Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-14 / 15. szám

XXXIX. évfolyam.

Gyula, 1907. április 14.

15-ik szám.

Előfizetési árak:

Egész évre----------10 K — f

Fé

l évre— _ _ 5 K — f

Évnegyedre______ 2 K 50 f

Hi

rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér.

BÉKÉS

TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Szerkesztőség és kiadóhivatal 1

Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 20 fillér.

FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID

Megjelenik minden vasárnap.

A kötőgyár fejlődése.

Mig Gyulán az intelligens közönség nagy része sokszor jelét adta bizonyos érthetetlen ellenszenvnek, mig nálunk a hivatalos közegek hideg közönnyel tekintenek városunknak ezen egyetlen, ma már országos szempontból is számottevő iparvállalatára s soha semmiféle alkalmat nem ragadtak meg az e gyártelep fejlődésének útjában levő akadályok és nehézségek elhárítására, addig más városok irányadó körei tömegesen mozgósítanak minden plausibilis argumentumot, hogy az »Első Gyulai Kötött- és Szövött iparárugyár Részvénytársaság« igazgatóságát rábírják városukban a gyulaihoz hasonló, vagy, ha ez ma még nem volna lehetséges, legalább kisebbszerü fióktelep felállítására.

Az utóbb lefolyt hónapokban különösen három szomszédos város lépett ez irányban a qzóltudatos cselekvés terére : Orosháza, Arad és Temesvár.

A kötőgyár igazgatósága csupa lokálpatriotizmusból Orosházával kezdett első sorban tárgyalni, mely községnek országgyűlési képviselője, Veres József és jegyzője, Torkos Kálmán több ízben személyesen is tárgyalt a gyár vezetőségével, de, daczára ezen urak lelkes fáradozásának, a dolog oly lassan haladt, a községi képviselőtestület oly nehézkesen mozgott, de a kormány is oly soká habozott a kölcsönös feltételek engedélyezésével, hogy az igazgatóság februárban már nem igen bízott az orosházi fiók lehetőségében s elfogadta Arad és nehány nappal később Temesvár polgármesterének ajánlatát, egy a gyulaihoz hasonló gyártelepnek városukban való felállítására vonatkozó tárgyalások megindítására.

Mig ezek a tárgyalások Arad részéről csak írásban lettek megindítva, addig Temesvár város polgármestere, dr. Telbisz Imre udvari tanácsos, amint értesült az igazgatóságnak a fióktelep felállítására vonatkozó hajlandóságáról, a gyártelep megtekintésére és az útbaigazító előzetes megbeszélések személyes megindítására rögtön Gyulára küldte a város gazdasági tanácsnokát Lindner Józsefet és Székely Sándor mérnököt, kikhez önként csetlakoztak Telbiss Károly és Lendvay Sándor törvényhatósági bizottsági tagok is.

Nevezettek február 28-án megfeleltek kiküldetésüknek s miután különösen a munkások aránylag nagy keresete s általában a magas munkabérek, —amíly magas munkabérek a temesvári gyárakban, ahol pedig több mint 10.000 gyári munkás van, nem találhatók, — igen kellemesen meglepték őket, a látottak és tapasztaltak után már előre is biztosították az igazgatóságot, hogy Temesvár városa a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban fogja részesíteni a vállalatot s egyben meghívták az igazgatóságot a részletek mielőbb való megállapítása végett Temesvárra.

Az igazgatóság megbizása folytán Wéisz Mór vezérigazgató, Dr. Berényi Ármin és Scherer Benedek igazgatósági tagok márcz.

9-én délelőtt Varjassy Lajos aradi polgármesterrel, délután pedig Dr. Telbisz Imre temesvári polgármesterrel tárgyaltak s mindkét helyen ugyanazon feltételeket és kötelezettségeket terjesztették élő szóval is és Írásban is, minden egyes pontot részletesen megokolva.

Ezen feltételek és szolgálmányok nagyjában és néhány temesvári módosítással kiegészítve a következők :

1. A város ad :

a) alkalmas helyen 2 holdnyi ingyen telket;

b) 15 évre községi adó- és vámmentességet ;

c) 4000 korona évi subventiót 10

éven át;

d) az építkezéshez szükséges téglát felerészben ingyen, felerészben előállítási árban ;

e) gondoskodik a szenyvizek levezetéséről ;

f) végül támogatja a vállalatnak 7500 korona évi államsegély és 15 évi állami adómentesség tárgyában a kormányhoz intézett kérvényét, melynek kedvező elintézésétől teszi függővé az igazgatóság a további intézkedésekéi.

