Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-07 / 40. szám

XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. október 7. 40-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre — ____10 K — f Fé l évre— _ 5 K — f Évnegyedre — 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap' szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gróli Ferencz kisprépost. A hivatalos lap szerdai száma a követ­kező legmagasabb helyről jövő kinevezéseket közli : Vallás- és közoktatásügyi magyar minisz­terem előterjesztésére a nagyváradi latin szer­tartási! székeskáptalanban Belopotoczky Kál mán tábori apostoli helynöknek, középszol­noki főesperesnek, a békési-, Fetser Antal felszentelt püspöknek, mesterkanonoknak a középszolnoki főesperességre való fokozatos előlépóséfc jóváhagyva, az ekként megüresedő utolsó előtti rnesterkanonokságot, valamint a Szent László királyról nevezett kisprépost- ságot és az ezzel összekötött debreczeni róm. kath. plébánia javadalmat Gróli Ferencz czim- zetes prépost és gyulai plébánosnak, az utolsó, egybeu irodalmi kanonoki széket dr. Lányi József pápai prelátusnak és javadalmas lel­kéri apátnak adományozom. Kelt Bécsben, 1906. évi szeptember hó 23-án. Ferencz József s k. Gróf Apponyi Albert s. k. A hivatalos lap fenti közleménye bennün­ket gyuláikat láthatólag közvetlenül érdekel, amennyiben a kinevezések között a legfénye­sebb és egyben legfelelősógteljesebb positióba Gróh Ferencz plébánosunk jut, akit úgyis mint lólekszámban városunk legnagyobb és legtekintélyesebb egyházának lelkészét, úgyis mint városunk szülöttét, jó s balsorsban egé­szen magunkénak vallottuk és akinek — amidőn bizonyára sokak által irigyelt fényes egyházi kitüntetéséhez egész lelkűnkből gratu­lálunk — kinevezése fölött érzett őszinte örötn- érzetünk mellett nem habozhatunk kimondani azt .sem, hogy kinevezésének következménye­ként körünkből való távozását a gyulai róm. kath. egyházra súlyos veszteségnek tartjuk. Gróh Ferencz Gyulán született 1852. évi augusztus 7-ikén s igy élte delén levő 54 éves férfiú. Elemi iskoláit Gyulán, a gymnasiu- mot Nagyváradon a József intézetben végezte. Érettségi után Lipovniczky István püspök mint társai közül kiválót a budapesti köz­ponti szemináriumba küldötte a theologiai ismereteknek az egyetem hittani facultásán való elsajátítására. Tanulmányainak elvégzése után az akkor tnár beteg Lipovniczky helyett Junák szentelte áldozó pappá s primitiája Gyulán volt a róm. kath. főtemplomban. Megyés püspöke rendelkezése folytán előbb yáradujvárosi, majd váradolaszii káplán lett s nemsokára a váradi szemináriumba külde­tett tanulmányi felügyelőnek. 1882-ben az Orsolya zárda lelkésze lett s ezen tisztét 12 éven át 1894-ig a legnagyobb odaadással és buzgalommal látta el. Ázó zárdái lelkészkedése idejére esik a zárdának három utczára való kibővítése, amelynek ő volt lelke s mozga­tója. Váradi tartózkodása alatt a Gerliczy és Echerolles családoknál ő volt a hitoktató és a magyar nyelv tanítója s igen nagy része van abban, hogy ezen két család tagjai nyelvben és érzelemben sovén magyarok. Nagyváradnak mai hölgyvilágát a zárdában csaknem kivétel nélkül ő tanította, a kik most is igaz őszinte ragaszkodással viseltet­nek iránta. Ezen őszinte ragaszkodásnak volt kifolyása az a tény, hogy 1892-ben Palotai László akkori váradolaszii plébánosnak kano­nokká történt kinevezése után a váradi tár­sadalom vezető körei őt óhajtották s kérték Schlauch Lőrincz bibornok püspöktől plebá- nusoknak. S hogy még nem ő lett, ennek csak paptársának korosabb volta a magya­rázata. 1894-ben Götidöcs Benedek apát ha­lála után Schlauch bibornok a Wenckheim kegyúri családdal ogyetértően gyulai plébá­nossá nevezte ki. 1895-ben hitszéki ülnök, 1898 ban may ki ez. prépost lett, mely kitün­tetésével az utóbbi egynéhány esztendő alatt a lelkészkedö papság közt egyedül állott, Szülővárosába Gyulára, mint említettük 1894-ben neveztetett ki plébánosnak, és pe­dig mint minden elfogulatlan embernek be kell ösmernie, nagyon nehéz viszonyok közé. Elődje, a feledhetetlen emlékű Göndöcs Be­nedek, nemcsak a városnak, plébániai jöve­delmétől független dús jövedelmű s jövedel­mét páratlan vendégszeretetü fényes háztar­tásra s közügyekre áldozó leghasznosabb polgára, hanem kiváló szeretetre méltóságánál fogva az egész országnak egyik