Békés, 1907. (39. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-24 / 12. szám
XXXIX. évfolyam. Gyula, 1907. márczius 24. 12-ik szám. előfizetési árak: Egész évre — 10 K — 1 Fél évre... _ _ _ 5 K ^ I Évnegyedre..* _ 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gyermeknap, (Sa.) A magyarság a művelt Nyugattal igyekszik lépést tartani ... azzal a művelt Nyugattal, mely kultúra tekintetében — ha nem is évszázadokkal, — de nem egy vonatkozásban, igen sokkal áll előttünk. Átvesszük tőlük mindazt, ami a magyar kiima alatt meghonosítható, ami átvehető, erényeiket, hibáikat egyaránt. Átvettük tőlük a teknika vívmányait, az emberszeretet magasztos eszméit, átültettük nyelvünkbe irodalmukat, igyekeztünk magunkéivá tenni szivnemesitő nagy eszméiket, de — fény és árny elválaszthatatlan barátok lévén, -- sajnos! átvettük tőlük erkölcseiket is. Rosszabbak lettünk testben és lélekben ! . . . Ősi fajunk aczélereje, lobogó nemes vére immár csak hazajáró lélek a régi jó idők bői .. . Hitünk megingott, erkölcseink megla- zúltak, a haza és a hazaszeretet fogalma elhomályosodott szemünk előtt! Lelketlen izgatok adják ki a jelszavakat s ma oda jutottunk, hogy a kenyér és pénz fogalma mindenek felett való úr, még az ősök tisztelete és a hazaszeretet érzése, még a legjobb édesanya, a magyar haza fogalma fogalma felett is! És boldog az, kinek szivében a hazából egy kis darab megmaradt!... Hajdan az ilyen lélekkufárokat korbácscsal verték volna ki a hazából, bélyeget sütöttek volna homlokukra s ma? Tódúl utána a lármás csőcselék, vállán viszi őket és ami az egészben a legszomorúbb: akad magyar költő, aki kozmopolita elveiknek ditirambok- ban csinál propagandát! . . . Ezek mindenesetre igen szomorú előjelek a magyar faj jövendőjét illetőleg . . . Ezt az erkölcsi sülyedést, ezt az eltévelyedést tagadhatatlan, hogy egyrészt büntető törvényeinknek számos elhibázott intézkedése csíráztatta ki, de oka annak a magyar nép különös lelki sajátossága is!... A magyar minden bolond dolgot jónak hisz ad.Jig, mig az ellenkezőről meg nem győződik s amilyen igaz a példabeszéd, hogy más kárán tanúi az okos, époly tagadhatatlan, hogy saját kárán tanúi a magyar! Ezeknek az erkölcsi bajoknak orvoslására immáron mindenfelé alakúinak hatalmas intézmények hazánkban! Főuraink nagy része kezet fogva a középosztálylyal, vállvetve iparkodik a magyarság faji fennmaradását veszélyeztető eme sötét áramlatoknak szilárd gátat, erős védtöltóst emelni, melyeken a fekete hullámok át ne csaphassanak ! S ezek között az intézmények között a gyermekvédelem intézménye a legelső rangú, a legfontosabb intézmény. Tagadhatatlan, hogy a többi intézmények munkássága és működése is jövőre kiható, de egynek fáklyája sem világítja be olyan messzire a jövendő homályát, mint a gyermekvedelem! Nem a mai, — de a jövő generáczió megmentése itt a czél ; ép úgy, amint tüz- veszedelem alkalmával nem az égő, — a menthetetlen épületet igyekeznek az elemek hatalma ellen védelmezni, hanem a szomszéd, a veszélyeztetett épületeket, mert belátja a józan gondolkodás, hogy a pusztúlásnak biztos gát csak így vethető ! Az Országos Gyermekvédő Liga ugyanezt a nehéz, — de jövendő hatásában biztos munkát teljesiti akkor, mikor a jövő gene- ratiót istápolja! Azokat, kiknek lelke — zsenge koruknál fogva — még romlatlan, a gyermekeket csecsemőkoruktól az iskolák padjáig ! Azon túl a tanítók veszik át a szerepet ! . .. És ez a legnehezebb, de a legszebb küzdelem !... Ennek a magasztos eszmének jegyében fogamzott meg a »Gyermeknap« intézménye is! Gyermeknap!... Egy szó és mégis az eszméknek egy egész világát jelenti. Az eszméknek azt a világát, melynek czélja az elhagyott