Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-28 / 43. szám

6 BÉKÉS 1906. október 28. dósét. Az artistaklubb igen jól szervezett társaság, egész télies szezonra berendezkedett fűthető és vízhatlan sátruk van s ügyes mutatványaik valóban érdemesek a megtekintésre. Egy rósz fiú Odisseája. Seres János, 15 éves gyulai fiú, vásott, rósz, rakonczátlan gyerek volt, aki verekedésért, lopásért, csavargásért már több­ször volt rendőrileg büntetve. Hatósági közben­járásra végre felvitték a javíthatatlan gyereket a székesfehérvári javitó intézetbe, hogy embert pró­báljanak faragni belőle. Csütörtökön délelőtt tu­datta ezt vele a rendőrfőkapitány s a fiatal csirke­fogó nagyon elszontyolodott, mikor meghallotta, hogy arany szabadságától meg fogják fosztani. Azért is a rendőrség jónak látta fogva tartani őt a déli vonat iudulásáig, amikor is egy rendőr kí­séretében lett volna a fiatal deliquens a javító­intézetbe expediálandó. Az utazás ideje el is jött s a rendőr vitte ki a gyereket az Erdélyi-uton a vasúthoz, az Erdélyi-utra érve azonban egyszer csak a gyerek hopp! úgy megugrott a rendőr elől, hogy már messze szaladt, mikor a rendőr nagy csizmáiban üldözőbe vette a fürge fiatal gyereket. A tér a rendőr és a gyerek közt egyre nagyobb lett, de nagyobb lett a csődület is s mire a gyerek a sugárútról a templomtérig szaladt, már 20—30 gyerek, 3—4 rendőr szaladt nyomában s a járó­kelők megállották az utczán nézni, hogy ugyan kit kergetnek, mert az üldözött épen úgy kiabált, hogy „fogják meg!“ mintha ő is rablót üldözne. így került be a városháza kapuján és a városháza udvarán át, a Köröezpartra, ahol már több rendőr férkőzött hozzá közel, úgy hogy semerre sem volt már menekvés. Kapta tehát magát zsupsz! bele- ugrott a Körözsbe s a hónaljáig érő jéghideg vízből fogvaczogva kiabálta ki a rendőröknek, hogy ötét bizony „az Atyaisten sem viszi javitó intézetbe,“ mert ő innen ki nem megy. A rendőröknek mit volt mit tenni, csónakba szálltak és „hadihajók­kal“ vették üldözőbe a rettenthetetlen csirkefogót. A 8zalamisi, trafalgari és csuzimai tengeri csaták azonban gyerekjátékok voltak ehhez az expediczió- hoz képest, mert a csolnak lomha, nehezen fordít­ható szerszám, a gyerek meg fürge, mint egy vizi- patkány s igy fogósdit játszott velük a vízben. — Mikor a hídnál akarták megfogni, ő az uszodába menekült, mikor az uszoda és a part közt szoroson átszoritották a viz másik részére, az uszoda hul­lámtörő háromszögébe menekült, ahova nem lehe­tett csolnakkal bemenni. Egy órai kínlódás után végre a hideg víztől agyongyötörve, megadta ma­gát a gyerek s vége volt a kínos látványosságnak, melynek több száz nézője volt. A gyereket aztán bevitték a rendőrségre, ott átöltöztették, azután fogva tartották és bilincsekbe zárva vitték el az esti vonathoz, amelyet aztán szerencsésen el is utaztatták rendeltetési helyére. Vakmerő betörök. Megyaszai Ernő orosházi lakos e hó 14-én reggel 6 órakor azt a feljelentést tette, hogy folyó hó 13-án éjjel az ő és társai tulajdonát képező gőzmalom bezárt ajtaját, mikor még a malomban dolgoztak, ismeretlen tettesek kifeszitették, iroda ajtaját betörték, az íróasztal zárt fiókjait kifeszitették s egy ablaktáblát kitörve, azon a bezárt Wertheim szekrényt kiemelték s a benne levő 300 korona készpénzzel elvitték. Az összes kár körülbelül 626 korona. A feljelentés alapján a csendőrség a nyomozást megindította s eddig a következőket állapította meg. A lopást kóbor czigányok követték el, kik az említett nap éjjelén a malomba történt betörést megelőzőleg Tóth Mihály tanyai kovácsmester műhelyének utcza- felőli ablakát kifeszitették, azon bemászva 4 darab aczélreszelőt, 1 kalapácsot, 1 kétélű csákányt és az udvaron javításban levő kocsi elejet két kerékkel ellopták. Ezon ellopott eszközökkel végezték a malombetörést s a kasszát a kocsi elejére téve a Gádorosra vezető ut mentén az úttól 200 méter távolságra egy szántóföldre behúzták, feltörték, a kitöltetlen váltókat részben