Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-10-28 / 43. szám
1906. október 28. BÉKÉS 7 hogy az embert csendes rezignáczió fogja el, az elmúlás szomorú gondolata fészkeli be magát a lelkűnkbe. Változnak az idők, változnak az emberek. TJj irányok, uj nagyságok váltakoznak s uj sirdorn- bok a temetőben. Csak a kegyelet nem változik s az uj és a régi sirokon egyaránt kigyulad a halottak napi mécses, jelképéül a síron túl is tartó szeretetnek s az ősz utolsó virágai a sírokra kerülnek, hogy jusson egy kis öröm, egy kis virág azoknak is, akik már odalent pihennek, hátha megérzik a sirhantok alatt is a gyöngéd kezek munkáját a sirokon. Szép ez a kegyeletes szokás, van benne valami jfoetikus, mély gondolet, valami hétköznapi- ságon felülemelő magasztos eszme. A természet elmúlása okozta hangulatból eredő lelki megilletődöttsépre számit a »József kir. her- czeg Szanatórium Egylet« most, amikor gyönyörű felhívásban kér egy szál virágot a sírokról, a holtaktól az élőknek, a szegény haldokló tüdőbetegeknek. A felhívás, amelyet gyászjelentés'formájában bocsájt szét az egyesület, — hiszen igazibb gyászról egy particzédula sem szól mint ez, amelyben 77923 magyar pusztulásáról szól, — a következőkép hangzik : A nemzetnek mélységes gyásza van. Hatalmas ellensége, a tüdővész irtózatos pusztítást vitt véghez gyermekei közt. Hetvenhétezerkilenczszázhuszonhárom magyart döntött sirba a lefolyt esztendőben s özvegyeket, árvákat, támasz nélkül maradt szülőket fosztott meg kenyérkeresőjüktől. A halál angyala belefáradt rettenetes munkájába, de a szörnyű rém még egyre nagyobb tömegekben hurczolja áldozatait pallosa alá. „Nemzetünk fiai és leányai! Akik halottak napján a mindenható Istenhez bocsátjátok imáitokat elhunyt kedveseitekért, nyissátok meg sziveteket a halál előcsarnokában életükért esdeklő tüdőbajosok könyörgése előtt! Akit a gondviselő Isten egészséggel megáldott, siessen segítségére beteg honfitársainak ! Nem szabad a magyarnak pusztulnia! Minden fiára szüksége van a Hazának! Halottak napján kigyulaak a szeretet mécsesei s a kegyelet koszorúi borulnak elköltözött szeretteink sírjára. Gyujtsou minden gyászoló egy mécscsel kevesebbet s kössön koszorújába egy virággal kevesebbet s ezt az egy mécset és egy virágszáiat ajándékozza oda a halállal eljegyzett tüdőbetegeknek. Százezrek ! Halljátok meg a kiáltó szót! Adjatok a kegyelet szent napján betegséggel meglátogatott embertársaitoknak csak egy szemernyit abból, amivel a jóságos Isten megáldott benneteket! Az irgalom nevében használja fel mindenki a csatolt befizetési lapot. Csak egy mécsest, egy virágszálat! Es ha mindenki, akihez kérő szavunk eljut, meghallgat: megépítjük sorra a tüdőbetegek gyógyitó- házát. Filléreket avagy koronákat egyforma hálával és mélységes köszönettel fogad a tüdőveszedelemmel küzdő József Kir. Herczeg Szanatórium Egyesület, Budapest IX., Lónyai-utcza 47.“ Adja a magyarok istene, hogy nálunk is érző telkekre találjon ez a felhívás, mint másutt, ahol nem épül ugyan szanatórium, de melegebb szivüek az emberek a szegény tüdőbajosok embermentő ügye iránt. Hiszen jól tudjuk, hogy egy szál virággal se fogjuk azért elhunyt szeretteink sirhalmát megkárosítani, de most az elmúlás hangulatának borongásában kell, hogy megemlékezzünk a szanatórium egyletről, annak eléggé már szavakban nem is foglalható nemes czéljáról s a temetőkben járván a tüdő- betegségnek a sirhalmok szaporodásából' szemlélhető ijesztő nagy hatalmával szembeszállóknak segítséget kell hogy nyújtsunk, mikor jószívűségünkre, kegyeletünkre, emberszeretetünkre apellálnak. No de elég volt a borongásból, amellyel tele van ez az. őszi krónika. Szerencsére vannak még vidám emberek is, illetőleg hely és helyzet, ahol vidámak az emberek. A »Békésmegyei Casinó« uj, kényelmes Ízléses otthona ez a hely, ahova szívesen jár most öreg és ifjú egyaránt, mert ott kellemes, családias otthont s modern kényelmet talál. A múlt vasárnap négy szép (mesés! kedves — re!) gyulai uriasszouy is