Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-16 / 50. szám
2 BÉKÉS 1906. deczember 16. A közigazgatási bizottság ülése. — Deczember 10. — Hétfőn délelőtt volt a vármegye közigazgatási bizottságának rendes ülése dr. Fábry Sándor főispán elnöklete alatt, amelyen előkerültek a kétegyházi s tótkomlósi nemzetiségi kérdések is, mindkettőben megnyugtatva a közigazgatási bizottságot az a körülmény, bogy Schaller Flóris, helyettes tanfelügyelő, a legnagyobb erélylyel látott hozzá a nemzetiségi törekvések s a pánszlávizmus s panroma- nismus megakadályozásának s iskolai ügyekben, — ahol ezen törekvések leginkább érvényesülhetnének, — a magyar nyelv jogainak feltétlenül érvényt fog szerezni. A tárgysorozat első pontja az alispáni jelentés volt, melyet tudomásul vettek. Az alispáni jelentést egész terjedelmében az alábbiakban közöljük : Tekintetes Közigazgatási Bizottság ! A múlt november hóban történt közérdekű eseményekről szóló rendszerinti havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő : A személybiztonság a vármegye területén kielégítőnek mondható, amennyiben az mindössze 13 esetben fordult elő, kisebb jelentőségű verekedésen kivül egy erőszakos nemi közösüléssel zavartatott csak meg. Baleset 7 alkalommal történt s ezek közül 4 halálos kimenetelű volt. Az öngyilkosságok száma 8 volt, öngyilkossági kísérlet egy esetben követtetett el. A vagyonbiztonság állapota nem mondható kielégítőnek. A vagyon ellen irányuló bűncselekmények száma 50. Különösen a baromfiak ellopkodása igen gyakori, amely körülmény az élelmi szerek drágaságával áll szoros összeköttetésben. A vagyonbiztonságot nagyobb mérvben veszélyeztető bűncselekmény nem fordult elő. Az eljárás az ismeretlen tettesek kinyomozására folyamatba tétetett, a kinyomozott és kézrekerült tettesek pedig a büntető bíróságnál feljelentettak. Tűzvész 15 esetben fordult elő. Egy beltelkes házat 1190 korona értékben, kisebb tanyai épületeket, legnagyobb részben pedig gazdasági terményeket pusztított el a tűz. Nagyobb károsodás nem történt. A tűz keletkezésének oka két Ízben gyújtogatás volt, a többi esetekben pedig gondatlanságból, négyszer gyermekek által gyufával való játszadozásból keletkezett. Földmivelés. A külső gazdasági munkák közül a nagyobb gazdaságok némelyikében még november hóban is folytattak cséplést, ezenkívül a répa és czirokszedés bevégeztettek. A szántás és vetés kedvező időjárás mellett akadálytalanul végezhető volt. Az őszi vetésnek kelését nagyon kedvezőtlenül befolyásolta a csapadék hiány. A vetések ugyan a legtöbb helyen kikeltek, kikelésük azonban közepesnek sőt néhány helyen gyengének is mondható, ezenkívül a gabona futrinka és a drótféreg is elég nagy károkat okoztak bennük, úgy hogy több helyen ki is szántják a vetést. A mezei munkások helyzete a nyári nagy kereset folytán kielégítő. A dolgozni akaró munkások még novemberben is elegendő foglalkozást találtak l'OO 1'80 korona átlagos napszámbér mellett. Orosházán folyó évi november 10-én a »Magyar- országi Földmunkások Országos Szövetsége« kerületi értekezletet tartott, melyen Békés, Csanád és Csong- rád vármegyék legtöbb községeinek sőt Arad és Torontál vármegyék néhány községeinek munkásai is küldöttekkel képviseltették magukat. Az értekezleten — amely nagy érdeklődés mellett teljesen rendben folyt le — határozati javaslatok terjesztettek elő a jövő évben a munkaadókkal kötendő szerződésekre vonatkozólag. Ezen kérdéssel a munkások a vármegye több községeiben megtartott népgyüléseken is foglalkoztak. Úgy a kerületi értekezleten mint a népgyüléseken elfogadott munkabér kívánságaik általában oly magasak s annyira nem számolnak az általános közgazdasági helyzettel, hogy pl. a cselédbér igények nemcsak elérik, hanem túl is haladják a kevesebb tanulmányt igénylő