legösmertebb és legszeretetre méltóbb embere volt. Súlyos, nagyon súlyos örökség volt tehát bárkire nézve az ő utódjának lenni s Gróh Ferenczre a legnagyobb dicséretet mondjuk, amikor körünkből megválik, amidőn elismerjük és bizonyára osztozik ebbeli elismerésünkben minden elfogulatlan ember, hogy habár nem is abban a szellemben és irányban mint áldott emlékű feledhetetlen elődje — mert arra tem­peramentumától eltekintve dispositiói sem voltak — a súlyos örökségből reá háruló nehéz missiót mint pap fényes sikerrel töltötte be. A sajnos, mindinkább fokozódó atheisz- tikus áramlatok között nemcsak a róm. kath. egyház kötelékében álló, hanem minden positiv hitben élő elfogulatlan embernek el kell ugyanis ösmernie és el is ismeri Gróh Ferencz- ről, hogy pap és elsősorban pap a szó igaz értelmében. Pap a kathedrán, pap a közélet­ben, akinek minden cselekményét a papi ornátus iránti tekintet irányítja s vezeti. A rend, a pontosság embere, hajthatatlan vas­akarat. Contemplativ, megfontoló természetű, de amit egyszer helyesnek ösmer fel, ahhoz törhetetlenül ragaszkodik. Az evolutió tör­vényei alul ő sem vonta magát ki s ha Gyulára jövetelekor főelve volt az „in neces- sariis unitas,“ ezt az elvet végig csór bittatlanul megtartotta ugyan, de látköre terjedésével hovatovább erősebben simult az „in dubiis libertás et in omnibus charitas“ követelményeihez is. Gróh Ferencznek nagy érdeme, hogy plébánoskodása alatt a hitélet Gyulán tete­mesen fejlődött és konszolidálódott, ami nem­csak vallási, nemcsak hitfelekezeti, hanem társadalmi nyereség is. Ő hozta be Gyulán a Szent Antal perselyét, amelyből hetenkint 20 — 25 szegény kap pénz és élelmiszer se­gítséget. Hogy az egyházadó perczentuális emelése a hitközségben kikerülhető legyen, jövedel­méhez képest tekintélyes összegekkel, neve­zetesen önkéntes adományokkal járult a köz­szükséglet kielégítésére. Plébánoskodása ide­jére esik úgy a nagytemplom, mint a József­városi templom és a Szentháromság kápolna ujrafedése s tatarozása. Mindig kiváló gondja volt az iskolákra, lelkészsége alatt épült fel a belvárosi iskola s bővült a józsefvárosi leányiskola is egy tanteremmel. Büszkesége s kedves emléke lesz bizonyára, hogy a gyulai róm. kath. hitközségi főgymnasium az ő plébánoskodása alatt létesült; nemcsak szép anyagi áldozattal járult ő maga is hozzá, hanem nem sajnálta a fáradságot, hogy Székely Lajos tanítóval Gyula város középosztályát hitfelekezeti külömbség nélkül házankint el­járva kérje fel adakozásra s igy gyűjtötték össze azt a 40000 koronán felüli összeget, a mi alapot és jogezimet adott arra, hogy a gyulai főgymnasium „hitközségi“ nevet kapjon, aminő nincs is több az országban. Kiváló érdemei vannak még a főgymnasiumi bizott­ság szervezési munkálataiban is, amennyiben ennek a bizottságnak kezdettől fogva elnöke s egyik irányitója volt. Az év elseje óta nyílt titok volt, hogy nem soká marad körünkben. Dénes János halála után emlegették kanonoknak, később mégis úgy hallatszott, hogy más lesz kine­vezve, mint egy század óta mindig, mert idestova annyi, hogy gyulai plébánosból nem neveztek ki kanonokot, pedig mennyien meg­érdemelték volna ! Wolafka halála azonban eldöntötte a kérdést. A káptalan tagjai közül senki sem vállalkozott Wolafka terhes és kényes örö­kébe. így került az ő neve s egyénisége előtérbe, a nélkül hogy neki erről legkisebb sejtelme, anélkül, hogy egyházi köteléken kívül álló hatalmasságok egyike is — mint ilyen esetben gyakran és sikerrel történni szokott — befolyását érdekében érvényesí­tette volna. Ellenkezőleg: amibefolyás érvé­nyesülni akart, az ellene vettetett latba. Gróh Ferencz Gyulán már fényesen de­monstrálta, hogy terhes és kényes örökség betöltésére van hivatva. Minden bírálaton felül álló intakt ethikai lényén s papi hivatottságán kivül bizonyára a gyulai parochián sikerrel eltöltött 12 esz­Véghél-, Aranyér-, Czukor­betegeknek gyermekágyasoknak és oseese- mőknek nélkülözhetetlen Min­den tisztaságot szerető embernek feltétlen .szükséges a „Zéró“ használata, mert abszolút tiszta ős kellemes érzést nyer általa. GUOSEMATJIA Meggátol minden horzsolást és infekeziót. Használatban olcsóbb a papírnál. Kapható mindenütt! „ZÉRÓ’4 szabadalmazott vattaárúgyár Telefon 87-52. BUDAPEST. Telefon 87-52. 252 2—52 mai száma 10 cld.al.

Next

/
Thumbnails
Contents