gyermekek istápoíására és megmentésére irányúló nemes törekvés. A gyermek a szeretet záloga . . . ígéret a jelennek a jövendőre nézve ! . . . Öröm a szomorúságban, vigasz a kétség óráiban. S a gyermek kötelességet jelent a szülőkre és kötelességet jelent a társadalomra nézve! Csakhogy ezt a kötelességet nem mindenki veszi egyformán !. .. Súlyos teher az a szeretetlen — hitetlen szívnek, édes gyönyörűség a nemes léleknek ... Az Országos Gyermekvédő Liga működése ezt a nagy ellentétet akarja kiegyenlíteni. Nem nyúl bele a szerető szülők jogkörébe, nevelési rendszerébe, hanem ott érezteti működésének áldó hatását hová a szereltet melegítő, éltető sugarai már el nem érnek: az elhagyott gyermekek szomorú, fénytelen világában!... Ott ahol az édes anyai ajk nem csókolja le a gyermek szeméről a könuyeket, ahol az áldott szülői kéz nem TÁHOIA. grerg-i csata. Irta: Nógrádi László. I. A gergi hősökről szóló históriát néhai való jó Szekeres uram jegyezte fel sárga pergamen lapos könyvébe, Írván ekképen : „Az utolsó csata pediglen Gergén vivatott, melynek utána a dicsőséges győzelmes osztrák hadak eláraszták a mi országunkat sokadalmuk- kal, miként sáskák a mezőség dús növényeit, ó, én népem, milyen volt pediglen ez a csata, mely Görgén esett...“ A gergi csata pedig igy történt: * Utolsónak Hóka Jancsi ment el a faluból. Kicsit lomha volt ö kelme, mert hat címeres ökör dolgozott helyette az öreg Karancs lábánál elterülő jó televény földön. De hát a lomhaságát végre is legyűrte a szégyen. Mert napnap mellett hallott ilyetén beszédet: — Te Hóka Jancsi, édes lányom... No, hát ezt nem tűrhette. Elment. Ki tudja, hol törülte meg utoljára izzadt homlokát. Ki tudja, mert hős lett 6 is, elesett ő is. Hóka Jancsi eltávozása után Gergén majd hogy a bírói pálcát is asszonynak kellett adni. Teherbíró férfi csak egy maradt, de ennek meg az esze volt sehogyse. Ludas Bohó Miskának hívták, amolyan félbemaradt ember, akin egyet- mást megcsinálni elfelejtett a természet. (Se bajusza, se esze: hóbortos; teste nagy, de felemás lábú s olyan kunkorodott hátú, mintha lefelé akart volna újra a teste nőni.) Ő volt a libák főgenerálisa. Alsó-felső Gergőnek minden gágogó jószágát 6 kormányozta. Szegény Bohó Miska a maga ügyefogyott eszével nem tudta, hogy mi történik a Karancs rovát- kás gerincén túl. Azt hitte, hogy a gergi emberek vásárra mentek Losoncra, Szécsénybe... Oda-oda, vásárra Isaszegre, Yácra, Szolnokra, ahol halált vettek, halált adtak... Mikor aztán egy-másik megjött a faluba nagybetegen féllábbal, félkézzel, sebtől, vágástól eléktelenitve, Ludas Bohó Miska nagyot sóhajtott, mondván : — De nagy verekedésbe keveredtek kelmétek, de nagy verekedésbe. — Abba Miska, abba, — hagyták helybe a Miska véleményét. A nagy verekedés már vége felé járt. Az orosz hegyekből ide zuhanó lavina elárasztott mindent. Egyszerre sok lett az ellenség s kevés a honvéd. A sok ellenségből Gergére is jutott. Szerencse, hogy jutott, mert enélkül nem eshetett volna meg a gergi hires csata. II. Subák Gergelyné hozta meg a hirt a faluba. Losoncon járt; onnan meg nem sok jót hozhatott. — Földig lerontva leikeim a város, még a temető is kiforgatva. Jaj nekünk, jaj. Aszongyák, nincs már magyar, csak német. Jaj nekünk, jaj ide is elgyönnek, — mondta akadozva, jajgatva, siránkozva. És lett nagy rémület Gergén. Az asszonyok jómagukkal tehetetlen öregek, gyerekek egybe- sereglettek a falu libapiacán. — Mit tegyünk, mondogatták szivszo- rongva. Sirofín ■Emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Co. Basel (Svájc) Roehe fi 99 Kapható orvosi rendtletre a gyógyszertárak«» ban. — Ara üvegenkint 4.— korona. 3_iapvanl2: mai száma 12 oldal.