szellemi munkások mai tényleges keresetét, ügy ezenJkörülménj-' valamint a nyári munkák folyamán állandóan észlelhető nyílt és burkolt sztrájkok a gazdákat is szervezkedésre ösztönözte, részint a gazdasági egyesület kebelében részint önállóan több gazda értekezlet foglalkozott a mezei munkások munkabérének megállapításával s a gazdák részéről is e tekintetben végleges megállapodások történnek. Mindkét részről megindultak tehát eddig még szokatlan intensivitással a készülődések egy nagyarányú bérharczra, melynek keletkezését és fejlődését éber figyelemmel fogom kisérni s minden igyekezetemmel, ha kell hatalmammal azon leszek, hogy a gyűlölködést s a békés megegyezésnek útját álló tömeg hatalmaskodást ebből a harczból kizárjam s a békés megegyezés útját egyengessem. Ipar és kereskedelmi téren különösebb fellendülés nem tapasztalható. Ellenben sztrájk ismét fordult elő, nevezetesen Békéscsabán a magyar szabó munkások és a magyar mübutorgyár munkásai bérharcz- ba léptek. Előbbiek békéltető tárgyalás után 30—40 °/0 béremelés után munkába léptek, utóbbiaknál a békéltetés eredményre nem vezetett, azonban deczember 3-án a munkába önként beléptek. Vegyesek. A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Békéscsaba-Erzsébethelyen az orvosi állás megüresedvén 3 pályázó közzül dr. Tarjáni Dezső választatott meg. Szentetornya községi orvosa és Tótkomlós község állatorvosa állásukról lemondván a megüresedett elöljárói helyekre a pályázat meghirdettetett. Békés községben Írnokká Szathmáry Kálmán, Mezőberényben iktatóvá Farkas József, főpénztári ellenőrré Kaiser József, fővégrehajtóvá Schön József és írnokká Eigó Gyula választatott meg. Az állatorvosi jelentés szerint elhullott a vármegyében a múlt hónapban 13 nagy és 155 kisebb állat. Gyula város a baromfi kolera miatt zár alá vétetett, de miután a kolera megszűnt, a zár alól fel is oldatott. Az alispán bemutatta a belügyminiszternek rendeletét az uj anyakönyvi törvény életbeléptetése tárgyában s az életbeléptetés iránt tett intézkedésekről jelentett, mit tudomásul vettek. Podo'szki Ferencz pusztaföldvári lakosnak Jeszenszky Elek orosházi szolgabiró elleni ügyében s Fülöp József kondorosi másod jegyző elleni ügyben hozott alispáni határozatokat a bizottság jóváhagyta Fülöp Józsefre nézve azzal, hogy a fegyelmi eljárás a saját érdekében is lefolytatandó. A Jeszenszky ellen .indított eljárás, miután az ellene emelt vád be- igazolást nem nyert, az alispáni határozattal beszüntettetek. A törvényhatósági ipartanács tagjaivá megválasztattak újból rendes tagokká: ifj. Kohlmann Ferencz, Sál István, AVeisz Mór Gyuláról s Achim János Békéscsabáról; póttagokká: Dobay Ferencz, Mayer István, Sál József Gyuláról, AVagner József Békéscsabáról. Dr. Zöldy János vármegyei főorvos jelentése szerint a közegészségügjú viszonyok a múlt hónapban általában kielégítők voltak. Leginkáhb a légzőszervek hurutos és gyuladásos bántalinai fordultak gon Paradicsom felé. Elöl az első vonat, amelyen a fő fő emberek ültek, ezt követte száz lépésre a másik, amelyre az óvatosabb családapák ültek, Schmidt Józsi bátyánk elnöklete alatt, akik úgy gondolkoztak, hogy no ha az első vonat lefordul a gátról, mi még mindig megállíthatjuk a motorost. Az idő gyönyörű volt, a deczemberi napsugár besütött a pompásan berendezett kis kocsikba, amelyben duplán melegedtünk, mert a két szalonkocsit cox-kályha füti, a motorkocsikat meg melegvizes csövek, úgy hogy egészen belemelegedtünk a helyzetbe. Kóhn Dávid az újságíró kollegát Székely Bélát traktálta dohányzóknak való viczinális adomákkal, Lukács Bandi meg felfedezte a motoros jótékony hatását az idegrendszerre, minek következtében sokan átszállónak a szalonkocsiból a motoroskocsiba s ilyen paradicsomi hangulatban érkeztünk az első állomásra, Paradicsom majorba. Kt kiszállás volt megint. A főfelügyelő kérdést tett a vármegye embereihez, nincs e kifogásuk az ellen, hogy nincs az állomáshoz hozzájáró ut. Megmagyarázták neki, hogy ebben a Paradicsomban majdnem olyan kevesen laknak, mint a bibliai Paradicsomban s az csak uradalmi állomás, saját költségen. Mehetünk hát odább. Nagy czukorrépa földeket vág itt keresztül a vasút. A kupaczokba rakott gőzölő répacsomókból láttuk, hogy itt sok szállítani valója van a kisvasúinak. Elhagytuk nemsokára a legdrukkosabb pontot is, a gyulavárii vashidat, melyre 4 méter magas gáton vezet a feljárás. Evvel ijesztgették Gyulán a gyengébb szivüeket, hogy „no ott biztosan lefordulunk“. Zerkovitz azonban nemhiába járt Boszniában vasutat építeni, vígan pöfögött át a kisvasút a hídon, gáton s a pálya meg se moczczant. Jól van az megépítve. Megfogazták, megdugványoz- ták, megkötözték a gátat erősen. A miniszter képviselője több Ízben erősen megdicsérte a Zerkovitz munkáját, aki most tette le a „prüfungot.* Gyulavári állomás! . . . Éljenzés, néptömeg, rotyogós banda fogadott, fals de hazafias akkordokkal bennünket, a csinos, kedves képű kis állomási épület előtt. Lehetett ott vagy 300 ember, köztük a helyi intelligenczia. Ok örülnek legjobban a kultúra ez*eszközének, mellyel egyszeribe be lehet ruczczanni Gyulára. A föld népe kicsit drágálja a „bilétát“. 15 krajczár könyörgöm sok pénz . . . mondják azért akárhány várii gyerek czigánykereket hány Gyuláig. Nem reszkírozott meg egyikünk se 15 krajczárt, de hát a váriaknak nincs egészen igazuk, mert hóviharban jól fütött kupéban terpeszkedni Gyuláig, vagy kékre fázva bekutyagolni egy kicsit különbség. No de talán azért le lehet majd azt a kifogásolt 5 krajczárt venni a taksából . . . Hadd legyen nekik igazuk. Felvettük a vonatra Hegedűs jegyzőt, (a szép asszony utána kiáltott hogy „vigyázzon magára“), meg Z. Nagy biró uramat, aztán mentünk tovább. Székely Béla kiszámította, hogy csak 15 kilométer sebességgel óránkint, mert meg kellett szemlélni a pályát alaposan. Az előző napi sok esőzés hatása itt ott mutatkozott a gáton. Solymosmajor, Dénesmajor következett, takaros kis állomásokkal, de itt uradalmi terület lévén, üresek voltak a parronok, csak a vasúti alkalmazottak szalutáltak a kis vasútnak. Bedöszeg ! Ez már Aradmegye. Itt nemcsak a megyéből, hanem az Almásy uradalomból is kiértünk. Véget ért a gyulai föszolgabiró érdekeltsége s kezdett akuttá válni a villásreggeli kérdése. A gyomrok morogtak és kezdték követelni a magukét. Erősen diffikultáltatott a Weisz Mór eljárása, aki mint cognacgyáros elfelejtett egy üveg tejszin-likört dugni a hódprémes télikabátba. Pedig e prózai kérdések nem álltak összhangba a vidékkel, amely itt kezd az egyhangúságból kivetkőzni. Már Sólymoson erdők mellett megyünk, egy helyen egész kis fenyőerdő borul össze a hó súlya alatt, itt meg két kilométert szalad a vonat erdőben. Milyen j<£ lesz itt majd majálisozni, ha megengedik. Jobbról az ágyai erdőóriás látszik ide, ahova szárnyvonalat épített az erdő kihasználó milliós érdekeltség. Itt is lesz hát dolga a kisvasúinak. Bedőszegen szállt fel Csukay föszolgabiró, meg Kokass főherczegi főtiszt. Feketegyarmat az első aradmegyei község. Kitett magáért. „Vitám et sanguinem, séd ave- nam non“. Tudniillik nem szavaztak meg a kis- vautra semmit, azzal az indokolással, hogy Nagy- zerind közel van hozzájuk. A kisvasút meg for- télyosan Nagyzerind túlsó részére tette az állomást, Feketegyarmat csak feltételes megállót kap. Da azért lelkesedés volt. Néptömeg, rezesbanda, éljenzés, szónoklat. Nagy Lajos jegyző tartotta. Nagyzerind. Hic Rhodus, hic salta ! A Lun- kaság metropolisa. Itt már nemcsak néptömeg, lelkesedés, rezesbanda, szónoklat volt, hanem zászlódiszben állt az egész falu. Tabajdy Károly