megégetve, a kasszái és eszközöket ott hagyva Gádoros felé menekültek. A nyomozás megállapította, hogy a két rendbeli betörést 5 czigányfórfi és 1 czigányasszony követte el, kik fekete ruhába voltak öltözve. Kocsin mene­kültek, melybe egy pej ló volt fogva. A malom pad­lásán ugyanakkor dolgozott több munkás a transmissió kerekeknél, s mi kor ezek éjféli 2 órakor hazafelé menve észrevették, hogy az ajtó nyitva van, szóltak a malomőrnek, a kivel utána néztek a dolognak és látták a betörés nyomait. Mentek a friss csapás után és eljutotttak ahoz a helyhez ahol a tettesek a kasszát feltörték. Ekkor ketten visszaszaladtak jelentették az esetet a rendőrségnek. A rendőrség rögtön indult, de már akkor elmenekültek a czigá nyok. Szabó János szentetornyai molnár 13-án éjjel 2 óra tájban Orosházára jött be s találkozott a menekülőkkel, akik meg is állították és meg­kérdezték hová megy. Úgy látszik Szentesen át menekültek, ma még azonban nem kerültek meg. A csendőrség erélyesen nyomoz. Választás Mezöberényben. Mezőberény község közönsége a betegsége miatt állásáról lemondott Gozman Jószef közgyám utódjául Belencséresi Józse­fet választotta meg. Az orosházi szanatórium egyesület választ­mánya f. évi október hó 12-én tartott gyűlésén a vigalmi bizottság elnökéül dr. Berthóty István főszolgabírót, az Ambrus Sándorné eltávozásával megüresedett választmányi helyre pedig dr. Berthóty lstvánnét választotta meg Egyben határozatiig kimondotta, hogy november hó 10-ón tánczestélyt rendez a Szanatórium javára. A technika legújabb csodája. A jövő héten villamos mozgógép-vállalat érkezik városunkba. A vállalat csodás módon mutat be mindent. Ha néz­zük a mutatványokat, azt hisszük, hogy élőlények mozognak előttünk, ha pedig közelebbről megvizs­gáljuk, úgy arra a meggyőződésre jutunk, hogy ezen mutatványok a technika legújabb vívmányai, melyek bámulatba ejtették az egész világot. A mozgó­képek nagyon szépek, világosak. Thémájuk rend kivül mulattató. A közönség nem egyszer hangos kaczagásban tör ki. A képek az eddig látottaknál sokkal élvezhetőbbek, mert nem rezegnek, s nem oly üfött-kopottak, mint a legtöbb hasonló vállala­toké. Laptársaink, valamint az iskolák igazgatósá­gai, s több eredparancsnokság, mindenütt elisme- meréssel kísérték a többnyire zsúfolt nézőtér előtt folyó előadásokat. A ki gyönyörködni akar a tech­nika csodájában, nézze meg az előadásokat, melyek a Göndöcs népkerti pavilion fütött nagytermében szerdán este 8 órakor kezdődnek meg. Belépti-dijak I-ső hely 1 korona, Il-ik hely 60 fillér állóhely 40 fillér. Katonák őrmestertől lefelé és gyermekek a helyárak felét fizetik. Az olvasó közönség figyel­mébe ajánljuk. Jegyzet. A hol mások nyernek, ott önnek is módjában áll. Még csak ez év május 5-én nyitotta meg a Dörge bankház Kossuth Lajos-utcza 4. sz, alatt uj osztálysorsjáték főeláruaitó helyét, és ezen rövid idő alatt ott egymás után nyerték a főnyere­ményeket. Egyetlen húzás sem múlt el anélkül, hogy a nevezett bankház vevőinek tetemes nyere­ményeket ki ne fizetett volna, a most lefolyt 5-ik és 6-ik húzásban a két legnagyobb nyeremény ezen szerencsés bankházból került ki. Az Ilyen példátlan nyeremények hire természetesen szájról szájra jár, és nem csoda, hogy most egész Budapest osztály­sorsjegyeit a Dörge bankházánál Budapest, Kossuth Lajos-utcza vásárolja. Mai számunk összes példányai­ban a népszerű bankház egy eredeti művészies kivitelű lapját csatoljuk és erre felhívjuk olvasóink figyelmét. Nyers Bast-selyem 43 25 forintig teljes r u h á h o z való szövet. Bérmentve és, már elvámolva a házhoz küldve Gazdag minta­választék azonnal. Selyemgyár Henneberg Zürich. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött miivek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A Pesti Napló idei ajándéka az 1906. évi karácsonyi albuma kiállítása fényéve! felül fogja múlni a megelőző évi kiadványokat. Minden kötet kölömb volt az előzőnél, pedig azok az előző kötetek is egytől-egyig remek diszmüvek voltak. A „Pesti Napló“ idei ajándékkönyve Rákóczi Album lesz. Javairók fogják megírni a nagy szabadságharcz eleven krónikáját. Es meg fog szólalni ebben a kötetben a kor költészete és izzó muzsikája. Nagy­szabású festmények, elsőrangú iilusztrácziók, kiváló mesterek alkotásai díszítik majd e müvet. 