Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-24 / 12. szám
1907. márczius 24. BÉKÉS 5 lozása folytán megüresedett központi választmányi tagságra, titkos szavazás utján túlnyomó többséggel Jantsovits Emil tiszti főügyész választatott meg. — A vadászati területek beosztása, az egyes területek kikiáltási árának megállapítása s az árverési feltételek meghatározása, az e czélból eljárt bizottság javaslatához képest fogadtatott el. A bizottság nem javasolta az első számú vadászati területnek kettéosztását, azon okból, mert az összterület 4000 kát. holdon aluli s igy a vadásztörvóny rendelkezését, de azon kívül a város érdekét is sértené, mert mint egységes vadászterület nagyobb bér mellett értékesíthető. De nem fogadta el a képviselő- testület azt sem, hogy a vadászati bérletből befolyó jövedelem az illető földtulajdonosok között dűlőnként szétosztassók, mert ha a vadászati bérletből befolyó jövedelem a költségvetésből kivétetnék, az e czimen felmerülő hiány a városi pótadót emelné; méltányossági szempontból azonban elvileg kimondatott, hogy a vadászati bérjövedelem mezőgazdasági czé- lokra, a remetei s ökörjárási vadászterületek után befolyandó bérösszeg pedig eme területeken teljes egészében Northon-kutak furrására fog fordittatni. A közgyűlés fél 9 órakor fejeztetett be. Névnapi üdvözlések. Őszinte ragaszkodásnak adta igaz tanujelét ama üdvözlő távirat, melyet Hódmezővásárhely th. város polgárai küldöttek főispánjuknak: dr. Fábry Sándor vármegyénk főispán jának nevenapja alkalmából. A távirat igy szól: „Becses névünnepe alkalmából őszinte szívből kívánjuk, hogy hazánk és városunk javára kifejtett nemes munkálkodásában nagyrabecsült kedves családjával együtt, az isteni gondviselés még számos éveken át, teljes megelégedésben éltesse.“ Egyébiránt dr Fábry főispán, valamint Ambrus alispán is, a Sándorok közismert nevenapjáu nem Yohak idehaza, mert ezen a napon Budapestre voltak menendők bizonyos közügyek hivő szava folytán. így tehát a szokásos vármegyei névnapi üdvözlések elmaradtak 8 a Sándorok nevében egyedül dr. Daimel Sándor főjegyző fogadta személyesen az őszinte jókivánattal érkezőket. Szocialista népgyülés. A népgyülések Gyulán igen sűrű egymásutánban következnek s úgyszólván minden egyes hatósági intézkedés után, mely a munkásokra vonatkozik, népgyülést tartanak s azon kritika tárgyává teszik ezeket az intézkedéseket, így legutóbb is vasárnap délután 3 órára a szocziál- demokrata párt népgyülést hivott egybe a pavilion nagytermébe, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt hallgatósággal.’ A népgyülósnek a szabadszólás, gyülekezési jog és egyéb közismert czimek alatt a tulajdonképeni oka és tárgya volt a szabó munkások kizárása s az ezzel szemben tett hatósági intézkedések. Saly Endre budapesti szabó munkás, a központi szervezet kiküldöttje volt a gyűlés szónoka, aki igen ügyesen s nagy szónoki hévvel beszélt a munkások helyzetéről, természetesen bele szőtte beszédébe a gyulai szabó munkások ügyét is s különösen előhozta mint sérelmet a főkapitány határozatát, hogy a sztrájkoló szabó munkások, ha gyulai illetőségüket nem igazolják és záros határidő alatt munkába nem állanak, vagy fen:artásuk módját nem igazolják, mint munkanélküliek el fognak tolonczoltatni. Kikelt a gyulai szabómesterek mint munkaadók