Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. szeptember 30. 3g-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre — ___10 K — f Fé l évre_ _ _ _ 5 K — f Évn egyedre...___ 2 K 50 f Hi rdetési ói] előre fizetendő. Nyi Ittér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. Lapunk mai számában közöljük az októ­ber hó 9-iki rendes közgyűlés tárgysorozatát. A vármegyei közélet hü tükrét képező alispáni jelentés, mely a májusi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről számol be, a rendes jelentések keretéből ezúttal kiemel­kedik s különösen a jelzett időben lefolyt aratási munkálatokkal, az ezek során észlelt mozgalmakkal és jelenségekkel statisztikai adatgyűjtések alapján közgazdasági vonat­kozásaiban igen fontos következtetéseket fog­lal magában. Az őszi rendes közgyűlés eme egyik igen íontos tárgya : az alispáni jelentés ezeken kívül a közérdekű ügyek vagy jobban mondva az közélet ügyeinek egész sorozatát öleli fel s élénk világításban tünteti fel a közigazgatási ténykedések miben állását, a közigazgatás egész körét és annak elágazását. A közegészségügyről szóló részében ismer­teti a jelentésben felölelt időszak általában kielégítő egészségügyi viszonyait, s a hiva­talos statisztika közlése után ismerteti a vár­megyei közkórház ügyeit és betegforgalmi adatait. A közbiztonságra vonatkozó helyzet vázo­lása és az idei bőséges gazdasági év ismerte­tése után részletesen szól a jelentés az aratási időszakban fellépett munkásmozgalmakról. A vármegyszerte észlelt aratási sztrájk mozgalmakra nézve érdekes és magvas sta­tisztikai bevezető után konstatálja, hogy a a gazdasági munkások között a munka- beszüntetésekre nézve a solidaritás nyilván­való volt. Előfordult munka megtagadás azért is, mert egy távolabbi gazdaságbeli munkások szerződésszegésért elzárattak ; ezenkívül azért is, hogy sztrájkoljanak. Rendszeresen szerve­zett közszolgálat jeleit látja felmerülni úgy a dolgozó, mint elitéit munkások között, — utóbbiak hozzátartozói révén. A munka meg­tagadások terjesztésének egyik fő eszközének a megfélemlítés mondja. Terjesztetett azon állítás is, hogy ex lex-ben kötött aratási szerződés felbontható. Nyilvánvalóan reámutat, hogy az egész vonalon az izgatás és össze­beszélés voltak lő alapjai a munka meg­tagadásoknak. Foglalkozik a munkás szer­ződésekről, melysk bár előre köttetvén, majd­nem szerencse szersződés jellegével bírnak, mégis miután rossz termés esetére is bizto­sítják a munkás kezeket állandó foglalkozás­ról és kenyér keresetről, mindkét fél meg­találja általa jogos érdekeinek kielégítését. Tanulságul a következőket mondja : Óva intem a munkásokat attól a leg­újabban lábra kapott huzavonától is, rnely- lyel készakarva munkaadóik boszantására törnek ; nem ez és nem a gyűlölködés, de nem is a szerződésszegések útja vezet a mun­kások helyzetének állandó javításához, mert ez csak pillanatnyi sikereket hozhat az ellen­tétes érdekek harczában. A munkássors javí­tásának egyedüli biztos útja a tisztes, meg­bízható munka, a munka alkalmat nyújtó munkaadónak az a tudata, hogy munkásai ígéretére jó munkára biztosan számíthat ; akkor szaporítja a munkaalkalmakat belter- jesebb gazdálkodás üzése által és akkor bizonyára készebb emelni a munkabéreket is. Tetszetős szólam és igaz is, hogy összetar­tásban van az erő és tényleg nagy erő a nagy tömegű munkásság összetartása, de az élet harczában nem a nyers erőé, hanem az intelligencziáó a győzelem, ez pedig sokkal inkább a munkaadó részén van, semmint a munkásokén ; botorság ezért a hatalmi ver­sengés, melyet ma különös kedvteléssel űznek a munkás szakszervezetek ; neveljenek jó és szorgalmas munkást a hanyagból, a dolog­kerülőkből is s akkor többet segítettek a munkások ügyén, mint akárhány sztrájkkal, bojkottal, tagdíjakkal s gyűlölködést szító újságokkal ; beszéljék meg és állapítsák meg szakszervezeteikben sérelmeiket a községi és politikai életben, a munkabérekben s munka- viszonyokban, igyekezzenek ügyük igazságá­ról meggyőzni munkaadóikat, a hatóságokat s legyenek meggyőződve arról, hogy úgy munkaadóik, mint hatóságaik