8 a mü- lapokon kivül a sokszorosító művészet egész sor több színnyomású képben fog remekelni. E díszes tartalomhoz méltó lesz a keret. Bekötését a magyar iparművészet elsőrangú mesterére bízzák. Ezt az uj páratlan diszü ajándékot megkapja karácsonyra a „Pesti Nap'ó“ állandó előfizetőin kivül minden uj előfizető is, aki mostantól kezdve egy évre meg­szakítás nélkül a „Pesti Napló“ ra előfizet, illetve aki karácsonyig legalább egy félévi dijat befizet és egy további félévi előfizetésre magát kötelelezi. Az előfizetés fél- és negyedévenként, sőt havonta is eszközölhető s kívánatra külön értesítést küld e módozatra vonatkozólag a „Pesti Napló“ kiadó- hivatala Budapesten, YI. kér., Andrássy-ut 27. sz. Gyulai élet. Hej! Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi, magya­roknak dicső vezéri. Hová lettek, hová tűntek vá­logatott vitézi!»... Ez a gyönyörű kuruez melódia rezeg most a lelkűnkben, amikor a késő utókor helyrepótolni igyekszik a nagy hősök emlékezetének azt, amit az elődök elmulasztottak. Amikor egy ország ül történelmi nevezetességű ünnepélyt, ami­kor egy nemzet szive egy érzésben dobban, amikor halomszámra hull a virág, koszorú a rég elporladó tetemekre s külön vonat hozza a fejedelmet és kí­séretét a mormogó tenger mellől, a messze keletről az édes anyaföldbe örök pihenőre. S hej ! Rákóczi, hej! Bercsényi, mi itt, az aranykalásszal ringó ró- naságon, amelynek szabadságáért véretek csordult, most sem tudunk ennél a »hej! hej !«-nél egyebet mondani, amely, hej! hej!« indulatszócskában azért nagyon sokat mondunk, mert abban körülbelül benne van, hogy bej! bizony lelkesülünk mi is és bej! bizony, mi sem vagyunk rosszabb magyarok, mint;a kuruez ősök ivadékai, hanem hát hej! távol estünk a világ közepétől, bej! nekünk még Rákóczi zászlónk sincsen, Rákóczi emlékünk sincsen, édes kevésnek van köztünk még diszmagyar ruhája is s hej ! igen csak hátul állunk az ünneplők között s lelkesülésünkben is hej! erősen megzavar bennün­ket az élet prózája. De hát azért hej! amiért egy szikra történelmi nevezetesség sem jutott nekünk a Rákóczi korszakból, mégis buli egy szál virág a mi kezünkből is a ti koporsótokra, mégis ott vagyunk mi is, ahol az egész nemzet s osztozunk mi is a nemzeti örömmámorban, mert ami szivünk is ma­gyarul ver, magyarul érez s megdobban akkor, ami­kor a Rákóczi nevét halljuk. De hát mi csak igy messziről ünnepelünk, távol a fö városi parádétól, a kassai temetéstől s Zöldy János az egyetlen, igazi kuruez csak köztünk, akinek nemcsak lelkesedése, hanem diszmagyar ruhája is van. Mi többi, — diszmagyartalan lelkesülök, — leg­feljebb csak a csabai vál asztásra mehettünk volna át, ahova nem kellett diszmagyar, sőt a legutóbbi győzelem után is határozottan demokrata irányzatú Csabán a diszmagyar határozottan szükségtelen ru­hadarabbá vált s Pető Sándor a demokratikus je­gyében elmondhatja Cézárral, hogy »jöttem, láttam, győztem«, helyesebben »jöttem, láttak, győztem«, mert alig hogy két hete ismerik Csabán, már man­dátummal ajándékozta meg őt a csabai közbizalom, valósziniileg egyedül csak azért, mert nem — csabai. A csabaiak úgy látszik, csak a csabai kolbászt szeretik, de a csabai embert nem, mert különben nem lehetne megérteni, hogy Achim Andráson kí­vül ne lett volna Csaba 34000 lakosa közt egyetlen ember sem aki a csabaiak bizalmára méltó lett volna. Erre a csabai választásra sem igen lehet egyebet mondani, csak azt, hogy »hej! hej!» a többit legfeljebb csak utána lehet gondolni . . . Most úgy is az elmélkedések és gondolkodá­sok ideje van. Az őszi levélhullás; vagy a halottak napja, vagy a kettő együttesen hatnak a közre,

Next

/
Thumbnails
Contents