ellen, akik összeállottak s közösen védekeztek a sztrájkolókkal szemben s erősen védelmébe vette a szabó munkásokat, akiknek emberi jogukat képezi, hogy munkájuknak árát ők szabják meg. Ennek ellenében természetesen azt lehet felhozni, hogy a munkája árát megszabhatja ugyan minden munkás, de nincs senkinek joga mást megakadályozni a munkába állásban, mert ha ezt teszik, ők maguk vétenek legjobban az egyéni szabadság ellen és a hatósági beavatkozás ebben az esetben igenis jogos, igaz ágos és szükséges. Be szólt míg a népgyülésen Grünfeld Jakab ter.nésze tesen mint munkaadó már sokkal szelidebb hangon 8 szintén szoczialis kérdésekről s a szövetkezés erejéről. A gyűlésnek délután fél 5 órakor volt vége, gyűlés után a jelen voltak, kik közt volt igen sok érdeklődő nem szervezett munkás is, szép rendben és csendben szétoszlottak. Fráter Loránd hangversenye. Múlt számunkban jeleztük azt a minden oldalról megnyilvánuló óriási érdeklődést, mely Fráter Loránd az országos nevű népdalénekes és dalköltő gyulai hangverse nyének hírét fogadta. A hangverseny folyó évi április hó 7-ik napján lesz s annak műsorát jövő számunkban részletesen adjuk. A gyulai katholikus kör. múlt vasárnapi felolvasó estélyére a kör helyiségei zsúfolásig megteltek inlelligens müértő közönséggel. A nagysikerű estély első száma a műkedvelő férfi dalárda éneke volt. A férfi kar Bekker E.-nek » Kápolnáu-yit adta elő pompás betanulással, precziz ónektudással. A hatásos ének után Móricz iázidike egy monologot adott elő kedvesen csicseregve, meglepő közvetlenséggel és a lámpaláz legkisebb nyoma nélkül. Kapott is érte rengeteg tapsot és egy akkora virágbokrétát, hogy alig birta a pódiumra egy rendező ' feladni. A monológ után a nagytudásu és kiváló szónoki tehetségű Pálffy Béla gyomai plébános tartott szabad előadást „A kereszt tiszteletéről.“ Egy egész órát betöltő fordulatokban és költői hasonlatokban bővelkedő, s a hallgatóság feszült ér- 1 deklődését mindvégig magához bilincselő, szingaz- ' dag, eszmedus elmefuttatás volt ez, minőt nagyon i régen nem volt alkalma hallani azoknak, kik az , ókesszólás eme nagy hivatott mesterét eddig még nem ismerték, nem hallották. Pállffy Béla a leg kiválóbb egyházi szónokok közé tartozik, sokoldalúan képzett, érett, komoly felfogású, intelligens megjelenésű férfi, kinek jövetelét már jó előre megelőzte hire. Csupán azt sajnáljuk, hogy közérdekű , szabadelőadását óriási terjedelme miatt lapunk szőkébb keretei között nincs módunkban leközölni. A szónoklatot perczekig tartó zajos taps és éljenzés követte, melynek lecsillapultával a férfikar gyújtott rá Eckert Károly hires » Hajósdals-hra, sok erővel és tűzzel interpretálva a mestermüvet A közönség tapsai és éljenzése közt ért ezzel véget az estély, melynek rendezésében legnagyobb része van Lin- denberger Jánosnak, a gyulai róm. kath. egyház minden szépért és jóért lelkesedő tudós plébánosának, ki azzal, hogy a kath. kör vasárnapi felolvasó estélyeit a társadalom széles köreiben ismertekké és közkedveltekké tudta tenni, valósággal missiót teljesített. Missio. E hó 25-én — hétfőn — délután kez- dődőleg a gyulai nagytemplomban és a József-vá- rosi templomban a jézustársasági atyák vezetése mellett missio fog tartatni körülbelül 7—8 napon keresztül. Az egyes szent beszédek ideje még