentartott intézmény. Ezekre való tekin- ettel felkérem Méltóságodat, hogy a gyulai leány- nternátus megvalósítása érdekében a vármegye cözönségóvel és a Pehér-kereszt-egyesület vezető­ségével a tárgyalásokat ilyen értelemben folytatni i az intézet megnyíltakor engem is értesíteni szí­veskedjék, hogy a gyermekek beutalása iránt a izükséges intézkedéseket megtehessem. Budapest, .907. április hó 6. A miniszter helyett: Hadik s. c. államtitkár. Békéscsabai kórházi orvosok kinevezése. Békós- Armegye alispánja a békéscsabai közkórháznál rend- zeresitett igazgatói osztályorvosi állásra Dr. Remenár illek poliklinikai alorvost, az osztályorvosi állásra pedig Dr. Wagner Dániel békéscsabai orvostudort nevezte ki. Állatorvos választás és kinevezés. Békés köz­ség képviselőtestülete folyó hó 8-án töltötte be a lemondás folytán megüresedett községi állatorvosi állást. Hat pályázó közzül egyhangúlag Kocsor Dezsőt, — Kocsor András ottani községi jegyző fiát, — vá­lasztották meg. Az eddigi helyettes békési községi állatorvost, Megyercsy Kázmért a földmivelósügyi miniszter ideiglenes minőségű m. kir. állatorvos­gyakornokká nevezte ki és tovább képzés végett az állatorvosi főiskolához osztotta be. Megyercsy Kázmór a gyulai vágóhídi állatorvosi állásra is pályázott, de négy nap előtt megérkezvén kineve­zése, pályázati kérvényét visszavonta. Gyomán az ujonczállitás a következő ered­ménynyel folyt le: Az első korosztályú kötelesek száma volt 211, akik közül besoroztatok 78, pót­tartalékba 5, visszahelyezve 94, testi alkalmatlan­ság miatt véglegesen törülve 2, gyógykezelés végett polgári kórházba utasítva 1, nem jelent meg 31 II. korosztályú hadkötelesek száma 129, besoroz­tatok 35, póttartalókba 1, visszahelyeztetett 71, testi alkalmatlanság miatt töröltetett 1, felülvizs­gálatra utasittatott 1, nem jelent meg 18.'IH. kor­osztályú hadkötelesek száma 103, besoroztatok 32, póttartalékba 12, fegyverképtelennek találtatott 38, megfigyelés végett katonai kórházba küldetett 2, nem jelent meg 18. Áthelyezett adóellenőr. Weisz Gusztávot a szarvasi királyi adóhivatal adóellenőrét Budapestre helyezték át. Állatorvos és rendórbiztos választás. A kép­viselőtestület tegnap délelőtt Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt tartott tisztújító közgyűlésén válasz­totta meg a vágóhídi állatorvost és rendőrbiztost. A választás tartamára bizalmi férfiakul : Reisner Ede, Nóvery Albert, Dr. Zöldy Géza és Pettner József, mig a kijelölő választmányba Lukács Eadre, Dr. Follmann János, Nagy Jenő és Novák Árpád kép­viselők választattak meg, illetőleg neveztettek ki. Az állatorvosi állásra a következők pályáztak : Német Ödön, Dózsa Henrik, Galle Ottó, Hubert Károly, Jergely Simon, Bálint Dezső, Kempfaar Ede, Révész Ignácz, Vrányi Miksa, Litchtmann Géza, Bodrogi Ágoston, Kardos Imre és Szalai Sámuel; kijelölve ettek: első helyen Révész Ignácz, kívüle Kempfner Ede és Szalai Sámuel. A szavazás megejtése után megvála3ztatott állatorvossá : Révész Ignácz 83 sza­vazattal egy szavazat ellenében. Rendörbiztosi állásra nályáztak : Gubás Tódor, Péter József, B. Papp János, renesár Jááos, Czóppiu Kornél, Dani Ferencz, Dancsik Pereacz, Lengyel Zsigmond, Kiska Lajos, Mészáros Zoltán és Nemes János. Kijelöltettek: Péter József, Dani Ferencz és Dancsik Ferencz. A szavazás megejtése után rendőrbiztosnak 60 sza­vazatta! Péter József választatott meg. A megvá- asztott állatorvos és rendőrbiztos nyomban letették i hivatali esküt a közgyűlés előtt. Egyleti tevékenykedés megszüntetése. A ma­gyarországi szabómunkások és munkásnők gyulai íelyicsoportjának egyleti működését Békósvár- negye alispánja megszüntetni rendelte, mivel nem gazoltatott, hogy az alapszabályokban megkívánt J0 tag magyar állampolgár és mert nem igazol- atott, hogy kik választattak be legutóbb az egylet vezetőségébe. Az egyleti ténykedés megszüntetése blyó hó 12-én délután lett foganatosítva. A gyulai korcsolyaegyesületnek folyó hó 7-re isszehivott évi közgyűlése az összegyűlt tagok cse- tély száma miatt nem volt megtartható. Ugyan­ikor azonban Dr. Fábry Sándor elnöklete alatt választmányi ülés tartatott, mely a folyó év októ- >eri közgyűlésre a tárgyakat előkészítette. Ezen a választmányi ülóseu Weisz Mór 5 darab korcsolya- sgyleti részvényét oly feltétellel ajándékozta a kor- ssolyaegyesületnek, hogy annak ellenében a kor- ;solyaegyesület tartozik 10 éven át a helybeli fő­gimnázium 10 tanulójának ingyen korc3olya-szezon- egyet adományozni. A közgyűlés újból össze fog uivatni. Halálozás. Wittmmn József, józsefvárosi jó­módú földmives, az ottani városrészről választott városi képviselő folyó hó 11-ikén éjjel rövid szén­— Szerencsétlen! pusztuljon innen mindjárt a szemem elöl — de előbb maga rohant ki az istállóba meggyőződendő, váljon nem félelmében beszél-e csak félre a szerencsétlen. Mert ki volna vakmerő a tiszttartói jogkör mindenhatóságába az orrát beleütni. S mikor meggyőződött, hogy mégis akadt valaki, majd megütötte a guta a méregtől! S hogy a tiszttartói teljhatalmon esett csorbát nem hagyta csak annyiba, abból következtethető, hogy két óra múlva már az Írnok a robogó vo­nat ablakán kihajolva, nagyon szomorúan bámult a messzeségbe, mintha csak a letarolt szántóföl­dekre, csendes pusztaságra egyre lejebb eresz­kedő esti homályon át két ismerős ponny lovat s utánnok egy álmából fölvert pityergő szőke kis lényt látott volna más, elérhetetlen világba botorkálni, honnan csak emlékek szoktak visz- szatérni. Az uradalomban sokáig emlegették ezt az eredeti diffikultást s a számvevő urnák, kit a véletlen akkortájt hamarosan Nagyfejeő tiszt­tartó ur vejévé tett, ma is legénykori legszebb napját juttatják eszébe a kis ponny lovak. Társaságokban sokat eldicsekszik, hogy ö és kis felesége azon, a tiszteletére rendezett fogadtatáson szerették meg egymást, a hallgató­ság meg rendesen kedves mosolylyal gratulál a hallgatag asszonyka sikerült leánykori ötletéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents