Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-24 / 12. szám

4 BÉKÉS 1907. márczius 24. annak létesítésére már elköltetett, — még 5000 ko­rona szükséges, ezen összeg felvétele ellen sem lesz kifogásom, ebből azonban egy külön ravatalozó he­lyiség lesz építendő, mert azután, midőn a kór- boncztani intézetben tudományos munka is fog folyni, nem tartanám helyesnek, hogy a temetési szertartások a bonczoló helyiségben folyjanak le. Feleslegesnek tartom s igy nem is teljesítem a felterjesztés 15. pontja alatt foglalt azon kérel­met, hogy a kórház saját villamfejlesztő telepet léte­sítsen, mert a városi villamossági társulattól jutányos áron és minden befektetés nélkül kapja már most és fogja kaphatni a jövőben is a szükséges áramot. De különben is indokoltan elutasittatott már e hely­ről egy ízben a kórház hasonló kérelmével (68,484 1906.) s mivel a viszonyok azóta nem változtak, most sem látok okot arra, hogy ezen kijelentéstől eltérjek. A fentebb előadottak szerint tehát a következő összegek keretén belül lenne kibővithető a gyulai kórház: 1. A Hoffmann-féle telek megvételére 26.000, korona. 2. A Gergely-féle telek megvétele 8.400 korona. 3. Az uj sebészeti pavilion építésére 400.000 korona. 4. Fertőző pavilion és kórboncztani intézetre 39.000 korona. 5. Tüdővészesek pavillonjára 100.000 korona. 6. A szemészeti osztályul kiszemelt helyiségek átalakítására 3.000 korona. 7. Szennyvíztisztító telepre 40.000 korona. 8. Yizmedenczék megnagyobbitására 4.000 korona. összesen 620.400 korona. Mivel azonban ezen szükségletek egyikére, a fertőző pavilion költségeire a vármegyei törvény- hatósági bizottság 196—1906. számú határozata sze­rint. a vármegye közönsége miutegy 30.000 korona fedezettel rendelkezik, annak levonásával a fedezetlen költség megközelítőleg 590.000 koronát tenne ki, szemben az alispán által kért 850.000 koronával. Midőn tehát ezúttal a vármegye alispánjának felterjesztésére s az abban felhozott okokat méltá­nyolva, a kórház kibővítése ellen elvben kifogást! nem emelek, azt is szükségesnek tartom kijelenteni,' hogy a fentebb előadottakra vonatkozó végleges J döntést akkorra tartom fenn magamnak, midőn a| kórház kibővítésére vonatkozó s a törvényhatósági bizottság által is letárgyalt és elfogadott javaslatok jóváhagyás végett hozzám felterjesztetnek s ugyan­akkor fogok véglegesen dönteni a vármegye alispáuja( által múlt évi 8542. szám alatt felterjesztett s a fertőző pavilion létesítése és költségeiről szóló 35—1906. és 196—1906. számú közgyűlési határo­zatok jóváhagyása ügyében is. Megjegyzem még, hogy a fertőző pavilion ez­úttal vissza küldött terveit sem egészségügyi sem műszaki szempontokból kielégítőnek nem találtam s igy ezen pavilion kiviteli tervei a vezetésem alatt álló ministerium műszaki tanácsosa által készített azon vázlat-terv szerint lesznek elkészítendők, melye­ket kiküldöttem a közkórház igazgatójának ottléte alkalmával átadott. Az imént idézett alispáni jelentéssel felterjesz­tett s a kórboncznok főorvosi állás és bonczoló szolgai állás rendszeresítése tárgyában 106/1906 sz. a. hozott határozatot ezúttal jóváhagyom ugyan, a főorvos fizetését azonban a határozatban megjelölt 3600 kor. összeggel, de a többi főorvosok javadalmazásával egyenlő összegben 3200 koronában állapítom meg, a törölt 400 koronát pedig személyi pótlék czimén engedélyeztem s a közkórház 1907. évi költségelő­irányzatába már be is állítottam. Budapesten, 1907. évi márczius hó 19-én. Andrássy s k. T a n fi g y. Államsegély. A vallás- és közokt. miniszter Mezöberény községnek, polgári iskola épitési költ­ségekre 50,000 korona segélyt utalványozott. Hírek. Virágvanárnap és a nagyhét. Közeledünk a húsvéti ünnepekhez ! . . . íme ránk virradt virág­vasárnap reggele, Isten fia földi diadalútjának em­lékeztetője ! . . . A bibliai idők misztikus, csodála­tos napja, az örökkévalóság ködébe, a múlt tengerébe merült alá, de varázslatos fénye ott ragyog most is lelkünk egén, s hatalmas lángot vet a szivekben ! . . Ajkunk önkéntelen fohászra nyílik, midőn kezünkbe vesszük a kapcsos vén bibliát s megsárgúlt fakó lapjait forgatva ódon betűit olvasva, a bibliai idők hangúlata vesz körül! . . . Látjuk Jeruzsálem fiait és lányait ünnepi öltönyeikben virágkoszorúkkal, pálmaágakkal kezükben, amint a város falai közül átszellemült, ragyogó arczczal kilépnek, hogy az Isten fiát. az alázatosság jelképét városuk falai közé őt megillető ünnepséggel fogadják! . . . S látjuk a Mestert . . . Hótiszta öltözetében, sugárzó arcz­czal . . . Halljuk az örömrivalgást ... Az ünnepi harsonákat, s földi halandó voltunk, s büurehajló gyarlóságunk tudatában gondolatban mi is leború- lupk a Megváltó lábai elé, alázatos szívvel rebegvén : »En Uram és én Istenem!« És kezdetét veszi a nagyhét, a kálvária szomorú stácziói, a kínszenvedé­sek, a fölfeszités! . . . S a nagypénteki kerepelés tompán verődik szét a város felett! . . . a gyász e napjaiban még a harangok ércznyelve is útrakél az örök városba, hogy onnan megtisztúlva térjeu vissza és a nagyszombat esti föltámadáson tisztább, zen- gőbb hangon hirdethesse az Ur Isten örök dicsősé­gét ! ... Az alkonyat leszáll! A kivilágított temp­lomokból inegindúl az éneklő, hálaadó körmenet, görögtüzek gyúlnak ki, gyertyák fénye ragyog az ablakokban, könnyr reszket a szemekben, s az esti szél messze el-el kapja az ének egy-egy sorát: »Föl­támadt Krisztus e napon ! Alleluja! Hála légyen az Istennek* ! . . . Majd a fény is kialszik, a földre csend borul, nyugalomra hajtja fejét minden földi lény, hogy hitében megújúlva, szeretetében meg­erősödve s önmagával megbékülve köszönthesse reggel a Husvét ünnepét! Nagyhót- A kereszténység isteni alapítójának, Jézus Krisztusnak, megrendítő drámája befejezésé­hez közeledik. Az emberek szivében a nagybőjti időszak alatt fel öltött bánat és gyász még mélyebbé válik. A mai napon vonul be az Ur Jézus diadal­menetbe Jeruzsálembe, hogy az irás szavai teljese­désbe menjenek és hogy nem sokára az a nép, a mely virágvasárnapon oly meghatóan fogádta öröm- riadallal kisérje ki a Golgotára. E hét a nagy elneve­zést onnan nyerte, hogy nagy és fontos események mentek végbe rajta. A kath. egyház méltó ünnepé­lyeséggel üli meg a végbement neveztes események emlékét. Virágvasárnapján a 10 órakor kezdődő ünnepélyes szent mise előtt barkát szentel annak az emlékezetére, hogy az Ur Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor zöld gályákká! fogadták. Mise alatt éneklik a passiót, az Ur Jézus szenvedésének törté­netét. Nagyszerdán, nagycsütörtökön és nagypénteken délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmait éneklik. A templomban ez alkalommal háromágú gyertya­tartót állítanak ki, melyre 15 égő gyertyát tűznek föl és Jeremiás siralmainak éneklése közben egyenkint eloltják. Ez azt jelenti, hogy Jézust elfogatásakor egyenkint elhagyták a tanítványai. Nagycsütörtökön ünnepli a kath. egyház az Oltáriszentség szerzésének emlékezetét. A szentmise ezn a napon 9 órakor kezdődik. Mise közben glóriakor a harangok, orgona, csengettyűk elnémulnak s helyettük kereplőket hasz­nálnak Mise után az oltároknak ékességétől való megfosztása következik annak az emlékezetére, hogy az Ur Jézust is megfosztották ruháitól. Nagypénte­ken az Ur Jézus halálálról emlékezik az egyház. Az úgynevezett csonka mise 9 órakor kezdődik, mely altt éneklik a passiót. Mise végén az oltáriszentsé- get a szent-sirba helyezik, mely után prédikáczió van. Este 6 órakor szentségbetétei. Kegyeletes szo­kás ezen és a következő napon, hogy az emberek meglátogatják a szent sírokat. Nagyszombaton reggel 6 órakor az Oltáriszentséget újra kiteszik a szent- sirba. Hét órakor kezdődik a tüzszentelés és folyta­tódik a húsvéti gyertya és a keresztvíz megszentelésé vei. Utána szent-mise következik, — körülbelül 9 óra tájon — mely alatt glóriakor a harangok, orgona, csengetytyük újra megszólalnak. Este 7 órakor oltári- szentséggel a húsvéti gyertyának és a feltámadt Jé­zus szobrának elülvitele mellett körmenet tartatik. — A Józsefvárosi templomban az istentisztelet min­denkor egy órával korábban kezdődik mint a nagy­templomban. Lemondott orv08. Dr. Róth Kálmán, a gyulai közkórház segédorvosa ezen állásáról lemondott. Jóváhagyás. A belügyminiszter arról értesí­tette a vármegyét, hogy az öcsödi Népkor alapsza­bályait jóváhagyta. Lemondás. A hivatalos lap legutóbbi száma jelenti, hogy a honvódhadvezetőség Széli Imre dr. gyulai orvost saját kérelmére, elbocsájtotta a hon­védség kötelékéből. Gyula város központi választmánya dr. Lo­vich Ödön elnöklete alatt péntek délután tartott ülésén az 1908. évi országgyűlési képviselő vá lasztók névjegyzékének összeállítására Kukla Fe- rencz elnöklete alait Papp Gyula és Heilinger Ká­roly választatta; meg. A választói névjegyzék ki­igazítását április 12-ikéig kell befezni. Változások a kir. adóhivatalok körében. A m. kir. pénzügyminiszter 1 Veisz Gusztáv szarvasi adó­hivatali ellenőrt a budapesti IV. kér. állampénztár­hoz adóhivatali segéddé, helyére pedig a szarvasi adóhivatalhoz Jánosi József egri adóhiv. segédet ellenőrré nevezte ki. A szeghalmi adótárnokot Kar­sai Efraimot azonos minőségben a tiszaroffi kir. adóhivatálhoz áthelyezte. Az utóbbi helyének be­töltésére pályázat van hirdetve. Szabadságról Dr. Berkes Sándor kórházigaz­gató főorvos szabadságáról folyó hó 22-én haza­érkezvén, átvette a megyei közkórház igazgatását. Sorozások- A héten Gyulán tartották meg az ujonczállitást és pedig az első két napon a gyulai járáshoz ta'tozó községek: Doboz, Gyulavári és Kótegyháza hadkötelesei állottak elő. Fel volt hiva a három községből 250, hadköteles besoroztatott az első korosztályból 47, a másodikból 16, a harma­dikból 24, összesen 86. A gyulai hadkötelesek szerdán és csütörtökön állottak sor alá. A hadkö­telesek száma volt 387. Ezek közül az ujonczjuta- lók javára besoroztatott a három korosztályból 102, a póttartalókba 9, visszahelyeztetett 142, fegyver- képtelennek nyilváníttatott 39, a sorozástól távol volt 84, teljesen bevehetien volt 18. A gyulai so­rozásokon az első két napon a polgári elnöki tisz­tet dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző, a má­sodik két napon Ambrus Sándor alispán teljesítette, mint polgári orvos a sorozás egész tartama alatt dr. Zöldy János vármegyei főorvos volt jelen. A honvédség képviseletében Görbe Sámuel őrnagy vett részt a sorozáson. A jövő héten kezdődnek a soro­zások Békésen, ahol folyó hó 26 és 27 és a jövő hó 3. 4. és 5-ik napjain fogna k megtartatni. A hadkötelesek száma 988 A képviselőtestület- Dr. Lovich Ödön helyettes polgármester elnöklete alatt hétfőn esti fél 9 óráig terjedő rendkívüli közgyűlést tartott, amely végre-va lahára a megjelent képviselők számára való tekintet nélkül érdemleges határozatot hozhatott a remetei földvásárlás és azazzal kapcsolatban levő ügyek fölött. Annak dacára, hogy a remetei földvétel számtalan közgyűlésen behatóan tárgyaltatott, a hétfői közgyű­lésen is majdnem délig terjedő vita fejlődött ki, amelynek vége mégis az lett, hogy a javaslat névszerinti szavazás utján 93, tehát az összes szava­zatokkal egyhangúlag elfogadtatott. A határozat most 15 napi közszemlére tétetik ki és jogerő után beterjesztetik a vármegyéhez; egyben elhatározta­tott, hogy rendkívüli megyei közgyűlés egybehivása fog kéretni, azon okból, hogy a földvétel ügye már április hóban törvényhatósági jóváhagyást nyerjen és hogy annak utána a telekkönyvi átiratás is nyom­ban megtörténhessék. — A városi rendőröknek a tiszti nyugdij-bizottság elleni felebbezésnek hely adatván, a rendőrök által a nyugdij-alap részére történt eddigi befizetések kiutalványoztattak. — Kardos Görgy városi csősz kérelme két és fél hold föld javadalmának begyepesitéso iránt megtagadta- tott. — A tanács előterjesztését a Szent Pál árok bérbeadására vonatkozó árverési feltételekre nézve jóváhagyták. — Kukla István -érelmének, a Vida- utczából általa elfoglalandó utcza terület árának, a szabályrendeleti tarifával szemben leendő mérséklése iránt, nem adtak helyet. — Özv. Ambrus Kosztáné községi közmunkája töröltetett. — A Józsefvárosi-hid melletti épület további egy évre a jelenlegi bérlő­nek adatott ki; ezzel kapcsolatban a tanácsnak aina javaslata, hogy a mértékhitelesítő hivatal ezen épü­letben helyeztessék el, nem fogadtatott el. — Nem fogadta el a képviselőtestület a tanács ama javas­latát sem, hogy a benedeki major egyes épületei eladassanak, mindaddig, mig a mezőgazdasági szesz­gyár kérdése kedvező megoldást nem nyer. — Fábián Mihály v. képviselőnek lemondása elfogadtatott es helyére a nagyoláhvárosi részen legtöbb szavazatot nyert Tulkán Péter póttag iktatik a képviselők név-* jegyzékébe. — Miskucza Illés képviselő indítványa a városi tűzoltók, mezőőrök, erdőőr és erdőszolga fizetésének leszállítása tárgyában, ugyanúgy mint Csűri István és társaié is, a költségvetéssel kapcso- /atosan fog tárgyaltatni. — Jantsovits Emil elhald-

Next

/
Thumbnails
Contents