pontosan nincs megállapítva ; a végleges megállapodás után a templom ajtajára is ki lesz függesztve, a szószékről is tudtul fog adatni. A gyulai kereskedők és kereskedő-ifjak társulata múlt vasárnap délután 2 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését Czinczár Adolf elnöklete s a tagok élénk érdeklődése mellett. Czinczár Adolf elnök kegyeletes szavakban emlékezett meg napi rend előtt a múlt évben elhalt Deutsch Jakab volt társulati igazgatóról, ki Gyula város kereskedő társadalmának egyik köztiszteletnek és közbecsü- lésnek örvendő tagja volt. Stern László titkári évi jelentéséből kitűnik, hogy az egyletnek 3 alapitó és 114 rendes tagja van, a társnlati vagyon pedig, melyben a társulat könyvtára 1400 koronára van értékelve, 2904 korona 41 fillért tesz ki. A társulati élet egyéb mozzanataira is kiterjedő jelentést a közgyűlés tndomásul vette. Egyben megbízta a választmányt, hogy a társulat által annak idején létesített „Millenium“ alapítvány kamatai felett, minthogy most már a polgári fiúiskola megszűnt, saját belátása szerint intézkedjék. Helybenhagyta a beterjesztett múlt évi zárszámadásokat és az 1907. évre vonatkozó költségvetést. A napirend utolsó pontja a tisztujitás lévén, a közgyűlés a választást közfelkiáltás utján megejtvén megválasztattak : elnökké Czinczár Adolf, alelnökökkó Weisz Mór, Karácsonyi Károly, titkárrá Stern László, másod titkárrá Faragó Andor, pónztárnokká Manhéimer Arnold, könyvtárnokká Szántó Soma, ellenőrré Schwimmer L. Adolf, igazgatóvá Reisner Ede. választmányi tagokká: dr. Berényi Ármin, Braun Mór, Braun Vilmos, Billitz Sándor, Goldberger Ignátz, Kulpin Márkus, dr. Kohn Mór, Braun Izsó, Deutsch Vilmos, dr. Martos József, Rnsner Arthur, Scherer Benedek, Wolf Zsigmond, Weisz Ede, Vadas Márton, Zuzmann János. Számvizsgálókká: Klitnen' Ferencz, Déri Izsó és Schwimmer Arnold. Az időjárásról. Kötelességünkhöz és a múlt tradicziójához hiven constatáljuk, hogy időjárásunk karakterében a „javúlási folyamat“ igen lassan halad előre. Ha a naptár nem mutatná nagy vörös betűivel, bizony el sem hinnök, hogy Húsvéttól már csak egy hót választ el bennünket! Az elmúlt hót időjárását legjobban úgy jellemezhetnénk, ha a postáról a meteorológiai intézet értesítő tábláit elkérve az azokon található összes időjárási variátiókat leadnánk egytől egyig — kivéve az egy „Hőség“ tabellát, mert abban nem volt részünk, — volt részünk ellenben az elmúlt héten minden rendű és rangú enyhe hideg, kevés és bővebb csapadékkal fűszerezett, szélcsend és éjjeli zivatarokkal „körített* időjárásban, sőt — villámlásban és menydörgésben is! Ad vocem: villámlás menydörgés !... A néphit azt tartja, hogy ahány héttel Szent György napja előtt legelőször villámlik és menydörög, annyi forint lesz a búza ára! Isten őrizzen tőle, hogy ez a jóslat az idén beváljék, mert akkor 5 pengőt sem kapnánk a búzánkért, ami pedig a kevésnél is kevesebb, mindenki elhiheti! Aki pedig nem akarja elhinni, kérdezze meg — mitőlünk ! Hangverseny Kálmán Farkas síremléke javára. A nagy zonekritikus és kiváló zeneszerző : Kálmán Farkas síremlékére rendezendő hangverseny sikere érdekében erős mozgalom indúlt meg Dr. Major Simon kezdeményezése folytán. — A hangverseny tervbe vett szereplői már megigéiték közreműködésüket, csupán a hangverseny idejére