Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-18 / 11. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. márczius 18. 11-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre ... _____10 K — f Fél évre.......... _ _ 5 K — f Év negyedre...__... 2 K 50 f Hirdetési r íj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Gyula városa nagy kérdései. ív. Czikkeink sorozatában Gyula városa nagy kérdései közül az állami polgári leányiskola, a községi tanyai iskolák államosítása, az állami elemi fi és leányiskola s az állami óvodával foglalkoztunk. Lukács György volt vallás és közoktatásügyi miniszter, városunk nagy jól- tevőjének soha el nem homályosuló halhatatlan érdeme és szívesen elismerjük, hogy a város közönségének, nevezetesen a képviselő- testületnek is osztályrésze van benne, hogy eme úgy népnevelési, mint a város háztartási szempontjából elsőrangú fontosságú intézmények létesülése már is biztos alapokra van fektetve. A népnevelési intézményeken kívül vannak azonban Gyula városának egyéb természetű különösen közgazdasági nagy kérdései is, melyek kedvező megoldása nem kisebb fontosságú az iskolák létesítésénél. Ilyen elsőrangú közgazdasági kérdés egy mezőgazdasági szeszgyár létesítése. A kérdés megoldása aminő nagy fontosságú, ép oly nehéz is. Békésvármegye területén egyetlen egy mezőgazdasági szeszgyár sincsen. És pedig nem azért, mintha nem lett voln3 vállalkozási szellem ; ellenkezőleg: nagy és középbirtokosaink közül tudomásunk szerint többen próbálkoztak mezőgazdasági szeszgyár létesítésével, de minden kísérlet meghiúsult azon a körülményen, hogy a kormány nem akarta őket a mezőgazdasági szeszgyárakra kontem- plált contingensben részesíteni. Békésvármegye földje ugyanis mint Kánaán értékeltetik a minisztériumban, amely nincs utalva a mezőgazdasági szeszgyár nyújtotta talaj javítási szükségletre. Bár nagyon sok szó férne eme felfogás jogosultságához, nem szándékozunk azzal vitába bocsátkozni. Azt azonban határozottan állítjuk, hogy ha — általánosságban véve — még mindig fenállana az a helyzet, mely szerint Békósvármegyében a talaj kimerülés sokkal kisebb mérvű mint az ország egyéb részeiben, ez, a szorosan vett gyulai határ szántóföldjeire — sajnos — semmi szin és körülmény között nem alkalmazható. A gyulai határ, közigazgatási szempontból, Békésvármegye tartozéka ugyan, de a talaj minősége s vegyüléke egyáltalán nem azonos a bár szintén hanyatlásban levő békésmegyei, hanem inkább azonos a Gyulával mesgyés biharinegyei s aradmegyei Lunka földjeivel. Az őstalaj maga is gyengébb volt mindig a vármegye minden egyéb községeinél * ennek daczára a gyulai szántóföldek évszázadok óta mindig művelés alatt voltak, aminek oka s magyarázata a gyulai ősi vár, melynek népe a közelség folytán a gyulait művelte s nem a csabai, orosházi, szarvasi határban levő jobb talajú, de a vártól messze eső földeket, amely körülmény maga is nagy mérvben járult a gyulai szántóföldek kimerüléséhez. A talaj gyöngeség és kimerülés egyik további következménye — mellesleg írva annak is frappáns bizonyitéka, mely szerint a gyulai föld nem azonos a „békésmegyei “-vei — bogy » gyulai búza nem értékesíthető a jobb áru „tiszavidéki" czimen, mint ahogy a vármegye többi községeiben a búzát értékesíteni tudják. Égy szóval, ha fenn is volna még tartható az, a szerintünk már különben is túlhaladott elmélet, hogy Békésvármegye nem igényli a talajjavítást és ennek egyik lényeges tényezőjét a mezőgazdasági szeszgyárakat, ez az elmélet a gyulai földekre nem volt alkalmazható már a múltban sem, annál kevésbé alkalmazható pedig a jelenre s jövőre nézve. Különösen akuttá avatta pedig egy mező- gazdasági szeszgyár Gyulán való létesítésének szükségét sőt elkerülhetlenségét a benedeki uradalom megvétele. Ama horribilisán magas vételár mellett, amit a városnak úgy mint egyes embereknek a századok óta állandó művelés alatt álló sovány, kiélt földekért adnia kellett, valóságos katasztrófa fenyeget, ha ezeket a földeket a nálunk végzetes szokássá vált hármas sőt kettős forgó rendszer szerint fognák művelni. A benedeki s fövenyesi szántóföldek talajjavitása, nemkülönben a háromezer holdon felüli sziklegelőkön a szarvasmarha tenyésztés lehetó'vé tételének mondhatni egyetlen feltétele s biztosítéka egy mezőgazdasági szeszgyárnak a benedeki majorban való létesitése. Ez a gondolat, ez a szándék irányította a várost akkor, amidőn a belső majornak harminca holdnyi területéi ily czélból a várói részére rezerválta. A képviselőtestület kebeléből alakított küldöttség a múlt hó elején a mezőgazdasági szeszgyár létesitése érdekében tisztelgett a pénzügyminisztériumnál. Popovics államtitkár válasza nem volt elutasító, ami ama felfogással szemben, amely Békésvármegye területéről kísérlett hasonló akciókkal szemben nyilvánult, nagy haladásnak sőt sikernek is mondható. Az ügy azonban annyira fontos, annyira Márczius 15-ére. Az évek szűrke, nagy sorában. — Mely a világ felett pereg, — Egy ünnepet minden nemzetnek Adtak a boldog istenek 1 . . . Emezt a forró nyár hevíti. — A télre, — őszre vár amaz . . . — A mi ünnepünk volt a legszebb : A márcziusi szent tavasz ! . . . . . Volt 1 . . . Ifjan, — fiatalon rab lett 1 . . . Le sem hullott még homlokáról Az a babér, — mit a honvédek Hoztak a híres, — nagy csatákból 1 . . . Ki sem hűlt a csók szűzi ajkán, — Mit a dicsőségtől kapott, — S a börtönajtó rácsapódott! . . . — Szabadságunk élőhalott! . . . Virrasztva állok itt fölötte, — Szó nélkül könnyezem sokáig, — És oktalanúl várom egyre : Hátha a múlt álommá válik, — Hátha lefo8zlik a szememről A megrontó bűbáj, — varázs ? . . . S kivillan fényes, — tiszta arczod : Dicsőséges föltámadás ! . . . Hátha kilép a börtönéből Mosolygva, — ragyogó fehéren, — Hátha kigyúl a régi szent tűz Az arczán, — tündöklő szemében 1 . . . Hátha lehűli c.engő szavától A gyászlepel: a múlt, — jelen . . . S szabadon lépsz a jövendőbe Én édes magyar nemzetem 1 . . . Ne csüggedjetek kishitűek I . . . A halál lehet hosszú álom, — De főitámad az, aki meghalt És leBz még ünnep a világon ! . . . A szemfedőn át, — mit az önkény Szabadságunk fölé dobott, — A tetszhalottnak szívverése Félelmesen remeg, — dobog 1 . . . Ne köszörüljétek a kardot! . . . Rajtunk a félvilág figyelme, — A magyar legdiosöbb fegyvere: Alkotmánya és honszerelme 1 . . . Legyünk hívek magyar nyelvünkhöz, — Szeressünk Istent és — hazát, — Es elnyeri a magyar nemzet \ szabadságát. — igazát 1 . . . Ne csüggedjetek kishitűek! . . . Nem lesz temetés! ... Ne féljetek! . . . A hitvány pribék hadd fújja csak A régi halottas éneket! . . . A budavári hegyek fölött Kering már a turúlmadár! — Ne csüggedjetek ! ... Itt a tavasz ! — És nemsoká — itt lesz a nyár 1 . . . Eljő az aratás ideje, — S az ősz, — amely gyümölcsöt érlel! — Ne féljetek ! . . . Lesz gyümölcs a fán, — Virág nyit rajta ezerével 1 . . . S aki a termést leszakasztja : A magyar lesz és — senki más! — — Ez lesz a földön az utolsó,— S a lcgdiesőbb feltámadás! . . . Székely Sándor. Bál a czipötlenekért. Irta: Verner László. Éppen a veteránok báljának legvégét, a katzenjammert élveztem, mikor nagyot nyitott szobámba a zivatarvölgyi hivatásos bálrendező: Tégla Gyuri. Már az ajtómnál tele tűzzel dek- lamált: Sirolin Emeli az étvágyat éa a testsúlyt, megszla- teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Rocht" eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Roche A C*. Basel (Svájc). ff JRoehe Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárak. ban. — Ara Uvegeskiitt 4.— korona. 99 Xja,p"u.n.ls mai száma, ÍO oldal.