megtapasztalta a kedves helyet s kedves vendége volt a délelőtti söröző társaságnak. — Már ezután igy lesz s igy is kell lennie, nem hiába van teniszpályánk, kuglipályánk, urias társalgótermünk, most már a hölgyek előtt is szívesen mutatjuk meg, sőt büszkélkedünk a kaszinónkkal, szórakozást is tudunk nyújtani nekik, nem úgy mint eddig. Ma délelőtt is nagy monstre- sörözés lesz, friss csapolással, friss tormás virslivel s egyéb földi jókkal (és tünetekkel!) a mi fő a kaszinóban. Az igazi kaszinó felszentelés azonban valószínűleg 10-én lesz Ma délután hozzák meg az erre vonatkozó határozatot a kaszinó fiatalabb tagjai, de egyelőre erről még hallgatnunk kell, mert még csak ma délután lesz kimondva. Jó, tehát hallgatok, de azért hölgyeim tessék készülődni 10-éré, vagy legkésőbb Katalin estélyre. — re. Közgazdaság. A Gyulavidéki h. é. vasút vonalán a munkálatok már annyira elkészültek, hogy most már csak a töltések ülepedése és a múlt havi nagy esőzések okozta rongálódások kijavítása, a vízelvezetési munkák és a pótmunkák a folyó pályán vannak folyamatban. Korányi Kálmán miniszteri főmérnök e hét folyamán kedden, szerdán és csütörtökön bejárta az egész vonalat, felülvizsgálta a munkálatokat és építményeket és melegen gratulált az őt kalauzoló Zerkowitz Rudolf igazgató- főmérnöknek a munkálatok szolid, szakszerű és sikeres kiviteléhez. — Pénteken délután tartották meg a benzinmotoros személykocsik és tehervon- taió trakteur műszaki felülvizsgálatát, melyen a minisztérium részéről Birly vasúti- és hajózási főfelügyelő, Békésvármegye részéről Lukács Endre főszolgabíró, a vasút részéről Szekér Gyula igazgató, a végrehajtó bizottság elnöke és Zerkovitz Rudolf igazgató-főmérnök vettek részt. A személyszállító motorok 35 kilometer sebességgel, a trakteur 20 kilometer óránkénti sebességgel engedélyeztettek. A vasúttársaság megkapta az előmunkálati engedélyt Simonyifalvótól Apáti, Bc.rakony érintésével Ökrösig és Seprős érintésével Somos- készig. Az előmunkálatok már erre a vonalra is folyamatban vannak s ha ez a vonal mielőbb kiépül, úgy a Gyuiavidóki vasút az ország első gazdasági vasutjává lép elő, mely úgy szakszerű vezetése, mint szolidsága és rentabilitása alapján mintaképéül szolgálhat a többi hasonnemü vas- utaknak. Kitüntetett közgazdasági tudósitó. Herkély János szeghalmi járási gazdasági tudósitó, — miután ezen tisztet 25 évig viselte, — arról lemondott. A földmivelésügyi miniszter azzal vette tudomásul a lemondását, hogy Herkélynek buzgó és kiváló szolgálataiért elismerését és köszönetét nyilván i t otta. A baromfitenyésztés érdekében. Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő és a „Baromfitenyésztés“ czimü, képes heti szaklap szerkesztője felkért annak közlésére, miszerint mindazoknak, akik a •„Baromfitenyésztési“ lapot az 1907-ik egész év- foly amra 8 koronával már most megrendelik, folyó éy végéig azt ingyen küldi s ezenkívül az általa irt: 1. Általános tudnivalók. III. kiadás 1 korona. 2. Baromfitenyésztés. I. kiadás 5 korona. 3. Tyuk- tenyésztés. II. kiadás 3 korona, 4. Lúd- és kacsatenyésztés. I. kiadás 2 korona. 5. Baromfiak hizlalása. II kiadás 8 korona 50 fillér. 6. Baromfi- termékek értékesítése. 2 korona. Szakkönyvek bármelyikét ingyen és bérmentve rendelkezésére bo- csájtja. — Mutatványszámokat ingyen és bérmentve bárkinek küld a ríBáromjitenyesztés'J' kiadóhivatala Nagyvárad, Péter-u. 1. sz. A munkásházak építésére engedélyezett segélyek felhasználásának miben állásáról a földmivelós- ügyi kormány tájékozást óhajtván szerezni, a munkásházakra vonatkozö adatokat a segélyezett községektől a vármegye alispánja a napokban kívánta be. A beérkezett jelentések anyagai szerint Orosháza község az 1904. évben e czélra nyert 16200 koronából összesen 25 munkásházat építtetett fel. A munkásházépitést kedvezményes telek és épitő anyagoknak közvetitéso által is támogatta. Az államsegély felhasználását oly módon eszközölte, hogy abból 16 év alatt egyenlő évi részletben törlesztendő kamatmentes