Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-30 / 52. szám
6 BÉKÉS L906. deczember 30. házi ipar fejlesztése volt a fő czól; czélját nem is tévesztette. Szerettem volna a kiállított tárgyakat is egyenként ismertetni, de félek, hogy a mi kedves szerkesztőnk lapunk szűk kerete miatt, ézt is megsokalja s a kék czeruzát erősen használja. így kénytelen vagyok csak a kiállítók neveit sorolni fel. Kiállítási tárgyakat adtak és készítettek : gróf Almásy Dénesné, Emma, Denise, Marietta és Lili grófnők, Ondrus Cyrilnó, Bay Józsefné, dr. Hódy Jánosné, Dubányi Qyuláné, Varga Gézánó, Busák Józsefné, Őrley Gyuláné, Hegedűs Gyuláné, Vertán Emilné, Busák Sárika, Kalandra Béláné, özv. Hyross Györgyné, Megele Margit és Ilona, Edwardo Andrea urhölgy. Hoffmann Mariska, Hyross Béla Hyross László, Kalandra Béla, dr. Andrássy Kálmán és fia Ákos, Czencz N. tanító, Técsy László 13 éveg, tanuló, Szekér Pál, igen szép és értékes tárgyakat. Kozák János, Fekete Imre. A juhászok és kanászok közül : ifj. Hangyái József, Tóth József Dormán Péter, Trexler József, ifj. Berár Péter, Matyucz Mojsza, Diriczi István, Kő István, Arató Mihály és Sándor. Slöjd-féle munkákat adtak a kis gyermekek. Most már üresen áll a kiállítási terem, csak a szerencse-kerekek vannak benne, hogy holnap a 270—280 darab tárgynak gazdát adjanak. Tejhamisitás. (kiszár Bálintnó orosházi lakosnőt az ottani szolgabirórág 4 liternyi vizes tej áruba bocsátása mi itt 200 korona rendbírsággal és 100 korona börtönbüntetésre átváltoztatható pénzbüntetéssel sújtotta. A vádlott azonban felebbezett, s most a vármegye közig zgatási bizottsága jóváhagyta az elsőbiróság Ítéletét. Hasonló eljárás igen sok helyen elférne. Karácsonyfa Gyulaváriban. A községi óvodában gróf Almásy Dénesné áldozatkészségéből f. hó 20-án volt az óvodások karácsonyfa ünnepélye. Egészen a tanterem mennyezetéig érő, csillogó-billogó, szépen feldíszített s ajándékokkal gazdagon tele aggatott magas fenyő hirdette a kicsinyeknek a kis Jézuska eljövetelét. Az óvónő Hegedűs Gyuláné pedig az ünnepély verseinek és dalainak mindenkit gyönyörködtető betanításával tüntette ki ismét szakavatottságát. Almásy grófné jó lelke, szerete- tébe fogadta a felekezeti iskola növendékeit is, azoknak 110 darab hasznos és tanulságos könyvet osztatott s ezen kiviil a tanköteles lelencz fiukat és leányokat csizmával, czipővel és ruhával ajándékozta meg kivétel nélkül. Ünnepély végén „szabad a vásár“ jelszóra neki estek a lolenczek a karácsonyfának még a vén anyók is lelenczeknek gondolták magukat s döngették, tördelték a mint nekik jól esett s ez idő alatt Emma grófnő diót szórt közéjök s mulatságos tülekedés fejlődött ki közöttük. Amatőrök kiállítása volt Budapesten a váczi- utcza egyik szalonjábm a karácsonyi ünnepek alatt, amelyen gyulai, illetve általunk ismert műkedvelők is szerepeltek. így igen sikerült amatőr- festményei voltak kiállítva Páka Rózának, Vozáb Gizellának, amelyek kiváltak az átlagos nívóból. Különösen a Páka Róza ciendóletei tetszettek. Az amatörfotografusok között igen nagy hányadban és feltűnő szép képekkel szerepelt a Gyuláról nem rég elköltözött Willerding őrnagy s több gyulai tárgyú képe is volt a sok szép fénykép között, melyek kidolgozásukkal sikerült beállításukkal egyaránt kitűntek. Vangyel Sándor temetése. Az orosházi járás tb. főszolgabírójának, Vangyel Sándornak temetése f. hó 24-én hétfőn délelőtt ment végbe Orosházán a rokonok, nagy számú barátok és ismerősök óriási részvételével. A társadalmi élet tényezőinek haláláról tulajdonképen igazán a temetésen győződik meg a résztvevő, mikor az elhunyt jó emberei nagy számban veszik körül elhunyt jó barátjuknak ravatalát. A járási és községi tisztikar, mint a hivatalos világ képviselői, továbbá egyletek, társaskörök testületileg vettek részt, valamint a vármegyei tisztikar részéről a vármegye alispánja, aki a sírnál búcsúztatót is mondott és a megye második jegyzője utazott ki. A temetés legmeghatóbb momentumát a temetőben lefolyt része képezte, amikor