nincs megállapodás egyelőre, még pedig azon okból, mert nem akarnak vele Fráter Lóránt hangversenye elé vágni s igy a Kálmán Farkas síremlékére rendezendő hangverseny valószínűleg csak április második felében lesz megtartva. Addig még többször vissza fogunk reá térni. A Kálmán Farkas síremlékére rendezendő hangverseny védnökségét, mint értesülünk, dr. Fábry Sándor főispáa vállalta el, a mely tény magában is a hangverseny fényes sikerét jelenti. Ifj. Bikádi József, — zeneakadémiát végzett fiatal prímás — egy, igen jó erőkből álló zenekart szervezett, melylyel esténként az Otthon kávóház- ban hangversenyez. Az új zenekarra, — melynek Károlyi Sándor ozimbalmos egyik főerőssége, —- felhívjuk a közönség figyelmét. A zenekar műsorán a legújabb operettek és tánczzenék szerepelnek, s különös figyelmet érdemelnek az ifj. Bikádi József által hegedűn és Károlyi Sándor által czimbalmon előadott solo-számok. Halálozás. Goldstein Miksa kereskedő folyó hó 22-én délután 4 órakor, hosszú, súlyos betegség után meghalt. A boldogult derék ember, évtizedek óta volt tisztelt és becsült tagja a gyulai kereskedő osztálynak, eredetileg rövidárus és mint ilyen a Weinmann, később a Goldsteiu és Multas cégnek beltagja volt. Az életerős ember néhány év óta súlyos betegségbe esett, a melyből sem az orvosi tudomány, sem a leggondosabb ápolás som tudta megmenteni, úgy hogy halála valóságos jótétemény volt, mert megszüntette nagy szenvedéseit. Goldstein Mór halálát neje Beck Betti és kiterjedt rokonság szívből fájlalja. Temetése ma d. u. lesz. Áldás és béke hamvaira! Öngyilkos honvéd. Rozmis József, a gyulai 2. honvédgyalogezred 6. századáuak csépai illetőségű közlegénye, folyó hó 20-án este megszökött a laktanyából. Társainak már napok előtt feltűnt, hogy a legény buskomor, de hiába kérdezték, fagatták, nem akarta megmondani a baját! F. hó 22. napján reggel azután a törökzugi szőlőkben egy fára felakasztva találta a csősz Rozmis Józsefet. A vizsgálat kiderítette, hogy már előző nap este akasztotta fel magát. Öngyilkosságának oka a katonai szolgálattól való idegenkedés. Az asztalossegédek sztrájkja. Az asztalossegédek sztrájkja, — bár későbbi keletű, — a segédekre nézve sokkal kedvezőbb stádiumba jutott, mint a szabósztrájk. Az asztalossegédek ugyanis — mint azt már megírtuk, — munkaadóikhoz szintén beterjesztettek egy árszabványt. Ebben a műn- , kabérnek' 20 °/0-os felemelését kérték, s felszóli- i tották a munkaadókat záros határidő alatt leendő nyilatkozattételre. Az asztalosmesterek ezen árszabványra nyilatkoztak is, s kijelentették, hogy • készek segédeiknek a folyó évre a 15% a jövő évre pedig a még kívánt 5% munkabérfelemelést megadni. A segédek ezt elfogadták, mire a munkások és munkaadók közt a munkabérre nézve, a megegyezés létre is jött. A béke azonban még nem teljes közöttük, mert a munkaadók azt kívánják, hogy jövőben a segédek csak olyan munkaadónál dolgozhassanak, ki a szakszervezetnek tagja a segédek pedig ezt elfogadni nem akarják, azt azonban követelik, hogy a munkaadók csak szak- szervezeti munkást alkalmazzanak. A kölcsönös- engedékenység valószínűleg itt is helyreállítja a- békét. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete tiszt- újitással kapcsolatos évi közgyűlését ma délután fél 4 órakor tartja meg saját helyiségében.