2. A részvénytársaság kötelezi magát :

a) hogy az első évben 250, a második évben 350, a harmadik évben pedig 400 munkást foglalkoztat — részben a telepen, részint háziiparszerüleg — s hogy azokat a munkásokat is, kiket háziiparszerüleg foglalkoztat, ingyen taníttatja ki a telepen, épp úgy, mint Gyulán ;

b) kötelezi magát továbbá, hogy részvénytőkéjét egy fél millió koronával felemeli s a kibocsátandó 5000 darab részvényből 125 koronás árfolyamban legalább 1000 —1500 darabot temesvári érdeklődőknek bocsát jegyzésre ;

c) végül ígéretet tesz, hogy a legközelebbi rendkívüli közgyűlésen alapszaA szerelem.

Évezredeknek viharába E földön egy igaz elem,

Helyet talált és azt megállja:

A pezsgő örök szerelem.

Előtte álomország ébred,

Nyomába uj élet fakad.

Nem élhet nélküle az élet,

Egyforma solia nem marad,

Szerelmet vallhat minden ember,

De mindegyik máskép beszél, Csókoljon száz ajak tüzesen, Mindegyik csókban más tűz él. Szerelmes szívben más-más érzés,

Az ölelésben más erő Tör fel és ébred öntudatra,

Es máskép, ha napfényre jő.

A szerelem uralja régen,

Mi él e földön és hévül;

Övé a miudenség a térben Az örökélet egyedül.

Mert ő a központ — változatlan — És a mi ól, körötte jár.

Ifjút és aggot elcsábitni

Magához vonni meg nem áll.

S bár fél a lélek — akaratlan —

De folyvást csak feléje tart,

Es keresi a gyönyört, mámort A kéjt, a titkot és zavart.

Mint a tudatlan szárnyas pille A lobogó lángnak örül, ügy röpködünk mi lelkendezve Az égő szerelem körül.

Övé az élet s elmúlása,

Övé a múlt, jelen s jövő Egy mindent rabigába döntő Legyőzhetetlen őserő.

. . . Évezredeknek viharába Értékből nem veszt sohasem Divatját soha nem is múlja :

Hatalmas ur: — A szerelem !

Keblovszky Mayer Lajos.-ü. pon.r1.3r Iont a, Ír.

— Irta: Gombkötő Dezső, —

A mikor az özvegy grófné Róka Gáspárt, azt a tejfeles szájú írnokot, számvezetőnek kinevezte, olyan különös arczot vágtak az uradalmi tisztek, mintha félre vert harang sértő kongása verte volna fel álmából valamennyit. Ez a szivüket, lelkűket sértő rendelkezés egy valóságos utálattárgyat locscsantott eddigi megelégedett életükbe. Botrány ép ezt a jött-ment frátert akasztani a nyakukba, mikor négy-öt becsületes, munkára termett Írnok, — a kiknek még hozzá minden atyafisága uradalmi ember — 8—10 év óta keservesen vár egy „rongyos“ üresedésre l Aztán ennekelőtte szóba se hoztak olyasmit, hogy még a tisztek számadásait külön „piszkálgassa“ valaki, de ha már annyira megingott a grófné bizalma, mért éppen azt az „éretlen senkit“ szemelte ki ?

Nagyfejed tisztartó urat leginkább kihozta sodrából ez a váratlan kinevezés, mert a mikor az illető mellette irnokoskodott, azt a jelentést terjesztette be működéséről a grófnénak, hogy nem érdemes helyet adni neki az uradalomban. E'lenben megigérték neki, hogy a legelső üresedés alkalmával az ő fia számíthat előléptetésre.

— Ez aztán igérettartás, kiérdemlett bizalom jele, — méltatlankodott magában, — még megérjük, hogy a búzát szemenként, a szöget szálanként fogják számon kérni tőlünk ! Csak az vigasztalta valamennyire, hogy majd beleun az

Sirofín-Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást.

Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza

ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva.

Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor

„Roche“ eredeti csomagolást.

F. Hoffmann-Ls Roche & Co. Baset (Svájc)