a sírnál az ottani zenekar az elhuuyt által előre meghagyott kedvenc régi nótákat, méljr hatást keltve, játszotta el. A boldogultat nagy és hosszú szenvedéstől váltotta meg a halál. A nagy beteg sejtelmével előre és pontosan megjövendölte a véget. Az orosháziak és vidéki ismerősök emberszerető „Sándor bácsija“ tehát nincs többé . . . Mindenkit megnyert áldott jó szive, de a halállal nem birt meg. Haláláról a család és Békésvármegye tisztikara a következő jelentéseket adták ki: Özvegy Vangyel Sóndorné szül. Mihály Rózsi úgy a maga, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, forrón szeretett férjének, illetve rokonnak, Vangyel Sándor Békésvármegye tb. főszolgabírójának f. évi deczember 22-én, életének 64-ik, boldog házasságának 20-ik évében hosz- szas szenvedés után történt elhunytét. A drága halott hült tetemei f. hó 24-én délelőtt 10 órakor ognak a görög keleti egyház szertartása szerint (örök nyugalomra tétetni. Orosháza, 1906. deczember hó 22-éu. Id. Vangyel Szilárd, Vangyel Jáuos, Vangyel István, özv. Szavits Máténé, Vangyel Anna testvérei; Mihályi Ágost, Mihályi Zoltán sógorai ; özv. Vangyel Pál né, Székács Emma, özv. Vangyel Mihályné, Sulyok Gizella sógornői. Áldás és béke hamvaira! —Békésvármegye tisztikara fájdalommal telt szívvel tudatja, kogy a vármegyének régi ügybuzgó tisztviselője: Vangyel Sándor tb. főszolgabíró, az orosházi járás szolgabirája hosszas szenvedés után, folyó évi dtczember hó 22-én elhunyt. Gyula, 1906. évi deczember hó 22-én. Az Örök emlékezet s tiszttársai szeretete őrködjön sírja felett ! Eljegyzés- Szabó László békéscsabai k i r. járás - bírósági albiró, eljegyezte Gyulán Kovács Mariskát, Kovács Jenő, az első magyar általános biztositó társaság vezértitkárának leányát. Öngyilkos tovaj. Komár János, Nyemcsok György és Lestyán Pál szarvasi gazdalegények a múlt szombaton Hajdú András szarvasi gazda tanyáján feltörték a magtárt és egy szánra felraktak 9 mázsa búzát s búcsút vettek a kapufélfától. Útközben azonban a szán eltört s mivel nem kaptak más szállító alkalmatosságot, a lopott búzát szétszórták a hóra. A lopást Hajdú mindjárt másnap észrevette, a szomszéd tanyástól a tettesek nevét is megtudta s a csendőrségnéi jelentést tett a dologról. Ezt hamarosan megtudták a tolvajok is s egyikük Komár János kedden szülei lakásán, hogy a börtönt elkerülje, főbe lőtte magát. Nem halt ugyan meg rögtön, de életben maradásához kévés a remény. Véres vasárnap Nagy vigassággal töltötték vasárnap este az időt az endrődi legények. Tánczot rendezett a fiatalság s közöttük Farkasinczky György és Zsinger János vitték a hangot. Ez a két legény egy leánynak csapta a szelet, s mert Farkasinczky- nek inkább kedvezett a szerencse, Zsinger alkalmat keresett, hogy belé köthessen. Ez meg is történt nemsokára. Zsinger sértő szót kiáltott Farkasinczky felé, aki nyakon ütötte. Több se kellett Zsinger-; nek. Kést rántott s azzal támadóján olyan szúrást ejtett, hogy most eszméletlenül ápolják a kórházban. Látványosságszámba megy a „Milleniumtelep,, Nagyőszön, Torontálmegye, melynek nagy kiterjedésű ültetvényei minden évben nagyszámú szőlő- birtokosok és érdeklődők által lesznek megtekintve, hogy annak mintakezelésén tanú jának s azt hasznukra felhasználják. Minden szőlőgazda, ki egészséges, szép szőlőt akar, itt szerzi be oltványszükség- letét. Mümellékletekkel ellátott magyar vagy német vagy román vagy szerb nyelvű nagy főárjegyzóket a vállat ingyen és bérmentve küldi. Óvás és értesítés. Tisztelettel figyelmeztetem a n. é. közönséget, hogy valami vidéki zongora hangoló nevemben hangolásokat vállal, s nem szakavatott munkájával a hangszereket tönkre teszi. Folyó hó 5-ón ismét Gyulára érkezem, s kérem a n. é. közönség szives megrendeléseit számomra fenntartani Kovács Sándor. Előjegyzéseket elfog id : Do bay János könyvkereskedése. Bekésvármegye közművelődési egyesülete. ii. A történelmi képek, az előadottak szerint nem bizonyultak ama jövedelmi forrásnak, amelyből a közművelődési egyesület a maga elé tűzött fölötte sokirányú missió teljesítésére szükséges nagy jövedelmet meríthette volna. A mi egyesületünk is abba a tévedésbe, helyesebben Írva hibába esett, aminőbe a rokonegyesületek valamennyié, melyek annyi mindenfélét vesznek fel programmjukba s működési körükbe, amiknek teljesen akkor sem felelhetnének meg, ha szellemileg alkalmas egyénekből álló egész gárda, anyagilag pedig tízezrekre rugó biztos évi jövedelem állana rendelkezésükre. Pedig valamennyi kisebb nagyobb mértékben szűkölködik úgy az egyikben, mint a másikban. Ami a jövedelmet illeti, a békésmegyei közművelődési egyesületnél tagsági dijakból az 1902 — 1906-ik esztendőkben összesen befolyt 2234 korona, vagyis egy évben átlag nem is egészen 460 korona. Már pedig a tagsági díj az egyetlen biztos jövedelem, amelyre a költségvetés bevételi részét, a szükségletek fedezetét alapítani lehet; ámbár a tagsági dij is a tagok elhalálozása, lemondása, elköltözése és a fizetéstől való vonakodása következtében szintén nem mondható biztos sőt nagyon is problematikus jövedelemnek. Az egyesület lépéseket tőn államsegély nyerésére is. És nem eredménytelenül, Kapott is nagyobb összeget népkönyvtárak felállítására. Hiszen az egyesületnek alakulásakor nem volt egy garas vagyona se, sőt inkább adósága 5000 korona, mely adóság a muzeum felépítésére a régész társulat által felvett amortizáczionális kölcsönből eredt, noha erre fedezetül szolgált és szolgál a vármegye által a házi pénztár költségvetésében felvett évi 600 korona házbér megtérítés, mellesleg megjegyezve az egyetlen subvenczió, amelyben az egyesület a vármegyétől részesül, ami azonban nem okoz megyei pótadót, mert az állami dotáczióban foglaltatik. Az egyesület a népkönyvtárakat nagyobb állami segély nélkül meg sem alkothatta volna. De ezzel az államsegély- lyel, amit az utolsó fillérig a kitűzött czálra fordított, sőt azt saját szűkös jövedelméből is pótolta, úgyszólván évekre betelt a rubrikája, mert az ország többi kulturegyesületeinek jogos igényeit is kikellett elégíteni. A második államsegély, amelyben csak évek múltán részesült, tragikus esetnek kifolyása. Oláh György ügyvezető alelhök ugyanis, akinek a történelmi képekkel történt balkisérlet utáni elkedvetle- nedését már emlitém, súlyos betegségbe esett és teljesen elveszítette munkakedvét és munkaképességét. Hosszas szenvedéseinek a halál vetett véget és halálát, de már halála előtti hosszas betegségét is a közművelődési egyesület, a melynek — mint már megírtam — ő kezdeményezője, megalkotója, vezetője, úgyszólván lelke volt, nagyon megsínylette. Tragikus halála azonban a második államsegélyhez juttatta az egyesületet. A múzeumok országos felügyelősége, Lukács György elnök közbenjárása, Fraknói Vilmos, püspök és Fejérpataky László, a nem/.eti muzeum tudós könyvtárőre szives támogatása folytán a kormánynyal megvásároltatta Oláh György nagyértékü könyvtárát a közművelődési egyesület kezelésében álló gyulai muzeum részére. A vételár, m at azt a Gyulára jött Fejérpataky László becslése megállapította, 4000 korona ; ugyanannyi államsegély tétetett e czélra folyóvá az egyesület részére. Ez az ujabbi 4000 korona államsegély, amelynek különben humánus és kegyeleti háttere is volt, a közművelődési egyesület gyulai múzeumát bizonyára nagyértékü könyvgyüjteménynyel gazdagította, de egyben évekre terjedő akadálya lön annak, hogy az egyesület ujabbi államsegélyt kapjon egyéb kulturális törekvések megvalósítására. A czikk elején említett egyetemes megyei érzület hiánya s az ebből kifo'yó, különben természetes és jogosult partikuláris törekvés akkoriban létesítette a gyulaival teljesen azonos czélu békéscsabai múzeumot és a legkisebb vádaskodás nélkül — amihez sem jogom, sem kedvem — meg kell mondanom azt is, hogy a népkönyvtárak létesítésére s az Oláh-féle könyvtár megvásárlására adott két nagyobb államsegélyen kívül, a csabai muzeum, amely a különben sem bőségben levő erők számbaveendő részét elvonta a békésmegyei közművelődési egyesülettől, olyan