kölcsönt (100—900 korona) nyújtott. — Békés község az 1904. évben nyert 20000 korona segélyből 44 munkásház felépítését segítette elő oly módon, hogy kedvezményes telket, olcsó téglát adott és 600 koronáig terjedő kamatmentes, 12 éves törlesztésű kölcsönt nyújtott munkásházak építésének előmozdítására. — Békéscsaba község a folyó évben kiutalt 12000 korona segély-, bői eddig 5 munkásházat épített fel, azonban a folyó évben 4, a jövő óv végén 11 ház felépítése várható. Az építéseket kedvezményes áru telkek kiosztásával és 12 éves törlesztésű 600 koronáig terjedő kisebb kölcsönösszegek folyósításával mozdította elő. Minta kertgazdaság es uj rétöntőző telep felállítása. Közgazdasági és soczialis jelentőségű uj vállalkozás indult meg a vármegye egyik erre igen alkalmas területén, a mely hivatva lenne a belterjes kertgazdaeág eredményeiben előnyös voltát gyakorlatilag is bemutatni és ahhoz kedvet adni az egy oldala magtermelésre szorítkozó Békésvármegyei fóldmiveiő népeeséguek. Gróf Wenckheim Dénes dobozi földbirtokos ugyanis a Békés—dobozi határ és a dobozi hid között a hosszufoki ármeutesitő társulat töltése mellett a Kettős-körös jobb partján mintegy 150 bee árnyi területen öntözést kiván létesíteni, melyből 61 hectárnyi terület rétöntözési e, 89 hectárnyi terület pedig veteményes öntözésre volna berendezve. Ezen öntözéshez naponkéut 213 liter vízmennyiség szükségeltetik, mely a Kettőskörös folyóból a dobozi bid alatt miutegy 200 méterre fog géperővel kiemeltetni. Ezen öntöző műnek közgazdasági előnyei nagyban, egészben ismeretesek. Általa intensivebb lesz a gazdálkodás, a föld bruttó jövedelme igen-igen tetemesen fokozó-’ dik, de legfőképpen és elsősorban a munkaalkalom szaporítása fog lényegesen előmozdittatni. Ki kell emelnünk — s ez dicséretére legyen mondva a vállalkozónak, — hogy a legfőbb szempont, mely eme nagy költséggel járó öntöző mü létesítésére vezeti: a 8oeiális érdekek felkarolása és a vele járó bajok orvoslása. Ez a kettős jelentőséggel biró szempont főleg Doboz község lakosainak érdekeire bir kiváló fontossággal, moly községben a munka alkalom inegszaporitása sürgős szükséget képez s a hol az őszi és tavaszi munka hiány pótlása és alkalmas mogoldása sz ntón rendkívül sürgős természetű kérdés jellegével bir. A mü fellállitása már a folyó óv őszére terveztetik, minélfogva az, — hacsak valami igazán nem remélt akadály útját nem állja, — kihatásaiban fontos működését a jövő év tavaszán valószínűleg kezdheti. Vállalkozó az üzem felállításához szükséges hatósági engedély kinyerése iránti kérvényét az illetékes helyre, a vármegye alispánjához már benyújtotta, a honnan a véleményezésre hivatott kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalhoz azonnal továbbittatott, s úgy értesülünk, hogy ezen hivataloktól a tervek már vissza is érkeztek, arra a nevezett hivatalok észrevételeiket megtették. Ezek szeriut a jelzett munkálatoknak teivbe vett kivitele és létesítése ellen műszaki szempontból észrevétel nem tétetett, azonban czélszerüségi tekintetekből emeltetett észrevétel. Nevezetesen a vizemelésre tervbe vett szél motorok alkalmazása nem czólszerü, de nem is gazdaságos; valamint- észrevétel tárgyát képezheti a viz'artó, melynek folytán a raktározásra kerülő és gazdasági használatra hivatott vízmennyiség a használattól elvonatnék s ezen felül halgazdaságra sem volna berendezhető. A vizkivételi müvek tervei némi részben pótlandók, a talaj viszonyok folytán magasabb el bori tás, zsilip kibővítések, stb. volnának a tervezeteken pótlólag keresztül vezetendők, a melyek egyéb iránt harmadik személyek érdekeit semmi nemű vonatkozásban nem érintik károsan. Az ügyben benyújtott kérvény jelenleg hirdetés alatt áll, melynek megtörténte után a helyszíni eljárás következik s annak befejeztével a vármegyei alispán az engedély kérdésében remélhetőleg minden késedelem nélkül fog határozni. Mint a laikusra is érdekes körülményt említjük meg, hogy a telep létesítése körülbelül 170.000 koronába kerülne.