készséggel or- voaolják jogos sérelmeiket. De hatalmaskodó sokban, a munka megtagadásokban, szerző­désszegésekben s az egymásra utalt társa­dalmi viszonyok békéjét veszélyeztető huza­vonában, sem az egyikre, sem a másikra nem számíthatnak. Ipar és kereskedelmi tekintetekben kü­lönösebb fejlődést nem jelez. Vármegyénk népforgahni jelenségeivel részletesen és behatóan foglalkozva e részben a következőket közli : Sajnos, állandóan emelkedik a kivándor­lók száma. A folyó év május hó 1-je óta szeptember hó 23-áig kiadtam összesen 306 útlevelet, 438 egyén távozására, melyből Amerikába szól 425 ; ez a szám ugyan a folyó év május hó 1-ig terjedő időszakával szemben apadást mutat, de egybevetve a múlt év hasonló időszakában kivándorolt egyének számával, az emelkedés a folyó év terhére csaknem négyszeres. Tagadhatlan, hogy a súlyos kereseti viszonyok fő okát képezik, de az is tagad­hatlan, hogy a műveltség terjedése, a gazda­sági élet fejlődése, ezzel kapcsolatban a vál­lalkozási kedv felébredése és terjedése a sem nálunk, sem egész Európában el nem érhető amerikai munkabérekkel kapcsolatban, a ki­vándorlás emelkedésére szintén lényeges be­folyással bírnak. A május 1-től szeptember 15-ig terjedő időszakban különösen a folyó évben, a mikor mindenkinek bőséges és a mi viszonyainkhoz képest, jó munkabérekkel dijazott munkaalkalmak kínálkoztak ; aligha a munkahiány volt oka a kivándorlás emel­kedésének ; nem lehetetlen, hogy népünket is ma már azon szerencsekeresés irányítja Amerika felé, mely a nyugoti államok lakóit viszi a gyarmatokba. Erre mutat a nagy munkaidején való tömeges kivándorlás. És ha népünket csakugyan ez a láz fogta el, ez ellen a munkaalkalmak szaporítása mellett, — véleményem szerint, — a haza mindenek előtt való szeretőiére való nevelésben kell keresnünk a küzdelem egyik eszközét, hogy ily módon azokat, akik elszakadnak tőlünk, végkép legalább el ne veszítsük. A vármegye közművelődési alapjából a magyar nyelv taní­tásáért tanitóinknak adott jutalmak, — néze­tem szerint, — a népnevelés ezen irányának erősítésére is felbasználandók; ezen czélt szolgálja a szabályrendelet megfelelő módo­sítására tett előterjesztésem. A kiadott útlevelek egyébként hónapok szerint a következőleg oszlottak meg : május hóban kiadatott 57, junius hóban kiadatott 55, julius hóban kiadatott 53, augusztus hóban kiadatott 83, szeptember 23-ig ki­adatott 58, A 306 útlevél köfcül kiadatott Oroshá­zára 54, Békéscsabára 74, Endrédre 31, Csor- vásra 22, Szarvasra 22, Gyomára 20, Gyulára 18, Mezőberénybe 17, Kondorosra 9, Gádo­rosra 7, Békésre 6, Tótkomlósra 5, Gyula­váriba 5, Dobozra 4, Nagyszénásra 3, Öcsödre 2, Újkígyósra 2, Füzesgyarmatra 2, Körös- tarcsára 1, Szeghalomra 1, Kétegyházára 1. Megemlítem, hogy a 306 útlevelet nyert 438 egyén közül csak 425 tekintendő kiván­doroltnak, mert 13-an tanulmány, üzlet vagy látogatás czéljábói kértek útlevelet. A ki­vándoroltak közt 132 kiskorú családtag van, férfi 221 és nő 85. A vármegye állategészségügyi állapota májustól szeptember hó végéig terjedő idő­ben elég kilégitő volt. A fellépett állat beteg­ségek ugyanis csak szórványos jelleggel mu­tatkoztak és folytak le, bár fellépésük elég jelentékeny volt. A közlekedésügyi viszonyokat illetőleg megémlékezik a jelentés arról, hogy a költ­ségelőirányzatba felvett munkák végrehaj­tattak, illetve azok foganatosítása részben folyamatban van. A már összeállított 1907/8. évi közúti költségelőirányzatba, miután min­den fölösleget a beruházási hitel terhére foganatosítandó munka kozzájárulására kell fordítani, csak a már engedélyezett építések és helyreállítások költségei vétessenek fel. Vasutügy terén megemlíti, hogy a gyula­vidéki vasút építési munkálatai befejezéshez Siroliit Emeli az étvágyat ét a teatsülyt, megszün­teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofuiozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Heffnaan-La Racke A Ca. Basel (Svájc). ESI ßß Roehe $6 Kaphsté arvosi rendeletre a gyógyszertárak­ban. — Ara üvegcukint 4.— korina. Lapunk mai száma 12 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents